A kisl�ny persze nem felelt. Hailie m�r r�gen az �llatkert m�sik v�g�ben tart�zkodott, �s fogalma sem volt, hogy juthatna vissza a sz�leihez. Elfogta a b�ntudat, ami�rt ism�t elk�borolt. Esz�be jutott, hogy mit �g�rt nem is olyan r�gen a Mikul�snak.
- �n azt k�rem t�led, hogy t�bb� ne sz�kj meg anyuk�d tudta n�lk�l. Biztosan nagyon agg�dik. -eml�kezett vissza az �reg szavaira. �s arra is �l�nken �lt benne, hogy mit felelt erre.
- Megpr�b�lom. –v�laszolta akkor. H�t igen, tudta, hogy nem lesz k�nny� teljes�teni a k�r�st, de most elfogta egy kicsit a b�ntudat e miatt.
- V�g�l is nem sz�ktem meg… csak megn�ztem egy-k�t �llatk�t. –nyugtatgatta mag�t. Azonban a f�lelem egyre jobban �tj�rta lelk�t. Tudta, hogy igyekeznie kell, de �tlete sem volt, hogy egyed�l hogyan tal�lhatna vissza a j�tsz�t�rhez.
Ekkor megl�tott egy h�zasp�rt, akik gyermekeikkel egy�tt vid�man nevetg�ltek. A kisfi� �ppen azt k�rte �desapj�t�l, hogy hagy menjenek a j�tsz�t�rre. Hailie mag�ban foh�szkodott, hogy az apuka igent mondjon. Nem lett volna mersze odamenni a h�zasp�rhoz, hiszen egyr�szt nem ismerte �ket, �s f�lt, hogy esetleg rossz ir�nyt adn�nak neki, vagy sz�nd�kosan f�lrevezetn�k. M�sr�szt Hermione t�bbsz�r figyelmeztette, hogy idegenekkel ne �lljon sz�ba. M�g akkor sem, ha szimpatikusak, vagy j� embereknek t�nnek. Ink�bb f�lelt, h�tha elcs�p valamit a p�rbesz�db�l.
- J�l van, na. Menj�nk, Margie! De sr�cok, most csak f�l �r�t j�tszhattok, mert egy �ra m�lva bez�r a baz�r.
Hailie eg�szen megk�nnyebb�lt. Nem teljesen �rtette a f�rfi minden szav�t, de azt tudni v�lte, hogy a j�tsz�t�rre igyekeznek, mert a kisfi� sz�lesen elvigyorodott. Lassan elindult a kis csal�d m�g�tt, akik teljesen az ellenkez� ir�ny fel� fordultak, �s egy m�sik �tvonalon folytatt�k a s�t�jukat.
Hailie azonban ink�bb kock�ztatott �s a csal�d ut�n eredt, hiszen m�r teljesen �tfagyott, �s nem akarta megijeszteni sz�leit. Ekkor m�g nem tudta, hogy terve cs�d�t mondott, ugyanis a k�t fiatal m�r a k�ts�gbees�s hat�r�n volt.
Hermione meg volt gy�z�dve r�la, hogy mindenre elsz�nt hal�lfal�k rabolt�k el gyermek�t, Draco viszont teljes k�ptelens�gnek tartotta a felt�telez�st, �s v�gs� soron mugli gyerekrabl�kra hivatkozott. Hermione viszont ett�l j�tt zavarba, �s hamarosan ism�t �les vita bontakozott ki kett�j�k k�z�tt. Aki azonban f�ltan�ja volt a p�r k�z�tt d�l� ellent�tnek, elkerekedett szemmel figyelte �ket. Draco egy id� ut�n �szrevette, hogy egyre t�bben zavartan pislognak fel�j�k, ez�rt abbahagyta �rvei felsorakoztat�s�t, �s kez�vel intett, hogy Hermione is hallgasson el.
Nem kellett sok id�, a n� is mag�hoz t�rt, �s idegesen h�zta mag�val Drac�t a k�v�ncsi tekintetek el�l. A bej�rat fel� vett�k az �tj�t, de Draco meg�ll�totta.
- Figyelj, Hermione, szerintem v�rjuk meg Hailiet itt. –pr�b�lta kez�be venni a helyzet ir�ny�t�s�t. – Az a legval�sz�n�bb, hogy semmi baja sem esett. Gyerekkoromban �n is szoktam csatangolni, m�gsem esett soha semmi bajom.
- De… istenem! Hiszen alig n�gy �ves! Azt sem tudja, mi az, hogy t�rk�p! –fakadt ki Hermione.
