-J� reggel, Mr. Fogg.

-J� reggel. Telefonon keresik. Megtenn�, hogy lej�n?

-Persze. De ki keres ilyenkor?

-Majd megl�tja. Illetve meghallja.

Gina k�vette �gy, ahogy lefek�dt. Pizsam�ban, s �polatlanul.

-Hallo?-vette fel a kagyl�t.

-Gina, te vagy az?

-Kivel besz�lek?

-Ezek szerint te vagy az. Megnyugtat� hallani, hogy Bryan m�gis elv�gezte a dolg�t.

-Ki az a Bryan?

-�h...tal�n te �gy ismered, mint Mr. Fogg.

-Mit jelentsen ez? Kivel besz�lek?

-H�t m�r nem is gyanakszol? Ennyire elk�pr�ztat a szerelem?

-K�rem, t�rjen a l�nyegre.

-Gina, tudom, hogy hol t�lt�tted a napjaidat. Tudok mindent r�lad. �s van egy nagy meglepet�sem sz�modra. Mond, tudsz valakit, aki mindenn�l fontosabb sz�modra?

-Apa!-ki�ltott fel.

-Nem, ezegyszer t�vedsz kicsi l�ny. Tal�n �gy ismer�s, hogy Percival?

Gin�t az �jul�s ker�lgette.

-Ha meg akarod menteni, ma t�z �rakor megjelensz a faluban. Pontos inform�ci�kkal majd Mr. Fogg szolg�l. Vele j�ssz, �s meg ne pr�b�lj valamit. Rajtad tartjuk a szem�nket.

A hang megsz�nt. Gina felszaladt a szob�j�ba. M�g miel�tt elmenne, �r egy levelet. Semmi felt�n�, de tal�n apja majd olvas a sorokb�l. Ha nem j�nne vissza, majd � megkapja. Gyorsan levetette a szavakat.

Ott hagyta az asztalon, s �gy d�nt�t, miel�tt Fogg gyan�t fogna, m�g megbizonyosodik arr�l, hogy Percival t�nyleg ott van-e. Bekopogott a szob�ba. Senki nem sz�lt. Benyitott, de �res volt. Rosszul �rezte mag�t. Kifordult, mert a h�ny�s folytogatta. Reszketett. Meleg, �s hideg r�zta egyszerre. Az ajt�ban szembetal�lta mag�t az �rul�val.

-L�tom, felj�tt megbizonyosodni a dolgokr�l, kisasszony. K�rem, k�vessen.

Gina tudta, hogy nincs m�s v�laszt�sa.

-Hova megy�nk?

-Csak egy r�vid s�ta lesz. Nem megy�nk messzire. �pp csak a saj�t h�zamig.

-Hogy van Percival? Hogy kapt�k el?

-Ha a f�n�k v�laszolni akar, v�laszolni fog. Ne nehez�tsd meg a dolgom. �s ne csin�lj botr�nyt. Van �m itt a zsebemben valami, ami jobb bel�t�sra b�r majd, ha ellenszeg�ln�l. Kellemes id� van, ugyeb�r...Pontosan megfelel� egy r�vid kis s�t�ra. �s j�l �ll �nnek a pizsama. Persze, nem sejteti milyen csinos is maga val�j�ban. Ez mind beletartozott a szerep�be. �s tudja mit? Van �m nekem egy nagyon j� h�rem is...

-K�v�ncsi vagyok, mi lehet az. Ezek ut�n rosszabb m�r nem igaz�n j�het.

-Nem. Ez biztosan tetszeni fog mag�nak. Percival m�gis szereti mag�t.

-Ezt honnan veszi?

-M�sk�ppen hogyan hitt volna egy ilyen �tl�tsz� szerepl�snek? Na de k�rem! �n m�r az elej�n r�j�ttem. �s egy olyan j� megfigyel�, mint Percival,...h�t nem todok m�st mondani, mint hogy megvak�totta a szerelem. Egyszer�en bemes�lte mag�nak, hogy f�rfi, h�tha �gy nem kell szembes�lnie �rz�seivel. A gond csak az volt, hogy ez �gy sem m�k�d�tt. Na, meg�rkezt�nk. A f�n�k majd mes�l mag�nak.

Bel�kte az ajt�n, s p�r j�l ir�nyzott r�g�ssal betess�kelte a nappaliba is.

-M�r meg is �rkezt�l, kisl�ny? Gyors vagy, �gy ha olyasmir�l van sz�, ami neked fontos. Igazam van?

-K�rem engedje el Percivalt. Itt vagyok, most m�r v�gre megkapta, amit akart. Percivalnak semmi k�ze mag�hoz.

