Hermione az asztaln�l �lt �s illedelmesen mosolyogva hallgatta a h�rom fi�: Harry, Malfoy �s Krum besz�lget�s�t a nemr�giben kinevezett �j M�gia�gyi Miniszterrel. Hermion�n, Harryn �s Dracon �rezni lehetett a fesz�lts�get, amit a miniszter v�ltott ki belõl�k. Ginny igaz�n nem �rtette a dolgokat, de nem is foglalkozott vel�k. Pansy, h�t Pansy meg l�that�an nem tudott betelni az õ Drac�ja (Dracocic�ja) l�tv�ny�t�l.

- �s mondja kedves Hermione! Mi�ta van kegyed a rendben.

Hermione elõszedte leg m�zes-m�zosabb mosoly�t, �s �gy v�laszolt a miniszternek.

- Oh, m�g nem olyan r�gen.
- �s mi v�ltotta ki mag�b�l? Kalandv�gy?
- Nem csak szeretek embereken seg�teni. Maga nem? - k�rdezte csevegõ hangnemben.
- �hm… - k�sz�r�lte meg a tork�t a miniszter -… term�szetesen �n is!
- Ezt �r�mmel hallom - mosolygott m�g mindig neg�desen. - csak k�r volt az a baki a j�slatokkal…
- Az nem a mi hib�nk volt! - h�zta ki mag�t a felelõss�g al�l a miniszter.
- H�t akkor ki�? - k�rdezte Harry m�rgesen.
- Ugyan, H�lgyek, Urak! Felesleges ilyen kellemetlen t�m�r�l besz�lgetni egy ilyen sz�p est�n - mondta Krum b�k�tõen -, ha nem b�nj�k, felk�rn�m partneremet egy t�ncra.

Hermione ism�t mosolyt erõltetett az arc�ra �s elfogadta a fi� h�v� kez�t. Kis�t�ltak a terem k�zep�re �s Hermione csak f�l szemmel l�tta, amint Harry is ki invit�lja Ginnyt egy t�ncra.
Egy eg�szen �temes keringõ volt �ppen �s Hermione ha csak kis idõre is, megfeledkezett haragj�r�l. Nagyon feld�h�tette õt, hogy a miniszter ennyire nem v�llalja fel a hib�it, �m arr�l nem tudott, hogy valaki m�s is pont ezen gondolkodik.
Hermione addig nagyon j�l �rezte mag�t, am�g nem egy lass� odab�j�s sz�m k�vetkezett. Fesz�lyezve �rezte mag�t a fi�hoz odab�jva. Nem �rtette a dolgot, hiszen r�gen semmi baja nem volt ezzel a helyzettel.

- Viktor, ha nem b�nn�d �n ink�bb le�ln�k, m�r nagyon elf�radtam. - szabadkozott Hermione.
- Akkor hozzak neked valamit inni? - k�rdezte illedelmesen.
- Egy vajs�r igaz�n j�l esne, k�sz�n�m! - azzal ink�bb elkezdte n�zni a l�tsz�lag b�k�sen egym�shoz simulva t�ncol� Harryt �s Ginnyt
*
Draco m�r legal�bb egy perce figyelte a gyan�san ideges Krumot. �szrev�tlen�l elslisszolt Pansy mellõl, aki �ppen arr�l �radozott a b�r pult mellet, hogy milyen j�, hogy �jra egy�tt lehetnek. K�vette Krumot, aki igen nagy kit�rõt tett, egy eldugott r�szhez.
*
Ez idõ k�zben Harry �s Ginny le�ltek az asztalhoz, �s mint a sas az �ldozataira, �gy csapott le r�juk Mr. Lie, a m�gia�gyi miniszter. Hermione �s Ginny illedelmesen fel �lltak ink�bb az asztalt�l �s a mosd� fel� vett�k az ir�nyt.

