- Lev�l Harryt�l! - robbant be Sirius a gyerekszob�ba, ahol Ginny Lilyvel j�tszott.

- �, t�nyleg? - ragyogott fel Ginny arca �s val�s�ggal kit�pte a levelet a f�rfi kez�b�l.

M�g a levelet olvasta, Sirius le�lt a sz�nyegre, hogy seg�tsen Lilynek nagy sz�nes t�gl�kb�l v�rat �p�teni.

- Mit �rt? - k�rdezte, mik�zben v�letlen�l led�nt�tte a kast�ly torny�t.

- Te buta! - ki�ltott fel Lily �s smaragdz�ld szeme megtelt k�nnyel.

- Jaj, nem akartam! - Sirius karj�ba z�rta a kisl�nyt. - Tudod, mit? Fel�p�tem �jra olyanra, mint volt! - megp�ccintette a p�lc�j�t �s a v�r �jra �llt.

Ginny mosolyogva n�zett fel a lev�lb�l. - Nagyon megy neked az �p�letek helyre�ll�t�sa, Sirius. K�r, hogy a muglik azt hitt�k, hogy a Stonehenge-t a marslak�k �ll�tott�k helyre.

- Ja. Azok a tud�sok ott ny�zs�gtek Stonehenge k�r�l, �s pr�b�ltak magyar�zatot keresni...

- �s nem tal�ltak semmit... - b�lintott az asszony. - T�nyleg �p�tettek egy r�di�t�vcs�vet a romok k�zel�ben, azt rem�lve, hogy fognak valami jelet a f�ld�n k�v�liekt�l a L�fej K�db�l?

- Igen. - b�lintott Sirius nevetve. - Minden mugli bolond. - Hirtelen r�j�tt, hogy olyasmit mondott, amit nem kellett volna. R�n�zett Ginnyre, �s l�tta, hogy a n� elejtette a levelet, �s merev arccal Daniel b�lcs�j�re mered. Egy k�nnycsepp g�rd�lt le az arc�n. Nem is ny�lt oda, hogy let�r�lje.

- Ginny... - Sirius fel�llt, odament hozz� �s �tkarolta. - Sajn�lom. Mindig elfelejtem.

- Az te vagy Sirius! - ki�ltott a fiatal boszorka. - �n nem tudom elfelejteni! Nem tudom! - zokogva a f�rfi v�ll�ba temette az arc�t. Siriusnak fogalma sem volt, mit mondhatna, �gy csak simogatta a n� haj�t, hogy vigasztalni pr�b�lja.

- Tudom, hogy neh�z neked, de er�s vagy Ginny. Te vagy a leger�sebb asszony, akit ismerek... nem borulhatsz ki... �lned kell tov�bb, mintha mi sem t�rt�nt volna... a gyerekeidnek sz�ks�g�k van r�d, h�t ne add fel, Ginny.

- Nem adom fel - n�zett fel amaz szipogva. Arca most m�r nem szomor�s�got, hanem elsz�nts�got sug�rzott. - Van egy zsebkend�d?

- Persze. Sz�val mit �rt Harry?

- Megismerkedett Dumbledore b�tyj�val - felelte Ginny, kif�jva az orr�t. – Aberforth-szel. A fick� kicsit bolondnak t�nik, de legal�bb j�l �nekel.

- Ez minden?

- Nem. �gy t�nik Harry ut�lja a vodk�t. – vigyorgott Ginny, let�r�lve az utols� k�nnycseppeket.

- Nos, semmi sem p�tolhatja a j� meleg vajs�rt - b�lintott Sirius. - M�gis... ez az Aberforth... a neve ismer�sen cseng... hol is hallottam r�la? Nem Albust�l, azt hiszem...

- � az a fick� a kecsk�vel - j�tt a v�lasz.

- Aha! Tudtam, hogy hallottam valahol a nev�t! Vagy olvastam? - t�n�d�tt a f�rfi. - Legal�bb egy �vsz�zaddal ezel�tt t�rt�nt! M�g a nagysz�leim se �lhettek akkor... K�l�nben mit csin�l Oroszorsz�gban?

- Fogalmam sincs - vont v�llat Ginny.

- Ini!

Az asszony len�zett, �s l�tta, ahogy kisl�nya a szokny�j�t r�ngatja.

- Mi az, kincsem? - leguggolt, hogy szemmagass�gban legyen Lilyvel.

