- Harry… - Hermione leveg��rt kapott, �s teljesen els�padt. Oldalpillant�st vetett Ginnyre, aki kif�rk�szhetetlen arckifejez�ssel b�multa Harryt.

- Potter! – k�pedt el Draco is.

- Potter? - McGalagony a sz�v�re szor�totta a kez�t.

- Igen - felelte az �regember f�l�llva. - �n vagyok az.

- De hogyan… mi�rt vagy…? - kezdte Mileta.

- … ilyen �reg? - fejezte be a k�rd�st Harry. - �t k�rdezd! - mutatott Anorra.

- Mit tett Harryvel? - k�rdezte Aberforth.

- Kicsit meg�reg�tettem – k�z�lte Anor.

- De mi�rt, az �g szerelm�re? - hebegte McGalagony.

- Mert meg akartam b�ntetni - felelte Anor. - V�g�l is lefek�dt a szeret�mmel.

- De csak mert a szeret�je t�rbe csalta �t! - t�rt ki Hermione. - Harry egy�ltal�n nem tudta mit tesz! Az a n� megbabon�zta �t! - a b�jitaltan tan�rn�re mutatott.

- Musz�j volt - mondta h�v�sen Tatyana. - M�sk�l�nben nem h�lt volna velem.

- Hallottad ezt? - kiab�lta Ginny, miut�n visszanyerte a hangj�t. - Nem kellett neki a szajh�d! M�gis megb�ntetted! Hozd rendbe, de azonnal!

- Hozzam rendbe? - Anor rik�csolva nevetett. - �desem, ez lehetetlen! Ez egy visszaford�thatatlan var�zslat! M�r �r�kre �gy marad! �, azt mondtam volna �r�kre? - sz�ja �rd�gi mosolyra h�z�dott. - �r�kre…? Haha… a f�rjed olyan �reg, hogy legf�ljebb k�t, h�rom h�napig h�zza m�g.

- J�l van – mondta Ginny �s kih�zta mag�t. - Nevezd meg az �rat. B�rmit. Mondd meg, mit kell tennem, hogy �letben tartsam, �s �n megteszem!

A gonosz var�zsl� odal�pett hozz� �s megcir�gatta a n� arc�t. - Elb�v�l�. Egyszer�en elb�v�l�. Semmi sem olyan elb�v�l�, mint egy szerelmes asszony… egy asszony, aki b�rmit megtenne a f�rfi�rt, akit szeret… - oldalpillant�st vetett Tatyan�ra. - Mindazon�ltal, nincs r� garancia, hogy az asszony meg is kapja, amit akar… Egy�ltal�n nincs biztos�t�k, m�g az �n Natas�mnak sem.

Tatyana s�padt arccal ereszkedett le a tr�n l�pcs�j�n. - Hogy �rted ezt Anor?

- �gy �rtem dr�g�m, hogy nem sz�m�t, mekkora �ldozatot hozt�l �rtem, nincs r�d sz�ks�gem t�bb�. Sem mint feles�gre, sem mint szeret�re, m�g mint szolg�ra sem. Megtetted �rtem, amit tudt�l �s ezzel v�ge a p�lyafut�sodnak. Megtartottalak volna szeret�nek, ha nem tal�ltam volna m�s jel�ltet a helyedre, kedvesem. - ezzel kiny�jtotta a karj�t, �s mag�hoz h�zta Ginnyt.

- Nem! - ki�ltotta k�rusban Harry �s Tatyana.

- De igen - felelte Anor. - A kis v�r�s az eny�m.

- Sz� sem lehet r�la! - Ginny olyan er�vel l�kte el mag�t�l Anort, hogy a f�rfi majdnem elesett. – Harry! – lehelte, �s karjaiba z�rta a f�rj�t.

- Micsoda kedves jelenet - tapsolt Anor. - Csod�s. Tudod mit, �desem? Kegyes leszek. Seg�tek, hogy a f�rjed sok-sok �vig �ljen… de csak az�rt, hogy itt maradjon, �s tan�ja legyen, amint a jobbomon �lsz… mint a szeret�m.

