Mit keres ez itt, Angli�ban? –gondolta idegesen a l�ny.
Hermione �gy d�nt�tt, f�kezi mag�t �s „elb�jva” a f�rfi el�l megv�rja, am�g elt�nik. Malfoy egy sz�p, sz�ke haj�, k�z�pkor� n�vel v�s�rolt. Eml�kei alapj�n Hermione �gy v�lte, a n� csak Narcissa Malfoy lehet. Szinte fejbe v�gta a felismer�s, hogy Hailie mennyire hasonl�t nagyanyj�ra.
- Megk�rtelek valamire, Draco. Musz�j megvennem Alisonnak azt a k�nyvet. Ha annyira rosszul �rzed magadat, v�rj meg kint. Nem tart�ztatlak itt. –mondta nyugodtan Narcissa.
A kisl�ny is �szrevette a sz�ke n�t �s sz�m�ra megmagyar�zhatatlan okb�l elid�z�tt rajta a tekintete. Nagyon tetszett neki a kifinomult asszony.
Arca r�gt�n kisimult, miut�n fia abbahagyta a m�rgel�d�st, majd bosszankodva h�tr�lt a bej�ratig. Az asszony l�gy von�sai elb�v�lt�k a kicsit. Fens�bbs�ges modor�t sem tal�lta visszatasz�t�nak, ahogyan a boltossal besz�lt. M�ly tiszteletet �rzett a n� ir�nt, amelyet eddig csak �desanyj�nak siker�lt el�rnie n�la.
Hermione terve azonban cs�d�t mondott –m�r ami az �szrev�tlens�get illeti-, ugyanis ebben a pillanatban toppant be legjobb bar�tn�je. Liz Fullert
pedig neh�z nem �szrevenni…
- Hermione! –sikkantott fel Alisea Fuller-Danes majd odarohant bar�tn�j�hez �s boldogan meg�lelte. –Mit gondolsz, milyen lett a p�tvizsg�m?
- V�rakoz�son fel�li. –tippelt er�t mer�tve bar�tn�je j�kedv�b�l Hermione. B�rmikor nagyon �r�lt volna Liznek, de most kicsit fesz�lyezte a r�g nem l�tott „ismer�s” jelenl�te.
- Kint elmondom. –nyugodott le Liz. –Ma kaptam meg az �rtes�t�st.
- Meg kell vennem �jra a b�jitaltan k�nyvet. Hailienek megtetszett �s elkobozta. –panaszkodott halkan Hermione.
- Komolyan mondod, hogy �jra megveszed azt a m�regdr�ga k�nyvet? –t�totta el a sz�j�t Liz.

- �sszefirk�lta a kincsem. –magyar�zkodott Hermione. –Abb�l m�gsem tanulhatok.
- Uh, sajn�lom. De nem �rtem. Mit keres�nk az „N” bet�n�l mikor Rosalie Le Savoir k�tet�t keress�k? –p�szt�zta Liz bar�tn�je tekintet�t.
- �lj�nk be valahova. –b�lintott megad�an Hermione ismerve Liz k�v�ncsiskod� tekintet�t.
- Benne vagyok. Hailie hol van? –csillant fel Liz szeme.
- Elvileg az �zlet elej�ben.
- L�tom. Jeremyvel besz�lget. –b�lintott Liz.
- J� napot, Mrs. D �s Miss G! –ugratta a l�nyokat Jeremy, a boltos. R�gi bar�tjuk ked�lyesen �lldog�llt �s besz�lgetett a kicsivel, a telth�z ellen�re.
- Ahelyett, hogy a vend�geket s�rtegeti, seg�thetne kiszolg�lni a n�pet, Mr. T.-mondta Liz tettetett s�rt�d�tts�ggel.
- Ne vegye s�rt�snek, dr�ga Alisea. –mosolyodott el Jeremy g�nyosan.
- Liz, menj�nk, k�rlek. –mondta Hermione k�ts�gbeesetten, remegve. Mrs. Malfoy ebben a pillanatban �rt a p�nzt�rhoz. El akarta ker�lni a f�jdalmas tal�lkoz�st a h�lgyem�nnyel, vagy a fi�val.
Jeremy k�rd�n n�zett Lizre, Hailie pedig agg�dva figyelte �desanyja �llapot�t.