- Harry, ugye nem akar semmilyen jelenetet? - k�rdezte Mr. Lie
- Mi�rt is k�ne? - k�rdezte Harry g�nyosan. - Csak nem az�rt mert feszt kersztbe tesznek a Rendnek, vagy esetleg az�rt, mert �gy �rzem, hogy meg van k�tve a kezem!
- Ez csak �v int�zked�s!
- �V INT�ZKED�S?! - kiab�lta eltorzult arccal Harry - AZ �V INT�ZKED�S, AZ AZ LENNE, HA KIVIZSG�LN�K AZOKAT, AKIK GYAN�SAK �S NEM SZABOT�LN�K A REND DOLGAIT!
- Nem kiab�lhat velem �gy, hiszen maga csak egy taknyos k�ly�k, aki ink�bb ker�li az iskol�t, hogy sz�rakozhasson, �s h�rnevet szerezzen!
- H�RNEVET?!
- Igen! - mondta meggyõzõd�ssel Mr. Lie - Olvastam �n is a Reggeli Pr�f�t�t! Mindent tudok a szennyes dolgair�l Dumbledorral! - a miniszter csak hint�zott elõre-h�tra, mik�zben n�zte Harry d�htõl csillog� z�ld szem�t.
- Sz�val maga hisz m�g annak a n�mbernek! Ja! �s a Mardek�rosokr�l el is feledkeztem, akikrõl k�ztudott, hogy be�lltak Hal�lfal�nak. - csattant fel Harry.
- Tudom m�r, mire k�sz�l Mr. Potter! - d�lledt ki a szeme, a nagy "felismer�stõl".
- K�v�ncsian v�rom, hogy mire jutott! - mondta megj�tszott t�relemmel.
- Ki akar t�rni a sz�kembõl, de abb�l nem eszik! Senki nem l�tn� mag�t sz�vesen a Miniszt�riumban, ahogyan Dumbledort sem l�tt�k volna.
- Maga bolond! - mondta enyhe undorral a hangj�ban Harry.

Azzal elment onnan, �s Ginny keres�s�re indult. Nem is kellett sok�ig kutatnia, m�r is r�tal�lt a bizalmasan besz�lgetõ k�t l�nyra.

- Ginny, mi megy�nk innen! - mondta ellentmond�st nem tûrõ hangon.
- J�, de mi a baj, Harry? - k�rdezte a v�r�s haj� l�ny.
- Otthon majd elmondom! - Azzal se sz�, se besz�d, elviharzottak a helyrõl, mag�ra hagyva a megszeppent Hermion�t. Hermione jobb dolga nem l�v�n, visszas�t�lt a m�r t�k�letesen minisztermentes asztalukhoz �s v�rta hogy hozz�k neki a m�r be�g�rt italt.
*
Malfoy elb�jva egy oszlop m�g�tt, figyelte az idegesen v�r� Krumot. Nem sok�ig kellet v�rniuk, mire k�t csukly�s alak tûnt f�l v�ratlanul.

- Mi�rt h�vt�l minket ide? - k�rdezte az egyik csukly�s, akiben Draco az apja hangj�t v�lte felfedezni.
- Seg�ts�g kellene! - mondta Viktor t�relmetlen�l.
- �s miben, ha szabad tudnunk? - sz�lalt meg a m�sik csukly�s alak is.
- Itt van Potter bar�tnõje is, �s ha esetleg valahogyan eltûnne, Potter mag�ba zuhan Grangerrel, �n meg ott leszek, aki vigasztalhatja. Potter �gy kilõve a nyeregbõl, Grangerrel meg nem lesz probl�m�m. - mondta m�r magabiztosan.
- �s a Nagy �rnak is lesz, egy kis sz�rakozni val�ja. - mondta Lucius Malfoy.
- De ezt mind �gy kell csin�lnunk, hogy ne legyen feltûnõ! - mind a h�rman b�lintottak.
- Neked az a feladatod Krum, hogy t�vol tartsd a s�rv�rût, meg a fiamat! Pottert elint�zem majd �n! - suttogta fellelkes�lve, az idõsebbik Malfoy. - Tartsd itt õket, am�g lehet!
- Rendben, de t�zre gyertek �s meglepet�s szerûen! - azzal a k�t alak hoppan�lt is onnan.

Draco megv�rta, m�g Viktor is elmegy onnan �s csak �gy j�tt elõ a rejtekhely�rõl. Sietett Hermion�hez, mert akkor, ha minden igaz, �ppen egy �rul�val lenne kettesben.

- Te j� �g! - csapott a felismer�s szikr�ja a fi�ba. - Krum volt a huny�, õ miatta mentek fuccsba a tervek.