- Most csin�lt el�sz�r ilyet? –faggat�zott Draco.
- H�t, ami azt illeti, nem igaz�n. –vallotta be Hermione. – De Mikul�s �ta nem nagyon m�szk�lt, mikor egy�tt voltunk.
- �rtem. –b�lintott Draco. – Figyelj, van egy �tletem. V�rjunk itt z�r�sig, �s ha nem ker�l el� a kicsi, akkor bevonjuk a muglikat is a keres�sbe. Mit sz�lsz?
- Rendben. –h�pp�gte Hermione, de nehez�re esett visszafognia mag�t. Ha a saj�t bar�tair�l, vagy gyermek�r�l volt sz�, sosem tudott �sszer�en gondolkodni. Bezzeg, amikor m�soknak kellett tan�csot osztania! Hirtelen felr�mlett benne a sok r�gi eml�k, mikor ugyanilyen hideg fejjel osztogatta a tan�csokat. �s most m�gis milyen nevets�gesen viselkedett… szerette volna meg nem t�rt�ntt� tenni a dolgot, de mivel erre most nem volt lehet�s�g, ink�bb cs�ndben maradt. �r�lt, hogy Draco nem g�nyolta ki. Jelen �llapot�ban biztos nem tudta volna ezt �p �sszel elviselni.
�s ekkor hirtelen, mint aki nem is tudja, mit cselekszik, odab�jt Dracohoz, �s fej�t a f�rfi mellkas�ra helyezte. Olyan megnyugtat� volt hallani a sz�ve dobban�s�t... mint r�gen…
Dracot vill�mk�nt �rte a n� �rint�se, de nem h�z�dott el, ink�bb csak pr�b�lta fegyelmezni mag�t. Nem akarta, hogy a r�gi eml�kek megsz�llj�k a lelk�t. T�ls�gosan sok�ig tartott, mire a r�gi dolgokat elfelejtette. Nem akarta mag�t �jabb bajba keverni…
- Mondd, hogy el� fog ker�lni. –sz�lt Hermione v�kony hangon. K�nnyei hangtalanul folytak le s�padt arc�n, de pr�b�lta kontrol�lni mag�t, hogy besz�dj�n ne hallatsszon gyenges�ge.
- El� fog ker�lni. –suttogta Draco. Szem�vel m�r sz�ntelen�l a parkot f�rk�szte, mintha csak azt v�rn�, hogy a kisl�ny el�b�jjon az egyik fa m�g�l.
Azt�n hirtelen megl�tott egy kis sz�ke fejet. A l�nynak nagyj�b�l hasonl� hossz�s�g� volt a haja, mint Hailienek, de csak h�tulr�l figyelhette meg. Hirtelen felpattant, ami annyira meglepte Hermion�t, hogy szinte elsz�d�lt.
Draco megindult a p�tt�m gyermek fel�, Hermione p�r m�sodperc alatt felocs�dott, �s k�vette. Mire azonban a kisl�ny mell� �rtek volna, az megfordult, �s �rtetlen�l b�mult r�juk. Nem Hailie volt az.
Draco megtorpant, �s �rtetlen�l n�zte a kisgyereket. Ruh�ja sz�ne persze nem ugyanolyan volt, mint amit Hailie viselt, de ez csak most tudatosult a f�rfiban. Csal�dottan fordult Hermione fel�, akinek szemei ism�t k�nnybe l�badtak.
- Te maradj itt. –mondta Draco. –�n pedig k�rben�zek a parkban. Legk�s�bb h�romnegyed �ra m�lva itt va…
- Na azt m�r nem! –fortyant fel Hermione kis er�t k�lcs�n�zve hangj�nak. Ism�t el�t�rt bel�le b�szk�bbik �nje. – �n nem fogok itt �llni, �s v�rakozni, h�tha el�b�jik a kisasszony. Vagy egy�tt megy�nk, vagy megv�rjuk itt!
- De… -Draco l�tva Hermione elsz�nt tekintet�t, ink�bb nem fejezte be a mondatot. Egyre jobban d�h�tette a n� kisz�m�thatatlan viselked�se, �s a folytonos veszeked�sekre most igaz�n nem volt sz�ks�ge.
Most m�r azonban Hermione teljes m�rt�kben a gondolkod�sra �sszpontos�tott, r� sem n�zett Dracora. A f�rfi is az esetleges lehet�s�geken gondolkodott, mikor hirtelen felbukkant egy n�pes csal�d, amely m�g�tt felt�nt Hailie.