-Jaj-jaj! F�lelmetes, hogy mennyire kis csitri maradt�l! T�nyleg azt hitted, hogy elkaptuk Percivalt? Nos, ebben az esetben meg kell hogy nyugtassalak. Percival az iskol�ban cs�cs�l a dr�ga ap�d t�rsas�g�ban.

-De h�t...

-Igen...Siker�lt kicsalogatni t�ged. Megk�sz�nhetj�k kedves bar�tunknak. Bryan, csatlakozna hozz�nk?

-H�t persze, f�n�k.

-Mes�ld el a kisasszonynak, hogy mi is t�rt�nik.

-Wulfric engem is �v elej�n alkalmazott. Pont mikor a f�n�k�t bez�rt�k. Igen k�nny� volt �tj�rni az esz�n. Az �reg kicsit szenilis.

-Ne s�rtegesse az ap�mat!

-Nocsak, tal�n siker�lt felbosszantanod a h�lgyet, Bryan? �gy l�tom az apja emleget�se m�g jobban kik�sz�ti, mint Percival.

-Mi�ta j�ttek r�, hogy �n vagyok?

-Folytassam, f�n�k?

-H�t persze. Nagyon j� kis story.

-Mikor a f�n�k�t lecsukt�k, Wulfric engem alkalmazott. �rdekes m�don az akkori szolga, igenis szolga munka volt az, sz�val h�rtelen elt�nt. �gy megkaptam �n a hely�t. Azt�n nagy �r�m�mre, a tan�vkezd�s el�tt megjelent egy �j tan�r. Minden mozdulat�t figyelemmel k�s�rte. L�ttam, hogy hogyan s�rtegetik egym�st azzal a Percivallal. L�ttam, mikor azon a bizonyos napon elt�nik a szob�j�ban, �s csak reggel l�p ki. L�ttam minden kis reakci�j�t. Semmi nem ker�lte el a figyelmemet. L�ttam, hogy milyen kellemes perceket t�lt el az udvaron vele, s azt is, ahogy a kisasszony felpattan, �s elrohan. Persze a seg�ts�g�re kellett sietnem, hiszen gyan�s lett volna, ha kider�l mit kerestem a kast�ly ablak�ban. Tudtam, hogy mif�le kapcsolat van k�z�tt�k. Hiszen a di�kok is felfigyeltek a v�ltoz�sokra. �s azt is tudtam, hogy Percival egy�ltal�n nem az, aminek m�g saj�t mag�t is hiszi. Persze kiss� megnehez�tette a dolgomat az, hogy h�rtelen �sszevesztek. Sajnos azt, hogy min, nem tudom, mert azokban a percekben �pp jelent�st tettem a f�n�kn�l. Minden esetre j� kis sz�rakoz�s volt n�zni a bakalod�saikat. Istenemre mondom, pont mint egy h�zasp�r. V�g�l ma reggel nagy szerencs�m volt. Mire Percival szob�j�ba �rtem, pontosan f�l hatkor, az m�r �res volt. Tudtam, hogy csakis az igazgat�n�l lehet, mert Gin�n�l nem volt. Oda m�g el�tte bementem. �s akkor a f�n�k h�vott. Innen m�r tudj�k.

-K�sz�n�m Bryan.

-Nincs mit, f�n�k. Igaz�n semmis�g volt.

-Sejtem Bryan, de az�rt �rt�kelem, hogy h�rekkel szolg�lt. V�g�l is ez a fruska mindent elrendezett nek�nk. Saj�t mag�t j�tszotta a kez�nkre.

Az ajt� nagyot csap�dott. Bryan bosszankodva sietett ki az el�szob�ba. P�r perc m�lva negyedmag�val t�rt vissza.

-Iden�zzen, f�n�k. Meg�rkezett a felmet�sereg. Micsoda csapat! A megb�ntott szeret� �s a k�t v�n trotty.

-Ne s�rtegesse �ket!-fenyeg�z�tt a l�ny.

-Mi�rt kisl�ny? Mit fogsz csin�lni? Tal�n megint feljelentesz? Nos, ki kell hogy �br�nd�tsalak. Nem fogod meg�szni a mai napot.

-K�rem, �ket engedje szabadon. Nem tehetnek semmir�l.-k�ny�rg�tt.

-Ostoba vagy! Elfelejted azt a kis t�nyt, hogy l�tt�k, mi t�rt�nik most itt. Enn�l fogva vel�k fogom kezdeni. Szeretn�m l�tni a b�jos arcocsk�dat, mikor meg�l�m �ket.

