A vacsora t�lalva van. –jelent meg a legjobb pillanatban Prissy.
- Nos, akkor azt hiszem, mehet�nk is. –mondta mosolyogva Narcissa.
- J�. –�llt fel beleegyez�en Hailie. Azzal v�rakoz�an k�rben�zett. Hermione �s Draco egyszerre �lltak fel, egym�sra n�ztek, de Hermione r�gt�n el is kapta a fej�t.
A d�szes t�rsas�g v�gre bevonult az eb�dl�be, �s hossz� diskur�l�s vette kezdet�t, melyb�l ink�bb csak Hermione akarta kivonni mag�t. Legt�bbsz�r persze csak Hailie hangj�t lehetett hallani, de rajta is l�tszott, hogy kiss� zavarban van.
Narcissa felt�n�en sokat k�rdezgette a kisl�nyt az anyagi k�r�lm�nyeikr�l –persze nem konkr�tan, csak finom c�lzatoss�ggal- Hermione azonban pr�b�lta meg�rizni a hidegv�r�t.
Hi�ba pr�b�lta visszafogni mag�t, megl�tszott rajta s�rtetts�ge, ez�rt Narcissa �gy d�nt�tt, ink�bb kettesben fog besz�lgetni az unok�j�val. K�l�nben sem tartotta rossz �tletnek, ha mag�ra hagyja Hermion�t �s Drac�t, hiszen l�tszott rajtuk, hogy nem k�l�n�sebben vannak oda egym�s t�rsas�g��rt.
A k�t �rintett persze mit sem sejtett Narcissa terv�r�l. Draco agya a k�zelm�ltbeli „kir�ndul�s�n”, illetve annak rem�nybeli siker�n j�rt.
Hermion�t v�gig az foglalkoztatta, hogy hol lehetett Draco. Els� meg�rz�se, miszerint Draco hal�lfal�-gy�l�sre mehetett, t�nt a legval�sz�n�bbnek.
- Az biztos, ak�rhova ment, Narcissa tud r�la. –sz�gezte le mag�ban. – M�g v�dte is… nekem ez nagyon nem tetszik. Ki kell szednem Dracob�l. Meg�rj�t ez a bizonytalans�g! �s ha most terveznek valamit a Rend ellen? Vagy ha Harry a c�lpont? �n meg itt �l�k �s vacsor�zom a” legnagyobb nyugalomban”.
- �zlett a b�kacomb? –�rdekl�d�tt Narcissa kiz�kkentve Hermion�t m�l�z�s�b�l.
- Igen. Nagyon finom volt. –b�lintott a l�ny, hab�r nemigen volt fogalma az el�bb eml�tett �tel �z�r�l. M�r az utols� falat volt a vill�j�n, �s csak most tudatosult benne, hogy v�gig b�k�t evett. M�r a gondolatt�l is rosszul lett, de gyorsan lenyelte az utols� falatot, �s ivott r� egy poh�r �sv�nyvizet.
Ha egy�ltal�n �sv�nyv�z ez… -gondolta Hermione. - Nekem mindegy, csak alkohol ne legyen benne. B�r azt biztosan �rezn�m.
Sem az el�tte, sem az ut�na k�vetkez� �telek nev�t nem k�rdezte, v�logat�s n�lk�l mag�ba t�m�tt mindent, hogy levezesse fesz�lts�g�t, �s k�zben azon gondolkodott, hogy szedje ki Dracob�l a v�lt hal�lfal� gy�l�sen elhangzottakat an�lk�l, hogy egy sz� is ess�k arr�l, ami k�zt�k t�rt�nt nem is olyan r�gen.
A k�l�nb�z� v�logatott desszertek ut�n Hermione azt �rezte, b�rcsak odafigyelt volna �s ne falt volna fel mindent, mert szab�lyosan „degeszre ette” mag�t. �gy �rezte, soha t�bb� egy falat sem fog lemenni a tork�n.
- Nos ha j�l laktunk, szerintem �t is vonulhatunk a vend�gszob�kba. –vetette fel Narcissa kedves hangon.
- M�rmint hova? –Hermione �gy �rezte, mintha egy �lomb�l �bredne, de ez a k�rd�s v�gre mag�hoz t�r�tette.
- Gondolom eszetekbe sem jutott ilyen id�ben egyed�l elindulni haza fel�. –t�rta sz�t kezeit Mrs. Malfoy.
- Dehogynem. –h�b�rg�tt mag�ban Hermione.
- �gy gondolom, term�szetes, hogy itt alhattok. Elv�gre most m�r egy csal�d vagyunk. -fejtette ki az �ll�spontj�t Narcissa.
- Hailie? Mit gondolsz? –fordult rem�nykedve l�ny�hoz a n�.
- Nagyon klassz lenne! Aludjunk itt! –lelkes�lt fel Hailie. –Ugye megengeded, Mami?
