- Harry?

- Igen?

- Alszol?

- Aha.

- Nem igaz, nem alszol - Ginny fel�lt, �s az �jjeliszekr�nyen �ll� �ra vil�g�t� sz�mlapj�ra pillantott. - Hajnali h�rom �ra van.

- Nem hi�nyzott, hogy tudjam - s�hajtotta Harry a h�t�ra fordulva. - Mi�rt vagy m�g �bren, Gin?

- Mert tudom, hogy nem tudsz aludni - felelte a feles�ge �s k�ny�k�re t�maszkodva a cs�kokat figyelte, amelyeket a hold az �gytakar�ra festett. – Biztos voltam benne hogy nem fogsz tudni elaludni azut�n... azut�n, amit Dudley mondott.

- Musz�j ezt pont hajnali h�romkor megbesz�lni? - k�rdezte Harry inger�lten.

- Ha egyik�nk sem alszik, mi�rt ne? - j�tt a v�lasz.

- �s pontosan mit akarsz, mir�l diskur�ljunk? Hogy a csal�dom egy rak�s kvibli? Besz�lj�nk a nyomorult v�rvonalamr�l, amelyb�l nagy es�llyel m�gia-mentes gyerekek sz�letnek? – morogta �s h�tat ford�tott a feles�g�nek.

- Nem - suttogta az asszony, majd kiny�jtva kez�t, meg�rintette a f�rje karj�t. – Azt akarom, hogy tudd: nem �rdekelnek az Evans g�nek.

- De engem igen! - Harry fel�lt, m�g mindig h�ttal neki. - Engem... engem �rdekelnek.

Ginny felt�rdelt, kez�t f�rje v�ll�ra helyezve. – Pedig nem kellene. Nem a te hib�d. Semmit sem tehetsz.

- De �n egyszer�en... nem tudom elfogadni, Ginny! - fordult vele szeme Harry. - Nem tudom elfogadni, hogy nem tehetek semmit! A csal�dom... a v�rem... a m�gia-mentes gyerekeim... - megr�zta a fej�t. - Mi�rt olyan igazs�gtalan az �let?

- Nem igazs�gtalan, dr�g�m – Ginny f�rje v�ll�ra hajtotta a fej�t.

- Nem igazs�gtalan? Akkor meg milyen? - s�hajtotta amaz.

- Az �let... csak �let. Egyszer fent egyszer lent, szerencse �s katasztr�fa, boldogs�g �s b�nat... de minden vihar ut�n kider�l az �g, �s �jra kis�t a nap.

- Mi van, ha a viharnak sosincs v�ge? - vonta �ssze a szem�ld�k�t Harry.

- Tal�n meg k�ne k�rdezned err�l Trelawney professzort – v�laszolt a feles�ge, �s Harry meg mert volna esk�dni r�, hogy mosolyog, pedig nem l�tta az arc�t a s�t�tben.

- M�g mindig az � reszortja az id�j�r�s jelent�s? - k�rdezte.

- Igen. Ma �jszak�ra p�ld�ul h�vihart j�solt. De n�zz csak ki - mutatott ki az ablakon. - N�zd a holdf�nyt. Ragyog�bb, mint valaha. - �sszekulcsolta ujjait Harry�vel, �s arc�t a nyak�ba f�rta. - Ma �jjel nincs vihar.

Harry �t�lelte feles�g�t �s kin�zett a holdf�nyben f�rd� t�li csoda-orsz�gra. �gy �rezte, mintha egy kicsiny f�ny sz�r�dne a sz�v�be, az azt k�r�l�lel� s�t�ts�gen �t. Ginnynek tulajdonk�ppen igaza van. Semmi �rtelme el�re r�g�dni a dolgokon... m�g ha megt�rt�nhetnek is.

