Tudatalattink birodalma
Az illatok hatnak ránk. Viselkedésünkre, közérzetünkre, érzelmeinkre. Testünk illata pedig környezetünkre hat: csábító, légies parfümünkre felkapják fejüket a férfiak, mentolos fogkrémünk szagát megérezve hunyorogva menekül előlünk amúgy ragaszkodó macskánk.
A chicagói egyetemen végzett kísérlet során egy fiatal nőtől származó verejtékmintát alkoholban feloldottak, majd egy nõi tesztcsoport tagjainak felsõ ajkára 5 hónapon keresztül egy leheletnyit cseppentettek. A csoport egyes tagjainál ezt egyszerű tiszta alkohollal helyettesítették. A kísérlet kezdetén a tesztelt nõk menstruációs ciklusai között jelentõs eltérés mutatkozott, ám néhány hónapon belül a verejtéket szagoló nõk 80%-ának a ciklusa egybeesett a mintát adó önkéntes ciklusával.
Tömjén, rózsaillat és a hit
Az egyes szagok és az általuk ébresztett gondolatok közötti erõs társadalmi összefüggés figyelhetõ meg. A tömjénrõl (annak ellenére, hogy a legelső parfümök alapanyaga volt!) mindenkinek az áhitat, a templomi szertartások és a papok jutnak eszébe, míg egy finom virágos-gyümölcsös parfümrõl egészen biztosan egy csinos nõ. Ha az évszázadok során másképp alakultak volna a társadalmi szokások, elképzelhetõ, hogy a tömjénillat ugyanazt a hatást válthatná ki az emberekbõl, mint egy parfüm, illetve nem lenne furcsa, ha egy szerzetesen virágillatot éreznénk. Az elbeszélések szerint Pio atyának (a stigmáiról híres olasz szerzetesnek) a sebeiből erõs rózsa- és ciklámenillat áradt, amelyet erős vallásossága jelének tulajdonítottak.
Természetesen nemcsak a szokásokon múlik, hogy ki mire asszociál. El kell fogadnunk, hogy vannak dolgok, amelyekre - jelenleg - nincs teljesen egyértelmû magyarázat. Miért csorog a kutyák nyála, ha megérzik a hús szagát, és miért kezdünk öklendezni a romlott étel kesernyés bûzétõl?
Gyógyító illatok
Az 1900-as évek elején a természetgyógyászok felfigyeltek az illatok beteg emberekre gyakorolt hatására, az aromaterápiára, amely valójában õsidõk óta létezik, és napjainkra alternatív gyógymóddá nõtte ki magát. Mi sikerének titka? Talán az, hogy felismerték: az illatok hangulatváltozásokat idéznek elõ a betegeknél. Például depressziós állapotú embereknél igen jó hatásfokkal mûködik a terápia. Nem magát a betegséget múlasztja el, hanem a közérzetet javítja, ezáltal könnyebben beindul a szervezet öngyógyító mechanizmusa. Természetesen mindenkire más-más hatással lehet ugyanaz az illat, így a kezelés megkezdése elõtt részletes kivizsgálásra van szükség, hiszen ami az egyiknek kellemes, az a másiknak kellemetlen élmény lehet.
Istenek illata
Mióta világ a világ az illatoknak helye van az emberek életében, a vallásban, a kultúrában, a társadalmi szokásokban, a gyógyászatban, a szépségiparban és a szerelemben.
Az ókori görögök minden istenüknek szántak egy virágot, amelyrõl úgy gondolták, megsegíti õket, mivel az adott istenség tulajdonságait is magukba szívhatják a bódító aromával együtt. Árész, a háború istene például a pipacsot kapta: bátorságot, küzdeni akarást és kitartást.
Titokzatos virágok, gyógyító gyümölcsök
A krizantém túlvilági illata a lelki érzékelést serkenti, a búzavirág jót tesz másnaposság ellen, a jázmin hófehér virágai pedig nem csak parfümként, de fürdõvízbe szórva is egyfajta misztikus vonzerõvel lengi körül tulajdonosát. A sarkantyúvirág nemi vágyserkentõ, a rózsák mûvészi kreativitásunkat élénkítik. Az illatgyógyászok megfigyelték, hogy a gyümölcsök és a fûszerek illata éppúgy hat testünkre és lelkünkre, mint a virágoké. A citrusok felfrissítenek, a narancs relaxál, az eukaliptusz könnyíti a légútjainkat megfázás esetén.
Érdemes kipróbálni az illatok erejét, hiszen nem költséges, és kellemes szórakozást ígér. Mielõtt azonban bármit is vásárolnánk, mindenképp nézzünk utána, melyik növénynek milyen hatása van, esetleg kérdezzünk meg a témában járatos szakembereket. Utána nincs más dolgunk, mint fürdõvizünkbe csepegtetni egy kevés frissítõ gyümölcs-olajat, könnyed álmunk érdekében szárított levendulacsokrot helyezni hálószobánk ablakába, vagy párologtatónkba rózsa vagy szantál-olajat önteni, mielőtt a házastársunk hazajön.
Forrásom az Astronet.hu volt!