El�sz�r Hermione sz�rta ki a kicsit, �s hatalmas s�haja arra k�sztette Drac�t, hogy � is figyeljen abba az ir�nyba. Hailie elkezdett futni fel�j�k. Draco azonban k�zelebb volt, �gy az � karjaiba �rkezett meg.
Hermione nem sokkal m�g�tt�k �llt �s elgondolkodva figyelte a p�rost. Egy m�sodpercre ism�t fellobbant benne a f�lt�kenys�g l�ngja, de ez lassan el is m�lt, ahogy a kisl�ny r�emelte a tekintet�t. Hailie egy szempillant�s Hermione el�tt termett.
- Olyan rossz volt, mami!
Hailie szinte elveszett a hatalmas anyai �lel�sben, amiben r�szes�lt. Hermione olyan er�vel szor�totta, mintha m�r el sem akarn� engedni. Mikor azonban eleresztette a l�nyt, r�gt�n el�t�rt bel�le a d�h, �s k�rd�sek �z�n�t z�d�totta a gyermekre.
- M�gis hol az �rd�gben volt�l, Hailie Jade?
- Jaj, anyu! –ki�ltott fel Hailie. –Annyira rossz volt! Elmentem megn�zni, hogy merre vannak a majmok, �s annyira k�v�ncsi voltam az orm�nyosokra, hogy �ket is…
- Sz�val megint elk�borolt�l. –vonta le a k�vetkeztet�st Hermione hangj�ban nem kis felh�borod�ssal.
- �h�m. – felelte Hailie. – De k�rlek, ne haragudj…atok!
- Gyakran csin�l ilyeneket? –fordult Draco Hermion�hoz.
- H�t… meglehet�sen. –hangs�lyozta Hermione. –Mikul�skor meg�g�rte, hogy befejezi a folytonos k�borl�st. �s m�r megint nem tudta betartani!
- Sajn�lom, mami! –v�dekezett Hailie kiss� megszeppenve.
- Na j�, ezt majd k�s�bb megbesz�lj�k. –enyh�lt meg egy kicsit Hermione. –De azt hiszem, most indulnunk kellene.
- Menj�nk. –helyeselte Draco, majd a kis „csal�d” elindult hazafel�.
Az �ton nem sok sz� esett k�zt�k, Hailie b�ntudatos csendbe burkol�zott, Draco azon gondolkozott, hogy m�gis hogyan kellett volna reag�lnia egyr�szt Hermione viselked�s�re, m�sr�szt Hailie tett�re. Vil�gosan l�tta, hogy legk�zelebb neki is kem�nyebb k�zzel kell b�nnia a gyermekkel. Hermion�val kapcsolatban azonban �sszezavarodott. �m n�ha befurakodott egy-egy k�p az agy�ba… Ahogy egyre k�zelebb voltak egym�shoz… Azt�n ahogy a l�ny h�trah�z�dik…
Eddig egyszer sem jutott esz�be, hogy esetleg �jra kezdhetn�k a kapcsolatukat, hiszen nem tartotta re�lisnak, hogy annyi �v ut�n m�g szerethetn�k egym�st. A m�sik akad�ly a hal�lfal�s�ga volt, melynek tudata valahol bel�l mardosta lelk�t. Tudta, hogy Hermione biztosan sz�rnyen megb�nt�dna, ha megtudn� az igazat.
Eddig �let�ben nem sok tett�t b�nta meg, a sajn�lkoz�s nem szerepelt a sz�t�r�ban. Ekkor azonban felvet�d�tt benne, hogy tal�n jobb lett volna m�gis ny�ltan a m�sik oldalra �llnia. Ahogy azonban felid�zte mag�ban a feh�r m�gusokhoz tartoz� neveket, meggy�zte mag�t, hogy ism�t remek d�nt�st hozott. Potter�k sohasem fogadt�k volna be, �gy viszont mindenk�ppen t�bb haszna volt a tev�kenys�g�nek.
Most azonban valahol bel�l tudatosult benne, hogy ak�rhogy is akarta tagadni, valami m�g mindig van k�zte �s gyermeke anyja k�z�tt. A k�rd�s csak az, hogy ez a valami csup�n a k�z�s gyermeken alapul� „sz�vets�g”, vagy valami eg�szen m�s…
Hermione m�g mindig nyugtatgatta mag�t, hiszen roppantul felzaklatta Hailie elt�n�se. Pr�b�lta helyretenni az �rzelmeit, de minduntalan esz�be jutott Draco k�zeled�se. Annyira �sszezavarta az a r�gi �rz�s… de ellent tudott �llni. A baj csak az volt, hogy nem tudta, hogy k�s�bb is k�pes lesz-e.