- Ink�bb meghalok! - ki�ltotta Harry.

- T�nyleg? - vonta f�l szem�ld�k�t Anor. - �m legyen… - felemelte p�lc�j�t az “�regemberre” �s feh�r f�nynyal�bot bocs�tott ki bel�le, amely meglep� m�don nem tal�lta el Harryt. Tal�lkozott ugyanis egy m�sik f�nysug�rral, �s a leveg�ben eredeti ir�ny�t�l elt�rve egyenesen McGalagony fel� s�v�tett. Miel�tt azonban eltal�lhatta volna Minerv�t, Aberforth el�je ugrott, �gy az �tok �t kapta telibe.

- Aberforth! - sik�totta McGalagony, �s t�rdre hullott Dumbledore mellett.

A t�bbiek m�gsem r�juk figyeltek - minden szem az egyik ajt�ra szegez�d�tt, �s az azon bel�p� �t alakra.

- Ron! - ki�ltotta Hermione a f�rj�nek, aki az Anor�t elt�r�t� �tkot k�ldte.

- Apa! - ki�ltotta Draco �s Ginny.

A k�vetkez� pillanatban elszabadult a pokol. Arthur Weasley �s Lucius Malfoy k�b�t�-�tkokat sz�rt a legk�zelebb �ll�kra, m�g Ron, George �s Fred fedezte �ket. Az �jonnan �rkezettek keltette z�rzavar lehet�s�get adott r�, hogy Aaron, Hermione, Krum, Ginny, Draco, Dennis, Mileta �s Guillaume akci�ba l�pjen. Felemelt�k p�lc�ikat �s kezdt�k elk�b�tani maguk k�r�l az embereket.

Anor szolg�i azonban m�g mindig egy k�z�s tudatt�l vez�relten m�k�dtek. Amikor egyik�k �szlelt egy b�rmilyen ir�nyb�l �rkez� �tkot, az �sszes t�bbi is azonnal tudom�st szerzett r�la, �gy az �tok kibocs�t�j�hoz legk�zelebb �ll� var�zsl� h�r�thatta el a t�mad�st.

Hamarosan az �jonnan �rkezettek is �szrevett�k, hogy valami nincs rendben – az ellens�g t�l szervezetten dolgozik.

- Apa! - ki�ltotta Draco, amint egy Beauxbatonos di�k Luciusra sz�rt egy �tkot.

Lucius ell�pett el�le. - Draco! Mi t�rt�nt ezekkel az emberekkel? - ki�ltotta �t a t�megen.

- Megb�v�lt�k �ket, hogy egy tudatk�nt gondolkodjanak �s cselekedjenek! - ki�ltotta vissza a fia.

- Aha! Ezt a var�zslatot ismerem! - ki�ltotta Lucius, �s egy k�b�t� �tkot k�ld�tt Natalie McDonald fel�, aki �ppen Arthur Weasleyre t�madott.

- K�sz�n�m, Malfoy!

- Sz�vesen, Weasley!

Fredet sarokba szor�totta Ivanovics professzor, a Durmstrang b�b�j tan�ra. George h�tulr�l meg�tkozta Ivanovicsot, minek k�vetkezt�ben egyszerre �t Durmstrangos ugrott a professzor el�. - Vingardium Leviosa! - ki�ltott az �t di�kra George - felemelte �ket a f�ldr�l, �s r�dobta m�sik n�gy di�kra, akik �ppen Ginny fel� c�loztak a p�lc�ikkal.

- K�szi, Fred! - intett neki Ginny, �s hasba r�gta Sztahanovot, a Durmstrangos gondnokot.

- H�ha, Ginny! Pont, mint a karate k�ly�k! - ki�ltotta Dennis, miel�tt k�t Beauxbatonsos h�tulr�l elk�b�totta. Guillaume elbotlott a hason fekv� Dennisben, �s r�esett a fi�ra, mire a p�lc�ja kics�szott a kez�b�l. Mileta felkapta a leesett p�lc�t �s mindk�t kez�ben egy-egy p�lc�val gumil�b ront�sokat sz�rt az oszt�lyt�rsaira.