- H�t persze. –b�lintott beleegyez�en Hermione egy eg�szen apr� s�hajt�s k�s�ret�ben.
- H�t ez csod�latos! –mosolyodott el Narcissa, majd csengetett egyet. –Sz�lok a man�knak, hogy hozz�k rendbe a szob�kat.
- Nem, nem kell! –ellenkezett hevesen Hermione. –Majd �n megcsin�lom!
- Sz� sem lehet r�la. Vend�gek vagytok. Csak nem k�pzeled, hogy engedem, hogy �gyat h�zzatok! –botr�nkozott meg Narcissa. –Hidd el, megb�zhat� kis j�sz�gok! Szeretnek dolgozni…
- Nem az a gond, hogy nem b�zom benn�k, hanem hogy nem szeretn�m, ha helyettem dolgozn�nak…
- Mami! –sz�lt bele Hailie k�ny�rg� pillant�s�val �zenve Hermion�nak: – K�rlek, most ne vesszetek �ssze! Ma ne!
- H�t j�. –mondta ki hangosan Hermione, majd visszahuppant a sz�k�re. –Csak tess�k.
Narcissa �rtetlen�l vizsg�lgatta Hermion�t, majd d�nt�st hozott.
- Hailie, van kedved megn�zni, hol k�sz�lt ez a sok finoms�g?
- Persze. –b�logatott mosolyogva Hailie, majd mire Hermione ism�t felocs�dott, m�r kettesben maradt az eddig m�lyen hallgat� Dracoval.
- Elmentek? –tette fel Hermione a „k�lt�i k�rd�s”-t. Draco b�lintott.
- Anya azt mondta, ne hagyjalak unatkozni. Sz�val… mit csin�ljunk? Tartsak neked kisel�ad�st a k�ria t�rt�net�b�l? Esetleg a k�nyvt�r �rdekelne? Vagy mivel szolg�lhatok? –sorolta Draco unottan, r� sem n�zve Hermion�ra.
- Hagyd abba, k�rlek. –mondta Hermione maga sem tudta, mi�rt de el�g gyenge hangon.
- Persze. De ha unatkozni k�v�nsz, akkor �n megyek is. –mondta Draco. –Hossz� �s kimer�t� napom volt.
- K�rlek, ne! –ki�ltott fel Hermione, eg�szen meglepve ezzel a m�r az ajt�ban �ll� Dracot. –Besz�lgess�nk!
- Fel�lem… -vont v�llat a f�rfi.
Hermione �rezte, hogy meg�r�l, ha most nem szedheti ki Dracob�l, hogy mit csin�lt, miel�tt a vacsor�ra �rkezett.
- Hol volt�l, miel�tt a vacsora elkezd�d�tt? –k�rdezte Hermione komolyan, k�v�ncsi tekintet�vel Draco pillant�s�t keresve.
- M�gis… mi�rt olyan fontos ez? –v�laszolt k�rd�ssel a f�rfi. –�gy k�rdezed, mintha legal�bbis az �leted f�ggne t�le…
- Csak �rdekel. –legyintett t�relmetlen�l Hermione.
- Hailienek rendeltem egy kis meglepet�st kar�csonyra. –mondta Draco. –De majd megtudod, mit. De mi�rt �rdekel ez annyira?
- H�t… - Most m�gis mit mondjak? Nem j�rathatom le magamat el�tte ezzel… hogy nem b�zom benne. - Hagyjuk.
- Akkor azt hiszem, nincs t�bb mondanival�nk egym�snak. Vagy k�v�ncsi vagy m�g valamire? –„�rdekl�d�tt” Draco.
- Mi�rt vagy ilyen? –kezdett felh�borodni Hermione. –Mit v�tettem �n neked? Vagy megint el�j�tt a r�gi szok�sod? Bunk�s�g bajnoks�g? –g�nyol�dott a n�.
- Egyszer�en f�radt vagyok. Vagy m�r azt sem lehet? –t�rta sz�t a karj�t a volt mardek�ros.
- Draco. Ezt te sem gondolhatod komolyan. –ellenkezett Hermione.
- Pedig k�pzeld, ez �gy van. –er�sk�d�tt Draco.
- Az est��rt vagy d�h�s? –tette fel a k�rd�st Hermione, amit eddig igyekezett elker�lni.
- Nem tudom, mir�l besz�lsz. –h�r�totta el a feltev�st Draco.
- Ne t�gy �gy, mintha nem �rten�l. Sajn�lom, ha megb�ntottalak. �n csak… megijedtem. Ennyi. –hadarta el Hermione. Maga sem �rtette, mi�rt mondta el… de j�l esett a lelk�nek. Nem akart haragban lenni Dracoval pont ezen a sz�p est�n. Az �nnep j� �r�gynek l�tszott, mellyel mag�ban magyar�zatot adhatott.