- Azt hiszem csak egy kis figyelmet akar a mam�j�t�l - sz�lt Sirius. – El van k�nyeztetve a kis hercegn�. Igen - mosolygott a kicsi l�nyra. - Hozz�szokt�l, hogy �lland�an a figyelem k�z�ppontj�ban legy�l, igaz?

- Sirius, vigy�zn�l r� egy kicsit? F�radt vagyok - mondta Ginny �s adott egy puszit Lilynek.

- Rendben - b�lintott a f�rfi, karj�ra emelve a gyereket. - Gyer�nk dr�g�m, s�t�lunk egy j�t a kertben, �s fogunk p�r kerti t�rp�t j�tszani, ok�?

Amint elmentek, Ginny odas�t�lt a fia b�lcs�j�hez. A kisfi� megmozdult �s kinyitotta barna szem�t. Anyja eredeti szemsz�n�t �r�k�lte, a Z�ld L�ng� F�klya v�g�l is nem befoly�solta Ginny DNS-�t.

- Szia – g�gy�gte a n�, odany�lva a kisbab�hoz, aki egyik pici kez�vel r�gt�n megmarkolta a mutat�ujj�t. - �, milyen er�s szor�t�sod van! - nevetett az anya. - Er�s f�rfi lesz bel�led... ak�r var�zsl� vagy, ak�r nem. Ne f�lj kisfiam, anya �s apa nem engedi, hogy b�rki is b�ntson... nem hagyjuk, hogy b�rki is g�nyoljon... �s persze a k�zeledbe sem engedj�k Malfoyt, vagy a sz�letend� gyerekeit... A Malfoyok soha nem javulnak meg... – Ginnynek esz�be jutott egy nap, nem sokkal kar�csony ut�n, az utols� roxforti �v�kben…

Valamikor janu�rban t�rt�nt, amikor le kellett mennie a pinc�be, hogy Piton professzort�l k�rjen valami hozz�val�t, amely a b�jital-tan h�zi feladat�hoz kellett.

Pitont sehol sem tal�lta. A folyos� meglehet�sen s�t�t volt, �gy Lumost suttogott, �s a folyos� t�ls� v�g�n l�v� l�pcs� fel� indult, amikor megbotlott valamiben, ami a padl�n fek�dt. Elesett �s pont az eszm�letlen Draco Malfoyra zuhant.

- Au! - ki�ltott fel az, ahogy mag�hoz t�rt.

- �, bocs! – motyogta a l�ny, elejtett p�lc�ja ut�n kotor�szva.

- H� a legk�nyesebb testr�szemet tapogatod! - morogta Draco, ell�kve a kez�t.

- Sajn�lom, nem tal�lom a p�lc�mat! - felelte a l�ny, folytatva a keres�st. F�l perccel k�s�bb valami hossz�k�s, sim�ra csiszolt t�rgyalt tapintott ki a padl�n. - Lumos! - mondta �jra �s felemelte a p�lc�t, hogy megvil�g�tsa Drac�t. - Egek! – kapott leveg��rt. Draco sz�rny� l�tv�nyt ny�jtott: ruh�i elszakadtak, arca pedig v�rt�l volt maszatos.

- Ki tette ezt veled?

- Nott – felelte Draco �s pr�b�lt fel�lni. Nem siker�lt neki.

- De... mi�rt vert meg ennyire?

- Nem a te dolgod - v�laszolt a fi� hidegen. - Seg�ts fel a gyeng�lked�be, rendben?

- �, v�rj egy percet... nem tudom hogyan kell hord�gyat idevar�zsolni... fel tudsz �llni?

- Nem hinn�m.

- Pr�b�ld meg - k�rte a l�ny kiny�jtva a kez�t, hogy felseg�tse. A fi� belekapaszkodott �s fog�t csikorgatva fel�lt. Biztosan nagyon f�j neki, gondolta Ginny, teljes er�b�l h�zva.

Valahogyan siker�lt fel�ll�tania, de menni vele m�g nehezebb volt.

- Gyer�nk Malfoy, mutasd meg, hogy f�rfi vagy! - ny�gte Ginny, ahogy a fi� mind a hetven kil�j�val a v�ll�ra nehezedett. – Gyer�nk, m�r csak p�r l�pcs�! – lihegte, amint el�rt�k a l�pcs�h�z alj�t.

- P�r? - r�ndult meg Draco arca. - Legal�bb h�romsz�z.