- Ha ismered ezt a b�b�jt, mi�rt nem csin�lsz valamit, apa? - kiab�lta Draco Luciusak.

- Pr�b�lom felid�zni a var�zsig�t! - morogta az id�sebb Malfoy.

- Hermione, vigy�zz! - ki�ltotta Ron, amint Graham Pritchard a feles�g�re szegezte a p�lc�j�t. Hermione �ppen id�ben ugrott be egy oszlop m�g�, �s l�tta, hogy egy Durmstrangos di�k felemelt p�lc�val szalad Ginny fel�. Hermione �ppen el akarta k�b�tani, amikor egy m�sik oszlop m�g�l felt�nt egy l�b, �s elg�ncsolta a di�kot.

- Sz�p volt, Harry! - ki�ltott oda neki.

- Sz�p volt? - s�v�lt�tte Anor, p�lc�j�t Harryre szegezve, de az ’�reg’ �jra beugrott az oszlop m�g�, s a visszapattan� �tok sz�tz�zott egy k�zelben �ll� j�gszobrot.

- �! Megvan! - ki�ltotta hirtelen Lucius, �s a t�megre szegezte p�lc�j�t. - Finite unio cerebrum!

Mintha bomba robbant volna a csarnokban. Egy csendbomba.

Hirtelen minden zaj elhalt, �s t�bb sz�z p�lca hullott a j�gpadl�ra.

A tudat-kapcsolat megszakadt, a megbabon�zott di�kok �s tan�rok pedig “fel�bredtek”. Pislogtak, szem�ket d�rzs�lt�k, �s �lm�lkodva n�ztek k�r�l.

- Mi t�rt�nt itt? - k�rdezte els�k�nt egy Beauxbatonsos l�ny.

- Megb�v�ltek titeket… hogy engedelmeskedjetek neki! - ki�ltotta Krum Anorra mutatva, aki abban a pillanatban mintha zsugorodni kezdett volna. Arca halotts�padtra v�lt �s fekete szeme �vegesen csillogott.

A k�vetkez� pillanatba elt�nt.

- Hova lett? - ki�ltotta Draco.

- Megsz�k�tt! - sik�totta Ginny.

- �s Tat… - Hermione k�r�ln�zett, de sehol sem l�tta a b�jitaltan tan�rn�t. - Hol van az a n�?

- Mindketten megsz�ktek! - ki�ltotta Harry.

- Azt hiszem, �n tudom, hol van a fiv�rem – jelentette ki Aaron. - B�zz�tok r�m. - Ezzel � is elt�nt.

Egyre er�s�d� mormog�s futott �t a termen. Senki sem tudta mi k�vetkezik, sem pedig, hogy biztons�gban vannak-e vagy m�g vesz�lyben az �let�k?

- Apa, mif�le var�zslat volt ez? – k�rdezte Draco, odal�pve Luciushoz.

- �, nagyon ravasz kis s�t�t var�zslat - vont v�llat Malfoy.

- �s te honnan ismered? – vonta k�rd�re Arthur.

- Jaj, ugyan m�r, Weasley, ne kezdd megint ezt a “Elkaptalak cs�nya hal�lfal�” dolgot! - morogta Lucius. - Csak hogy felfriss�tsem az eml�kezetedet, megmentettem a nyavaly�s irh�tokat!

- Ez igaz. De att�l f�ggetlen�l m�g k�v�ncsi vagyok – tette karba a kez�t Arthur.

- Nos… mondjuk, hogy ezt a kis var�zslatot autodidakta m�don tanultam. Egy nagyon r�gi k�nai pergamenen tal�ltam.

- K�nai? - csod�lkozott Ron. - El tudja olvasni azokat az �r�sjeleket?

- Nos igen, mivel el�g m�velt vagyok… nem �gy, mint egyesek… - Malfoy egy pillant�st vetett a Weasley ikrekre, akik �lelkeztek �s gratul�ltak egym�snak, ami�rt megmentett�k egym�s �let�t. – Mindig is vonzott a k�nai var�zsl� kult�ra… mit gondolnak, mi�rt neveztem Drac�nak a fiamat?