Azt�n elgondolkozva n�zett Dracora �s Hailiere. Annyira hasonl�tottak egym�sra, hogy ez szinte m�r zavarba ejt� volt. �s -mint most kider�lt- nagyon j�l meg is �rtik egym�st. Hermione azonban m�g mindig nem tudott teljesen b�zni Dracoban. R�gi f�lelmei k�z� tartozott, hogy a f�rfi elveszi t�le Hailiet, ez m�g most is szinte fojtogatta. Nem is merte volna bevallani, m�g Hailienek sem, hogy ez is megfordult a fej�ben, mikor a kisl�ny d�lut�n elt�n�se utols� szakasz�ban Draco elhitette vele, hogy az a kisl�ny Hailie. Mire ki�rtek a Parkb�l, siker�lt teljesen elnyomnia mag�ban ezt a k�ptelen �rz�st.
- Nem megy�nk m�g el valahova? –ind�tv�nyozta Draco. –Nem vagytok �hesek?
- H�t, ami azt illeti, van otthon ennival�. –sietett a kit�r�ssel Hermione.
- Menj�nk, mami, l�gyszi! –lelkes�lt fel Hailie. –Nagyon j� lenne! R�gen voltunk m�r �tteremben.
Hermione nem v�laszolt, csak k�ny�rg�en n�zett Hailiere, aki azonban ezt m�r nem vette �szre, csak Dracot f�rk�szte.
- Rendben. Akkor menj�nk valami mugli helyre… ismertek valami j� �ttermet?
- A S�rga R�zs�ba menj�nk. –v�gta r� Hailie.
- Na ne! –ellenkezett Hermione. –Oda �n azt�n be nem teszem a l�bam!
- Ugyan, mami! H�tk�znap van. –kacsintott r� Hailie.
- Mi�rt nem akarsz odamenni? –k�rdezte Draco gyanakodva.
- Tudod… -Hermione kiss� elpirult. –E… Egyszer�en nem szerettem a f�ztj�ket. Ez minden.
- �rtem. -Persze.
- Akkor j� lesz? –csillant fel Hailie szeme.
- Rendben. –adta be a derek�t s�hajtva Hermione.
- �s ez az �tterem hol van? –k�rdezte Draco hidegen Hermion�t�l.
- A Berkeley Streeten. –�rkezett a kurta v�lasz.
J� f�l �ra utaz�s ut�n oda is �rtek az �tterembe. Draco felett�bb furcs�nak tal�lta a mugli utaz�eszk�z�ket, de meglep� m�don egy-k�t cs�p�s megjegyz�sen k�v�l nem pocskondi�zta �ket. Ezt Hermion�t ism�t meglepte, de nem tett sz�v�, hiszen nem akarta, hogy Hailie �rezze a k�zt�k l�v� ellent�tet –amely m�r k�zel sem volt olyan er�s, mint eddig, m�gsem m�lhatott el teljesen-.
Ahogy bel�ptek, Hermione v�gigfuttatta szem�t az alkalmazottakon, majd ben�zett a pult m�g� is. Term�szetesen ez nem ker�lte el Draco figyelm�t, de igyekezte nem felideges�teni mag�t a dolgon.
Csak n�gy-, illetve hatf�s asztalok sorakoztak az �tteremben, �gy viszont Hailienek k�nytelen volt v�lasztania, hogy ki mell� �l.
- Mi lenne, ha ti ketten egym�s mell� �ln�tek, �n pedig…
- Nem, Hailie. Nyugodtan �lj Draco mell�. –r�zta meg a fej�t Hermione. Draco sz�tlanul v�rta a v�gkifejletet.
- Most mell�d �l�k, mami. –vont v�llat Hailie. Draco pedig b�lintott, majd helyet foglaltak. Egy�ltal�n nem �gy festett, mint akit zavart a dolog.
- Mi�rt kell mindennek ilyen borzaszt� bonyolultnak lennie? –sop�nkodott mag�ban Hermione. –Olyan f�radt vagyok, hogy itt helyben el tudn�k aludni. �s azt lesem, hogy ki mell� �l Hailie… komolyan nevets�ges vagyok.
Most azonban Hermione kiss� �gymond el�gt�telt vehetett, hiszen Draco volt zavarban az �telek nev�t illet�en. Mulats�gos volt elmagyar�zni neki, hogy mi micsoda. Hermione azonban igyekezett, hogy ne mutatkozzon t�ls�gosan �nel�g�ltnek, mert egyr�szt ez Dracoban mindig is tasz�totta, �s �gy p�ld�t akart statu�lni neki, m�sr�szt nem akarta, hogy Hailie ezt l�ssa p�ld�nak t�le.