El�vett egy fegyvert, s sz�pen nyugodtan felszerelte r� a hangtomp�t�t.

-M�gsem engedhetj�k meg, hogy valaki meghallja, mi t�rt�nik idebenn.-magyar�zta. Kisl�ny! Gyere ide mell�m!

Gina nem mozdult.

-Azt mondtam, gyere ide! Akarom, hogy l�sd, amint szenvednek.

Mikor l�tta, hogy a l�ny m�g mindig nem indul, megfogta a karj�t�l, �s mag�hoz h�zta.

-Nem is vagy egy rondas�g. �rtem m�r, mit is l�tott benned az a fafej. Hopp�...azt hiszem �rz�keny pontra tapintottam....Csak azt sajn�lom, hogy nem volt ideje kipr�b�li. Biztosan j� munk�t v�gez az �gyban. Tal�n m�g el is sz�rakoztat, miel�tt meg�l�m. Ne mozduljon!-ki�ltott Percivalra, aki m�r elindult a fegyveres f�rfi fel�. Az fel� ford�totta a gyilkol�g�pet, s k�zben pr�b�lta megtartani az �ppen kiszabad�lni pr�b�l� l�nyt. Gina h�rtelen a l�b�ra taposott tiszta erej�b�l, aminek k�vetkezt�ben az elengedte. A gond csak az volt, hogy ez nem t�nt a legjobb megold�snak, mivel a f�rfi azon nyomban visszanyerte hidegv�r�t.

-Meg ne mozdulj!-ord�totta.

A l�ny dacolva a f�rfi fel� rugott, �s sikeresen eltal�lta az �rz�keny pontjait. Abban a percben, mikor az �sszeg�rnyedve reag�lt a h�rtelen f�jdalomra, eld�rd�lt a fegyvere.

�t �ra t�jban Percival arra �bredt, hogy �ll mellette valaki. Ijedt�ben kiugrott az �gyb�l.

-Csak maga az Helen....illetve...mi a fen�t keres itt ilyenkor?

-Besz�ln�nk kell.

-Nem �rdekelnek a h�lyes�gei. Ha Gino k�ldte, mondja meg neki, nem �rdekel semmi, amit mondani akar.

-Gino nem tud err�l.

-Akkor mag�t akarja tiszt�zni? Csak hogy tudja, nem �rdekelnek az intim pillanatai.

-Ide figyeljen. Nem t�r�m, hogy �gy besz�ljen velem! Lehet, hogy Ginoval szemben megengedi mag�nak, de Wulfric �s �n megk�vetelj�k a tiszteletet.

-�! Sz�val Wulfric is benne van! K�zl�m, hogy nem �rdekel a mondanival�juk.

-�n meg k�zl�m, hogy akkor is v�gig fogja hallgatni, ha az �gb�l piros h� hullik. K�vessen. De el�tte, k�rem, vegyen fel valamit mag�ra. M�gsem jelenhet meg az igazgat� el�tt mesztelen�l.

Percival �szre sem vette d�h�ben, hogy t�nyleg nincs rajta semmi. Gyorsan felkapta a ruh�it, s m�r indult is. Az igazgat� m�r v�rta, s l�tta a szem�ben, hogy valami nagyon b�nthatja.

-Mit akar?

-�lj�n le, Percival. Mes�lnem kell mag�nak valamir�l.

-Tal�n v�gre v�laszt kapok arra, hogy mi folyik itt?

-Igen, Percival, de hallgasson v�gig. Ha akkor is �gy d�nt, hogy meg�rdemlem ezt a b�n�sm�d�t, �llok el�be. Sz� n�lk�l hallgatom v�gig a maga v�lem�ny�t r�lam. K�rem ne szak�tson f�lbe, mert el�g neh�z besz�lni r�la.

-Akkor kezdje, mert ma m�g dolgom van.

-Gino �letvesz�lyben van...-kezdte, �s sz�pen lassan mindent elmondott. Percival m�r az els� mondat ut�n felpattant a sz�kb�l. Mire a t�rt�net v�g�re �rt, nem tudta, hogy mit is csin�ljon. Ennyi id� alatt �szre sem vett semmit. Vagy csak nem akarta �szrevenni. �r isten! Sz�rny� b�nt k�vetett el! Ezt soha az �letben nem fogja megbocs�tani mag�nak. V�gig b�ntotta �t, pedig semmi rosszat nem csin�lt.