Vagy f�l�ra m�lva el�rt�k a gyeng�lked�t. Addigra Ginnynek j�rt�nyi ereje sem maradt, alig tudta kinyitni Madame Pomfrey birodalm�nak ajtaj�t.

- J�s�gos isten! - csapta �ssze kez�t a javasasszony, �s odasietett hozz�juk. Lev�ve Draco s�ly�t Ginny v�ll�r�l, lefektette a fi�t egy �gyra.

- Mi t�rt�nt ezzel a fiatalemberrel? - k�rdezte Poppy, megvizsg�lva v�ral�fut�sokat. - Ezt nem var�zslattal csin�lt�k... valaki nagyon helyben hagyta mag�t, Mr. Malfoy.

- De rendbe tudja hozni, ugye? - k�rdezte Ginny az �gyt�ml�t markol�szva, mivel ahhoz sem volt el�g ereje, hogy meg�lljon a saj�t l�b�n.

- Persze, semmi gond - n�zett fel Madame Pomfrey, �s a homlok�ra csapott.

- Mag�nak teljesen elment az esze Weasley kisasszony? �gy �rtem Mrs. Potter... Nem lett volna szabad ilyen nagy s�lyt cipelnie! Jajistenem, alig �ll a l�b�n! - megragadta Ginny karj�t �s a Draco�vel szomsz�dos �gyhoz terelte.

- J�l vagyok, Madame Pomfrey - suttogta a l�ny hal�ls�padt arccal.

- J�l? Jaj maga bolond fruska! Elveszthette volna a kisbab�t! - ciccegett, �llapot-stabiliz�l� b�b�jt bocs�tva Ginnyre.

- Kisbaba? - kr�kogta Draco. - Megint terhes?

- Igen, az - b�lintott komolyan Poppy, Malfoy s�r�l�seit kezelve.

- �s felhozott ide... – motyogta Draco elhal� hangon.

Ginny, miel�tt elvesztette volna az eszm�let�t, utolj�ra Draco szavait hallotta: - Ostoba liba.

- J�l vagy, szerelmem? – �t�tte meg Draco f�l�t a j�l ismert hang a szomsz�d �gy fel�l.

- J�l vagyok, dr�g�m - felelt egy m�sik hang.

- �gy agg�dtam - sz�lt az ismer�s hang �jra. - Mi�rt nem hagytad ott �s szaladt�l seg�ts�g�rt? Vagy mi�rt nem mondtad egyszer�en azt, hogy Mobilicorpus?

- Nem ismerem az a b�b�jt, Harry. K�l�nben is, olyan hirtelen t�rt�nt... olyan megd�bbent� volt... Nem k�rhettem volna seg�ts�get, mivel mindenki a kviddicsp�ly�n volt Potter kapit�nnyal egy�tt... - Ginny halv�nyan r�mosolygott a f�rj�re. - �s... sz�val azt hiszem… nem gondolkoztam.

- Mi m�st v�rt�l egy n�t�l? Pl�ne egy Weasleyt�l? - k�rdezte Draco m�g mindig lehunyt szemmel.

- Mi�ta vagy �bren, Malfoy? - fordult hozz� Harry.

- El�g r�gen, hogy halljam, ahogy �mlengtek... - Draco megd�rzs�lte a szem�t �s fel�lt. - Nem f�ltek, hogy elolvadtok ennek a szappanopera jelentnek a k�zep�n?

- T�mj vatt�t a f�ledbe, ha nem akarod hallani, Malfoy - javasolta Harry.

- Ink�bb sz�rn�k n�m�t� b�b�jt r�d, Potter - jelentette ki Draco. - K�l�nben, engedd meg, hogy gratul�ljak, hallom, nem vesztegetted az id�det �s megint felcsin�ltad a kis feles�gedet. Most biztosan nagyon el vagy telve magadt�l.

- Nem vagyok eltelve magamt�l, Malfoy – fonta �ssze a karj�t Harry. – De nem tagadom, hogy �r�l�k a fiam k�zelg� �rkez�s�nek.

- Fi�? M�r most biztos vagy benne? - Draco felvonta a szem�ld�k�t. - Tudod, hogy kis feles�ged majdnem elvesztette a fiadat, m�g seg�tett nekem?

- Tudom... de egyszer�en nem �rtem - biggyesztette az ajk�t Harry. - Nem �rsz annyit.

- Mindig �szinte vagy Potter - vigyorgott Draco.