Draco sokatmond� pillant�st vetett Hermion�ra, majd l�pett m�g egyet, ki�rve a szob�b�l. Vissza sem fordult, csak az ajt�b�l sz�lt Hermion�nak:
- Gyere. Megmutatom a festm�nyeket. Anya szerint tetszettek neked.
Hermione elmosolyodott �s lassan elindult, k�vetve a f�rfit, aki egy kisebb folyos�ra vezette, majd onnan valamilyen �ton-m�don megint a m�r l�tott nagy helys�gben tal�lt�k magukat, ahol Hermione �s Prissy besz�lgetett.
- Narcissa ezt m�gis mikor mondhatta neki? –t�prengett ek�zben Hermione. – Na mindegy… biztos csak nem vettem �szre, hogy r�lam besz�lnek.
A k�t fiatal hamarosan egy sz�pen kivil�g�tott, festm�nyekkel teli folyos�ra t�vedt. Hermione v�gigfuttatta szem�t a falon l�v� rengeteg k�pen.
- Ezek… �k mind Malfoyok voltak? �s v�letlen hogy egyt�l egyig n�k?
- Igen �s nem. Mind Malfoyok voltak, �s nem v�letlen, mivel a n�k �s f�rfiak k�l�n helyet kaptak. De ezek, mint ahogy a t�rsalg�ban l�v� k�p is, nem besz�lnek. Ennek egyszer� az oka: ap�m elhallgattatta �ket. A f�rfit�rsas�g persze besz�lhet… de �k is k�l�n szob�ban vannak. Nem b�rtam hallgatni, ahogy ap�m egyfolyt�ban arr�l papol, hogy rossz �tra t�rtem. M�g szerencse, hogy r�lam nem k�sz�lt semmi… m�r nem is fog, az biztos.
- T�nyleg. Fel sem t�nt, hogy nem mozognak a k�pek. –csapott a homlok�ra Hermione. –De milyen undor�t� ap�dt�l, hogy csak a n�ket hallgatatta el! M�gis milyen var�zslatot haszn�lt az a… sz�val mivel csin�lta?
- Nem tudom. Csak annyit tudok, hogy Marion ideges�tette fel. –vonta meg a v�ll�t Draco. –Ha tudn�m a b�b�jt, m�r r�gen alkalmaztam volna a t�bbi k�pen is.
- Marion Slaydon Malfoy (1616- 1706) - olvasta fel Hermione a sz�m�ra leg�rdekesebb kin�zet� n� portr�ja alatt l�v� t�bl�t. –Mintha valahonnan r�mlene ez a n�v… Slaydon…
- Legfeljebb k�z�pkori olvasm�nyokb�l ismerheted. –v�lekedett Draco. –A leg�sibb aranyv�r� fam�li�k egyike. Pontosan Marionnal halt ki a csal�d neve. Ez�rt kellett volna feles�g�l mennie egy Zabinihez. De � nem hagyta mag�t, �s az apja akarata ellen�re egy Malfoyt „szemelt ki” mag�nak. H�la a t�st�nked�seinek, meg is lett az esk�v� –ami nem kis teljes�tm�ny, tekintve, hogy az � kor�ban igencsak k�tes meg�t�l�s�ek voltak a n�k-, �s b�r nem volt egy csod�latosnak mondhat� �lete, de mindig megoldotta a kl�n �sszes probl�m�j�t.
A f�rj�t �ll�t�lag az ujja k�r� csavarta. Persze ezt csak anya mondta, sz�momra elk�pzelhetetlen, hogy Maynard Malfoy im�dta volna… az t�ny, hogy egy k�ri�t adom�nyozott neki… m�rmint Marion tervezte, de m�gis csak Maynard fizette. Csak azt�n �sszevesztek a legkisebb fiuk, Main miatt… de hogy mi�rt, azt nem tudom. De az �reg hal�la el�tt minden p�nzb�l kitagadta a legfiatalabb fi�t. Neki nincs is a k�pe a szob�ban.
Persze a csal�dban nem mindenki n�zte j� szemmel, ahogyan t�st�nkedik, beteget �polt, olvasott, im�dkozott. Nagy p�nzeket k�lt�tt Milton-reg�nyekre, meg mindenf�l�re… csod�lom, hogy hogy b�rta 90 �vig. Nem b�rt�k kik�sz�teni. A t�bbi n� a csal�dban �ltal�ban 40-50 �ves kor�ig �lt. Van olyan �s�m, akinek �t feles�ge volt!
- Ez… egyszer�en leny�g�z�. –sz�lalt meg Hermione a „ki�ll�t�s” megtekint�se v�g�n. –Gy�ny�r�ek a festm�nyek. �s van egy-p�r k�l�n�s alak m�g itt… nincsen le�rva valahova az �letrajzuk?
- Dehogynem. –mosolyodott el Draco. –Tudtam, hogy meg kell mutatnom neked a k�nyvt�rat… na gyere! –azzal p�lc�j�t el�v�ve elmormolt egy Lumost.
