- Meghoztam az inform�ci�kat Nagy�r! - hajolt meg Ron Voldemort elõtt.
- Halljuk! - mennyd�r�gte szil�rd, kegyetlen hangja.
- A Miniszt�rium, azt hiszi, hogy Potter a miniszteri sz�kre p�ly�zik, �s nem b�znak benne. L�trehozott egy �j Rendet, amirõl a Miniszt�rium mit sem sejt, �s Potter nem is szeretn�, ha tudom�st szerezn�nek r�la…

Voldemort sejtelmesen b�lintott, majd megsz�lalt.

- M�g valami?

Ronon l�tszott, hogy habozik, de v�g�l megsz�lalt.

- Granger szerelmes Malfoyba. - ny�gte

Az ott egybegyûlteken nagy morajl�s futott v�gig. M�r hallani lehetett, hogy valami fenyeget�srõl susmorognak.

- Nem. - mondta hûv�s nyugalommal Voldemort. - Nem �r�nk azzal semmit, ha a s�rv�rût fenyegetj�k. T�rj�nk vissza a Miniszt�riumos �gyre. Engem csak Potter �rdekel! Mondd a n�vsort! - parancsolta.

Mikor Ron v�gzett, Voldemor h�vatta Luciust.

- Mit parancsol Nagy�r? - hajolt meg ura elõtt.
- A be�p�tett embereket kell egy kicsit megmozgatni. El k�ne terjeszteni, egy borzalmas dolgot…

*


- Harry! A fejembõl Ron rengeteg dolgot tudott kiolvasni! - Hermione m�r a s�r�s hat�r�n volt.
- �s hogy-hogy az eminens Granger nem tanulta meg az okklumenci�t? - hallatszott Draco vontatott, g�nyos k�rd�se.

Hermione paprikapiros arccal szembefordult vele.

- Mondd meg, mikor �rtem volna r�? �s ki tan�tott volna meg? Mert ha nem tudn�d, ez nem megy egyed�l! - kiab�lt r� Malfoyra.
- �n p�ld�ul megtudtam volna tan�tani neked - vonta meg a v�ll�t Draco
- Akkor me… - kezdte volna Hermione
- Abba hagyn�tok? - kiab�lt r�juk Harry - Ha nincsen Ron, jobb h�j�n Malfoyal veszekszel Hermione? Ismerhetn�d m�r annyira, hogy ne vedd komolyan!

Mind a ketten r�n�ztek Harryre, �m az nem t�rõd�tt vel�k t�bbet. A DS tagokhoz fordult.

- Ezek szerint, most egy idõre biztons�gi okokb�l feloszlatom a DS-t. A Miniszt�rium biztos, hogy m�r tudom�st szerzett r�lunk. A szokott m�don jelzek! Most pedig menjetek! - fejezte be keserûen Harry.

A tagok elkezdtek kifel� sz�lling�zni az ajt�n. Harry mag�ba roskadva foglalt helyet egy sz�ken. Hermione odas�t�lt hozz�. Kis kez�t Harry v�ll�ra fektette, majd megsz�lalt.

- Ugye, most nem haragszol r�m?
- Nem! Sz� sincs r�la, sõt! H�l�s vagyok, ami�rt kider�tetted, hogy ki az unoka.
- Hamarabb is ment volna, ha nem vagyok elfoglalva… - itt ajk�ba harapott �s a k�v�ncsian n�zõ Dracora emelte a tekintet�t. -… ha, jobban kerestem volna - hajtotta le a fej�t.

Harry feltekintett, majd felv�ltva Dracora �s Hermion�ra n�zett.

- Aha - ny�gte v�g�l.
- Harry l�tom, hogy valami bajod van! K�rlek, mondd el! - k�rlelte Hermione.
- Semmi bajom! - r�zta meg a fej�t Harry. - Ink�bb menj�l haza, ott tal�n biztons�gban leszel! Az a szerencse, hogy Ron nem akart elkapni. - azzal fel�llt �s mag�ra hagyta Hermion�t �s Malfoyt.