- Gyere - visszad�lt a p�rn�j�ra, mag�val h�zva feles�g�t. Ginny a pizsamakab�t fels� gombj�ra cs�sztatta a kez�t. - Ne - Harry megfogta a kez�t. - Csak... csak hadd szor�tsalak magamhoz ma �jjel. Csak hadd tartsalak a karomban

- Rendben - ezzel Ginny f�rje �lel� karj�ba b�jt �s fej�t a v�ll�ra hajtotta. Hallgatta a sz�vver�s�t: nagyon nyugodtan vert. - Szeretlek Harry - suttogta, b�r egyenletes l�legz�s�b�l m�r tudta, hogy f�rje �lomba mer�lt.

* * * * *

A k�vetkez� reggel t�nyleg �gy indult, mint a legunalmasabb kar�csony-m�snap, amit Harry valaha is �t�lt: Ronnak t�k�letesen igaza volt Percy �j m�ni�j�val, az esk�v�vel kapcsolatban.

- Tudod, Harry, - Percy le�lt mell� a sz�f�ra, - gondolkodtam.

- Gondolkodt�l? - vonta fel szem�ld�k�t Fred. - Milyen szokatlan t�led.

- Az esk�v� szervez�s�n gondolkodtam - folytatta Percy, mintha nem is hallotta volna Fred megjegyz�s�t. - Azt gondoltam, hogy �n, mint fontos miniszt�riumi dolgoz�...

- Fontos? - pislogott George. - a Nemzetk�zi Var�zskavar�k oszt�lyvezet� helyettes�nek a helyettes�nek a helyettese vagy.

- Nemzetk�zi Var�zskapcsolatok - sz�lt Percy, kih�zva mag�t, �jb�l Harryhez fordult. - Azt akartam mondani, hogy fontos ember l�v�n, megfelel� esk�v�t kell tartani az �n poz�ci�mban.

- Ezek szerint �gy �rted, szurcs�kokat tervezel felk�rni koszor�sl�nynak. - v�lekedett Fred.

- �gy �rtettem, - mondta Percy emelt f�vel, - hogy valaki... valaki fontos embernek kell a v�f�lyemnek lennie. Megtiszteln�l ezzel, Harry?

- �n? - Harry meglep�d�tt. Percy �s � sosem voltak t�l j� viszonyban. - Nos... rendben.

- K�sz�n�m bar�tom - Percy igen m�lt�s�gteljes modorban ny�jtott kezet.

- Nagyon k�sz�n�m, hapsik�m! - Fred od�bb l�kte Percy kez�t, megragadta Harry kez�t, �s megr�zta.

- Ja, az ad�sod vagyok! - George is megr�zta Harry kez�t.

- De fi�k - r�zta a fej�t Molly Weasley, az ikrekre meredve. - Ti ketten sohasem n�t�k m�r fel?

- Nem h�t - felelt�k azok vigyorogva.

Hirtelen Ginny hoppan�lt ragyog� mosollyal Harry mellett. - T�nyleg m�k�dik, Harry!

- Micsoda, �des?

- A gy�r�! Fent voltam a szob�nkban, �s nem tudtam pontosan melyik helyis�gben vagy... lehett�l volna ak�r a nappaliban, vagy az el�szob�ban vagy b�rhol. Sz�val er�sen koncentr�ltam, �s a gy�r� seg�ts�g�vel siker�lt pont mell�d hoppan�lnom!

- Ez azt jelenti, hogy valami haszn�lhat�t vettem - mosolygott Harry �s mag�hoz vonta feles�g�t egy cs�kra.

- De Harry... h�z�dott vissza kicsit amaz. - Mi van, ha t�rt�nik veled valami, �s a Durmstrangba akarok hoppan�lni, hogy a seg�ts�gedre legyek? Nem lehet k�zvetlen�l hoppan�lni oda, ugye?

- Nos, az �kszer�sz azt mondta, hogy a m�gikus k�tel�k, amely az �kk�vek k�z�tt van, lehet�v� teszi, hogy a visel�je mindenk�pp oda�rjen a m�sikhoz. Ez tulajdonk�ppen nem hoppan�l�s... ez olyasmi, mint a teleport�l�s.

- A micsoda? - vonta fel szem�ld�k�t a fiatalasszony.