- Igen. - b�lintott Harry. - Egyszer�en nem tudok hazudni neked... mindig azt mondom, amit gondolok... - �rtatlan arccal v�llat vont. - ...sz�val �gy �rzem, meg kell mondanom, hogy rosszabbul n�zel ki, mint amikor H�borc olyan kedvesen lefestett.

- Mi? Te itt sem volt�l akkor! - t�rt ki Malfoy.

- Colin... adott nekem egy klassz sz�let�snapi aj�nd�kot... - somolygott Harry.

- Nagyon klasszat, igaz�n - sz�lt k�zbe Ginny. - Harry szob�j�ban l�g a falon a Black k�ri�ban... aranyozott keretben.

- Micsoda? Creevey... az a kis patk�ny lef�nyk�pezett engem... �gy?

- Pontosan - b�lintott Harry, lev�ve szem�veg�t, �s let�r�lte a nevet�st�l kicsordult k�nnyeit. - Tetszettek az orangut�nok, de k�l�n�sen a frizur�d. Sok id�t t�lt�ttem a szob�m berendez�s�vel, �s utols�k�nt azt a k�pet helyeztem el. Az tette fel a koron�t a m�vemre.

L�tva Draco arckifejez�s�t, Ginny annyira nevetni kezdett, hogy k�tr�t g�rnyedt. Harry vele nevetett, de hirtelen abbahagyta, amikor r�j�tt, hogy Ginny m�r nem a nevet�st�l g�rnyedezik, hanem a f�jdalomt�l.

- Ginny! - elkapta a l�nyt, aki eszm�letlen�l hullott a karjaiba. - MADAME POMFREY!!! - ord�totta Harry. - J�jj�n! Valami t�rt�nt Ginnyvel!

A javasasszony odaszaladt hozz�juk. Malfoy is ny�jtogatta a nyak�t, hogy l�ssa, mi t�rt�nik, de semmit nem l�thatott, mert Pomfrey odar�ntotta a parav�nt Ginny �gya el�.

- �, egek! V�rzik! - ki�ltotta Poppy, elh�zva Harryt a feles�g�t�l. - Kifel� Mr. Potter!

- De � a feles�gem! - v�gott vissza Harry. - Maradni akarok!

- Azt mondtam, kifel�! - ki�ltott r� a javasasszony olyan arccal, hogy Harry jobbnak l�tta, ha nem vitatkozik.

�r�k teltek el, mire Pomfrey hullaf�radtan v�gre kij�tt.

Harry, aki a v�r�teremben s�t�lt fel �s al�, odasietett hozz�.

- Hogy van?

Kis mosoly t�nt fel Poppy megviselt arc�n. - Rendben lesz, Mr. Potter.

- Elvesztette a kisbab�t, ugye? - k�rdezte amaz.

- Nem. B�r nagyon k�zel volt hozz�. Most pihen�sre van sz�ks�ge, teljes nyugalomra. Ez azt jelenti, hogy nem l�togathatja meg Mr. Potter. Egy ideig senkit sem engedek be a gyeng�lked�re. Most alszik. Azt javaslom, menjen a h�l�szob�j�ba �s aludjon maga is. �gy t�nik sz�ks�ge, van r�.

Harry b�lintott �s a h�l� fel� indult, de nem az�rt, hogy aludjon, hanem hogy mag�hoz vegye l�thatatlann� t�v� k�p�nyeg�t.

Mag�ra ter�tette a k�p�nyeget �s visszasietett az orvosi r�szlegbe, olyan csendesen, ahogy csak tudott.

Hamarosan oda�rt a gyeng�lked� ajtaj�hoz, �s p�r percig hallgat�zott. Miut�n biztos volt benne, hogy Pomfrey m�r aludni ment, nesztelen�l kinyitotta az ajt�t, �s bel�pett.

Oda�rve Ginny �gy�hoz l�tta, hogy egy s�t�t alak takarja el a l�nyt a szeme el�l. Valaki �lt az �gy�n h�ttal az ajt�nak, �gy nem l�thatta, ahogy az kiny�lik.

Malfoy.

� �lt Ginny �gy�n.

Harry �vatosan k�zelebb ment, vigy�zva, nehogy csapjon zajt.

Holdf�ny �ml�tt be a szob�ba, megvil�g�tva Malfoy s�padt arc�t, melyen most furcsa kifejez�s �lt... olyan kifejez�s, amelyet Harry soha nem l�tott rajta azel�tt.