Hermione belen�zett Draco szem�be. Kedve lett volna hirtelen oda b�jni a fi�hoz, mint akkor a tûzn�l. De a szem�ben valami el�gedetts�get v�lt felfedezni, ami pedig mindig is d�h�tette. �gy nem csak az odab�j�s fordult meg az agy�ban, hanem az is, hogy legsz�vesebben lekeverne a fi�nak egyet. A kettõ k�z�l ink�bb a harmadikat v�lasztotta. Vagyis "amilyen gyorsan csak lehet, el a k�zel�bõl"-taktika l�pett �rv�nybe. Draco sejtelmesen mosolygott a l�ny ut�n, majd fogta mag�t �s Harry ut�n ment.

- Potter! Mi van a Miniszt�riummal? - k�rdezte
- Mi lenne? V�rjunk csak… ha nem tudn�d, gõzerõvel a miniszt�riumi sz�k�rt �h�tozok - d�h�ng�tt - Elegem van, hogy azt hiszik, hogy �n csak egy rekl�mfigura vagyok, akit jobbra-balra l�kd�shetnek!

Draconak nagyon ismerõsek voltak Potter �rz�sei, hiszen õ is hasonl� �rz�sek k�zepette j�tt �t erre az oldalra.

- Ezekkel a gondolatokkal vigy�zz, Potter! - mondta k�z�ny�sen - Nagy baj lehet abb�l, ha csak a rosszat l�tod. Itt a DS, ink�bb azzal foglalkozz, a Miniszt�riumot meg ker�ld.
- Honnan vagy te ennyire b�lcs? - nyomta meg Harry a b�lcs sz�t.

Malfoy csak g�nyosan elmosolyodott.

- Volt kitõl tanulnom…
- Oh, ki volt az? Nekem is tan�thatna valamicsk�t…
- Ink�bb ne akard azt! B�r ahogy l�tom, t�ged is kezel�sbe vett…

Harry komoran b�lintott.

- Any�m mindig azt mondta nekem, hogy "az �let a legjobb tan�t�mester". - mondta Malfoy - �n akkor csak legink�bb nevettem ezen a kijelent�s�n. De �gy ut�lag… nagyon is igaz.
- Mit akarsz tõlem Malfoy? - sz�lalt meg keserûen Harry
- Most tal�n elõsz�r, de j�t akarok…

Harry felnevetett erre a kijelent�sre.

- Ezt is meg�rt�k! Malfoy j�t akar nekem! Hova fajul ez a vil�g…
- Nem fontos megtartanod a tan�csomat Potter, de ha nem vigy�zol, �gy j�rsz, mint Weasley. �s... van benne egy kis saj�t tapasztalat is.
- Ha m�r itt tartunk… mi�rt j�tt�l �t t�nylegesen. Mindig emlegetted, hogy csal�dt�l. De mi�rt? - tette fel Harry azt a k�rd�st, amit m�r r�g�ta meg szeretett volna k�rdezni.

Draco arcvon�sai �jra felvett�k azt a m�r j�l megszokott arisztokratikus kifejez�st. Harry nem hitt abban, hogy v�laszolni fog, ez�rt is lepõd�tt meg azon, hogy Malfoy megsz�lalt.

- R�j�ttem, hogy a S�t�t Nagy�r, csak j�tszadozik a saj�t embereivel is. Volt egy… volt egy bar�tom, aki az�rt halt meg, mert a Nagy�r nem tudta m�sra r�fogni saj�t balfog�s�t. Ez elgondolkodtatott. �n is pont �gy �reztem, mint te.

Harry nem v�laszolt semmit. Az agy�n ezernyi gondolat futott v�gig. Egyszerûen abszurdnak tûnt neki az, hogy pont Draco Malfoy besz�lgessen vele ilyen dolgokr�l. De be kellett l�tnia, nagyon is igaza van! Ha most elkezd a Miniszt�rium ellen t�ntetni, csak azt �rn� el, hogy belebolondul. Nem fog õ a Miniszterrel foglalkozni. Van egy bar�tnõje, akit nagyon szeret, �s egy igazi j� bar�tja, aki t�nyleg vele van j�ban, rosszban. Eg�szen j� kedve lett. Kit �rdekel a Miniszt�rium?

