Gino kioldalazott szob�j�b�l, s elind�lt s�t�lni. Kint kellemesen h�v�s id� volt. J�lesett felhev�lt arc�nak a cs�p�s sz�l. Felkapott egy mar�k havat, s elgondolkozva gy�rogatta.

Eldobta a h�goly�t, s mik�zben az egy fa t�rzs�n pattant darabokra, �jabb adag�rt ny�lt.

Eldob�lt m�g p�r h�goly�t, s azt�n visszament a szob�j�ba. Valamennyire helyrehozta mag�t, de vacsor�zni nem volt kedve lemenni. �gy �rezte, sem �, sem pedig Percival nem v�gyik a m�sik t�rsas�g�ra.

Reggel kellemesen �bredt. Nyoma sem volt rajta a tegnapi rosszkedv�s�gnek. Lebandukolt reggelizni, mert szervezete tudt�ra adta, hogy egy�ltal�n nem �r�l a tegnapi kihagyott vacsor�nak. J�kedv�en belap�tolt p�r pir�t�st, egy nagy adag r�ntott�t, egy narancsot, �s egy b�gre forr� csokol�d�t. Megv�rta, m�g apja elhagyja a termet, s mikor �gy gondolta volt el�g ideje fel�rni szob�j�ba, � is elindult. M�r �pp benyitni k�sz�lt, mikor Mr. Fogg l�pett ki az ajt�n.

-�! J� reggelt. Az igazgat� �r benn van?

-Igen, uram.

-K�sz�n�m.

Bel�pett az ajt�n.

-Hello!

-Szervusz. �pp most k�ldtem Percival�rt. B�rmelyik percben meg�rkezhet. Mondani akarsz valamit?

-Igen, de akkor azt majd m�skor. Az egyik nem olyen fontos.

-�s mi lenne a m�sik?

-Nem mi, hanem ki. Pontosan kik.

-Akkor kikr�l akarsz besz�lni?

-Hm..hogy is kezdjem. Ugye eml�kszel a legutobbi besz�lget�s�nkre?

-H�t persze.

-�s tudod mit mondtam neked?

-Igen. Pontosan eml�kszem. Azt ecsetelted, hogy a di�kok el�gg�, hogy is mondjam...�rdekl�dnek ir�ntad. De ez....

-Nem, nem arr�l akarok besz�lni veled.

-H�t akkor?

-A te �s a Helen kapcsolat�r�l.

-Tess�k?

-Hm...Kar�csonykor eg�sz kedvesnek t�nt, remek t�rsas�g volt. Most m�r �rtem, mit �rtett�l azalatt, hogy kedves teremt�s.

-Igen, t�nyleg az. De hogy j�n ez most ide?

-H�t, igaz, hogy el�g id�s, meg ak�r az any�m is lehetne, de...

Kopp-kopp-kopp

-J�jj�n be!-sz�lt ki Wulfric. J� napot Percival. Ker�lj�n beljebb. Koll�g�ja �pp menni k�sz�lt. Besz�lnem kell mag�val. Gino, k�rem hagyjon magunkra. Legk�zelebb elmondja amit akart.

-Rendben. Viszl�t.

Gino biccentett Percival fel�, majd t�vozott. Rem�lte, nem hallotta a m�sik a besz�lget�s�ket. De v�g�l is semmi fontosat nem tudhatott meg bel�le. Az�rt elhat�rozta, hogy a j�v�ben jobban fog vigy�zni mikor mit tesz.

Percival visszas�t�lt a szob�j�ba a reggeli ut�n. Nem tetszett neki Gino viselked�se. Ahhoz k�pest, hogy mennyire feld�ltan t�vozott tegnap a cs�k ut�n, most t�l vid�m volt. Elhat�rozta, hogy kider�ti mi �llhat e m�g�tt. K�zben viszont Mr. Fogg sz�lt neki, hogy az igazgat� h�vatja. Elhat�rozta, hogy nem olyan fontos koll�g�ja, mint az �reg, �gy ink�bb Wulfric fel� indult. Az ajt�ban lef�kezett. Hallotta, hogy az igazgat� Ginoval besz�lget. Nem sietett bel�pni az irod�ba, gondolta h�tha k�t legyet �t egy csap�sra. Rem�lte, Gino el�rulja viselked�s�nek ok�t.

-...�s a Helen kapcsolat�r�l.-hallattszott bentr�l.

-Tess�k?-j�tt a k�rd�s.

-Hm...Hogy is mondjam... Kar�csonykor eg�sz kedvesnek t�nt, remek t�rsas�g volt. Most m�r �rtem, mit �rtett�l azalatt, hogy kedves teremt�s.

-Igen, t�nyleg az. De hogy j�n ez most ide?

-H�t, igaz, hogy el�g id�s, meg ak�r az any�m is lehetne, de...