- K�r, hogy nem n�zted a Star Trek sorozatot, dr�g�m. Vagy az transzport�l�s volt? Mindegy - s�hajtotta Harry. - K�l�nben is, ez nagyon hasonl� a hoppan�l�shoz, teh�t eljutsz a Durmstrangba, ha akarsz...

- B�rmikor? - vonta fel szem�ld�k�t a feles�ge.

- �, sajnos nem - r�zta fej�t Harry. - Ha egy var�zslattal olyan j�l v�dett helyre akarsz eljutni, mint a Durmstrang, csak vesz�lyben m�k�dik. B�r nagyon kellemes lenne, ha minden este elj�nn�l... de ez lehetetlen.

- J�, rendben – biggyesztette a sz�j�t Ginny. - K�r, m�r kezdtem bele�lni magam... most csal�dott vagyok.

- Ne legy�l, csak �g�rd meg, hogy sosem veszed le a gy�r�t.

- Mi�rt? - j�tt a k�rd�s.

- Mert ha leveszed, a m�gikus kapcsolat megszakad. Persze, ha �jra f�lveszed, a m�gikus k�tel�k helyre�ll, de azt hiszem, jobb, ha nem veszed le egy�ltal�n. �n p�ld�ul egy�ltal�n nem akarom levenni.

- �n sem – mosolygott Ginny, �s �jra megcs�kolta f�rj�t, amikor Ron m�rges ki�lt�sa hangzott fel:

- Micsoda? Elfogadtad Krum aj�nd�k�t?

A szob�ban mindenki Ron �s Hermione fel� fordult.

- Mi van, ha igen? - v�gott vissza Hermione. - Ez csak egy f�lbeval�! L�tta rajtam a brosst�t, amelyet t�led kaptam, �s meg akart lepni valamivel, ami ugyanolyan sz�n�! - ezzel a tengerk�k ruh�j�n l�v� zaf�r mellt�re mutatott.

- De... mi�rt ad neked aj�nd�kot, mi? - csattant fel Ron �k�lbe szor�tott k�zzel. - M�g azt gondolj�k... hogy...

- Te gondolod, azt, Ron, senki m�s! - kiab�lta a feles�ge. - Mert senki m�s nem olyan ostoba, hogy azt k�pzelje, hogy valamit is �rzek Viktor ir�nt!

- De �gy l�tszik, igenis �rzel valamit ir�nta! - d�h�ng�tt Ron. - Felvetted az �kszert, amit t�le kapt�l! Mi�rt???

- Mi�rt? Mert te nem vett�l f�lbeval�t nekem, ami megy ehhez a ruh�hoz, az�rt! - Hermione a s�r�s hat�r�n volt. - Tess�k... nem is viselem t�bbet! - szab�lyosan kit�pte a f�lbeval�t a f�l�b�l, csoda, hogy nem kezdett v�rezni, �s a legk�zelebbi asztalra dobta.

- Hermione... - Ron k�zelebb l�pett, l�tv�n, hogy t�l messzire ment. - Nem akartalak... meggyan�s�tani, vagy valami, de... csak nem �rtettem, hogy Krum mi�rt adott aj�nd�kot neked.

- Mi�rt ne adott volna? - v�gott k�zbe Harry. - Adott egy hasonl� tengerk�k k�ves mellt�t McGalagonynak is... ugye, Hermione?

- Ja, persze. - b�lintott amaz.

- T�nyleg? - pislogott Ron.

- Ja. - vont v�llat Harry.

- �... akkor ok�, azt hiszem - mondta Ron. - Bocs�ss meg, Herm... k�rlek?

- Rendben van... k�l�nben is kar�csony van - b�lintott a feles�ge, �s hagyta, hogy f�rje �t�lelje. Ron v�lla f�l�tt Hermione h�l�s pillant�st vetett Harryre. Harry csak egy kacsint�ssal v�laszolt.

* * * * *

A kar�csony �s Szilveszter k�zti h�t elrep�lt, �s m�ris elj�tt az �j�v.

