M�r majdnem d�l volt, amikor egy, az el�z�n�l j�val magasabb �s testesebb rend�rtiszt n�mi figyelmet m�lt�ztatott ford�tani Harryre �s Gilderoyra.

- Szervusz, Thomson rend�r vagyok. Sz�val, mi a gondod? - fordult a fi�hoz, mik�zben ujjaival a szak�ll�t f�s�lgette. - Az � probl�m�j�t ismerem... - mutatott a sz�ke f�rfira, - de mi a helyzet veled? Jim mondta, hogy te is amn�zi�s vagy. �gy van?

- Sajnos, uram - b�lintott Harry. - Ez�rt vagyok itt. Tal�n seg�thet nekem... nem keresett valaki az elm�lt napokban egy olyan szem�lyt, aki �gy n�z ki, mint �n?

A rend�r v�gigm�rte a fi�t. 180 centi magas, koromfekete haj�, z�ld szem� �s egy idi�ta szem�veget visel. - Sajn�lom, k�ly�k, senki sem jelentette egy hasonl� k�lsej� fi� elt�n�s�t.

- Akkor most mit csin�ljak? - k�rdezte Harry. – Kihez forduljak?

- Hm, tal�n kiadhatunk egy k�zlem�nyt a helyi �js�gban a k�peddel. H�tha felismer valaki. De ez minden, amit tehet�nk.

- �s mi lesz a bar�tommal? - Harry Lockhartra mutatott, aki valami idi�ta dalocsk�t d�nny�g�tt, nyilv�nval�an �jra elvesztette az eml�kezet�t. - Seg�t az valamit, hogy tudjuk a nev�t?

- Tudja a nev�t? - a rend�r �sszevonta d�s szem�ld�k�t. – Akkor eddig mi�rt nem mondta meg? Egy csom� aggodalomt�l �s bajt�l k�m�lt volna meg minket... - k�zelebb hajolt Harryhez - ... �s h�t tudod... t�l sokat eszik. Nem volt nagy �r�m egy eg�sz h�ten �t etetni.

Nem hinn�m, hogy t�bbet eszik, mint te - gondolta a fi� �s v�gigm�rte a mack�-termet� rend�rt.

- Nem eml�kezett a nev�re ma reggelig. Ha j�l eml�kszem, f�l t�zkor ugrott be neki. Hozatott velem egy pap�rt, hogy gyorsan le tudja �rni. A neve Gilderoy Lockhart.

- Gilderoy Lockhart? Milyen szokatlan n�v - r�ncolta szem�ld�k�t a rend�r. - Gyere, k�ly�k, vess�nk egy pillant�st Mr. Lockhart akt�j�ra a rend�rs�gi arch�vumban.

- Sz�ljak neki, hogy j�jj�n vel�nk?

A rend�r r�n�zett a sz�ke f�ln�t�sra, aki m�g mindig egy ostoba dalocsk�t d�dolt valamilyen madarakr�l �s m�hekr�l. – Eszedbe ne jusson! Jobb lesz n�lk�le.

Bel�ptek egy kis szob�ba, ahol a rend�r le�lt a sz�m�t�g�p el� �s bejelentkezett a rend�rs�gi arch�vumba. - Milyen Lockhart? - fordult a fi�hoz.

- Gilderoy.

- Aha - a rend�r b�lintott, �s beg�pelte a nevet a keres�programba. A program 'nincs tal�ltat' jelz�st adott. �jra beg�pelte a nevet, felt�telezve, hogy k�v�rk�s ujjai megcs�sztak a billenty�zeten, amikor el�sz�r pr�b�lkozott. De nem. Megint a 'nincs tal�ltat' jelz�st kapta. V�g�l megpr�b�lta a nemzetk�zi adatb�zisban, de a vil�g egyetlen rend�rs�gi arch�vuma sem tartalmazta egy bizonyos Gilderoy Lockhart nev�t. - Nos, k�ly�k, a bar�tod vagy rossz n�vre eml�kszik, vagy egy�ltal�n nem is l�tezik. Sajn�lom, nem seg�thet�nk. Tal�n elmegy�gyint�zetbe kellene k�lden�nk ezt a bolondot, ahol kezel�st kaphat, �s visszanyerheti az eml�kezet�t. Azt aj�nlom, maradjatok itt m�g egy p�r napig, �s megl�tjuk, felismer-e valaki az �js�gb�l. Azt�n eld�ntj�k, mit csin�ljunk.