- Igazad lehet! K�sz!

Malfoy arc�n diadal ittas mosoly ter�lt sz�t.

- Meggyõzõ k�pess�gemnek nincsen p�rja!
- Meg a bek�pzelts�gednek sem - v�gta k�zbe Harry, egy vigyor k�s�ret�ben. - Mi van Hermione �s k�zted? - jegyezte meg csak �gy "mell�kesen"

Malfoy �sszeh�zta a szemeit.

- Mi lenne?
- Hermione mes�lt valami olyasmit, hogy megcs�koltad…
- Azt nem mes�lte, hogy McLaggennel j�r? - t�rt ki a v�lasz elõl Draco
- Nem ezt k�rdeztem! Mi�rt cs�koltad meg? Hermione nem olyan, mint azok a l�nyok, akikkel te "egy�tt" vagy!
- Vele nem vagyok "egy�tt", ahogyan te mondod.
- Akkor mi�rt bolond�tod! Hermione tiszt�ra szerelmes lett bel�d…
- Hogy mi? - v�gott k�zbe Malfoy - Granger szerelmes bel�m?

Olyan �nel�g�lt k�pet v�gott, hogy Harry azt hitte, bel�r�g egyet, hogy sz�lljon le a f�ldre.

- Igen. �pp ez a baj! Ott volt neki a sz�lei hal�la, Ron �t�ll�sa, ut�na meg Krum verte �t. Nem tenne j�t neki, ha m�g most te is elkezden�l j�tszadozni vele. �s ezt nem is �ln�d t�l! - fenyegetõz�tt Harry.
- Most nagyon megijedtem, Potter! - mondta g�nyosan
- Engem az �rdekel, hogy t�ged �rdekel e?
- Mi van? Mi �rdekel? - k�rdezte r�j�tszott �rdeklõd�ssel
- Hermione! - j�tt az inger�lt v�lasz!
- Ja! Hogy r�la besz�lt�nk…
- Malfoy! Ne sz�rakozz velem! Te mit �rzel Hermione ir�nt?
- Ha elmondan�m, se hinn�d el - vette komolyra a sz�t Draco
- Pr�b�ljuk csak meg…

Malfoy nagy levegõt vett �s feln�zett a plafonra, elsz�molt h�romig �s ism�t Harryre n�zett.

- Tal�n szeretem! - mondta egyszerûen, mintha ez mindennapi lenne.

Harry mindenre sz�m�tott, csak erre nem. Azt meg�rti, ha szemet vetett Hermion�ra, mert csinos, nade, hogy Malfoy szerelmes legyen bel�… ez sok volt neki. V�g�l csak annyit tudott kiny�gni:

- Ahha!
- �s most, ha megbocs�tasz Potter, �n elh�zn�k innen, kedvesnek nem mondhat� lak�t�rsamhoz! - azzal m�r hoppan�lt is, meg sem v�rva Harry v�lasz�t.

*

K�t �r�val k�sõbb Harry ablak�b�l k�t fekete bagoly sz�llt ki. L�baikhoz egy-egy lev�l csatolva, amin l�tszott, hogy nagy siets�gben lettek �rva �s felk�tve. A k�t �llat egy darabig sz�pen egym�s mellett rep�ltek, �m �tpercnyi rep�l�s ut�n az egyik keletnek, a m�sik nyugatnak fordult. Sebesen sz�lltak, hiszen a h�rt gyorsan k�zbes�teni�k kellett. Az egyik, aki keletre rep�lt, az egy barna, g�nd�r haj� l�ny ablak�n kopogtatott, m�g, amelyik nyugat fel� t�r�lt, az egy szõke haj�, sz�rke szemû fi� ablak�n k�rt bebocs�t�st.

F�l �ra m�lva, m�r mind a k�t c�mzett azon a helyen kuporgott, ami a lev�lben tal�lkahely�l volt �rva. Kis k�s�ssel ugyan, de a felad� is meg�rkezett oda.