- T�z perc m�lva 2000 lesz - sz�lt Ron, pezsg�t t�ltve �t poh�rba. - Mit gondolsz Harry, milyen lesz a harmadik �vezredben �lni?

- A harmadik �vezred csak 2001 janu�rj�ban kezd�dik - mondta Hermione, szok�sos mindentud� modor�ban.

Ron v�llat vont. - Percy ugyanezt mondta. De sokak szerint 2000 m�r a huszonegyedik sz�zad.

- T�vednek - felelte Hermione. – De most komolyan! Azok nem tudnak sz�molni? Az els� sz�zad J�zus sz�let�s�t�l 100. december 31-ig tartott, a m�sodik sz�zad m�snap, azaz 101. janu�r 1.-�n kezd�d�tt. Ugyanez

vonatkozik a ...

- J�l van, j�l van hiszek neked - forgatta a szem�t Ron. - K�l�nben is, nem mindegy mit �nnepel�nk? Csak az sz�m�t, hogy legyen mit �nnepelni �s ...inni r�.

- Bizony - �rtett egyet Sirius, �tv�ve pohar�t Ront�l.

- Nos ideje k�v�nni valamit az �j�vre - sz�lt Ron.

- T�vedsz, dr�g�m - felelte Hermione. - Ideje fogadalmat tenni az �j�vre... p�ld�ul, hogy megfogadod, j�v�re kevesebbet iszol.

- Olyan bolondnak n�zek ki? - r�ncolta homlok�t Ron. - Nem teszek ilyen fogadalmat... de k�v�nok valamit.

- Rem�lem, semmi... vesz�lyeset – tette cs�p�re kez�t a feles�ge.

- Deeehogy - vigyorgott amaz.

- K�t perc sr�cok - sz�lalt meg Harry, a sarokban l�v� �ll��r�ra n�zve.

- Te is k�v�nsz valamit? - k�rdezte Ginny, megfogva a kez�t.

- Mit k�v�nhatn�k? Mindenem megvan... �s amit k�v�nn�k, az lehetetlen, �gy semmi �rtelme k�v�nni - mondta Harry.

A fiatalasszony megszor�totta a kez�t. - Vannak csod�k, Harry... n�ha...

- Nem hiszek a csod�kban - felelte amaz szomor�an mosolyogva.

- H�! - Sirius feltartotta a kez�t. Css! T�z... kilenc... nyolc... h�t... hat... �t... n�gy... h�rom... kett�... boldog �j �vet!

- Boldog �j �vet! - ki�ltott�k k�rusban. Egy csom� Filibuszter-f�le, garant�ltan t�zmentes, v�z�ll� csillagsz�r� robbant fel a kertben, sziv�rv�nysz�n�re festve az eget.

- Boldog �j �vet, szerelmem - Harry megcs�kolta Ginnyt. Sirius r�juk vigyorgott, majd elford�totta tekintet�t a cs�kol�z� p�rr�l, csak hogy a m�sik oldalon Ront �s Hermion�t pillantsa meg, akik ugyanazzal voltak elfoglalva.

Ajaj, mi�rt nincs egy asszony az �n �letemben is? - gondolta keser�en. Ez az! Ez a k�v�ns�gom: ebben az �vben n�t akarok!

* * * * *

- Akarod-e Percival Weasley, Penelope Clearwatert feles�ged�l? - k�rdezte a lelk�sz. (Igen a var�zsl�knak is vannak lelk�szeik!)

- Igen, akarom - felelte Percy �nnep�lyesen.

- Te pedig, Penelope Clearwater, akarod-e hogy Percival Weasley legyen a f�rjed?

- M�g nem k�s� meggondolni magad, Penny! - sz�lalt meg Fred, mire az anyja gyilkos pillant�st vetett r�, amelyet � term�szetesen teljesen figyelmen k�v�l hagyott.

- Akarom - v�laszolta Penelope.

- M�r k�s� - ny�g�tt fel George. - Meg fogja b�nni.