- K�sz�n�m, uram - b�lintott Harry. - Seg�thetek valamit, am�g itt vagyok? Nem akarom t�tlen�l enni a kenyer�ket. K�sz vagyok megdolgozni az ell�t�s�rt.

A rend�r meglep�d�tt. Soha senki nem aj�nlott fel viszonz�st a seg�ts�g�k�rt. Kis mosoly t�nt fel az arc�n. Kezdte megkedvelni a fi�t. Jobban szeretett volna seg�teni neki, mint b�rkinek is valaha.



* * * * *



- Mi�rt h�vatott minket, professzor �r? - k�rdezte Hermione. Sz�ltak neki, Ronnak �s Ginnynek, hogy menjenek fel Dumbledore irod�j�ba, de ne eml�t�s�k senkinek a l�togat�st. Hermione felett�bb gyan�snak tal�lta a dolgot. Az volt az �rz�se, hogy baj van. M�ghozz� nagy baj.

- K�rlek, �ljetek le mindannyian – mondta Albus egy er�ltetett mosollyal. �gy t�nt, valami aggasztja.

- Mi t�rt�nt, professzor �r? - k�rdezte Ginny falfeh�r arccal. A sz�ve valahogy azt s�gta, hogy Dumbledore az � Harryj�r�l akar mondani valamit… valami nyomaszt�t vagy r�miszt�t.

- Sajn�lom gyerekek, de rossz h�reim vannak - sz�lt az igazgat� komoran. - Mint tudj�tok, az �js�g�r�k elmentek, �gy tegnap este k�ldtem Harrynek egy baglyot, hogy ma reggel visszaj�het. De m�g nem �rkezett meg, pedig m�r este nyolc �ra van. Azt gondoltam, a bagoly biztosan nem tal�lta az utat a Privet Drive-ra, �gy m�g egyet k�ldtem. Ez is visszat�rt a lev�llel, mert nem tal�lta Harryt Dursley�kn�l. Term�szetesen minden bagoly megtal�lja a c�mzetteket, b�rhol legyenek is, de a mi Harrynket egyik sem tal�lta meg.

- Mi�rt, uram? - r�ncolta homlok�t Ron. El sem tudta k�pzelni, hogy a baglyok mi�rt nem leltek r� a bar�tj�ra. - Mi t�rt�nt vele?

- Csak tal�lgathatunk, Ron - felelte Dumbledore. - Vannak olyan tr�kk�s var�zslatok, amelyek lehetetlenn� teszik a baglyok sz�m�ra, hogy megtal�lj�k azt, aki a hat�suk alatt �ll.

- Milyen var�zslatok? - k�rdezte Hermione �s Ginny k�rusban.

- Att�l tartok, egy eg�sz sor var�zslat lehetett – r�zta meg a fej�t az igazgat�. - N�h�nyat p�lc�val kell v�grehajtani, m�sok m�rgeken kereszt�l fejtik ki hat�sukat, megint m�sok �tkokkal kombin�lva hatnak. Nem tudhatjuk, hogy Harry valamelyiknek a hat�sa alatt �ll-e, vagy...

- Vagy...? - vonta fel szem�ld�k�t Ron.

- ...halott - s�hajtotta Dumbledore. - Sajn�lom, de ez is egy lehet�s�g. A baglyok nem tal�lj�k meg a halottakat.

- Nem halt meg! – ki�ltotta Ginny, felugorva a sz�k�r�l. - Nem lehet halott, professzor �r! �n meg�rezn�m! A sz�vem m�ly�n �rzem, hogy Harry �l, �s visszaj�n hozz�m! - szeme megtelt a k�ts�gbees�s k�nnyeivel. - Visszaj�n... - h�pp�gte. Hermione fel�llt �s �t�lelte a l�nyt.

- Vigye vissza Weasley kisasszonyt a h�l�term�be, Granger kisasszony - mondta Albus.

Hermione b�lintott �s a m�sik l�nnyal egy�tt elhagyta a szob�t.

- Uram?

- Igen, Ron?

- Harry nem halt meg, ugye? �n tudn�, ha meghalt volna, nem igaz?