- Harry! Mi t�rt�nt? - sik�tott fel Hermione, mikor megl�tta Harry v�rtõl maszatos arc�t.
- Elfogt�k Ginnyt �s a l�nyt is!

Hermione a sz�j�hoz kapta a kez�t. Egy hang sem j�tt ki a tork�n a r�m�lettõl.

- Azt tudod, hogy merre vannak? - k�rdezte Malfoy.
- Ginny Krumn�l, a l�ny Ronn�l. A t�bbiek meg a t�bbi Hal�lfal�kkal k�zdenek. - hadarta Harry. - Nektek el kell mennetek a l�ny�rt, nekem meg Ginny�rt! Azt hitt�k sarokba szor�thatnak… Olvass�tok! - azzal egy pergamen darabot h�zott elõ tal�rja zseb�bõl.

Hermione �s Draco gyorsan �tfutott�k a sorokat.

"Harry!
V�lasz, Ginny �s Cristine k�z�tt. Mind a ketten k�t helyen, egy idõpontban lesznek kiv�gezve, ha nem sietsz! Teh�t v�lassz! A bar�tnõd… vagy egy teljesen ismeretlen!
Az idõ fogy… tik…tak…! Pontosan 5 �ra a hat�ridõ! Hogy ne legyen annyira k�nnyû dolgod az�rt m�gse, a bizonyos DS tagjaid addigra m�r val�sz�nûleg nem �lnek!
Al�zattal: Ronald Weasley."
Az ut�iratban m�g megadta a k�t pontos helyet.
Hermione szeme megakadt egy soron.

- Mi az, hogy addigra a DS tagok halottak? �n is az vagyok �s m�g �lek �s virulok! �s hogy-hogy �n nem vagyok a t�bbiekkel a csat�ban?

Harry lehajtotta a fej�t.

- Mert azt mondtam, hogy a szokott m�don jelzek, ha van valami. Amikor feltûntek a Hal�lfal�k, �n r�gt�n jeleztem az �rm�vel.
- De �n nem �reztem semmit! �s Draco is itt van! - Draco nev�t olyan term�szetesen mondta ki, �szre sem vette, hogy m�r nem Malfoynak sz�l�tja.
- Mert elvettem tõled �s tõle az �rm�t! K�sõbb megmagyar�zom, hogy mi�rt! De most mennyetek! M�r csak h�sz percetek van!

Hermione az �r�j�ra n�zett. Igaza volt Harrynek. H�sz perc m�lva �t �ra.
- Siess�nk! - sz�lalt meg Draco. - Nincsen sok idõnk! Potter, sok szerencs�t! - �s olyat tett, amit eddig m�g sohasem. A kez�t ny�jtotta Harrynek.

Harry elfogadta �s Hermion�ra n�zett.

- Hermione! Ha b�rmi t�rt�nik, a l�nyt v�dd meg �s ne gyere ut�nam! - azzal m�r hoppan�lt is.

Malfoy karon ragadta Hermion�t, majd megcs�kolta. Hermione furcs�n n�zett r�.

- Ezt mi�rt kaptam? - k�rdezte
- Ha t�l �lj�k, meg a l�ny is ezt az eg�szet, akkor majd elmondom! - vigyorogta Draco azt�n õk is hoppan�ltak a m�sik t�szhoz.

Egy kietlen sik�torba �rtek. L�v�n, hogy m�r tavaszodik, a lemenõ nap bûv�s borong�sba fogta az eg�sz utc�t, v�r�sre festve a feh�r h�zak fal�t.
Hermione �s Draco egy hossz� h�zat pillantottak meg, ahonnan sik�t�sokat v�ltek hallani. Rohanni kezdtek, �m valaki megsz�l�totta õket fagyos hangj�n, amire r�gt�n megtorpantak.

- No l�m! A fiam �s a s�rv�rû!
- Nah�t, hogy �n most ezen mi�rt nem lepõd�k meg, Ap�m! - mondta Draco a lehetõ legg�nyosabb hangj�n �s p�lc�t r�ntott.