Amint a lelk�sz Percyt �s Penelop�t h�zasoknak nyilv�n�totta, Fred George-hoz hajolt: - �n azt�n nem k�vetem el ezt a hib�t, hogy megn�s�ljek.

- Nem? - suttogta Ginny az ikreknek. - Azt hittem, te kaptad el Millicent csokr�t, Fred.

- Ugyan! Olyan asszony m�g nem sz�letett, aki engem r�vesz, hogy elvegyem! - jelentette ki Fred, elkapva Angelina Johnson pillant�s�t.

- M�g � sem? - mosolygott Ginny, l�tv�n kit b�mul a b�tyja.

- Nem. Sz� se lehet r�la – felelte Fred hat�rozottan.

* * * * *

- Kellemes parti, nem? - mondta Remus Lupin, felemelve pezsg�s pohar�t. - Elb�v�l� a menyasszony.

- Ja, szinte ragyog - felelte Sirius. - K�v�ncsi vagyok, meddig tart.

- T�nyleg, Sirius, hogyhogy m�g nem tal�lt�l asszonyt magadnak? - k�rdezte Lupin. - Annyi csinos egyed�l�ll� boszork�ny van, p�ld�ul ezen a bulin is.

- Akkor mi�rt nem hajtasz r�juk?

Remus elv�r�s�d�tt. - Nem hiszem, hogy ...

- Mit nem hiszel? - �rdekl�d�tt Sirius.

- Hogy pont egy v�rfarkas kellene nekik... - vont v�llat a bar�tja.

- De a r�gebbi bar�tn�id... �ket nem zavarta, ugye?

- Milyen bar�tn�k? - Remus kortyolt egyet a pezsg�b�l.

- Micsoda...? Remus! - ki�ltotta Sirius. - �gy �rted, hogy te m�g soha...?

- Csssss! - Remus a sz�j�ra szor�totta az ujj�t.

- De Remus! - Sirius �szre sem vette, hogy m�g mindig kiab�l.

- Silencio - Lupin bar�tja tork�ra szegezte p�lc�j�t, azt�n suttogva k�zelebb hajolt. - Nem akarom rekl�mozni, Sirius. Biztosan pr�ma f�c�m lenne a jelen l�v� �js�g�r�knak... Remus Lupin, a sz�z v�rfarkas, de... lenn�l sz�ves nem sz�tk�rt�lni?

Sirius b�lintott.

- Akkor j�. Finite Incantatem - mondta Lupin.

- Te szeg�ny, szeg�ny fick� - Sirius hitetlenkedve r�zta a fej�t. - Borzaszt�. Elutas�tottak a n�k amiatt, mert v�rfarkas vagy, vagy nem is pr�b�ltad hm… meggy�zni �ket?

- Volt valaki, aki tetszett nekem, m�g r�gen - mondta Remus �lmodoz� arccal. - � is kedvelt engem, de amikor megtudta, hogy mi vagyok... megr�m�lt.

- Azt�n? Mi t�rt�nt vele? - Sirius eg�szen k�v�ncsi lett.

- Nos, tan�r lett bel�le.

- Nem erre vagyok k�v�ncsi. F�rjhez ment, vagy valami?

- Nem. Ha j�l tudom, egyed�l �l - felelte Remus.

- Tudod, mit jelent ez? - vigyorgott Sirius. - M�g mindig t�ged szeret!

- Micsoda? Ugyan m�r! - legyintett Lupin. - Hogyan szerethetne egy v�rfarkast? Nem... biztosan m�r nem �rez semmit ir�ntam.

- �s te?

- Mi van velem?

- Te m�g mindig szereted, ugye?

- Az nem sz�m�t - vont v�llat Remus, �jabb poh�r pezsg��rt ny�lva. - Az m�r igaz�n nem sz�m�t.

- Teh�t te m�g igen - �llap�totta meg Sirius. - Szereted �t. Mondd, hogy tudn�k seg�teni rajtad bar�tom?

- Nincs sz�ks�gem a seg�ts�gedre, Sirius - r�zta fej�t Lupin, komor arccal.