Dumbledore s�hajtott egy nagyot. - Nem, Ron, nem tudn�m. �n csak egy bolond v�n var�zsl� vagyok, aki nem l�t a j�v�be, �s nincsenek v�zi�i m�s helyekr�l �s emberekr�l. Nincs bels� szemem, mint Trelawney professzornak.

Ron felny�g�tt. - K�rem, professzor ne is eml�tse el�ttem azt a v�n csal�t!

�gy t�nt, Dumbledore sz�rakoztat�nak tal�lja Ron meg�llap�t�s�t. M�g egy tanul�, aki �szrevette, hogy Trelawney milyen haszn�lhatatlan tan�r. – Rendben, Mr. Weasley, meg�g�rem, hogy nem besz�lek t�bbet Trelawney professzorr�l, ha maga is meg�g�ri, hogy titokban tartja a megbesz�l�s�nket, �s seg�t a h�g�nak �tv�szelni ezt a v�ls�got. Harry elveszt�se mindny�junkat les�jt, de senki sem fog annyira szenvedni t�le, mint �. Ha nem tal�ljuk meg Harryt �lve, egyed�l kell felnevelnie azt a szeg�ny gyereket. - gondolatban hozz�tette: Ha egy�ltal�n…

- Soha nem lesz egyed�l, uram - v�laszolt Ron. - Itt leszek neki, mint szeret� b�ty �s nagyb�csi. Nem hiszem, hogy l�tezik Angli�ban m�g egy gyerek, akinek annyi szeret� nagyb�tyja van, mint Ginny bab�j�nak.

- Igaz - Albus halv�nyan elmosolyodott. - De m�g hat nagyb�csi sem p�tolhat egy ap�t... �s Harry remek apa lenne... tal�n m�g az is lesz, valamikor... soha nem tudhatjuk, mit tartogat sz�munkra a j�v�.

- Megtal�ljuk Harryt, uram – felelte Ron. - Sosem adom fel a rem�nyt. �s Ginny sem.

Az igazgat� komoran b�lintott. – A rem�ny minden, ami megmaradt nek�nk.



* * * * *



Draco a n�ptelen folyos�n s�t�lt, amikor tal�lkozott Hermion�val �s a zokog� Ginnyvel.

- Mi t�rt�nt veled, Weasley? Az ap�d elvesztette azt a d�ledez� h�zatokat is? Kutya�lba k�lt�zik a csal�dotok? - k�rdezte k�r�rvend� vigyorral.

- T�nj el innen, Malfoy! - v�gott vissza Hermione a l�pcs� fel� vezetve bar�tn�j�t.

- H�, Weasley, tudok egy �j mel�t az ap�dnak az MGM-n�l!

Ginny b�rmilyen elgy�t�rt volt is, visszafordult hozz�. Arc�n �rdekl�d�s t�kr�z�d�tt. Hermione is k�v�ncsi lett. - MGM? �gy �rted Metro Goldwin-Mayer?

- Mi? - vonta fel a szem�ld�k�t Draco. - Fogalmam sincs, mir�l besz�lsz, Granger. Az MGM a M�gikus Guber�l� Mukik r�vid�t�se. Tudod, az a var�zsl�-szemetesek szakszervezete. Az ap�d kiv�l� tag lenne a guber�l�k brig�dj�ban, Weasley. Az any�d meg dolgozhatna az eny�mnek, p�ld�ul moshatn� a zoknikat...

Ez volt az utols� csepp a poh�rban. Ginny leugrott az �t�dik l�pcs�fokr�l �s r�t�madt Malfoyra. Apr�, de meglehet�sen er�s �kleivel p�f�lni kezdte. - Ezt az�rt, mert g�nyoltad az any�mat!... ezt az�rt, mert nevets�gess� tetted az ap�mat!… ezt meg az�rt, mert �lland�an becsm�reled a csal�domat! - �v�lt�tte, mik�zben �k�lcsap�sai csak �gy z�poroztak Drac�ra. A fi� annyira megd�bbent a hirtelen d�hkit�r�st�l, hogy el�sz�r nem is pr�b�lt v�dekezni. Amikor r�j�tt, hogy a legifjabb Weasley laposra veri �t, ha nem csin�l s�rg�sen valamit, eltasz�totta Ginnyt �s el�kapta var�zsp�lc�j�t, hogy ki�sse a l�nyt egy b�b�jjal. De Hermione gyorsabb volt.