Azzal ment is a l�nyhoz. �s jobb �tlet h�j�n, felk�rte t�ncolni, a m�g egyed�l �lõ Hermion�t.
�ppen egy lass� sz�m volt, ami alkalmat adott Malfoynak, hogy k�zelebb ker�lhessen Hermione f�l�hez.

- Merre van Potter? - k�rdezte fojtott hangon.
- Harry�k elmentek, mert volt egy kis �sszez�rd�l�se a miniszterrel.
- Na m�g szerencse! - k�nnyebb�lt meg a szõkes�g. Az viszont sz�get �t�tt a fej�ben, hogy akkor most m�r a l�nynak sem tan�csos Krum kez�re jutnia, mert k�pes �s jobb h�j�n õt vinn� el.
- Figyelj, Granger! Ne k�rdezz most semmit, de mindenre nyom�s okom van. Ki kell jutnunk az erk�lyre �gy, hogy ne fogjanak gyan�t!
- Mi van? - k�rdezte �rtetlen�l a l�ny, akinek fogalma nem volt, hogy mi�rt �s mit akar tõle a fi�.
- Mondom, most ne k�rdezz semmit! - suttogta a f�l�be a l�nynak. - �n most meg foglak cs�kolni �s…
- Na azt m�r nem! - tiltakozott kiss� hangosan a l�ny.
- Mondom, megcs�kollak, te felh�borodottan felpofozol, �s mint aki v�rig van s�rtve, rohansz ki az erk�lyre! Ott mindent elmondok, de hidd el, nekem sem az a v�gyam hogy a te fajt�dat cs�kolgassam. - mondta, szinte m�r fenyegetõ hangnemben.
- Rendben.- adta be a derek�t morcosan a l�ny. - de rem�lem nyom�s okod van r�!
- Nem is tudod mekkora. - suttogott m�g mindig a l�ny f�l�be.

Hermione m�r nyitotta volna a sz�j�t, hogy mondjon valamit, mire olyan v�ratlanul �rte a fi� cs�kja, hogy csak p�r pillanat m�lva vette az ad�st, �s mint aki m�r elõre betanulta, olyan sz�npadias nagy pofont kevert le a fi�nak. Kifutott a terembõl, egyenesen az erk�lyre. Malfoy m�g elõsz�r k�rben�zett, hogy vajon Krum l�tta e a jelenetet �s �r�mmel fogadta, hogy a fi� ezt nem vette �szre, �m ahogyan azt gondolta a sokas�g felfigyelt a dologra. Azt�n õ is gyorsan futott ki az erk�lyre. A l�ny m�r ott �llt.

- Granger, azt mondtam, hogy �gy csin�lsz, mintha fel lenn�l h�borodva! Ez a pofon az�rt nagyon t�l lõtt a c�lon! - mondta a fi�, sajg� arccal.
- Ezt a r�gi dolgok miatt kaptad! - v�laszolta szemrebben�s n�lk�l a l�ny. - De mi volt az a nagyon fontos dolog? - k�rdezte k�vetelõen.

Azzal Malfoy besz�molt neki az apja �s Krum k�z�tt lezajlott besz�lget�srõl.

- Hogy micsoda egy gennyes alak az ap�d! - h�borgott Hermione.
- Ja! De legal�bb engem nem a pasim vert �t! - j�tt a t�mad�s a fi�t�l.
- R�gen tudtam, hogy nem stimmel valami vele. T�l akaratos volt… de nem vettem �szre. - Hermion�ben csak most kezdett el kavarogni a felismer�s. "Õt bizony rendesen �tv�gta Viktor Krum"

Hermion�nek a csal�d�st�l k�nnyek gyûltek a szem�be.

- Granger, azt hiszem, jobb, ha eltûn�nk innen! Akik l�tt�k a kis jelenet�nket, majd elmes�lik Krumnak, hogy mi t�rt�nt, �s õ m�g nem tudhatja, hogy mi m�r tudjuk.

Hermione csak b�lintott, jelezve, hogy meg�rtette, hogy most nem rohanhat be felpofozni, ha el is akarj�k kapni. Azzal hoppan�ltak, teljesen megfeledkezve a mag�ba roskadt Pansyr�l