Kit�rta az ajt�t, �s elrohant. Els� �tja a n� h�l�szob�ja fel� vezetett. Elhat�rozta, hogy ha kell, t�rden �llva k�r bocs�natot t�le. Gy�l�lte mag�t, az�rt, amit tett. Wulfric szavai s�rtett�k a lelk�t, �s a sz�v�t. Ha tudta volna...ha csak sejtette volna, hogy min ment �t a f�...a n�. Igen, a n�, melynek furcs�n nem �r�lt annyira. M�r megszokta a tudatot, s most nehezen fogadta el, hogy m�gsem meleg. Mikor a szob�t �resen tal�lta, �trohant a f�rd�szob�ba is. Nem �rdekelte, hogy esetleg meztelen�l tal�lja ott szerelm�t. Egyszer�en csak l�tni akarta, �lelni, s �tvenni t�le minden f�jdalm�t. A baj csak ott kezd�d�tt, hogy itt sem tal�lta. Visszament a szob�ba, s megakadt a szeme egy pap�rcetlin.

Felkapta az asztalr�l, s nyomban visszasietett Wulfrichoz. Csak �gy beesett az ajt�n.

-Megt�rt�nt!-lihegte. Gina elt�nt. Ezt hagyta.

Odaadta a levelet. Wulfric els�padt. Keze reszketett, s biztos volt benne, hogy bek�vetkezett az, amit�l legjobban f�lt. Ismerte a l�ny�t annyira, hogy r�j�jj�n, mi is az igazs�g.

-Azt hiszem a faluban lesz. K�rem, sz�ljatok Mr. Foggnak! Tudnom kell, hogy nem csak egy csapda az eg�sz.

Percival �s Helen szaladtak is. T�v� tett�k az �p�letet, de a gondnokot nem tal�lt�k.

-Wulfric! Mr. Fogg is elt�nt.

Az igazgat� leroskadt a sz�kbe.

-H�t � volt a k�m.

Fej�t kezeibe hajtotta, s az �letben el�sz�r nem tudta, mit kell tennie. �s ez m�g jobban megijesztette, mint az a tudat, hogy l�nya tal�n m�r holtan fekszik valahol. Helen l�tta, hogy mindk�t f�rfi mennyire kiborult. Felkapta a cetlit, s elolvasta.

-Mi�rt �rja, hogy Percivallal minden rendben?

-Biztosan ennek is az ellent�t�t �rtette, mint a t�bbinek. -magyar�zta Wulfric. Ez esetben, Percivallal semmi nincs rendben. Biztosan �gy tudt�k elcsalni.

-�n voltam a csal�tek?-lep�d�tt meg az eml�tett.

-Mi�rt olyan hihetetlen? M�g mindig nem fogod fel, hogy szeret?-pir�tott r� Helen. Fogalmam sincs mi�rt b�zik benned ennyire, de tiszteletb�l elfogadom. �n most itt a szemedbe mondom, hogy mindig is egy gyan�s alak volt�l. Honnan tudjuk, hogy nem vagy te is egy t�gla?

-Helen, k�rlek! B�znunk kell benne, m�g ha neh�z is. A l�nyom tudja, mit csin�l.

-�s Mr. Fogg? Vele kapcsolatban is tudja, mit csin�lt? Egy�ltal�n mi�rt ment el vele? Nehez�re esett volna, ha el�sz�r megbizonyosodik az ellenkez�j�r�l?

-Biztosan j� oka volt r�.

-Ut�na megyek. Meg fogom tal�lni. Ha nem m�s, majd mindegyik h�zat v�gign�zem. -mondta Percival, s m�r indult is.

-Na de csak �gy, terv n�lk�l? -m�ltatlankodott Helen. Ki tudja, h�nyan v�rnank r�nk? Mi csak h�rman vagyunk, s egy�ltal�n nincsenek fegyvereink. P�rbajozni sem tudunk. Ammond� vagyok, hogy �rtes�ts�k a rend�rs�get.

-Igen, ezt t�nyleg meg kell tenn�nk. De egyet �rtek Percivallal. Nem �lhetek karba tett k�zzel.

Felkapta a kagyl�t, s t�rcs�zott. Bemondott minden adatot, s a rend�rs�g biztos�totta, hogy nemsok�ra kint lesznek a faluban.

-Remek.- mondta Wulfric. �s most indulhatunk.

Felt�pte az ajt�t, s nyom�ban k�t koll�g�j�val t�vozott. Az utat viszonylag csaendben tett�k meg, s els� dolguk volt ben�zni Mr. Fogg h�z�ba. Meglepet�s�kre az otthon volt, s f�lig �r� mosollyal bevezette �ket a nappaliba.

-Iden�zzen f�n�k! Meg�rkezett a felment�sereg!....