Hermione mosolyogva k�vette a f�rfit. Elrakt�rozta mag�ban azokat a neveket, melyekn�l k�v�ncsi volt visel�inek kil�t�re. Kezdte igaz�n �rdekesnek tartani az �s�k felkutat�s�t.
- Annyi �rdekes �let� szem�ly lehet k�zt�k! –gondolta a l�ny izgatottan. – Bepillant�st nyerhetek a k�z�pkori �s az �jkori szellemis�gbe is. Legal�bb lesz valami haszna annak, hogy itt maradtunk �jszak�ra. �gyis nagyon r�gen olvastam m�r igaz�n j� k�nyvet.
Ahogy �thaladtak �jabb �s �jabb folyos�kon, Hermione egyre er�sebben hallotta, hogy micsoda �t�letid� tombol kint. A vihar hangja olyan hangos volt, hogy f�lelem egyre jobban hatalm�ba ker�tette a l�nyt.
- Ak�rcsak egy gyerek… viselkednem kell! –pr�b�lta nyugtatgatni mag�t Hermione. – Hailie Narciss�val a legnagyobb biztons�gban van.

***

Hailie �s Narcissa val�ban a legnagyobb biztons�gban voltak egy bar�ts�gos, a k�ria szob�i k�z�tt kis m�ret�nek sz�m�t� szob�ban, a kandall� mellett �lve. Az asszony balsejtelmei ellen�re rendk�v�l j�l meg�rtett�k egym�st. Hailie egyre jobban megszerette a n�t, �s ezzel Narcissa sem volt m�sk�pp. �rezte, hogy Hailie tiszteli �s csod�lja, �s ez roppant j�l esett megt�p�zott sz�v�nek.
Aki megl�tja, milyen �nfeledten mes�lt majd most hogyan hallgatja kis unok�j�t, esz�be sem jutott volna, hogy ez az asszony megegyezik azzal Narcissa Malfoyjal, aki azel�tt a legnagyobb nyugalommal ment f�rjhez Lucius Malfoyhoz a p�nz��rt �s a legnagyobb term�szetess�ggel takargatta minden hib�j�t valamint, ezzel b�nr�szess� v�lva. Olyan titkok tud�ja volt, amelyekre m�r val�sz�n�leg soha nem der�l f�ny.
Azt se gondolhatta soha senki, hogy ha m�r ennyire m�sk�ppen viszonyul az �lethez �s ennyire megv�ltozott a k�ls�je, h�t legal�bb biztos sz�gyelli mag�t a r�gi viselked�s��rt.
Pedig ez sem �gy t�rt�nt. K�ls� gyenge kin�zete ellen�re mindig is er�sen v�dte a szeretteit �s �rdekeit. Lucius Malfoy hal�la azonban elhozta lelk�ben a r�gen v�gyott b�k�t, �s �gy a k�zv�lem�ny is elfelejtette a Malfoy-csal�ddal kapcsolatos pletyk�kat, ami szint�n �r�mmel t�lt�tte el az asszony sz�v�t.
�s ez a Narcissa Malfoy most �gy �rezte, megtal�lta �lete �j �rtelm�t. Hailie eg�szen eml�keztette r�gi �nmag�ra, �s elhat�rozta, hogy ha t�rik, ha szakad, bele fog folyni a nevel�s�be. Azt akarta, hogy b�szke legyen az �seire �s a hagyom�nyaikra. Legal�bbis az olyan hagyom�nyokra, amelyeknek nincs k�z�k a muglikhoz.
- Ha Hermione f�rjhez megy Dracohoz, el kell int�znem, hogy ide k�lt�zzenek. –sz�v�gette m�r mag�ban terveit a n�. – Ha pedig m�shoz akar menni, Hailie itt marad vel�nk. Nem lesz v�laszt�sa.
- �s k�pzeld, farsangkor menyasszony leszek! –�js�golta tov�bb Hailie. –M�r r�gen meg�g�rte anyuci, hogy ker�t nekem jelmezt. Nagyon sz�p lesz! Mary azt mondta, � meg majd a koszor�s l�nyom lesz, mivel � m�g nem akar f�rjhez menni. Olyan vicces volt! –nevetett a nyomat�k kedv��rt Hailie.
- �s mondd csak, ki ez a Mary? –k�rdezett tov�bb Narcissa angyali mosollyal.
- Tudod, � a bar�tn�m. Nagyon sokat j�tszunk egy�tt. El�sz�r az�rt besz�lgett�nk sokat, mert neki sem volt apuk�ja. De most velem �r�l, hogy nekem lett. Tudod, neki az apuk�ja m�g babakor�ban meghalt. Anyuk�ja pedig nagyon szomor� mindig.
- Szeg�ny. –f�zte hozz� Narcissa.
- �n is ezt mondom. Mary is meg�rdemelne egy apuk�t. Mondtam neki, hogy � is k�rje meg a Mikul�st…
- Mi�rt, te megk�rted? –k�rdezte Narcissa csod�lkozva.
