Szombat est�nk�t a fels�bb �ves mardek�rosok nagy r�sze a klubhelyis�gben m�latta az id�t. Voltak, akik tanultak, vagy olvasgattak, de a legt�bben kis csoportokba gy�lve besz�lgettek. Mindent egybev�ve, az �sszk�p nem sokban k�l�nb�z�tt att�l, amit egy griffend�les klubhelyis�gben ez id� t�jt l�thatn�nk.

Draco Malfoy, a maga arisztokratikus – �s v�gz�s heted�ves – mentalit�s�val a terem k�zep�n tr�nolt egy nagy, fekete kanap�n bar�taival: Pansy Parkinsonnal �s Blaise Zabinivel. Nem nagyon zavartatt�k magukat a t�bbiekt�l, unottan majszolgattak a k�zt�k fekv� nagy halom csokib�k�b�l, �s csendesen a RAVASZ vizsg�kr�l besz�lgettek.

�m a szoba nyugalm�t hirtelen k�l�n�s esem�nyek sorozata zavarta meg. El�sz�r kiss� megremegett a f�ld, �s az �vegablakok m�g�tt �szk�l� halak ijedten eliszkoltak. (A Mardek�r klubhelyis�ge a roxforti Fekete-t� alatt fekszik, �gy ablakaib�l nem a z�ld vid�kre, hanem a sz�rk�s-hom�lyos v�zre lehet l�tni.) Azt�n alig egy m�terre Draco�kt�l z�ldesfeh�r f�st kezdett gomolyogni, �s vibr�lni kezdett a leveg�. Mire a f�st oszlani kezdet, �s kiv�lt bel�le k�t ismeretlen alak, Malfoy�k m�r talpon voltak, p�lc�val a kez�kben, t�mad�sra k�szen. Tucatnyi szemp�r meredt a lassan kirajzol�d� k�t idegenre.

Draco gyorsan felm�rte �ket. Egy f�rfi volt, �s egy n� - vagy ink�bb egy fi�, meg egy l�ny, mivel egyik�k sem t�nt id�sebbnek Dracon�l.

A fi� k�z�pmagas termet� volt, v�kony, de izmos. �js�t�t, bozontos haja alatt szinte vil�g�tott hatalmas, s�rga �risz� szeme. Csak egy pillanatra tal�lkozott vele a tekintete, de az is el�g volt, hogy az ifj� Malfoy k�s�rtetiesen megborzongjon: f�lelmetes volt az a macskaszer�, kiismerhetetlen pillant�s. Ujjatlan, fekete pul�vert viselt, hozz�ill� fekete nadr�ggal. A l�b�n valami fura, robosztus �s vastag talp� fekete cip� volt. Nem viselt tal�rt, viszont a pul�ver�nek h�t�hoz, a lapock�k t�j�n egy k�penyegszer� ruhadarab csatlakozott.

A l�ny k�lseje sokkal bar�ts�gosabb volt. Egy f�l fejjel alacsonyabb lehetett a t�rs�n�l, de neki is fekete haja volt, ami kiengedve le�rt eg�szen a cs�p�j�ig. Alab�stromfeh�r b�re eg�szs�gesen ragyogott m�g a klubhelys�g f�nytelen falai k�z�tt is. Arca – b�r sz�p �s nemesi metsz�s� volt – most maszkszer� merevs�get mutatott, hatalmas z�ld szemei kutatva p�szt�ztak v�gig a szob�n. A legszokatlanabb a l�ny ruh�ja volt: hossz� fekete csizm�ja egy sz�k, z�ld nadr�gra simult, felette egy azonos sz�n�, fura, kab�tszer� fels�t viselt, amely a cs�p�j�n�l kib�v�lve a t�rd�ig �rt, �s amelynek hossz� ujjai t�lcs�rszer�en kisz�lesedtek, �s a csukl�r�szn�l z�ld szalagokkal voltak d�sz�tve. Csak hegyes f�lek kellettek volna, �s teljesen �gy fest, mint egy �r man�.