Mikor t�lestek a rendel�sen, Hailie kicsit elment n�zel�dni. Hermione felh�borodva tiltotta, de Draco k�zbesz�lt:
- Ha tiltod, akkor csak m�g jobban akar majd menni. –v�lekedett.
- Mi�ta �rtesz te annyira a gyereknevel�shez? –k�rdezte Hermione m�rgesen. Ut�lta, ha a f�rfi belesz�l abba, hogy mit enged meg Hailienek, �s mit nem.
Miel�tt Draco visszav�ghatott volna, Hailie a k�t fiatal „k�z� �llt”.
- Nem megyek ki az �tteremb�l. –�g�rte.
- Na j�, –enyh�lt meg kiss� Hermione –de figyelni foglak, kisasszony.
Mikor Hailie elindult, hogy sz�tn�zzen a teremben, Hermione r�gt�n megb�nta elhamarkodott d�nt�s�t. Semmi kedve nem volt kettesben maradni Dracoval, m�g ha egy �tteremben is vannak.
Meglep� m�don azonban Draco nem kezdem�nyezett besz�lget�st, ami kiss� megnyugtatta Hermion�t. Semmi kedve nem volt vitatkozni, ink�bb az asztalra k�ny�k�lt, �s k�t keze k�z� fogta fej�t, majd lehunyta szemeit. A nap esem�nyei kicsit felzaklatt�k, vagy tal�n m�g volt benne valami a r�gi betegs�gb�l… mindenesetre roppantul f�radtnak �rezte mag�t. Semmi v�gya nem volt, csak egy pihe-puha �gy, �s n�mi alv�s.
Draco azonban egy id� ut�n megunta a n�zel�d�st, �s Hermion�ra f�ggesztette tekintet�t.
- �lmos vagy? –k�rdezte f�lszegen. Hermione nem n�zett fel, csak b�lintott.
- Mi�rt nem akart�l idej�nni?
Erre m�r k�nytelen volt felemelni a fej�t. Szemeit f�radtan �sszer�ncolta, �s �gy v�laszolt.
- Semmi k�z�d hozz�.
- Ahogy akarod. –vont v�llat Draco, �s elfordult.
Hermione kiss� rosszul �rezte mag�t.
- Kicsit bunk� voltam... �n, aki pedig ut�lja az ilyen buta embereket! De v�g�l is, nem akkora titok… mi�rt k�ne pont Draco el�l elhallgatnom? �gyse fogja �rdekelni…
- Ismerem az �zletvezet�t. –v�laszolt kurt�n, rem�nyei szerint k�nnyed�n. –De t�bbet nem szeretn�k vele tal�lkozni, az is biztos.
- Vagy �gy. –mosolygott Draco, olyan mindent-tud�an. Hermion�t bel�l valami megmagyar�zhatatlan d�h fogta el.
- �s hol van Anney? Nem hi�nyol ilyenkor? –tudakolta neg�desen.
- Nem. –mondta Draco t�m�ren.
- Olyan furcsa a hangja…
De Hermione r�gt�n igyekezett kiverni a fej�b�l ezt a lehetetlen gondolatot.
Nemsok�ra kihozt�k a levest, mire Hailie hirtelen elker�lt. Megrendelt�k a f��telt, majd hamarosan az is meg�rkezett. Hermione �s Draco k�z�tt nem esett t�bb sz�, csak a legsz�ks�gesebb dolgokat besz�lt�k meg. V�g�l abban maradtak, hogy Draco b�rmikor megl�togathatja Hailiet, �s minden m�sodik h�tv�g�t vele t�lthet a Malfoy-k�ri�ban. Draco meg�g�rte, hogy biztos�tja a v�delmet Hailienek, �gy Hermione k�nytelen volt belemenni az egyezs�gbe.
Miut�n befejezt�k a vacsor�t, Hermione m�r t�relmetlen�l v�rta a hazaindul�st. Hailie azonban m�g ragaszkodott a desszerthez, �s mivel pont t�bbet v�rni kellett az elk�sz�t�sre, a kisl�ny �jra „felfedez��tra indult”.
Hermione felkelt, hogy elk�s�rje Hailiet, de ekkor hirtelen megint olyan neh�znek �rezte a fej�t, �s ink�bb vissza�lt.
- Mi a baj? Olyan s�padt vagy. –jegyezte meg Draco.
- Nem tettem fel el�g piros�t�t reggel. –v�laszolt Hermione nem �ppen bar�ts�gosan.