- Persze. M�g r�gebben, mikor Mikul�s nap volt. –magyar�zta Hailie. –Megmondtam a Mikul�snak, hogy apuk�t szeretn�k. �s lett.
- H�t ez roppant k�l�n�s. –mosolygott Narcissa.
- Az, mert m�r eg�szen pici korom �ta mindig ez�rt f�jtam el a sz�linapi tort�mat… vagyis… azt hiszem, ez�rt. Mert egyszer az�rt f�jtam, hogy Jack j�jj�n ut�nunk. De az r�gen volt.
- �s ki az a Jack? –r�ncolta �ssze a homlok�t Narcissa.
- H�t anyuci r�gi munkahely�n dolgozott. A sz�nt�rsulatban. Nagyon szerettem �t. De m�r annyira nem eml�kszem az arc�ra. –hadarta Hailie.
- �rtem. –nyugt�zta Narcissa.
- Sz�val a farsang nagy mulats�g lesz…

***

- Nem mondom, el�g terjedelmes ez a h�z. El�rulod, mikor �r�nk v�gre a k�nyvt�rba?- tudakolta Hermione t�relmetlen�l �s fesz�lyezetten.
- A hosszabb �ton j�ttem. –adott r�vid magyar�zatot Draco.
- M�gis mi�rt? Nem �rzem a l�bamat. –panaszkodott Hermione.
- Nem akartam belebotlani any�ba �s Hailiebe. Biztos j�l megvannak egy�tt… �s tudod any�m nem igaz�n szereti, ha a k�nyvt�rba megyek. Pl�ne ha odaviszek valakit. Tudod eg�szen furcsa dolgok is vannak ott… de mindj�rt oda�r�nk.
Hermione k�v�ncsis�g�t egyre jobban felkeltette a titokzatos k�nyvt�r, de a kintr�l j�v� hangok m�g mindig nem hagyt�k nyugodni. Egy-k�t vill�m hangj�t is ki lehetett venni a s�v�t� sz�l er�s hangja mellett, s�t, a falon l�tszott is p�r felvillan� �rny, k�s�rteties k�ls�t k�lcs�n�zve az am�gy sem t�l bar�ts�gos, s�t�ts�gbe burkol�z� szob�knak.
- Mi�rt ilyen haszn�latlanok ezek a szob�k? –k�rdezte Hermione kiss� remeg� hangon, hogy legal�bb egy kis besz�lget�st kezdem�nyezzen, �s elterelje figyelm�t f�lelmeir�l.
- Ketten nem tudunk haszn�lni ennyi szob�t. –magyar�zta Draco. –Nem �rdemes vil�g�tani, ha nem j�v�nk ide.
- Igaz. –helyeselt Hermione m�r szinte csattog� fogakkal. – B�r azt nem �rtem, akkor minek vil�g�tj�tok ki az eg�sz k�ri�t… mondjuk az csak kar�csonykor van.
Draco meg�llt �s h�tran�zett.
- F�zol? –n�zett a n� szemeibe.
- Nem. –pr�b�lta elfojtani remeg�s�t a l�ny.
- F�lsz?
- Dehogy! –csattant fel Hermione.
- Akkor mi�rt remegsz �gy, mint a… Hogy is mondj�k? Kocsonya. –tudakolta Draco.
- �n n… nem remegek. –ellenkezett Hermione.
- Te tudod. De ha f�zol, sz�lj. Odaadhatom a k�penyemet. –aj�nlotta fel Draco �rnyalattal kedvesebb hangnemben, mint ahogy a vacsora alatt �ltal�ban besz�lt a l�nnyal.
- Milyen lovagias… -gondolta Hermione g�nyol�dva, de az�rt elmosolyodott �s a l�ba is, mintha kicsit kisebb m�rt�kben remegett volna.
Nemsok�ra val�ban meg�rkeztek a k�nyvt�rba. Hermione, amint megpillantotta a helyis�get, r�gt�n tudta, hogy �rdemes volt eddig elj�nnie. Sz�v�r�l minden f�lelem elt�nt �s csod�lkozva futtatta v�gig szem�t a hatalmas k�nyves polcokon �s a gy�ny�r� mahag�ni asztalokon �s sz�keken.
Ez a helyis�g mer�ben elt�rt az eddig l�tott folyos�kkal abb�l a szempontb�l, hogy m�r p�r f�klya meggy�jt�sa ut�n elk�peszt� vil�goss�gnak �rvendhetett. Nem is csoda, hiszen a szoba vil�gos sz�nekben pomp�zott, csupa feh�r �s kr�msz�n fedte a falakat, a sz�nyegek pedig szint�n ilyen sz�nvil�g�ak voltak.
- A n�k -akiknek a k�p�t l�ttad- legt�bbje napl�t is vezetett. Ezekbe is beleolvashatsz. Az �letrajzukat valamelyik felmen�m csin�lta… azt hiszem, Lucius anyja volt.