Draco �ppen meg akarta sz�l�tani, mikor a l�ny hirtelen felki�ltott:

-         Ez a Mardek�r klubhelyis�g! Rossz helyre �rkezt�nk!

T�rsa erre komoran �sszeh�zta a szem�ld�k�t, �s k�zelebb l�pett a l�nyhoz. �gyet sem vetett a mozdulata keltette r�m�lettel, ahogy a gyeng�bb idegzet� di�kokt�l fel� indul� �tkokra sem. Draco meg�tk�zve n�zte, ahogy a f�nycs�v�k sorra elnyel�dnek a fi� test�ben.

-         Van m�g el�g id�nk a megfelel� helyre jutni? – k�rdezte a fi� idegesen.

-         Ha siet�nk. Gyer�nk! – sz�lt a l�ny, �s elindult az ajt� fel�.

-         Meg�llj! - ki�ltotta ut�nuk Draco, de �gyet sem vetettek r�.

Az eg�sz terem led�bbenve figyelte, ahogy a l�ny egyetlen legyint�s�re az ajt� kicsap�dik, �s a kett�s pillanatokon bel�l elt�nik a szem�k el�l.

Draconak csak egyetlen m�sodperc�be telt, hogy �szbe kapjon, �s k�vesse �ket.

�������������������

A k�t ismeretlen eszeveszett temp�ban suhant v�gig a folyos�kon. N�h�ny tan�r, k�zt�k McGalagony professzor is megk�s�relt az �tjukba �llni, de azok fel sem vett�k a pr�b�lkoz�sokat. Jobb h�j�n annyi lehet�s�g�k maradt, hogy k�vett�k �ket.

Az idegenek hamarosan el�rt�k a Griffend�l torony bej�rat�t. A v�ltozatoss�g kedv��rt most a fi� csapta ki az ajt�t, �s lihegve rontottak r� a megr�m�lt di�kokra. A terem k�zep�n itt is a h�z legismertebb tagjaival tal�lkozhattak: Harry Potter, �s bar�tai, Hermione �s Ron egy szemvillan�sn�l is r�videbb id� alatt pattantak fel, p�lc�val a kez�kben.

De a p�ros nem foglalkozott vel�k. Valami – a t�bbiek sz�m�ra ismeretlen – jelet keresve tekintettek v�gig a szoba minden egyes pontj�n, pillant�suk �tsiklott a falfeh�r arcok felett. Abban a pillanatban, ahogy az izgatott Dumbledore professzor �s Piton professzor meg�rkeztek a szob�ba, a helys�g padl�ja remegni kezdett. Csak�gy, mint kor�bban a Mardek�rn�l. – �llap�totta meg Draco, aki szint�n besomford�lt a tan�rok m�g�tt.

A k�t idegen megfesz�tette az izmait, �s mindenki l�tta, hogy harcra k�sz�lnek. Dumbledore lemerevedve �llt, �let�ben el�sz�r egy�ltal�n nem �rtette, mi folyik k�r�l�tte.

Hirtelen ezt a szob�t is el�nt�tte a k�d, �s egy borzalmasan nagy alak kezdett bel�le form�l�dni. Miel�tt azonban teljesen megjelenhetett volna, a l�ny valamif�le �tkot sz�rt r�, csakhogy mindenf�le p�lca n�lk�l: puszta k�zzel. A var�zslat azonban nem volt teljesen sikeres, ezt -ha m�sb�l nem - a l�ny sikoly�b�l tudhatt�k. Az alak ugyan tov�bbra is hom�lyos maradt, de l�that�an mozgott, �s valamif�le hull�mmal eltal�lta a s�rgaszem� fi�t, aki hangosan ny�gve elter�lt a f�ld�n.

A l�ny hal�lra v�lt arccal k�ld�tt egy �jabb �tkot a l�nyre, amely furcsa, sz�rk�s bur�t vont a sz�rny k�r�. Azt�n gyorsan oda akart rohanni s�r�lt t�rs�hoz, de az inger�lten r�ki�ltott. Draco most hallotta �ket m�sodszor besz�lni, �s ez is �ppolyan rejt�lyes volt, mint a kor�bbi.