- Remus, Remus, ne j�tszd itt nekem a b�szke v�rfarkast! - s�hajtotta bar�tja.

- Nem j�tszom semmit, csak nem akarom, hogy sajn�ljanak, �s k�sz! - v�laszolta Lupin. - Most menj�nk, Penelope �ppen felv�gja az esk�v�i tort�t. Nem akarok lemaradni r�la.

- Mmm. a kedvencem - s�hajtott Albus Dumbledore boldogan, egy falat tort�t k�stolgatva.

- Van olyan torta, amelyet nem szeret, professzor �r? - k�rdezte mosolyogva Harry.

- Nem, azt hiszem nincs olyan - vigyorgott az �regember. - Sz�p v�f�lyi besz�det mondt�l, Harry.

- K�sz�n�m. El�gg� meglep�dtem, amikor Percy engem k�rt fel v�f�lynek. �gy �rtem, mi ketten sosem voltunk valami j�ban...

- Azt hiszem, Percy bar�tunk egy fontos embert akart v�f�lynek... tudod, milyen ambici�zus. K�v�ncsi vagyok, a h�zass�g lenyugtatja-e kicsit a mi kis t�rtet�nket.

- Nos... ez Penelop�n m�lik. Rem�lem, egy kicsit zsarnokoskodik majd f�l�tte. Azt �rdemli - jegyezte meg Harry.

- Ha m�r zsarnokoskod�sr�l besz�l�nk... - Albus szem�ben pajkos kis f�nnyel pillantott r�. - A s�gorn�d ugyan�gy parancsolgat, mint ahogy szokott?

- Hermione? �, jobban parancsolgat, mint valaha! - somolygott Harry. - nem mintha ez zavarn� Ront. � olyannak szereti, amilyen. Nem az�rt szereti, mert parancsolgat, hanem mert olyan j�sz�v� �s olyan seg�t�k�sz mindenkivel szemben - a terem t�ls� v�g�ben t�ncol� k�t legjobb bar�tj�ra n�zett. - Kicsit kotnyeles, �s n�ha fecseg�, olyasmit is kibesz�l, amit nem kellene, de mint Aberforth is mondta, csak seg�teni akar, �s azt hiszem, ez j�. Csod�latos boszork�ny ez a Hermione - Harry visszan�zett Dumbledore-ra, akinek m�r nem volt olyan vid�m az arca, mint egy perccel kor�bban. Most �sszevonta a szem�ld�k�t, �s ragyog� k�k szem�ben nyoma sem volt a pajkoss�gnak. Harry nem tudta, mi rosszat tett, vagy mondott.

- Aberforth... - az �reg var�zsl� letette a t�ny�rj�t a f�lig megevett torta szelettel. - Az igazat megvallva, Harry fiam, elfelejtettem, hogy a fiv�rem is b�r� a Trim�gus Tus�n. Mondd csak... j�l van?

- Igen - felelte Harry. - Amellett, hogy... sz�val egy kicsit k�l�nc. Nem akarom megs�rteni uram, de a fiv�re kicsit furcsa.

- Furcs�bb, mint �n? - pislogott Albus, komolyan meglep�dve.

- ��... �gy t�nik.

- Ezt �r�mmel hallom - Albus csintalanul mosolygott. Mindig azt hittem, �n vagyok a bolondabb kett�nk k�z�l.

Harry visszafojtotta a nevet�st.

- Na �s mit csin�l az �n "furcsa" fiv�rem Oroszorsz�gban?

- Egy r�nszarvasok vontatta sz�nt hajt, jetikkel bar�tkozik, McGalagony professzornak udvarol... - Harry ennyit tudott hirtelen felsorolni.

- Micsoda? Minerv�nak? - Albus k�tr�t g�rnyedt a nevet�st�l. - �... ez... ez t�nyleg... nagyon j� tr�fa. Azt hiszem p�r bord�m elt�rt. Tudsz m�g ilyen j� vicceket?

- Tulajdonk�ppen hallottam egyet h�rom jetir�l, akik... de nem vicc volt, uram. Aberforthnek t�nyleg tetszik McGalagony professzor.