- Szokt�l te valaha is piros�tani magadat? Mert nekem nem t�nt fel. –„kedveskedett” Draco.
K�t perc sem telt bele, elm�lt Hermione fejf�j�sa, �s �gy d�nt�tt, igyekszik ink�bb bar�ts�gosabban k�zeledni.
- �s mi van a csal�doddal? –vetette fel hirtelen a t�m�t, mivel nem volt jobb �tlete a f�rfi „kib�k�t�s�re”.
- Ap�m j� ideje halott, any�m pedig a k�ri�ban �l. –hangzott a jellemz�en t�m�r felelet.
- �rtem. –nyugt�zta Hermione. – �s elmondtad m�r neki…?
- Persze. Nagyon k�v�ncsi Hailiere. –felelte Draco kim�rten.
- Oh. –Hermione meglehet�sen meglep�d�tt. Nem n�zte ki a volt mardek�rosb�l, hogy m�ris bevallotta az �desanyj�nak a t�rt�nteket. Ekkor azonban eld�nt�tte, hogy mindenk�ppen kedvesebb lesz, mivel egy csepp b�ntudata t�madt a durva visszasz�l�s miatt.
- Mi a helyzet a kar�csonnyal? Tervezel valamit? –tudakolta Hermione �rdekl�dve.
- Sajnos holnap seg�tenem kell a k�ria kid�sz�t�s�ben. –mondta Draco szemforgatva. - Any�m m�ni�ja, hogy hagyjuk meg a r�gi szok�st, �s aggassuk fel mindenf�l�vel az �p�letet. R�ad�sul minden egyes ablakba f�kly�t kell raknunk! A h�ziman�k persze ilyenkor nem j�k semmire. Tavaly, mikor kar�csonyra hazautaztam, nekem kellett szinte az �sszes �g�t felb�v�lni az ablakba!
- A man�kkal v�geztetn�d a munk�t?! –ny�g�tt fel Hermione felh�borodottan. – Csak nem azt akarod mondani, hogy m�g mindig dolgoztatod szeg�nyeket?
- M�r mi�rt ne? –vonta fel Draco k�rd�n szem�ld�k�t.
- Tal�n az�rt, mert �k is �rz� l�nyek, akik rendes fizet�st �s ruh�t �rdemelnek. Fel nem foghatom, hogy mi�rt tartod �ket m�g mindig a k�ri�ban. –r�zta meg a fej�t rosszallan a n�. -Csak annyi lenne a dolgod, hogy egy ruhadarabot adsz nekik. Mi ebben olyan neh�z?
- Tal�n az, hogy minimum �sszet�rn�m a sz�v�ket. – felelte Draco gondolkoz�s n�lk�l. –Amikor ap�m utolj�ra elbocs�tott egy h�ziman�t, a t�rsai hetekig alig mertek megsz�lalni.
- Ez csak az�rt van, mert nem tudj�k, hogy mi a j� nekik. –vetette k�zbe Hermione.
- Mert te azt�n tudod, igaz? –g�nyol�dott Draco. Hermione arc�ba sz�k�tt a v�r, de nem volt ereje ism�t �rvelni a var�zsl�nak.
A feje �jra megsajdult, �gy abbahagyta a fi�val val� besz�lget�st. A f�jdalom eg�sz tudat�t uralta, ez�rt ink�bb valami j� b�jitalon gondolkozott. Ut�lta a mugli pirul�kat, �s ezek �ltal�ban nem is voltak olyan gyorsak �s hat�sosak, mint a m�gusvil�g k�sz�tm�nyei. V�g�l is �gy d�nt�tt, t�bbet m�r nem igaz�n veszthet, �gy megk�rdezte a f�rfit.
- Draco, nem tudsz valami fejf�j�s elleni b�jitalt? Nagyon f�j a fejem…
Draco fel sem n�zett, csak len�z�en v�laszolt.
- N�lam ez nem j�n be. Felesleges tettetned magadat.
- M�ghogy �n?!- fortyant fel Hermione �ktelen haraggal. - Csakhogy tudd, Draco Malfoy, az, hogy k�rek t�led valamit, nem jogos�t fel arra, hogy s�rtegess engem! Egy „Nem tudok.” is t�k�letesen megfelelt volna! Mit gondolsz, sz�rakoz�sb�l megj�tszom magamat? –csattant fel Hermione felh�borodva. –Ideje lenne megtudnod, hogy nem te vagy a vil�g k�zepe!