- Locomotor Mortis! - ki�ltotta, �s Draco megk�t�z�tt k�zzel �s l�bbal a padl�ra zuhant.

Ginny ekkor j�tt r�, hogy mit tett. Leveg��rt kapkodva n�zett le, majd megigaz�totta sz�tzil�lt haj�t. - K�sz Herm - motyogta v�g�l.

- Neked mindig sz�vesen - mosolygott r� a m�sik l�ny. - Pl�ne, ha Drac�r�l van sz�. – K�r�rvend� vigyort vetve egym�sra hangos nevet�sben t�rtek ki.

- Ez�rt megfizetsz, Granger! - ki�ltotta Malfoy. - �s neked V�zlipatk�ny, nem k�ne ilyen meger�ltet� gyakorlatokat v�gezned, mert m�g elvesz�ted azt a kis zabigyerekedet!

- Zabigyerek? - sziszegte Ginny �s vissza akart futni a fekv� Drac�hoz, hogy beler�gjon, de Hermione a tal�rja szeg�ly�n�l fogva visszatartotta.

- H�, nem �ri meg a f�radts�got. �s m�ra m�r eleget kapott.

Ginny sz�ja g�nyos mosolyra h�z�dott. - Igazad van. J� �jszak�t, Malfoy. Rem�lem, valaki megtal�l, miel�tt H�borc meg�rkezik a szok�sos �jszakai k�s�rt�s�re... k�pzeld csak el, mit tenne egy v�dtelen di�kkal!

A l�nyok l�tt�k, hogy Draco sz�ja remegni kezd. - Csak nem akartok itt hagyni, kit�ve H�borc tr�f�inak?

- Mit gondolsz, Ginny seg�ts�nk neki? – k�rdezte Hermione, agg�d�st sz�nlelve. - Szeg�ny Draco, a mennyezetr�l fog l�gni… H�borc nagyon �tletes... na seg�ts�nk, vagy hagyjuk itt?

- Szavazzunk! - javasolta Ginny. - Tegye fel a kez�t, aki azt akarja, hogy hagyjuk itt! - keze a leveg�be lend�lt.

Hermione vagy egy percig gondolkozott a szavazat�n, csak hogy ideges�tse Drac�t. Len�zett a fi�ra, azt�n vissza Ginnyre. - Ok� - feltette a kez�t. - �gy t�nik, hogy jelen �llapot�ban Malfoy nem tudja felemelni a kez�t. De h�t kit �rdekel? Ak�r felteszi, ak�r nem, mindenk�ppen t�bbs�gben vagyunk. Sajn�lom, Draco... Add �t �dv�zlet�nket H�borcnak.

Ezzel a k�t l�ny sarkon fordult �s felment az emeletre.



* * * * *



Dumbledore �ppen �j, bolyhos f�lv�d�kr�l �lmodott, amikor Piton professzor rontott be a szob�j�ba.

- Mi t�rt�nt? - pislogott Albus, �s elnyomott egy �s�t�st. - Perselus, mit csin�l itt... - az �jjeliszekr�nyen �ll� �r�ra n�zett, - ...�t �rakor? Nem tud aludni?

- Nem Dumbledore, nem err�l van sz� - morogta Piton.

Az igazgat� l�tta a d�h�t a b�jitaltan tan�r arc�n. - Az dementorok szerelm�re, mi t�rt�nt? Ki vele, Perselus! - fel�lt �s megigaz�totta h�l�sipk�j�t, amelyr�l nagy k�k pompon cs�ng�tt.

- H�borc, uram! – mondta, vagy ink�bb kiab�lta Piton.

Dumbledore hatalmasat s�hajtott. - Mit csin�lt m�r megint?

- Le... lefestette Draco Malfoyt!

- Lefestette? - Albus sz�rakozni l�tszott - Nem tudtam, hogy m�g ez is van neki!

- Mije van neki? – j�tt zavarba Piton.

- H�t m�v�szi hajlama - v�laszolta Dumbledore. - Hov� festette? Tal�n a Nagyterem fal�ra?

- Nem, nem �rtett meg, uram! - Piton remegett m�rg�ben. - H�borc lefestette Drac�t a sz� m�sik �rtelm�ben – tet�t�l talpig.