Percival nem akart t�bbet hallani. M�lyen meg�rintett�k koll�g�ja szavai. M�r azt sem �rtette, hogy az k�zben t�vozott, s az igazgat� hozz� besz�l.

Fej�ben cik�ztak az �nv�dol� gondolatok. Nem tudta, hogy val�j�ban mit is �rez. A csal�d�s, keser�s�g, f�lt�kenys�g, �s t�bb m�s �rz�s vagy�lt benne. Elk�pzelte,mit v�ltott ki koll�g�j�b�l cselekedete. Miut�n elv�lt t�le, az d�bbent arcot v�gott, majd kimenek�lt szob�j�b�l. Nem csod�lkozott. Mag�nak is nehezen vallotta be, hogy vonz�dik hozz�. De akkor, abban a percben, egy r�pke pillanatig a m�sik viszonozta cs�kj�t. Az�ta, mi�ta leitta mag�t teljesen megv�ltozott. Pr�b�lta �lc�zni, de nem siker�lt. Legal�bbis legbel�l �rezte, hogy valami t�rt�nt.

-Percival! Figyel egy�ltal�n?

-Igen, persze.

-Akkor, k�rem folytassa ugyan�gy a tan�t�st, mint a vak�ci� el�tti hetekben. T�bb el�gedett levelet kaptam. Fogalmam sincs minek a hat�s�ra, de a di�kok elismerik, hogy maga j� tan�r. Elmondja, hogy minek k�vetkezt�ben v�ltozott meg? Gondolom Gino �ll a dolgok k�zpontj�ban.

-Igen...vagyis nem...Igazgat� �r, elmehetek? Dolgom van.

-H�t persze. De ne feledje, tartozik ezzel a besz�lget�ssel.

Percival ezt m�r nem hallotta. Becsapta az ajt�t maga m�g�tt.

Egy h�rtelen �tlett�l vez�nyelve elind�lt a tan�ri fel�. Nem tudta, mi�rt, de �gy �rezte, ott van a megold�s. Bentr�l �jabb hangokat hallott kisz�r�dni.

-Biztos vagy benne, hogy tetszem?

-T�k�letesen.

-Kicsit fura. Tudod, m�r �reg vagyok �n ehhez.

-Ehhez soha nem lehetsz el�g �reg.

-H�t...k�sz�n�m, hogy elmondtad.

-Ez csak term�szetes.

-Hm...m�g gondolkodnom kell rajta.

-Igen...persze. V�rom a v�laszod.

-Rendben. Viszl�t.

-Viszl�t.

Az ajt�n Helen viharzott ki. Furcsa p�rt l�tott a n� arc�n.

Ekkor esz�be jutott egy r�vid mondatfoszl�ny: "most m�r tudom mit �rtett�l azon, hogy kedves teremt�s"

Fell�ngolt benne a d�h.

Visszatrappolt a szob�j�ba. Lelke bossz��rt ki�ltozott. Elhesegetett p�r k�pet szeme el�l, amin �pp forr� olajban s�t�gette koll�g�j�t. Nem...b�rmennyire is f�jt neki, nem tudott...nem akart f�jdalmat okozni Ginonak. Hiszen m�gis olyan j�l kij�ttek egym�ssal.

Mennyire j�l?-j�tt az ismert hangocska. B�rmikor l�ttad, megs�rtetted. Azt�n j�l berugt�l, �s ki tudja mit m�velt�l vele. Ker�lted, majd �gy tett�l �rdekel a szem�lye. �s mikor v�gre kezdett k�zelebb ker�lni hozz�d, kezdett megbar�tkozni veled, te mit csin�lsz? Lesm�rolod. Mond, norm�lis ember az ilyen? Mit akarsz te tulajdonk�ppen? Mindenn�l jobban v�gysz valakire, de b�rki, aki k�zeledbe j�n, elkergeted. Fogd m�r fel v�gre! Te vagy a hib�s, senki m�s. Egy megkeseredett, goromba ember vagy, aki m�g arra sem k�pes, hogy n�ha rendbetegye mag�t. �s akkor csod�lkozol, hogy mindenki ut�l? Csod�lkozol, hogy mindenki elker�l? Nem!-j�tt a v�lasz. Ezt nem folytatom tov�bb. Elegem van. Majd haszn�lom az aj�nd�kot. De csak az�rt, mert a bar�tom. �s nem akarom megs�rteni. Na meg mert rem�led, hogy �gy szerzel n�la p�r j� pontot.- sz�lalt meg �jra a tudatalattija.

Nem! Keresek egy n�t magamnak.-v�laszolt saj�t gondolataira.

Beb�jt az �gy�ba. Nem �rdekelte, hogy a d�l is alig �rkezett meg. Fel akart k�sz�lni a holnapra. Akkor m�r egy �j ember lesz. A di�koknak t�tva marad majd a sz�juk. Elmosolyodott. Miel�tt elaludt volna, az�rt m�g egyszer beverekedte egy rossz�ll� hang mag�t a fej�be.