- Nem is tudtam, hogy a k�nai g�mbl�ngs�rk�nyr�l neveztek el, Malfoy - vigyorgott George, amint elengedte ikertestv�r�t. - Nem is �gy n�z ki, mint egy s�rk�ny, ugye, Fred?

- Nem igaz�n… - somolygott Fred. - Azt hiszem, ink�bb g�r�nyre hasonl�t.

- M�ghozz� egy pattog� g�r�nyre - b�logatott George, �s mindketten nevetni kezdtek.

Ginny megk�nnyebb�lve fels�hajtott, l�tva, hogy Fred �s George v�gre kib�k�lt. A vesz�lyes helyzetek vagy a legjobbat vagy a legrosszabbat hozz�k ki az emberekb�l, �s az ikrekn�l l�that�an a legjobbat hozt�k ki. Most majd tal�n adnak egym�snak egy m�sodik es�lyt…

- ��… n�zz�k! – Ginny hirtelen leveg��rt kapott, �s egy fekv� emberre �s a f�l� g�rnyed� alakra mutatott: Aberforthre �s McGalagonyra. Minerva a karjaiban tartotta az �regembert, �s r�ncos arc�t k�nnyek �ztatt�k.

- Vajon… meghalt? - k�rdezte Harry elf�l� hangon.

- Nem… m�g nem, k�ly�k - Aberforth gyeng�n r�mosolygott. M�g a hal�l k�sz�b�n sem vesztette el a humor�rz�k�t. Komoly helyzet ide vagy oda, Harry �rezte, hogy az ajka mosolyra h�z�dik. J� �reg Aberforth… k�ly�knek sz�l�totta �t, amikor �regebbnek l�tszik, mint �…

- Rendbe j�ssz - mondta Harry �s let�rdelt Dumbledore mell�.

- K�sz�n�m… a bizalmat… k�ly�k… de meg fogok halni… Anor egy lassan �l� �tokkal tal�lt el… - lehelte Dumbledore, �s kiny�jtotta r�ncos kez�t, hogy megfogja Harry hasonl�an r�ncos jobbj�t. - J� bar�t volt�l… nagyszer� bar�t… �s remek… horg�sz.

- �, Aberforth! - Harry s�rt �s nevetett egyszerre. - Rendbe j�ssz, hidd el. Fel�p�lsz.

Hirtelen �jabb �tsz�z di�k �z�nl�tt be a terembe: az elrabolt Durmstrangosok m�sik fele. Mindannyian kiss� �lmosnak t�ntek, de tudatuk �jra tiszta volt. Miut�n Lucius elv�gezte a b�b�jt, a tudat-k�tel�k nemcsak a jelenl�v� di�kok k�r�ben sz�nt meg, hanem a t�bbiek is felszabadultak a hat�sa al�l.

Harry l�tta, hogy a Durmstrang iskolai �pol�n�je bel�p, �gy h�t l�bra �llt - amilyen gyorsan jelen �llapot�ban tudott -, �s odavonszolta a n�v�rt Aberforthh�z. - K�rem, seg�tsen rajta!

A n�v�r let�rdelt �s megvizsg�lta az �reg var�zsl� s�r�l�s�t. - Nem sok es�ly van - suttogta Harrynek.

- Ezt hallottam! - vigyorgott Aberforth - Felesleges suttogni.

- Ha vissza tudn�nk vinni a Durmstrangba, tal�n meggy�gy�thatn�m a fekete havasi gyop�r kivonattal - v�lekedett a n�v�r.

- Visszavinni? - McGalagony els�padt. - Mozogni sem tud, nemhogy hoppan�lni!