- �, szeg�ny Minerva - mondta Dumbledore az el�bb letett t�ny�rj��rt ny�lva folytatta a tortaev�st. – Tartom vele a kapcsolatot, mi�ta meg�rkeztetek a Durmstrangba, de nem eml�tette Aberfortht. Szeg�ny, szeg�ny Minerva.

- Mi�rt...? Azt gondolja, hogy olyan sz�rny� lenne McGalagony professzornak, ha... �sszej�nne az �n fiv�r�vel? - vonta �ssze a szem�ld�k�t Harry.

- Nooos... tal�n igen... tal�n nem - v�laszolta Albus. - Jaj, bocs�ss meg, Harry, musz�j m�g egy szeletet szereznem ebb�l a tort�b�l. - ezzel elsietett a t�ny�rj�val.

* * * * *

Fred kib�mult az ablakon, az Od� k�ria parkj�ra (ez volt a beceneve a Weasley�k �j h�z�nak). Megivott m�r p�r poh�r pezsg�t �s tal�n egy kev�s Ogden f�le L�ngnyelv viszkit is, �gyhogy most enyh�n pity�k�san, t�n�d� arckifejez�ssel vizsg�lgatta a h�f�dte t�jat.

Hirtelen egy kezet �rzett a v�ll�n. Fred el�r�ntotta p�lc�j�t a zseb�b�l, hogy Stuport ki�ltson, amikor megl�tta a "t�mad�j�t", Angelin�t.

- �, szia, b�bi - vigyorgott r�.

- M�r megint ber�gt�l, Fred - n�zett r� cs�ny�n a l�ny.

- Mi�rt, nem lehetek kicsit betint�zva a nagy testv�rem esk�v�j�n? - vitatkozott a fiatalember. - T�nyleg, Angie, egy esk�v� t�k�letes ok az iv�sra.

- Komolyan rem�lem, hogy a mi esk�v�nk�n nem r�gsz be. - font �ssze a karjait a l�ny.

- A micsod�nkon? - pislogott Fred. - Te is bepi�lt�l, �des?

- Fred, �n nem pi�s vagyok, hanem terhes - felelte a fiatal boszorka h�v�sen.

- Te... te... micsoda? - kiab�lta Fred.

- H�, mi van, Fred? Angelina? Mi�rt kiab�ltok? - s�t�lt oda hozz�juk George egy poh�r pezsg�vel a kez�ben.

- �ppen azt mondtam a fiv�rednek, hogy gyereket v�rok t�le - mondta Angelina.

- De... ez... ez... teljesen lehetetlen! - ord�totta Fred, mire a teremben l�v�k mind elhallgattak �s a vit�t kezdt�k figyelni. - Nem voltunk egy�tt mi�ta is... Harry sz�linapi bulija �ta! Az pedig �t h�napja volt!

- Micsoda? - sziszegte Angelina. - Tagadni mered, hogy egy�tt volt�l velem Guy Fawkes napj�n? Akkor �jjel, �gy �rtem?

- Micsoda? - Fred kezdett igaz�n �sszezavarodni.

- Az ist�ll�ban! Nem eml�kszel? Mikor a t�bbiek kinn voltak az �r�mt�zn�l? - kiab�lta vissza Angelina. - Akkor is el�gg� r�szeg volt�l! - tette hozz� d�h�sen.

- Az nem �n voltam! - v�gott vissza Fred. - Nem tudom, ki... - hirtelen ikertestv�r�hez fordult, aki az utols� pillanatban kezdett h�tr�lni, rem�lve, hogy elt�nhet a t�megben.

- GEORGE!

- George? - sik�totta Angelina. - Csak nem azt akarod mondani...?

Addigra George el�rte a t�meg sz�l�t. - Locomotor Mortis! - ki�ltotta Fred, megsuhogtatva p�lc�j�t, amelyet m�g nem tett zsebre Angelina "t�mad�sa" �ta. George hanyatt esett.