Az igazgat� f�lhold alak� szem�veg��rt ny�lt �s feltette, hogy tiszt�bban l�ssa Piton arckifejez�s�t. - Lefestette? Megn�zhetn�m?

- Hm, elb�jtattam Malfoyt, mert nem tudtam elt�vol�tani a fest�ket a test�r�l. Borzaszt�an n�z ki. Ez a H�borc egy barb�r.

- Most m�r igaz�n k�v�ncsiv� tett! - Dumbledore kipattant az �gyb�l. A ruh�i r�ugrottak, a fogkef�je pedig egyenesen a sz�j�ba rep�lt. - Mindj�rt... k���sz...leszeeek - motyogta, m�g a fogkefe dolgozott a sz�j�ban. Lehajolt bek�tni cip�f�z�j�t, belepillantott a t�k�rbe, majd Pitonhoz fordult - Most m�r elfogadhat�. Mutassa az utat!

Piton levezette Albust a pinc�be, ahol elrejtette Drac�t, hogy megakad�lyozza, hogy a fi� a 'figyelem k�z�ppontj�ba' ker�lj�n.

Kinyitotta szob�ja ajtaj�t �s beengedte Dumbledore-t. Az igazgat� el�sz�r semmit sem l�tott a gy�ren megvil�g�tott helyis�gben, majd hirtelen �szrevett egy reszket� alakot a sarokban.

- Gyere ide, Malfoy. Ez csak Dumbledore professzor. Az�rt j�tt, hogy seg�tsen rajtad - mondta Piton.

Hogy seg�tsek neki? - gondolta Albus. – Na igen, azt is... de el�bb sz�rakozni akarok egy kicsit.

Draco a sarokb�l a gyertya f�nyk�r�be l�pett.

Dumbledore �sszecsapta a kez�t meglepet�s�ben. Valami �rdekeset v�rt, de nem ezt. H�borc m�v�szi st�lusa a nagy mugli fest�, Picasso st�lus�ra eml�keztette.

Draco sz�ke haja jel�t sem mutatta a sz�kes�gnek - helyette k�k �s b�borsz�n� cs�kok tark�tott�k. Rendszerint s�padt arc�ra indi�n harci jelek voltak festve, melyek csig�t, nyulat �s k�t orangut�nt �br�zoltak. Fekete tal�rj�t r�zsasz�n �s lila vir�gok, valamint napszem�veges, nevet� sz�j� kicsi napocsk�k bor�tott�k.

- Na, mit sz�l hozz�? – fordult Piton Dumbledore-hoz.

- �, h�t eg�sz j�l n�z ki - felelte Albus

- J�l n�z ki??? - ki�ltotta Piton �s Draco k�rusban.

- Hm, �gy �rtem... sz�rny�, de tudod, fiam, n�ha r�d f�rne egy kis sz�n... mindig olyan s�padt vagy, mintha beteg lenn�l - mosolygott az igazgat�. - De term�szetesen megteszek mindent, ami t�lem telik, hogy megszabad�tsalak ett�l a vid�m '�lt�z�kt�l'... biztos vagy benne, hogy nem akarod megtartani egy darabig? Hozhatn�l egy kis sz�nt az iskola unalmas �let�be - l�tv�n Malfoy �s Piton megd�bbent arckifejez�s�t, Dumbledore hozz�tette: - A v�laszod teh�t nem. Milyen k�r...

- K�l�nben sem hiszem, hogy az iskola �let�t unalmasnak nevezhetn�nk - jegyezte meg Perselus. - Potter gondoskodott r�la, hogy kiz�kkentsen minket az unalmunkb�l, nemde?

- �, igen... Potter... neh�z �gy, Perselus. A fi� elveszett.

- Elveszett? - Piton felvonta szem�ld�k�t, �s alig tudott elnyomni egy sz�les mosolyt. Draco nem is pr�b�lta elrejteni g�nyos vigyor�t.

- Igen. M�g a baglyok sem tal�lj�k. Igaz�n nem tudom, mit tehetn�nk - r�zta a fej�t Albus. - Van valami �tlete?

- Nincs... egyel�re. De majd gondolkodom, �g�rem - felelte Piton. - Rendes k�r�lm�nyek k�z�tt persze mindent megtenn�k, hogy Pottert �r�kre t�vol tartsam az iskol�t�l... de itt van ez a terhess�g... meg minden, ami v�rhat�, ha majd a gyerek megsz�letik... - s�hajtott egyet. ...ak�r tetszik, ak�r nem, Pottert MEG KELL tal�lni.

