IV.
crystine004 2006.07.15. 09:08
- Granger? - Hallatszott Draco Malfoy hitetlenkedõ hangja, mikor a lny belpett a kezben egy tlcval. - Oh nem, a Dalai Lma szemlyesen! - Gnyoldott a lny. - Mit akarsz Granger? Mert nem vagyok vicces kedvemben! - Jtt az unott hang. - Hoztam kajt, ahogyan meg grtem s lenne egy krdsem, mr ha ez neked nem okoz gondot. - Udvariaskodott egy kicsit a lny. - Aha, szval le akarsz fizetni? - Hzdott ravasz vigyorra a szja. - gy is mondhatjuk! - Felelte kurtn a lny. - Elõbb a kaja, aztn a duma! - Felõlem! - Kacagott Hermione. Azzal oda tolta Malfoy el a tlct. A fi jl esõen el kezdte enni a slt kacst. Meg kellett llaptania, a Griffendles lny igen j szakcs, br ezt a vilg sszes kincsrt se mondta volna ki hangosan. - Nem rzem a cin zt! - Jaj, azt a levesbe tettem, ami otthon maradt! - Majd sznpadiasan shajtott egyet. - Elmulasztani egy ilyen kecsegtetõ alkalmat! - Na akkor ma se halok meg! Maguk se rtettk, de igazn j volt a msikkal ponkodni, annl is inkbb, hogy valamit mind kettõjk felejteni akart s az nem ment mskpp, minthogy vidmak legyenek. Vidmnak az emberek meg csak trsasgban tudnak lenni. Az meg egy szerencss vletlen, hogy most pont õk vannak egymsnak. - De amg n eszem ezt a cin nlkli valamit, addig te felvzolhatod mi a plya. - Az eltûnt jslatokrl tudsz? Draco kezben meg llt a ks s a villa. - Milyen jslat tûnt el? - Krdezte ijedten, sejtve a vlaszt. - A Voldemort unokjrl szl. - Hogy az a j… mikor tûnt el? - Taln ma hajnalban. Mit tudsz a jslatrl? - n mindent, ugyanis ott voltam, amikor a jslat szletett. - Tudsz valamit az unokjrl? A nevt, hol van, vagy valamit. - Az õ nevt nem tudom, de az anyja neve: Amlia Scott. - Ez is egy tmpont! Ilyet nem hallasz tbbet, gyhogy jl jegyezd meg: Ksznm az infkat. Ezzel, sokkal elõrbb vagyok! - s ha bartok lennnk, megcskoltl volna vagy mi? - Mosolyodott el gonoszan. - Brmi meglehet. - Majd egy csbos mosoly ksretben kiment az ajtn. Br az ajtbl mg visszafordult. - Holnap beptoljuk a cinos levest! - Az mr nem lesz j, ksztsl jat! - Jtszotta tovbb a jtkukat Draco. - Nem vagyok a bejr nõd! - Azzal sarkon fordult s becsukta maga mgtt az ajtt. Hermione maga sem rtette a viselkedst, de gy rezte, valami baja van Malfoynak s neki sem volt kedve bele menni brmifle ktzkdsbe. Tudta jl, Malfoy mg mindig a rgi s soha nem lesznek a bartsg kzelbe se, de ez a kis "beszlgets" feltlttte letenergival. letben elõszr volt igazn hls a finak, amirt olyan kibrhatatlan. Mg mindig mosolyogva foglalt helyet a kanapjn. Tudta jl, holnap hol kezdje a kutatst, csak mg pr szksges paprt kellett kitltenie hozz. - A mugli rvahzakban kezdem. - Gondolta. Azzal egy knyvrt nylt. Szeretett elalvs elõtt olvasgatni. Elkezdte olvasni a "Stt idõk, stt kltõk, stt gondolatval"-t. A knyv rdekesnek bizonyult, de mgis ellmosodott. Kimertõ napja volt s, gy ahogy volt, ruhstul a fotelben, kezben knyvvel, elnyomta az lom. * lmban egy stt alagton keresztl futott. Meg kell mentenie