- A sz�n… nyissanak ablakot… - motyogta Aberforth, �s kiny�jtotta remeg� kez�t, a gall�rj�t babr�lva. Harry �s Minerva figyelt�k, pedig fogalmuk sem volt, mit akar. Dumbledore v�g�l a ruh�ja al�l el�h�zott egy l�ncot, melyen egy s�p f�gg�tt. Utols� erej�vel let�pte a l�ncot a nyak�r�l �s �tadta Harrynek. - F�jj bele… Rudolf �s a t�bbiek elj�nnek… visszavisznek engem... a Durmstrangba

* * * * *

Anor Azgard legmagasabb torny�ba hoppan�lt. Ez a torony volt a kedvenc helye az eg�sz kast�lyban. Itt volt a szob�ja, telezs�folva a fekete m�gia kell�keivel, s�t m�g olyan mugli fegyverekkel is, mint szekerc�k, kardok �s l�ndzs�k, takarosan elrendezve a falakon.

Anor egy l�d�hoz futott �s kezdte kisz�rni bel�le a holmikat. Felkapott n�h�ny fiola b�jitalt �s p�r krist�lyg�mb�t a polcokr�l, �s mindet belegy�m�sz�lte a l�d�ba.

- M�sz valahov�, dr�g�m? - sz�lalt meg m�g�tte egy n�i hang.

- �… Natasa… - lehelte a f�rfi. - Szerelmem…

- Hogy… micsod�d is pontosan? - vonta f�l szem�ld�k�t a boszork�ny, a p�lc�j�t a var�zsl� sz�v�re szegezve.

- Ugyan, ugyan, Natie… ne j�tssz velem, nincs most erre id�m.

- Igenis - lesz - id�d - r�m! - ki�ltotta a boszork�ny. - Nekem volt id�m r�d, Anor! Azzal t�lt�ttem az elm�lt tizenegy �vsz�zadot, hogy �jra �s �jra reinkarn�l�dtam… v�rtam, hogy elj�jj�n az id�… az az id�, amikor fel�leszthetem az egyetlen szerelmemet! - Olyan undorral k�pte a “szerelmem” sz�t, hogy Anor arca megr�ndult. - �s tess�k, mit kaptam t�le cser�be? Azt mondta, hogy t�bb� m�r nem kellek neki!

- Natasa… besz�lj�k meg…

- �ppen most besz�lj�k meg! - kiab�lt a n�. P�lc�ja megremegett a kez�ben. - Mondd csak Anor, szerett�l te engem? Szerett�l engem valaha is?

- �n… persze, hogy szerettelek! - csattant fel a f�rfi.

- Igaz�n? - a boszorka szeme villogott a m�regt�l. - Szerett�l, amikor a fiv�red feles�ge ut�n kajtatt�l? Szerett�l, amikor a kis v�r�s ut�n v�gy�dt�l? Szerett�l, amikor azt mondtad, hogy haszontalan vagyok sz�modra? SZERETT�L?

- Natasa… - kezdte a var�zsl� elhal� hangon. - Nem gondoltam komolyan, amit a v�r�snek mondtam… egy�ltal�n nem gondoltam komolyan.

- Ne hazudj a szemembe! - kiab�lta a n�, �s egyre k�zelebb l�pett a f�rfihez, kiny�jtott kez�ben p�lc�j�val, arc�n k�nnyek val�s�gos kis patakjaival.

- Nem hazudok - suttogta a var�zsl�, amikor m�r csak karny�jt�snyira voltak egym�st�l - Nem hazudok. - ism�telte, s tekintete a n� szem�be m�lyedt.

- Nem? - k�rdezte amaz rekedten.

- Nem - mondta a var�zsl�, �s gyeng�den kivette a p�lc�t a n� kez�b�l. - Szeretlek - mondta olyan halkan, hogy a boszork�ny alig hallotta, �s hagyta, hogy �t�lelje. - Szeretlek. – Anor egyik kez�vel simogatta Tatyana fej�t, m�g a m�sikkal a n� h�t�ra szegezte p�lc�j�t. - Avada Ke...

- �llj! - a szoba ajtaja kicsap�dott, �s Aaron t�nt fel a k�sz�b�n.

- Aaron! - sik�totta Tatyana, �s h�traugrott Anor �lel�s�b�l.

- Stupor! - ki�ltotta Anor, fiv�r�re szegezve p�lc�j�t, Tatyana p�lc�j�t pedig a n�re mag�ra.