- Rendben - Dumbledore Drac�hoz fordult. - �s most l�ssuk a te probl�m�dat, fiam.



* * * * *



Harry a cella padl�j�t s�p�rte, amikor Thomson rend�r komor arccal bel�pett. A fi� feln�zett, �s a falnak t�masztotta a sepr�t. - Mi t�rt�nt, John? - k�rdezte. Az elm�lt h�t folyam�n, am�g a Great Whinging-i rend�r�rs�n tart�zkodott, Harry �sszebar�tkozott a rend�rrel. Thomson meg�g�rte neki, hogy hirdetm�nyt ad ki a helyi �js�gban, h�tha valaki felismeri Harryt �s a sz�ke fick�t. Az �js�gban, a Wings of Whingingben megjelent a k�t szerencs�tlen amn�zi�s f�nyk�pe, de id�ig senki sem ismerte fel rokon�t, szomsz�dj�t vagy egy�b ismer�s�t Harryben vagy Gilderoyban.

Amikor John Thomson bel�pett a cell�ba, �s l�tta, hogy a fi� a padl�t s�pri, furcsa gondolata t�madt: a fi� eg�szen furcs�n tartotta sepr�t, mintha m�sra szokta volna haszn�lni, nem s�pr�sre. Valami m�sra? De mire??? John megr�zta a fej�t. K�pzel�dik, a fi� egyszer�en nem �rt a s�pr�shez, ez minden.

- Nos, k�ly�k, sajn�lom, de egy eg�sz h�t eltelt, mi�ta k�zz�tett�k azt a cikket a Wings of Whingingbe, �s m�g mindig semmi eredm�ny.

- Ez azt jelenti, hogy Gilderoynak �s nekem menn�nk kell? - k�rdezte Harry. Tudta, hogy John morcos arckifejez�se csak ezt jelentheti.

- Sajn�lom, k�ly�k. T�nyleg, megkedveltelek. Szorgalmas vagy, okos, �s j�l lehet veled besz�lgetni. J�l kij�ssz az emberekkel...

Harry tudta, hogy John azt akarja mondani: "... �s hi�nyozni fogsz bar�tom, de nem tarthatunk itt �r�kre. Sajn�lom." Harry a rend�r v�ll�ra tette a kez�t. - H�, rendben van, John. Ne okold magad, nem a te hib�d. Te t�nyleg minden t�led telhet�t megtett�l, hogy seg�ts nek�nk, �s �n v�gtelen�l h�l�s vagyok �rte.

Egy k�nnycsepp sz�ntotta v�gig John puf�k arc�t. - �, k�ly�k, nagyon fogsz hi�nyozni! – szorosan mag�hoz vonta Harryt, majdnem �sszet�rve a fi� csontjait a nagy �rzelemkit�r�s�ben. A fi�nak az a megmagyar�zhatatlan �rz�se t�madt, hogy ismert m�r valakit azel�tt, aki hasonl�an viselkedett �s n�zett ki, mint John. Csak �ppen nem eml�kezett r�, hogy ki volt az.

Amikor Harry visszat�rt a rend�r�rs�n haszn�lt ideiglenes ’h�l�szob�ba’, l�tta, hogy Lockhart m�lyen belemer�lt az �js�golvas�sba. Ez�ttal nem a Wings of Whinginget olvasta, hanem a Newsweek egy r�gi sz�m�t.

- Tal�lt�l valami �rdekeset, Gilderoy? – k�rdezte, le�lve a sz�ke fick� mell�.

- Tess�k? Gilderoy? Ki az a Gilderoy? - Lockhart zavartan b�mult r�.

����h, �jabb amn�zi�s peri�dus! - s�hajtott Harry. - Figyelj, Gilderoy a neved. Nem eml�kszel?

- Nem. T�nyleg ilyen nevets�ges nevem van? - r�ncolta szem�ld�k�t Lockhart. - �s ki vagy te?

Harry m�lyet s�hajtott. Egy h�t alatt tizenhatodszor kellett mindent az elej�r�l elmagyar�znia Gilderoynak. Kezdett nagyon elege lenni bel�le.