- �n... annyira sajn�lom, Ginny. - suttogta Draco. - Nem akartam, hogy elvesz�tsd a gyermekedet miattam... azt nem tudtam volna elviselni. - Nagyon halkan besz�lt, mintha f�lne, hogy valaki meghallja, mintha f�lne, hogy Ginny meghallja. - Tudod... t�nyleg nem kellett volna seg�tened nekem... Potternek igaza volt, nem �rek annyit. - Undorodva megr�zta a fej�t, majd habozva kiny�jtotta a kez�t... �s Ginny has�ra tette.

Vedd le a kezed a feles�gemr�l, te szem�tl�da! - szeretett volna kiab�lni Harry, de ink�bb a nyelv�be harapott, nehogy egy hangot is kiejtsen. Keze �k�lbe szorult, amint figyelte, ahogy Malfoy gyeng�den simogatja Ginny has�t.

- H�, k�ly�k... - suttogta Draco, - ...igen, hozz�d besz�lek... tarts ki, j�? Nem az �n kedvem�rt... nem is annak a tet� ap�dnak a kedv��rt... csak az �desany�d kedv��rt - nyelt egyet. - Meg kell sz�letned, hallasz engem? Kell. Ok�? L�gy j� fi� �s szeresd a mam�dat... meg�rdemli. Csod�latos asszony. Meg�lte Voldemortot, tudod? �t musz�j szeretni.

Harry hitetlenkedve r�zta a fej�t. Vagy annyira fejbe v�gt�k Malfoyt, hogy megbolondult, vagy... jobb nem is gondolni r�. Jobb nem is gondolni r�!

Ginny soha nem tudta meg, hogy Malfoy az �gya sz�l�n �lt akkor �jjel, mert Draco t�l b�szke volt ahhoz, hogy bevallja, Harry pedig valami okb�l f�lt elmondani neki, amit hallott... mintha �gy �rezte volna, hogy meg kell v�denie a feles�g�t Malfoyt�l.

Ginny nem �rtette, hogy a k�t f�rfi, aki az esk�v�n kib�k�lt, mi�rt lett ism�t olyan undok egym�shoz. Soha nem siker�lt meg�rtenie, mi�rt kezelte �t Malfoy az iskola�v h�tral�v� r�sz�ben �gy, mintha egy utols� rongy lenne. Nem tudta, hogy ez csak v�dekez� reakci� volt a fi� r�sz�r�l. Csak azt tudta, hogy Draco a gyeng�lked�n t�lt�tt r�vid tart�zkod�suk ut�n m�g t�bbet szem�tkedett, mint valaha.

Nem tudta, hogy f�lt�keny volt. Borzaszt�an f�lt�keny.

Daniel ny�sz�rg�se t�r�tette vissza Ginnyt a jelenbe.

- A csontjuk velej�ig romlottak maradnak, am�g csak �lnek - s�hajtotta Ginny, a kisfi� takar�j�t igazgatva. - Soha ne higgy egy Malfoynak, Dan, soha. Majdnem elvesztettelek miatta, �s m�g meg sem k�sz�nte a seg�ts�get. A Malfoyok nem �rdemlik meg senki bizalm�t. Ap�dnak nem kellett volna megb�znia Drac�ban egy pillanatig sem. Olyan boldog voltam, amikor Harry elmondta, hogy kib�k�ltek... Azt gondoltam v�ge az ellens�gesked�snek... milyen buta voltam, mi? A Malfoyok �r�kk� Malfoyok maradnak, �s nem v�ltoznak soha.

- Ini! - hallotta Lily hangj�t, �s l�tta, ahogy kisl�nya beszalad a szob�ba, egy vadul sip�toz� kerti t�rp�t szorongatva. - N�zd!

- �, eg�szen egyed�l fogtad? - k�rdezte Ginny mosolyogva.

- Igen! - ragyogott Lily.

- Csak tizenh�t h�napos, �s m�ris tud f�llenteni! Nagy m�gikus bajkever� lesz bel�le, �n mondom! - nevetett Sirius.

- Mi�rt? Te fogtad a t�rp�t? – k�rdezte Ginny, aki l�that�lag remek�l sz�rakozott.

- Nem. Abu volt - mutatott ki Sirius az ablakon.

Ginny odament �s a l�tv�nyt�l elnevette mag�t. Abu �gy kergette a kerti t�rp�ket, mint a bolond. A l�tv�ny teljesen elfeledtette vele Malfoyt �s minden szomor�s�g�t.