- Megkeresem �ket. –b�lintott Hermione csod�lattal vegyes �r�mmel hangj�ban.
- Mutatok m�g valamit. –sz�lt Draco, majd gyors l�ptekkel a k�nyvt�r k�zep�n l�v� asztaln�l termett. Hermione k�zvetlen�l a f�rfi mell� �llt, hogy l�ssa, mi t�rt�nik.
Draco elsuttogott egy Hermione sz�m�ra ismeretlen var�zsig�t, amely hat�s�ra egy pergamen jelent meg a fiatalok el�tt. Draco Hermion�ra emelte a tekintet�t, aki hirtelen �sszerezzent, �s egy l�p�ssel h�tr�lt.
- Ha erre r��rod, hogy mit keresel, megmutatja neked, hogy merre van. –magyar�zta. –Az�rt kell el�h�vni, mert ha valaki nem ismeri, soha nem fogja megtal�lni, amit keres. A sz�mtalan v�d�var�zslat egyike… rosszul vagyok t�le, de nem tudom, hogy hat�stalan�tsam. Ha lesz valami �tleted, megoszthatn�d velem.
- Persze. –b�kte ki Hermione, miut�n mag�hoz t�rt els� d�bbenet�b�l. –K�szi sz�pen!
- Nem tesz semmit. –legyintett Draco. –De most m�r t�nyleg menn�k.
- Draco? –sz�lt a t�vozni k�sz�l� f�rfi ut�n Hermione.
- Tess�k?
- T�nyleg igaz volt, amit az est�vel kapcsolatban mondt�l? –ny�gte ki nagy nehezen Hermione, el�re f�lve a v�laszt�l.
- Igen. –mondta Draco. -�s most �n k�rdezhetek valamit?
- Hogyne. –harapta be ajk�t a n�.
- Mi�rt nem hiszed el azt, amit mondok?
- Mert f�lek. –t�rdelte a kezeit Hermione. -F�ltem a bar�taimat, �s a kisl�nyomat. –tette hozz� Draco k�rd� arc�t l�tva.
- T�lem? –k�rdezte a f�rfi hidegen.
- Nem. A hal�lfal�kt�l. -pontos�tott Hermione.
- �n is hal�lfal� vagyok. –v�gta r� Draco.
- De te nem b�ntan�d �ket… -felelte bizonytalanul Hermione. -Ugye nem?
- Ha nem tudod a v�laszt, akkor k�r err�l besz�ln�nk. –v�laszolta Draco.
- �rtem. –Hermione megfordult, �s kez�be vette a pergament. Szem�vel k�rben�zett, �s hamar meg is tal�lta, amit keresett. Az asztal alatt legurulva egy kis fekete penna fek�dt.
Felvette, majd lassan visszafordult Draco fel�, �s halkan megsz�lalt:
- B�k�lj�nk ki. M�gis csak kar�csony van. –l�pett k�zelebb Dracohoz. –Ilyenkor minden csatab�rdot el kell �sni.
- Tudtommal nem veszt�nk �ssze. –felelte Draco.
- Szerintem se. Csak szeretn�m, ha tudn�nk kedvesen sz�lni egym�shoz, �s nem ellens�geskedni, an�lk�l, hogy �jra… hib�zn�nk.
- Ahogy akarod. –egyezett bele a f�rfi. –Majd igyekszem…
- K�szi. –k�ld�tt Draco fel� egy gyenge mosolyt Hermione. Gyorsan megfordult �s pillanatokon bel�l �jra a pergamen el�tt termett.
Draco egy kis ideig nem mozdult, majd sz�ra nyitotta sz�j�t. De m�g miel�tt Hermione �szrevehette volna, ink�bb becsukta, �s elment. A l�ny nagy b�nat�ra…
Miut�n Hermione �sszeszedte a v�gyott k�nyveket –nem �ppen kev�s id� alatt- a vill�ml�sok egy ideig nem zavart�k. Ahogy azonban az id� telt, �s egyre t�bb tiszteletrem�lt� Malfoy-l�ny �s asszonys�g �let�be nyert bepillant�st, f�lelmei ism�t visszat�rtek. Lassan �jra rossz �rz�se lett, ez�rt becsukta a k�nyveket, �s az asztalon hagyta, Marion Slaydon napl�j�nak kiv�tel�vel. �gy v�lte, nem tesz rosszat vele senkinek, ha beviszi szob�j�ba az olvasm�nyt.