Voldemort unokjt, a sajt nagyapjtl. Futott. Szlsebesen, m nha-nha hozz rt a keze valakihez. Vagy csak a fal volt? Ezen mr nem volt ideje gondolkodni. Fjt mindene, de mgis nagyon sszpontostott. Valaki elesett. Ht mgsincsen egyedl. Felsegti, de nem ltja ki az, igazn nem is rdekli. Egy fi lehet, izmos a karja. Mr biztosan rzi, hogy ketten futnak. Meglt egy ajtt. Amennyire csak lehet, felgyorst. Kinyitja az ajtt s egy zld villanst lt. Meglt egy fldn fekvõ, kitekert pzban lvõ lnyt. Felsikt… * Hermione siktva kelt fel. Egy knnycsepp gurult le az arcn. - Ez csak egy lom volt! - Nyuktadgatta magt. Biztosra vette, hogy a knyv s az elmlt esemnyek hatsra jtt ki rajta. - Nem olvasom ezt a knyvet egy darabig az biztos! - Gondolta magban. A szobban sttsg volt, mg nem kelt fel a nap, m neki mr semmi kedve nem volt vissza fekdni (visszalni). Megmosakodott, majd a plcjval a gztûzhelyre bktt, erre az meggyulladt s rakhatta fel forrni a kvjt. Br mg csak tizenht ves volt, a kvra rszokott. Mindig korn kelt, sok volt a problmja s a kv nyugtatlag hatott r. Mostansg meg mr szksge is volt r. Kinzett az ablakon a kvt szrcslgetve. Mr pirkadt. Nagyon szerette nzni a napfelkeltt. Ltni, ahogy a sugarak elõbukkannak s megvilgtjk ezzel a hzakat. Szerette nzni a munkba igyekvõket s a kssben lvõ dikokat, akik anyjuk prlst hallgatva szedik a lbukat, hogy elrjk mg az iskolabuszt. Mindig megmosolyogta ezeket a jeleneteket. Õ is szeretett volna mg rra igyekezni, tanulni. m a Roxfort bezrt s õ felnõtt. Taln tl hamar is. Szleinl lakott õ mindaddig, amg a szleit autbaleset nem rte. A sors fintora, hogy õ akkor ment pont gyûlsre s nem tudott elmenni szleivel nyaralni. Egynek rlt. Nem a mgia vgzett a szleivel, hanem egy figyelmetlen kamionsofõr. Sokat gondol mg mindig rjuk, de mr nem magt okolja. Beletrõdtt annyira, amennyire az ilyenekbe bele lehet. Pozitv vltozs nem nagyon trtnt az letben, amita bezrta kapuit az iskolja. Ha persze azt nem vesszk, hogy Draco Malfoy tllt az õ oldalukra. Hermione a mai napig sem rti, mirt tette ezt a fi, hiszen mr Voldemort bizalmasv nõtte ki magt. Rejtly. Aprop rejtly! Mg el kell mennie rvahzakba krdezõskdni. - A papr! - Csapott a homlokra hirtelen. Majd egy oklevlszerûsgre bktt plcjval. - A diplomm! Most szpen nneplyesen tadom magamnak. - Majd mosolygott egyet. A papron ez llt: Regina Fillengi /ejtsd: Redzsina Filendzsi/ Pszicholgiai Diploma.
*** - Mirt kretett, Nagy r? - Krdezte Ronald Weasley krdõ tekintettel. - Nos, azt hiszem, egyszerû lesz megtallnod, akit keresek, ha kveted a srvrût. - Grangert? - Pontosan. m ha esetleg nem boldogulnl… - Biztosthatom Nagy r, hogy megtallom! - m ha esetleg mgsem… - kezdte jra Voldemort. - Ha mgsem boldogulnl egyedl, adok egy segtõtrsat. Ron felhzta a szemldkt. - s mgis megtudhatnm kit. - Nemsokra megltod. Trelem! Azzal kicsapdott az ajt s bebicegett rajta egy alak. - Itt van a trsad. - Mosolyodott el ravaszul Voldemort. Ronnak leesett az lla. - Õ lenne az?
|