Draco most m�r feln�zett a barna szemeke, melyet most hangtalanul sz�rt�k r� �tkait. Annyiszor l�tott m�r eff�le n�i praktik�kat, hogy azt hitte, Hermione �gy akarja kib�k�teni, hogy megsajn�ltatja mag�t vele. Mag�ban azonban bel�tta, hogy t�vedett. De Hermione el�tt a vil�g �sszes galleonj��rt nem tette volna.
- Ahhoz k�pest, hogy f�j a fejed, �gy is j� hangosan tudsz besz�lni. –v�laszolta g�nyosan, majd mikor megl�tta a lemond� tekintetet, hozz�tette: - Bemegyek a Foltozott �stbe. V�rjatok meg Hailievel!
Hermione megforgatta a szemeit, kez�t az arc�ba temette, �s v�laszra sem m�ltatta a var�zsl�t. Draco felkapta mugli kab�tj�t, �s elindult keresni egy biztons�gos helyet, ahonnan hoppan�lhat.
Igazs�g szerint nem sok ember�rt tette volna meg, hogy a var�zsl�vil�gban mugli �lt�z�kben mutatkozik, de mivel ki akarta engesztelni a l�nyt, v�g�l is k�sz volt bizonyos �ldozatokra.
Hermione azonban nem volt biztos benne, hogy Draco mi�rt ment el, de valahogy ez most nem is �rdekelte. A fejf�j�s minden m�s gondolatot kikergetett a fej�b�l. Csak arra b�rt gondolni, hogy egyre er�s�d� k�njainak mikor lesz v�ge.
- Valamit motyogott a n�v�r, hogy esetleg fell�phet n�lam fejf�j�s… de azt nem mondta, hogy ilyen… Az �rd�gbe is, ez borzaszt� rossz!
- Mi a baj, mami? Draco hol van? –tudakolta egy v�konyka hang, ami csak lassan jutott el Hermione tudat�ig. Hunyorogva r�n�zett a kisl�nyra, �s valami�rt a legval�sz�n�tlenebb v�lasz szaladt ki a sz�j�n.
- Gy�gyszert hoz nekem, mert sz�rnyen f�j a fejem.

***

- Draco?
Hermione l�t�sa kiss� hom�lyos volt, nem tudta kivenni a f�rfi fej�t. Az alak b�lintott, �s kez�be adott egy serleget. Hermione megitta a benne l�v� italt, majd letette a poharat az asztalra. Ahogy a poh�r odakoppant az asztalhoz, mintha ezerszeresen hallotta volna viszont a hangot. �gy �rezte, mintha valaki balt�val hasogatn� a fej�t.
Azt�n sz�p lassan oszladozni kezdett a k�d, �s � �jra mag�hoz t�rt. Draco k�tkedve n�zett r�, Hailie f�l�sen, a k�r�l�tte �l�k pedig zavartan vagy agg�dva.
Mikor m�r teljesen rendben �rezte mag�t, kicsit megr�zta fej�t, majd lassan, a sz�knek t�maszkodva felt�p�szkodott.
- Mami, m�g nem k�ne… -kezdte Hailie, de Hermione finoman leintette.
- Ne agg�dj, kincsem. Semmi bajom. –majd Dracohoz fordult. – K�sz�n�m.
- Nem tesz semmit. –mondta Draco. –Fizetek, azt�n induljunk.
Hermione kiss� k�ba volt, f�radtan b�lintott, majd a pinc�r felseg�tette kab�tj�t, �s az ajt�nak fej�vel az ajt�nak d�lve v�rta, hogy Hailie �s Draco elk�sz�ljenek.
A sz�ke var�zsl� l�tta, hogy Hermione m�g nincs teljesen t�k�letes �llapotban, �gy miut�n ki�rtek, finoman bel�karolt a l�nyba. Hermione –tal�n a k�bas�ga okozta, tal�n valami eg�szen m�s- pedig nem ellenkezett. Hailie csendesen mendeg�lt mellett�k, igyekezett nem megzavarni sz�leit. Sz�v�t �r�mmel t�lt�tte el a lehet�s�g, hogy esetleg a k�t fiatalt �jra gyeng�d sz�lak f�zz�k egym�shoz.
Mire haza�rte, a h� kis pelyhekben ism�t elkezdett sz�lling�zni. Hermione beleny�lt a t�sk�j�ba, �s a kulcsa ut�n kutatva pr�b�lt �szhez t�rni.
Draco azonban egy eleg�ns p�lcamozdulattal kinyitotta az ajt�t, mire Hailie azonnal bement, �s gyorsan felszaladt az emeletre, mert a padl�s ablak�b�l pont l�thatta sz�leit.
- Ez meg mi volt? –n�zett ut�na Hermione.