- B�r nem tudom, Draco hogy k�pzelte, hogy visszatal�lok a „szob�mba”. –gondolta mag�ban megrov�an. – De v�g�lis csak f�radt volt, �rthet�, hogy elment… mondjuk maradhatott volna… B�r � biztosan unta volna n�zni, ahogy olvasok. Jobb ez �gy…
Kil�pett a hatalmas teremb�l, h�na alatt a sz�m�ra kedves k�tettel. A k�s�rteties villan�sok egy ideig nem jelentkeztek, kicsit megnyugtatva ezzel a l�nyt. K�rbe n�zett, majd mikor az es� kopog�s�n k�v�l semmi zajra nem lett figyelmes, elindult a kisebb szob�n kereszt�l a kis folyos�ra.
Itt egyforma ajt�k sorakoztak, �s Hermionenak fogalma sem volt r�la, melyik vezet a kis l�pcs�h�z, amin felaraszolt Dracoval egy�tt p�r �r�val azel�tt.
Benyitott h�t a legk�zelebbibe, majd a k�vetkez�be is, �s ezt addig csin�lta, m�g egy
ismer�snek t�n� kis folyos�n meg nem akadt a szeme.
- Furcsa… -gondolta Hermione. – Azt hiszem, erre lesz…
Hamarosan �jabb ajt�n nyitott be, de ez�ttal nem azt tal�lta, amire sz�m�tott. A nagy szoba helyett valami eg�szen m�ssal tal�lkozott.
- De hiszen �n itt m�r voltam! –kapta a sz�ja el� a kez�t Hermione.
Bel�kte az ajt�t �s hitetlenkedve meredt az ismer�s –a t�bbihez k�pest apr�nak mondhat�- folyos�ra. Tudta, hogy nem erre tal�lja az als� szinthez vezet� kis feh�r szob�t, de valami –tal�n saj�t m�rhetetlen k�v�ncsis�ga �s tud�sv�gya- hajtotta, hogy megtudja, mikor �s hol j�rhatott itt. Mert �rz�kei azt s�gt�k, a helyis�g sz�m�ra nem ismeretlen.
�s ahogyan lassan, l�p�sr�l l�p�sre meg�llva �vatosan v�gigs�t�lt a folyos�n, szem�be villant egy k�p… mikor ugyan�gy j�tt ugyanitt, csak sokkal gyorsabban… a f�nyek…
Az ajt� el�tt �llva tudatosult benne, hogy honnan ismeri ezt a folyos�t. Mikor be akart l�pni, egy k�p jelent meg el�tte… a kar�csonyfa… Hailie… a kisfi�…
�s ahogy benyitott a szob�ba, egy lehangol�, s�t�t szob�t l�tott, melyet csak az ablakban l�v� f�klya vil�g�tott meg.
- Az �lom! –tudatosult a l�nyban. – Pontosan ugyanilyen volt a folyos�… �s a szoba… ennyire nem lehet val�s�gos egy �lom! Tal�n… tal�n nem is �lom volt… hanem a j�v�…
El�vette ruh�j�nak rejtett bels� ny�l�s�b�l a p�lc�j�t, megvil�g�tva ezzel a helys�get. �s be kellett l�tnia: a helyis�g t�nyleg pontosan ugyanolyan volt, mint az �lomban. �s a l�ny tudta: nem v�letlen volt, ami mostan�ban vele t�rt�nt. �rezte, hogy nagy dolgok vannak k�sz�l�ben k�r�l�tte. A k�telyek most messze elker�lt�k, sz�ve megtelt boldogs�ggal �s rem�nnyel. Ahogy becsukta maga m�g�tt az ajt�t, mosolyra h�z�dott a sz�ja.
- Hamarosan Trelawney lesz bel�lem… -r�zta meg a fej�t. –El�g a sok hi� �br�ndb�l! Kar�csonykor mindenkit elragad a fant�zi�ja… Ink�bb megkeresem Hailiet, �s mes�lek neki valami igaz�n sz�pet…
Nagy nehezen, maga sem tudta, hogyan, de v�g�l kikeveredett a „legend�s” folyos�r�l. Mire majdnem az �sszes ajt�t megn�zte, a legutols� el�tti m�g�tt megtal�lta, amit keresett. J� f�l �ra alatt egy egy�bk�nt elhagyatottnak t�n� szob�ban tal�lt egy cseng�t, �s –b�r sz�rnyen rosszul �rezte mag�t miatta- k�nytelen volt seg�ts�g�l h�vni egy man�t.
- Rem�lem nem �bresztek fel senkit. –gondolta mag�ban a l�ny hallva a cseng� roppant nagy hangerej�t. –Draco nagyon f�radtnak t�nt… vagy legal�bbis erre hivatkozott…
A megjelen� j�vev�ny nem volt ismeretlen Hermione sz�m�ra: Prissy sietett a seg�ts�g�re.
- Mivel szolg�lhatok, asszonyom? –tudakolta illedelmesen.
- Meg tudn�d mutatni nekem, merre van a kisl�nyom �s Narcissa?
- Az asszonyom �s a Kisasszonyka csak mag�ra v�rnak. A Kisasszonyka nem szeretne maga n�lk�l lefek�dni. Tess�k ut�nam j�nni, megmutatom, hol tal�lhatja �ket. -intett Prissy
- H�l�san k�sz�n�m. –mosolygott val�ban h�l�san a n�. Prissy elpirult.