- Mami, ugye nem vagy megint rosszul? –k�rdezte kiss� f�l�nken. Hermione kicsit megr�zta a fej�t, jelezve, hogy semmi baja. Liz gyorsan leford�totta az �zenetet.
- Hailie, nagy baj lenne, ha �n egy picit elmenn�k any�val? Csak egy f�l �r�ra. Addig megk�rj�k Jeremyt, hogy vigy�zzon r�d.
- Persze. –v�laszolt Hailie, m�g mindig �desanyj�ra f�ggesztve a tekintet�t. M�g �l�nken �lt benne annak az �jszak�nak az eml�ke, mikor nem is olyan r�gen ki�jult Hermione betegs�ge. Legnagyobb f�lelmei k�z� tartozott, hogy anyja �jra visszaessen. A gy�gyk�r�ra nem volt p�nz�k, �gy a l�nynak egy�tt kellett �lnie a betegs�ggel, l�ny�nak pedig a k�ts�gekkel.
Jeremy egy b�lint�ssal jelezte, hogy sz�vesen vigy�z a gyerekre.
Liz nyugtat�an r�mosolygott a kicsire, majd gyorsan kir�ncig�lta Hermion�t az �zletb�l. R�gt�n a Foltozott �st fel� terelte a sz�tlan l�nyt, aki igyekezett �sszeszedni gondolatait.
Egy mugli k�v�z�ba t�rtek be, ami –mint szinte minden fogad� Londonban- tele volt ugyan, de egy bar�ts�gos sarokba bekuporodtak.
- K�rlek, mes�ld el! Tudom, hogy neh�z, de csak jobb lesz, ha ki�nt�d nekem a lelkedet. –b�ztatta Liz a r� igen ritk�n jellemz� st�lusban Hermion�t. –Hidd el.
- Annyira neh�z err�l besz�lni. –kezdte Hermione bizonytalanul. –�ppen kezdtem magamat t�ltenni az elm�lt �veken. A megal�ztat�son, a f�jdalmakon, a betegs�gen, a mag�nyon �s a t�bbin… el sem tudod k�pzelni, milyen volt az �letem, mi�ta belel�pett Malfoy. A gyermekem apja, valaha gy�l�lt ellens�gem azt�n egyetlen szerelmem… � tehet r�la. Fenekest�l felforgatta az �letemet. Mikor megjelenik, nem tudok l�legezni sem. Nem tudok m�sra figyelni, csak r�. Azt hittem, most, hogy h�rom �ve nem l�ttam, elfelejtettem. De m�g mindig ugyanolyan hat�ssal van r�m. Csak menek�lni maradt er�m. El�le menek�l�k. Az�rt t�rtem vissza Angli�ba, mert � az �llamokba k�lt�z�tt. Nem is tudom, mit keres most itthon. Rem�lem, csak az �nnepekre j�tt haza. Mert ha marad, akkor nek�nk kell menn�nk. –a l�ny hangja elf�lt. �ppen ebben a pillanatban j�tt oda hozz�juk a pinc�r.
- Parancsolnak valamit, h�lgyeim?
- K�s�bb v�lasztunk. –pisszegte le Liz a meglep�d�tt f�rfit.
P�r m�sodperces sz�net ut�n v�g�l � t�rte meg a csendet.
- Nem teheted. Nem menek�lhetsz el�le folyton. Szembe kell sz�llnod vele.
�n nem ilyennek ismertelek, Hermione Granger. –b�jt el� a pszichol�gus
a fiatalasszonyb�l.
- Nem is tudom, hogy ismersz-e engem, Liz. –sz�lalt meg Hermione rekedten. -Te csak az egyik �nemet ismered. A j� anya, becs�letes dolgoz�, kit�n� tanul� eminenst. A m�sik �nemet –amelyet Malfoy hozott ki bel�lem- nem l�ttad m�g.
- Mes�lj. Tudni akarom, hogy mi t�rt�nt veled, miel�tt tal�lkoztunk volna La Mang�ban. –k�rte Liz elsz�ntan. –Mondd el a teljes igazs�got. Az �letedet. Te m�r ismered az eny�met. -mondta komolyan. Minden mondanival�j�t elfelejtette, szinte cs�ng�tt bar�tn�je szavain.
- Rendben van. –egyezett bele n�mi haboz�s ut�n Hermione. –Hol is kezdjem?