Hermione csak �llt ott falfeh�r arccal, majd egy kis f�zisk�s�ssel õ is elõh�zta a p�lc�j�t.
Az elsõ �tok Lucius p�lc�j�b�l t�rt elõ v�r�s f�nnyel, �m fia azt k�nnyû szerrel kiv�dte.

- T�bbet v�rtam el tõled Ap�m! - hergelte a m�sik Malfoyt Draco - Tudsz, te enn�l jobbat is!

- Sectusempra - hallatszott Lucius d�h�dt �tka, �m most Draco nem tudott kit�rni az �tok elõl �s egy hossz�, m�lyv�g�s� seb keletkezett a l�b�n.

- Na m�r megint ez a rohadt �tok! - ki�ltott fel �s egy teljesen ismeretlen �tkot k�ld�tt Lucius ir�ny�ba.

Az �tok telibe tal�lta az idõsebbik Malfoyt. L�tsz�lag nem t�rt�nt semmi, �m amikor elõre akart l�pni, riadtan vette �szre, hogy a l�ba mintha egybe olvadt volna a betonnal.

- J� sz�rakoz�st ap�m, a fat�rzsbûb�jomhoz! - ki�ltott oda neki derûsen Draco, �s l�tva apja �rtetlenkedõ arc�t, megmagyar�zta mi is az.
- �n fejlesztettem ki azut�n, hogy kir�h�gt�l, amikor azt mondtam, felfedeztem egy �j bûb�jt! De nyugi, nem kell f�lni! Eddig csak �llatokon gyakoroltam! - �s m�r fordult is meg, amikor l�tta, hogy apja a kõv� dermedt Hermion�ra szegezi a p�lc�j�t.

- Sectusempra -

Ki�ltotta �jra, �m Draco egy �gyes mozdulattal arr�bb l�kte, a m�g mindig fagyottan �ll� l�nyt. Nem siker�lt teljesen, ugyanis eltal�lta a karj�t, �m az nem volt annyira v�szes, mint Draco l�b�n d�szelgõ seb.
Hermione mintha csak egy �lomb�l �bredt volna, �gy kapta fel a fej�t �s �rtetlen�l n�zett, a betonnal egybeolvadt Luciusra.

- Mi t�rt�nt? - tette fel a leglogikusabb k�rd�st, ami hirtelen esz�be jutott.
- �bresztõ Csipker�zsika! A csajt m�g meg k�ne menteni! - rivallt r� az ifjabb Malfoy, amikor arr�bb h�zta Hermion�t az apj�t�l. - Mit csin�lt�l te?
- �lmodtam - mondta kiss� megr�k�ny�dve Hermione. - Az �lom! Figyelmeztetni akart valamire!
- Nagyszerû, hogy te r��rsz m�g ilyenkor is �lmodozni, de m�r csak �t perc�nk van! Gyer�nk!

Azzal mind a ketten v�rzõ v�gtagokkal õr�lt versenybe kezdtek az idõvel.

*

Egy hossz� folyos�n futottak v�gig. Malfoynak v�rzett a l�ba, de m�g �gy is gyorsabban futott Hermion�n�l. Az idõ v�szesen fogyott. Hermione fej�ben kavarogtak a gondolatok.
"Miattam fog meghalni. Hiszem �rtatlan! Nem tehet semmirõl" �gy �rezte, mintha ez m�r megt�rt�nt volna vele egyszer. "Az �lom! H�t persze! Figyelmeztetni akar, de mire is?" Hirtelen esz�be jutott. "Draconak nemsok�ra el kell esnie" M�r sz�lt is volna, amikor �rezte, hogy cselekednie kell �s elkapta Malfoy karj�t ott, ahol el kellett volna esnie. �m a fi� nem esett el, mert õ is tiszt�n eml�kezett az �lm�ra. Nem �rtette a dolgot, de tudta, hol kell vigy�znia. Futottak tov�bb. Draco egyre kezdett lassulni, mert m�r �rezhetõen jobban s�nt�tott. Rengeteg v�rt vesztett, de nem t�rõd�tt vele. Futott csak tov�bb… m�g v�g�l meg nem l�tt�k az ajt�t, Gyorsan bel�kt�k �s…