- Igaz�n nem tesz semmit. –h�r�totta el a man� a k�sz�netet. –Ez a dolgom.
- �s mondd csak… hogy megy a sorotok itt, ebben a h�zban?
- �! Igaz�n nagyon j�l. Tetszik tudni, Prissy m�g akkor sz�letett, mikor Lucius �r m�r a hal�l�n volt. M�r nem is nagyon verte meg Prissy sz�l�anyj�t, ami�rt Prissyt vil�gra hozta. Narcissa asszony pedig kiv�telesen j� l�lek. Azt is megengedte, hogy a csel�ds�g az eg�sz alagsort elfoglalhassa. �s rendes �gyakon alszunk, olyanokon, mint az emberek!
- Ez felett�bb kedves Narciss�t�l. –nyugt�zta Hermione n�mi k�telked�ssel hangj�ban. –Mondd csak, Prissy… kapsz te fizet�st az itteni munk�d�rt?
- Fizet�st?! –visszhangozta Prissy hitetlenkedve. –Ne tess�k nekem ilyeneket mondani… m�ghogy fizets�get! Olyat becs�letes man� nem kaphat!
- De h�t… -kezdte Hermione a magyar�zkod�st, de ekkorra m�r az ajt�hoz �rtek, �s Prissy idegess�g�ben kinyitotta gyorsan az ajt�t, �s bemas�rozott rajta.
- Mi ez a siets�g, Prissy? T�rt�nt valami fontos? –k�rdezte Narcissa sz�monk�r�en.
- Nem, asszonyom. –hajtott fejet sz�gyenkezve Prissy.
- Akkor mehetsz. Hermione, ker�lj beljebb. –intett Narcissa.
Hermione zavartan bel�pett �s egy bocs�natk�r� pillant�st k�ld�tt Prissy fel�, hiszen l�tszott a man�n, hogy mennyire sz�v�re vette a sz�monk�r�st. Prissy csak megr�zta a fej�t, �s el is t�nt a szob�b�l.
- Itt vagy, Mami? –�s�tott egy hatalmasat Hailie. –Gyere, menj�nk aluk�lni!
- Persze, mehet�nk. –egyezett bele Hermione egy suta mosollyal arc�n. –De nem cipellek fel, �desem! �gyhogy sipirc! Kelj fel!
Hailie f�lig „k�m�s” �llapotban, �lomittasan bandukolt fel a szob�j�ba, Hermion�nak nem volt neh�z elaltatnia �t. Narcissa k�v�ns�ga szerint � k�l�n szob�t kapott, �m Hermione sz�t�r�ban az � sz�ll�sa a lakoszt�llyal volt egyenl�.
A vend�gszoba, amiben Hermione lett elhelyezve, nemcsak hogy k�l�n saj�t f�rd�szob�val, de m�g egy csod�s kis terasszal is meg volt toldva. A kil�t�s egyszer�en mesesz�p volt abb�l a l�t�sz�gb�l. Hermione gyan�totta, hogy nem v�letlen�l kapta ezt a szob�t.
- Tal�n Draco is szerepet j�tszott benne, hogy ezt kaptam… b�r val�sz�n�bb, hogy csak Narcissa… mindenesetre kedves volt t�l�k. Csod�latos a panor�ma kint!
Azzal hogy a kinti id� mibenl�t�r�l is megbizonyosodjon, kit�rta a hatalmas �vegajt�kat �s nagyot sz�vott a friss, hideg t�li leveg�b�l. A vihar elcsendesedett m�r, �s az ut�na l�v� jellegzetes friss illat azonnal megcsapta Hermione orr�t.
- Im�dom ezt a t�jat. –suttogta Hermione elragadtatottan. –Egyszer�en mesesz�p…
Azt�n �ri�si meglepet�s�re megjelent egy sz�k a sarokban. Hermione nevetve le�lt r�, �s h�trad�lt, utat engedve gondolatai „z�por�nak”.
- Esetleg megpr�b�lhatn�nk… ha � is akarn�… v�g�lis feln�tt emberek vagyunk, mi d�ntj�k el, mit tesz�nk. Csak �gy f�lek... tal�n ha b�ke lesz…
S elmerengett m�g egy p�r percet, egyre jobban megbizonyosodva r�la: helyesen cselekszik, ha ad m�g egy es�lyt Draconak. Mert k�z�tt�k valami eg�szen k�l�nleges kapcsolat alakult ki. K�r�lvette �ket a folytonos el��t�let, veszeked�s �s a szerelem, ak�rcsak a h�bor� �s a b�ke. P�r perc m�lva Hermione �gy �rezte, mintha valami furcsa zaj �rkezne az ajt� fel�l.
- Csak �lmodtam, vagy t�nyleg kopogott valaki?