Az asszony eszm�letlen�l zuhant a padl�ra, de Aaron b�tyj�val egy id�ben Capitulatust ki�ltott, �s kikapta a p�lc�t annak jobb kez�b�l.

- Ez nem fair, kis�cs�m - morogta Anor. - Most m�r k�t p�lca van n�lad.

- Akkor tesz�nk r�la - felelte Aaron, elhaj�tva b�tyja p�lc�j�t. - Most egyenl�k az es�lyek.

- �s? Most meg�lsz, vagy mi lesz? - vonta f�l szem�ld�k�t Anor. - T�l gyenge vagy te ahhoz kis�cs�m. Soha sem volt�l k�pes �lni.

* * * * *

Lucius Malfoy megdermedt.

- Apa, j�l �rzed magad? - k�rdezte Draco. l�tta, hogy apja l�lekben messze j�r.

- Tudom, hol vannak - lehelte Lucius. - �n… oda kell mennem…

- Micsoda? - pislogott Draco, de apja nem figyelt r�, �s a k�vetkez� pillanatban dehoppan�lt.

* * * * *

Aaron kih�zta mag�t. - Megl�tjuk, testv�r.

- Megl�tjuk? - rik�csolt Anor. - Crucio!

Aaron �gy �rezte, hogy a test�t sz�tmarcangolja a f�jdalom, de nem ki�ltott fel. Nem adhatta meg b�tyj�nak azt az el�gt�telt, hogy gyeng�nek l�ssa. Soha.

Nagy nehezen felemelte var�zsp�lc�j�t. - Locomotor Mortis!

Anor is elesett.

- Most megint egyenl�k vagyunk - pihegte ikertestv�re.

- Nem sok�ig! - morogta Anor, �s megp�ccintette p�lc�j�t. Az egyik falon f�gg� kard Aaron fel� z�gott. Aaron suhintott a p�lc�j�val, mit�l a kard meg�llt a leveg�ben, majd ir�nyt v�ltoztatott �s z�gva Tatyana test�be csap�dott.

Aaron els�padt, amikor l�tta, mi t�rt�nt. Csak azt akarta, hogy a kard elt�rjen eredeti ir�ny�t�l, �s nem azt, hogy felny�rsalja Tatyan�t…

- Nagyszer�… Meg�lted - vigyorgott Anor. - De ne legyen lelkifurdal�sod… meg�rdemelte.

Saj�t l�b�ra mutatott a p�lc�j�val �s Finite Incantatem-et ki�ltott, hogy �jra fel tudjon �llni.

Aaron is l�bra �llt. P�lc�ja a b�tyj�ra mutatott, de remegett a keze. - Isten l�tja lelkemet, nem akartam meg�lni… csak t�ged akarlak meg�lni.

- Nem fogsz te meg�lni. Nem vagy r� k�pes. Ismerd el - somolygott Anor, �s akci�ba lend�tett h�rom fejsz�t.

Aaron k�nnyed�n elker�lt kett�t, amelyek a h�ta m�g�tti falba csap�dtak. A harmadik azonban m�g mindig a b�tyja ir�ny�t�sa alatt volt �s fel�je r�p�lt, ki�tve a p�lc�t a jobbj�b�l, �s megsebezve a kez�t. Amikor f�jdalm�ban felki�ltott, �s bal kez�t s�lyosan megs�r�lt �s v�rz� jobbj�ra szor�totta, Anor nem habozott. P�lc�ja suhint�s�val a leveg�be emelte Aaron test�t, a mennyezethez v�gta, azt�n hagyta lezuhanni.

- Ez f�jt, ugye? Pedig Szeretsz rep�lni, nem? - rik�csolta. - Mit sz�ln�l m�g egy kis rep�l�shez? – Ezzel kikorm�nyozta �ccse test�t az erk�lyre, �s a korl�t f�l�tt lebegtette. Anor p�lc�j�t pattogtatva, “t�ncoltatta” Aaront a m�lys�g f�l�tt. - �s most… b�rmenyire f�j is a sz�vem… b�cs�t kell mondanunk egym�snak, dr�ga �cs�m.