-         Ne, maradj, el kell vinned innen! – ny�gte a fi�.

-         De hiszen megs�r�lt�l! – hangzott a k�ts�gbeesett v�lasz.

-         Pontosan az�rt! Nem lesz el�g er�m feltartani, ha most kiszabadul. Indulnod kell!

-         Nem hagylak itt! – ny�ltak m�g hatalmasabbra a l�ny smaragd szemei.

-         De musz�j! Ez parancs, hallod? – hangja nem hagyott k�ts�get a fel�l, hogy hal�losan komolyan gondolja.

A l�ny k�nnyes szemmel b�lintott, majd egy utols� pillant�st vetve t�rsa fel�, k�zelebb l�pett a r�mhez, �s halkan motyogni kezdett. A leveg� felizzott, �s mikor a fi� er�lk�dve azt mormogta, Tempus, a l�ny �s a foglya semmiv� v�lt.

A fi� ekkor s�hajtott egyet, majd feje �ntudatlanul koppant a f�ld�n.

�������������������

Valami nem stimmel. Ez volt Elliot els� �ber gondolata. B�r szemeit nem nyitotta ki, m�gis teljes bizonyoss�ggal tudta, hogy ismeretlen helyen tart�zkodik. M�sok voltak a szagok, m�s volt az aura. �s legf�k�ppen: otthon nem k�t�zt�k volna oda az �gyhoz.

Mert itt bizony megtett�k. �s milyen �gyesen tett�k – gondolta mag�ban Elliot. A mugli eszk�z�k voltak egyed�l alkalmasak arra, hogy a m�gusok ideig-�r�ig korl�tozz�k �t. B�r �rzett n�mi m�gi�t a k�t�lben – tal�n valamikor haszn�lt�k valamilyen var�zslat k�zben – de gyenges�ge miatt lehet, hogy percekbe is beletelik, mire le tudja oldani.

-         �gy l�tom fel�bredt. – hallott egy id�s, de m�gis er�teljes hangot maga mellett.

Az �reg Dumbledore t�nyleg j� megfigyel�- futott �t az agy�n.

-         Ha m�r �bren van, tal�n kinyithatn� a szem�t, �s megmondhatn�, kit tisztelhet�nk a szem�ly�ben. – folytatta az egyszerre l�gy �s k�rlelhetetlen hang.

Elliotnak nem volt t�l nagy kedve a r� v�r� besz�lget�shez, de f�l�sleges lett volna tov�bb alv�st tettetnie. Kinyitotta h�t a szem�t, �s fej�t az igazgat� fel� ford�totta.

-         J�… - Elliot gyorsan az ablakokra pillantott -… napot, Dumbledore igazgat�.

-         �, sz�val az ismeretlens�g nem k�lcs�n�s: fiatal�r tiszt�ban van azzal, ki vagyok. Bel�thatja, hogy ezzel m�r v�gk�pp tarthatatlan el�nyh�z jutott velem szemben.

Elliot figyelmen k�v�l hagyta a megjegyz�st, �s felvont szem�ld�kkel p�szt�zta v�gig a szob�ban jelenl�v�, majdnem f�l tucat ember arc�t. Miut�n v�gzett, fej�t �jra p�rn�j�ra fektette, k�z�mb�sen b�mulva az igazgat�ra. Dumbledore szemei erre valamelyest els�t�t�ltek.

-         A tegnap esti akci�j�b�l �t�lve felt�telezem, hogy els�dlegesen nem ellens�gesek a sz�nd�kai, de bizony�tan� ezt azzal, hogy v�gre – harmadszori k�r�sre – el�rulja a nev�t?

Elliot majdnem cs�v�lni kezdte a fej�t. Ezek szerint az igazgat� se nem olyan t�relmes, se nem olyan mindentud�, mint ahogy a csal�di reg�k sz�ltak. B�r az is igaz, az � �s Lina jelenl�te el�g sokkol� lehetett ahhoz, hogy mindent alaposan �sszezavarjanak.