- Biztos f�radt. –vont v�llat Draco mosolyogva.
Egy percig tan�cstalanul �lltak kint, majd Hermione t�rte meg a csendet.
- �n csak… m�… m�gegyszer meg akartam k�sz�nni, hogy olyan gyorsan seg�tett�l. Legk�zelebb magammal viszem a fiol�mat is. –motyogta Hermione zavartan.
- Rendben. –mondta Draco, majd hirtelen valamivel k�zelebb l�pve a l�nyhoz. Hermione megfordult, de �gy vesz�lyesen k�zel ker�lt Dracohoz.
- A… azt hiszem…
Ekkor azonban Draco hirtelen m�g el�r�bb l�pett, �gy az arcuk m�r csak millim�terekre volt egym�st�l. K�zelebb h�z�dott, �s hirtelen –csak �gy, minden el�zm�ny n�lk�l- megcs�kolta Hermion�t.
A l�ny el�sz�r semmit nem fogott f�l az eg�szb�l. Annyira v�ratlanul �rte a dolog, hogy egy pillanatra teljesen ledermedt. Hirtelen �sz�rvei bizonyultak er�sebbnek, mert egy m�sodpercnek t�n� pillanatig nem viszonozta a gesztust. Azt�n, mintha eddig rejtett �rz�sei t�rtek volna el� bel�le, �t�lelte Dracot, �s hevesen viszonozta a cs�kot.
�gy �rezt�k, mintha meg�llt volna k�r�l�tt�k az id�. Ebben a cs�kban minden benne volt: az egym�st�l t�vol t�lt�tt id�k �r�me, f�jdalma, keser�s�ge, s�v�rg�sa. Megsz�nt k�r�l�tt�k a hely, az id� fogalma.
Az id�, mintha megirigyelte volna szenved�ly�ket, erre m�g hidegebb lett, a h� pedig nagyobb pelyhekben kezdett hullani a szerelmesekre.
Azt�n, ahogy kezdeti heves fellobban�suk al�bbhagyott, �gy kezdett lassulni nyelveik j�t�ka is. Draco les�p�rte Hermione haj�r�l a havat, majd kicsit beljebb tolta, ahol m�r megv�dte �ket a h�z teteje.
Azt�n Hermione k�ba fej�be kezdtek vissza�ramlani a gondolatok.
Mit csin�lsz?! Meg vagy veszve? Malfoyjal cs�kol�zol, aki eddig magadra hagyott.
De valahogy nem tudott �rr� lenni mag�n.
Eml�kezz a vacsor�ra! G�nyol�dott! Megal�zott!
Hirtelen kiss� h�tr�bb h�zta a fej�t, megszak�tva ezzel a b�v�s er�t, amely �sszetartotta �ket.
- Draco…
- Csss… -Draco �jra a l�ny ajkai ut�n kapott, akinek nem volt ereje ism�t ellenkezni.
Hailie! Hailie l�that titeket! Hailie…
Ez a gondolat v�gre mag�hoz t�r�tette, �s most tudatosan elford�totta a fej�t. Draco nem �rtette a hirtelen be�llt v�ltoz�s ok�t.
- Mi�rt…
- Nem lett volna szabad. Te is tudod. –suttogta Hermione kipirult arccal. –Hailie l�that minket fentr�l.
- Micsoda? –Draco hitetlenkedve n�zett fel a h�z tetej�re.
- K�rlek, ne csin�ld ezt t�bb�. –motyogta Hermione, akinek nehez�re esett visszatartania k�nnyei folyam�t. – Nem akarok megint ugyanabba a hib�ba esni.
- �rtem. –Draco hangja ism�t kem�nyebb� v�lt. – Akkor majd… tal�lkozunk. Holnap k�ld�k egy baglyot.
- Persze. –helyeselt Hermione, majd befordult, az ajt� fel�, es�lyt sem adva maguknak az �jabb „elcs�bul�shoz”.
Dracot hamarosan elnyelte az �jszaka s�t�tje, a l�ny pedig �sszet�rten rogyott a nappaliban l�v� kanap�ra. P�r percig csenden volt, hangtalanul s�rt, izmait megfesz�tve fojtotta mag�ba indulatait, majd amint megbizonyosodott r�la, hogy Hailie fent m�r az igazak �lm�t alussza, vulk�nszer�en t�rt el� bel�le a keserves zokog�s. K�nnyei meg�ll�thatatlanul folytak le arc�n, gondolatai pedig vill�mk�nt cik�ztak.
- Csak a gy�gyszer miatt volt… k�ba voltam… �s bolond… megint…