Anor lefel� mozd�totta a p�lc�j�t, s megsz�ntette a m�gikus �sszek�ttet�st Aaron test�vel. Aaron �tesett a korl�ton, de megragadta a r�csot a kez�vel.

- Kicsit neh�z t�led megszabadulni, nem igaz? - somolygott Anor, letekintve testv�r�re. - Hmmm… mindig is szerettem az ilyen f�gg� j�tszm�kat. - �lmodoz� kifejez�s jelent meg az arc�n, amint feln�zett a l�t�hat�rra. A felkel� nap els� sugarai k�kesz�ld �s b�borsz�n� s�vokat festettek a tinta-k�k �gre. - Az ap�nk… mindig kiv�telezett veled. Te volt�l a szeme f�nye… az � kis Aaronja… az okos, nagylelk� fi�… Engem sohasem szeretett… �lland�an csak kritiz�lt… mindent kritiz�lt rajtam, m�g a csizm�t is, amit viseltem… Mit gondolsz Aaron, milyen a csizm�m? - Jobb l�b�val r�l�pett testv�re bal kez�re. L�tva, hogy Aaron arca eltorzul a f�jdalomt�l, felemelte a l�b�t �s folytatta. - Sz�val neked sem tetszik a csizm�m? Csak nem okoz f�jdalmat? – Ezzel teljesen er�b�l r�taposott a bal l�b�val fiv�re am�gy is s�r�lt jobb kez�re. - Tudod, hogy amikor f�lemelem a l�bam, te le fogsz esni? Ugye tudod?

- Csak szeretn�d… - sz�lalt meg egy gyenge hang a h�ta m�g�tt, �s Anor �rezte, hogy a p�lc�j�t kit�pik a kez�b�l �s teste felr�p�l a leveg�be. Csak egy utols� sikolt�sra futotta t�le, amint az alattuk elter�l� Barents tenger j�ghideg viz�be zuhant.

Lucius Malfoy berontott a szob�ba, �s megpillantotta a halotts�padt Tatyan�t a f�ld�n �lve, p�lc�j�val a kez�ben.

- Bossz� – lehelte a n� �s �jra �sszerogyott.

- Seg�ts�g! - ki�ltotta Aaron, aki m�r csak bal kez�vel markolta a r�csot, �s csup�n csak pillanatokig tarthatta m�g mag�t, mert ujjai s�kosak lettek az izzads�gt�l, �s kezdtek lecs�szni a r�csr�l.

Lucius megp�ccintette a p�lc�j�t, felemelve Aaront az erk�lyre. - J�l van?

- Igen - b�lintott a fekete szak�ll� f�rfi a korl�tnak d�lve. K�nnybe l�badt szemmel n�zett le a m�lys�gbe. - Igazad volt… nem tudtalak meg�lni - suttogta. - Isten veled, testv�rem.

- �gy n�z ki, orvosi seg�ts�gre van sz�ks�ge – jegyezte meg Mr. Malfoy. – Le tud menni? Gondolom, a durmstrangos javasasszony tud majd seg�teni. Odalent van, a sebes�lteket kezeli. Megn�zem, mit tehetek ez�rt az asszony�rt… b�r �gy t�nik, m�r nem seg�thetek rajta.

- Rendben - b�lintott Aaron. - K�sz�n�m.

- Sz�vesen - sz�lt Lucius �s figyelte, amint a f�rfi t�vozik. Malfoy, Malfoy egyre gyeng�bb vagy… megmenteni valakit… jajj!

De ez sz�ks�ges gyenges�g, Lucius.

Ezzel id�sebb Malfoy lehajolt, hogy megvizsg�lja a v�rt�cs�ban hever� n�t, aki m�g mindig kez�ben szorongatta a p�lc�j�t.

* * * * *

Amikor Aaron az el�csarnokba �rt, l�tta, hogy tucatnyian fekszenek a f�ld�n, m�g a t�bbiek �sszeg�ngy�lt tal�rokat gy�rtek a sebes�ltek feje al�, vagy �ppen itatt�k �ket.

- Aaron! - Mileta futott oda hozz�. - Hol van a fiv�re?