- Fred... figyelj... - kezdte. - Pi�s voltam... Csak azt l�ttam, hogy egy n� el akar cs�b�tani, �s az �rd�gbe is... hagytam magam! M�r reggel volt, amikor r�j�ttem, hogy Angelina volt az!

- Sz�val... t�nyleg TE volt�l az!?! - �v�lt�tte Fred. Testv�re nyelt egyet, kr�tafeh�ren. - Angelina! - fordult vissza bar�tn�j�hez Fred. - Hogyhogy NEM vetted �szre, hogy nem �n vagyok az?

- Hogy vettem volna? - sziszegte amaz. - S�t�t volt, az isten szerelm�re! N�ha f�nyes nappal sem tudlak megk�l�nb�ztetni benneteket, hogy tudtam volna t�ks�t�tben?

- Te... - Fred a f�ld�n fekv� ikertestv�r�re szegezte p�lc�j�t. - Elveszed �t feles�g�l, meg�rtetted?

- Vegyem feles�g�l? Meg�r�lt�l? - ord�totta George, el�h�zva p�lc�j�t a tal�rj�b�l, a l�b�ra mutatott vele. - Finite Incantatem - azt�n fel�llt.

- Ha nem veszed el... - morogta Fred.

- Akkor...? - George l�pett egyet h�tra.

- Akkor...

Akkor elszabadult a pokol. Asztalok r�pk�dtek a leveg�ben, �tel bor�totta a padl�t �s a vend�geket, akik - f�leg a h�lgyek - sikoltoztak. Kicsit sem hasonl�tott a kajacsat�ra, amely Harry esk�v�j�n zajlott, ez ugyanis nem csak j�t�k volt.

Harry n�h�ny m�sik var�zsl�val egy�tt odaszaladt, hogy sz�tv�lassza a vereked�ket, de csak annyit �rt el, hogy kapott egy sz�r� �tkot Fred p�lc�j�b�l. Ha Fred nem lett volna r�szeg, vagy ha pontosabban c�lzott volna az �tok - amely mellesleg ugyanolyan volt, mint amilyen k�t �vvel azel�tt elv�lasztotta F�lig Fejn�lk�li Nick fej�t a test�t�l -, meg�lhette volna Harryt. Szerencs�re Harryt csak az �tok "gyeng�bb" v�ltozata tal�lta el, amit�l csup�n elesett �s beverte a fej�t.

F�l�ra m�lva, amikor mag�hoz t�rt, az aggodalmas Ginnyt l�tta maga f�l� hajolni.

- �, Harry... – a l�ny lehajolt hozz� �s megcs�kolta, m�g k�nnyek g�rd�ltek le az arc�n.

- Mi t�rt�nt? - kr�kogta Harry, sz�delegve. Biztos egy kis agyr�zk�d�st kapott.

- �gy megijedtem... - szipogta a feles�ge. - A szomsz�d szob�ban voltam, amikor villogni kezdett az �kk� a gy�r�mben... Tudtam, hogy bajban vagy... R�gt�n hoppan�ltam... vagy ink�bb hm... teleport�ltam magam hozz�d, �s l�ttam, hogy el�jult�l.

- Ne agg�dj, j�l vagyok – Harry lassan fel�lt �s k�r�ln�zett, l�tta, hogy m�g az Od� k�ria hallj�ban vannak, de a vend�gek m�r nem voltak ott. Mindazon�ltal mindenfel� felborult sz�kek, abroszok hevertek a padl�n �s borzaszt� rendetlens�g volt. - �... a vereked�s - mormolta. - Mi t�rt�nt?

- George a Szt. Mungoban van - felelte Ginny . - Eszm�letlen.

Percy esk�v�je minden id�k legkatasztrof�lisabb esk�v�jek�nt vonult be a t�rt�nelembe. Az ifj� f�rj, aki mindent oly gondosan �s alaposan megtervezett �s el�k�sz�tett, teljes depresszi�ba s�llyedt. Egyes pletyk�k szerint annyira elkeseredett volt, hogy nem is t�ltette a n�sz�jszak�t a feles�g�vel.