Elliot �gy d�nt�tt, nem j�tszik vel�k tov�bb, de azt nem b�rta meg�llni, hogy m�g egyszer meg ne h�kkentse �ket. Mostanra siker�lt meglaz�tania a k�teleket, �gy keze sim�n siklott ki a b�kly�b�l, �s ny�lt �dv�zl�en Dumbledore fel�. T�bb hitetlenked� s�haj is hallatszott, mik�zben v�gre bemutatkozott:

-         Elliot Ren s�m�n vagyok, szolg�lat�ra. – biccentette. – De nem folytathatn�nk, hm, sz�kebb k�rben? – ford�totta fej�t McGalagony �s Madam Pomfrey, valamint Frics �s Flitwick professzor ir�ny�ba.

Dumbledore m�lyen a fi� k�l�n�s szemeibe pillantva lassan b�lintott.

-         Magunkra hagyn�nak, k�rem? – k�rte kedvesen a koll�g�it, mire azok t�tov�n b�lintottak, �s lassan kih�tr�ltak a szob�b�l.

Csak egy alak nem engedelmeskedett, s�t: el�r�bb l�pett eddigi takart helyzet�b�l, �s metsz� �nix szemeit a fi�ra f�ggesztette.

-         Igazgat� �r, �n maradok. Nem hagyom egyed�l a k�ly�kkel. Kifejezetten… vesz�lyesnek l�tszik.

-         Igaz�n nem sz�ks�ges, Perselus. Meg tudom v�deni magam, �s b�rmilyen szokatlan is a helyzet, de… nem �rzek ellens�ges sz�nd�kot ifj� vend�g�nk fel�l.

Piton �jfent tiltakozni akart, �s meger�s�teni, hogy egy csapat troll sem vonszolhatn� ki innen, mikor Elliot nagyot nyelve megsz�lalt:

-         Piton professzor nyugodtan maradhat, uram. Nem… �n nem… - egy zavart k�h�csel�s k�vetkezett, majd – Nem zavar a t�rsas�ga.

A B�jitalok Mester�nek szeme titokzatosan megvillant, �s belem�lyedt Elliot macskaszem�be.

Elliot nagyot nyelt, mikor a szem�be n�zett az egyetlen embernek, aki valaha is felt�tlen tiszteletet �s engedelmess�get v�ltott ki bel�le. Piton hirtelen els�padt, �s falfeh�ren h�tr�bb l�pett.

-         Igen, uram. Pontosan. – sz�lalt meg Ren, �s �vatosan fel�lt az �gyban.

Dumbledore k�rd� tekintete oda-vissza j�rt Piton �s a fi� k�z�tt.

-         Perselus? Valami gond van tal�n?

-         Mondhatni, uram. – hangzott a sz�raz felelet. A sz�nek m�g mindig nem t�rtek vissza a professzor arc�ba. – �gy t�nik, a fi� igen er�s var�zsl�…

-         S�m�n, ha k�rhetn�m. – helyesb�tett Elliot.

-         … igen er�s s�m�n - folytatta egyre m�lyebb hangon Piton. – R�ad�sk�pp meg van gy�z�dve r�la, hogy Malfoy ut�da.

Dumbledore kiss� felvonta a szem�ld�k�t, �s Elliotra n�zett.

-         Val�ban, Mr Ren? Tudtommal Lucius Malfoynak mind�ssze egy fia van.

-         �gy van.  – b�logatott Elliot magabiztosan, ugyanakkor egy, a sz�ja szeglet�ben alakul� gonosz mosollyal. – De nekem nem is Lucius, hanem Draco Malfoy az ap�m. �s hogy gyorsan t�less�nk a m�sik k�nyes ponton: Harry Potter a m�sik.

-         A m�sik mi? – k�rdezett r� s�hajtva Dumbledore, b�r m�r tudta, mi lesz a v�lasz.

Elliot sz�ja egy gyors, de Pitont is irigys�gre k�sztet�en sz�les, k�r�rvend� vigyorba h�z�dott. Azt�n gyorsan r�ncba szedte arcizmait.

-         H�t a m�sik ap�m, term�szetesen. – jelentette ki nyugodtan