- Meghalt - hangzott a v�lasz.

- �s Fjodrovna professzor? - k�rdezte Madame Maxime, aki meglehet�sen kimer�ltnek t�nt.

- Haldoklik, vagy m�r meg is halt - felelte Aaron b�ntudatosan. Soha nem kedvelte Natas�t, de nem k�v�nta a hal�l�t. - Hal�losan megsebes�tette egy kard.

- Visszamegy�nk a Durmstrangba - v�gott k�zbe Draco. - Aberforth Dumbledore haldoklik… a n�v�r szerint nagyon kev�s az es�lye a t�l�l�sre, de a gyeng�lked�n gondosabb �pol�st kaphat... B�r �n nem hiszem, hogy t�l�li. Potter m�r ideh�vta a r�nszarvasokat, besz�li a nyelv�ket, vagy mi… berakt�k Aberforth�t a sz�nba Ginnyvel �s McGalagonnyal. Perceken bel�l indulnak

- Hoppan�ljunk Szentp�terv�rra, rendben? - k�rdezte Athur Weasley. Idefel� j�vet ugyanis Weasley�k �s Malfoy�k az iskol�b�l hopp porral a T�ncol� Medv�be mentek, azt�n Szentp�terv�rr�l hoppan�ltak Azgardba. Sz�gyen, hogy a hoppan�l�s ennyire k�r�lm�nyes volt a Durmstrang k�zel�ben.

- Nem - r�zta fej�t Draco. - A s�rk�nyon fogunk lovagolni. Az kev�sb� f�raszt�, mint Szentp�terv�rra hoppan�lni azt�n hopp porral visszamenni az iskol�ba… �s kev�sb� id�ig�nyes.

- Mif�le s�rk�nyon?

- Vladin - felelte Mileta. - A b�ty�m �s Ivanovics professzor v�geztek rajta egy kis m�dos�t�st.

- M�dos�t�st? - vonta f�l szem�ld�k�t Arthur. - Hogy �rted ezt?

- Mindj�rt megl�tja - felelte a l�ny mosolyogva.

- Hol van Ron �s Hermione? - k�rdezte Draco.

- Kiszabad�tj�k a h�ziman�kat, gondolom - v�laszolt a l�ny. - Tudja, a h�ziman�kat is elrabolt�k.

- Hermione… - sz�lalt meg Ron, amint lefel� mentek a f�ldszintre, hogy megkeress�k a konyh�t, ahol az elrabolt man�kat sejtett�k. - �n… �n sajn�lom, ahogy viselkedtem, amikor elv�ltunk. Olyan h�lye voltam.

- Igen, az volt�l - b�lintott a feles�ge, r� sem n�zve.

- Tudom, hogy nem csalt�l meg Krummal.

- Ezt �r�mmel hallom - felelt a boszork�ny h�v�sen.

- Herm… - Ron kez�t a n� v�ll�ra tette. - Bocs�ss meg nekem, k�rlek. Tudom, hogy nem �rdemlem meg…

- �gy igaz, nem �rdemled meg - v�laszolta amaz.

- De mindenki meg�rdemel egy m�sodik lehet�s�get… m�g Piton is, akkor nekem is j�r, nem gondolod?

Hermione halv�nyan r�mosolygott - Meg�rdemelsz egy pr�baid�t. Azt�n majd eld�nt�m.

- M�gis, milyen hossz� lesz a pr�baid�? - somolygott a fiatalember.

- L�ssuk csak… egy �v…?

- Micsoda? - kerekedett el Ron szeme. - Ez nem igazs�g! T�l hossz�!

- Akkor f�l �v - mondta az asszony.

- A v�g�re megsz�letnek a gyerekeink - sz�gezte le Ron.

Hermione leveg��rt kapott - Honnan tudod?

- ����… - f�rje arca v�rv�r�sre v�lt. - Rendben, egy �v.

- Mi�rt? Mit tett�l, hogy azt gondolod, egy eg�sz �vnyi szenved�st �rdemelsz, Ronald Weasley???

- �n… elolvastam a napl�dat.