- Figyelj, bar�tom. �n is amn�zi�s vagyok, mint te. De a te amn�zi�d m�sf�le. Az eny�m �lland�, �s �n eml�kszem mindenre az�ta, hogy elvesztettem az eml�keimet. Az egy h�ttel ezel�tt volt. A ti�d eg�szen m�s. Te n�ha eml�kszel dolgokra, azt�n elfelejted �ket, �s mindig m�sra eml�kszel. Egy hete eml�kezt�l a nevedre k�t percig, �s le�rtad. Azt�n �gy t�nt, eml�kszel a foglalkoz�sodra, de azt hiszem, csak k�pzel�dt�l.

- Mi�rt, mire eml�keztem?

- Az a hat�rozott meggy�z�d�sed volt, hogy var�zsl� vagy – vont v�llat Harry. - L�ttad n�lam ezt a botot, - kih�zta a botot a zseb�b�l, - �s azt mondtad, hogy �n is m�gus vagyok, ez pedig egy var�zsp�lca.

Harry nem tudta volna megmagyar�zni, mi�rt nem szabadult m�g meg a 'var�zsp�lc�t�l'. Ezer alkalma lett volna r�, hogy eldobja, de nem tudta r�sz�nni mag�t, �s fogalma sem volt, mi�rt.

Lockhart felvonta finom vonal� szem�ld�k�t. - M�g mindig k�telkedsz benne, ugye? - szokatlan f�ny villant fel a szem�ben. Harry sejtette, hogy a sz�ke fick�nak egy �jabb eml�k jutott esz�be.

- Persze, hogy k�telkedem - felelte - Ez �r�let... teljesen abszurd, Gilderoy.

- Pont �gy besz�lsz, mint a muglik - mondta enyh�n sajn�lkoz� �s leereszked� hangon.

- Mint a kik? - pislogott Harry.

- Ha? - Lockhart megborzongott, �s �jra idi�ta arckifejez�s �lt ki az arc�ra. Az eml�kezete megint elhagyta.

- Semmi - s�hajtotta a fi�. Elhat�rozta, hogy nem magyar�zza el m�g egyszer Gilderoynak az eg�sz t�rt�netet. Tal�n majd m�snap, amikor elhagyj�k a rend�r�rs�t, de most biztos nem.

Harry lefek�dt, hogy aludjon - nagyon val�sz�n�, hogy hossz� ideig ez lesz az utols� �jszaka, amelyet rendes k�r�lm�nyek k�z�tt t�lthet. Egyszerre csak Gilderoy felki�ltott.

�, ne, mire eml�kszik m�r megint? - mordult fel mag�ban a fi�. - Mi t�rt�nt, Gilderoy?

- Megtal�ltam, megtal�ltam! - kiab�lt tov�bb a f�rfi.

- Mit tal�lt�l meg? - �s�tott Harry.

- A megold�st! Ide n�zz! - odaadta az Newsweeket a fi�nak. A hetilap a hetedik oldalon volt kinyitva, ahol egy hossz� cikk volt Egyiptomr�l.

- Milyen megold�st? - k�rdezte Harry a piramisokat n�zve. A k�p kicsit ismer�snek t�nt, de nem eml�kezett r�, hogy l�tta a Weasley csal�dot ez el�tt a piramis el�tt, n�gy �ve. - Eszedbe jutott, hogy tevehajcs�r volt�l Egyiptomban?

Lockhart �l�nken r�zta a fej�t, sz�ke f�rtjei csak �gy repkedtek a leveg�ben. - Csak arra eml�kszem, hogy ismerek egy Abysmal-sun Amun nev� �regembert ott, aki... �rd fel a nev�t gyorsan!

Harry feljegyezte, b�r nem �rtette, mi�rt kell Gilderoynak egy egyiptomi fick� neve. - �s? - k�rdezte.

- �s? Nos k�ly�k, � az egyik legnagyobb afrikai var�zsl�! Tudja, hogyan kell visszaadni az olyan emberek eml�keit, aki elvesztett�k �ket! El kell menn�nk hozz�!

�, ne… m�r, megint ez az �r�lt var�zsl�s dolog! - s�hajtott Harry. – Egyiptomba kell menn�nk?

Lockhart b�lintott. - Pontosan. El kell menn�nk Egyiptomba