Fél évezred távlatából sem merült feledésbe a XVI. századi orvos és jövendőmondó, az 1503. december 14-én a franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban született Michel de Nostradam - ismertebb nevén Nostradamus. Kilenc esztendős volt, amikor zsidó származású szülei a katolikus hitre tértek, és a párizsi Notre Dame székesegyházról kapták a nevüket. Az élénk fiú gyorsan tanult - latint, görögöt, hébert, matematikát - és asztrológiát. Galilei perbe fogása előtt száz évvel Nostradamus már a kopernikuszi világkép elméletét vallotta.

Szülei 1522-ben Montpellier-be küldték, hogy orvosnak tanuljon. Három év múltán már engedélyezték neki, hogy orvosi gyakorlatot folytasson. Saját gyógymódját, receptjeit alkalmazta, és rövid idő alatt gyógyítói hírnévre tett szert. Négy évi vándorlás után Montpellier-ben fejezte be tanulmányait.

Nostradamus talán élete végéig megmaradt volna az orvosi hivatás gyakorlása mellett - különösen, mivel fáradhatatlanul küzdött a pestis ellen - , ha itáliai vándorlásai során össze nem találkozott volna egy ismeretlen ferencesrendi baráttal. Meglátta és leborulva köszöntötte a szerzetest, mint leendő pápát. És valóban, Felice Prettit sok-sok év múlva, 1585-ben katolikus egyházfővé választották, és az V. Sixtus nevet vette fel.

Azokban az időkben általánosan elterjedt az asztrológia alkalmazása a gyógyászatban - a gyógyszerek elkészítésének és bevételének optimális időpontját igyekeztek kikövetkeztetni a csillagok állásából. Feltételezhető, hogy Nostradamus ekkor jöhetett rá valamire, aminek segítségével ma is világszerte ismert jövendöléseit, a Próféciák egyenként ezer négysorosát elkészítette.

Amikor II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin 1556-ban a királyi udvarba hívatta Nostradamust, már ismert volt jóslatairól. Ezek közé tartozott az a négysoros is, amely megjövendölte a király tragikus halálát. Ő azonban a királyi udvarból később visszatért Salonba, és élete hátralévő részében horoszkópokat készített előkelő látogatóinak, valamint folytatta a négysorosok írását. 

A mágus még saját halálát is megjósolta(1566. július 2.). Azt mondta, hogy holtan fogják találni az ágy és a pad mellett. És valóban így lett. Egyik este erőt vett rajta a köszvény, és másnap reggel holtan feküdt közel az íróasztalához. Állva temették el a saloni ferencesek templomának falába, majd miután a francia forradalom alatt sírját felnyitották, a Szent Lőrinc templomban helyezték örök nyugalomra. Sírja és képmása ma is ott található.
A X/72. jövendölésben olvasható: "L'an mil neuf cents nonante neuf sept mois / Du ciel viendra un grand Roy d'effrayeur...", vagyis: az 1999-es év 7. hónapjában az égen eljön a rettegés nagy királya. Ez nyilván a teljes napfogyatkozásra utal (amely nem a hetedik, hanem a nyolcadik hónapban történt ugyan, de Nostradamus nem számíthatott arra, hogy a pápa naptárreformot rendel el, és ennek kapcsán tíz-egynéhány nap eltűnik a történelemből).
Máig vita tárgyát képezi, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó, vagy közönséges sarlatán volt-e. A Próféciák tíz Centuriájának ezer négysoros jóslata közül több valóra vált, míg mások nem következtek be, jelentős részük pedig annyira homályos, hogy lehetetlen belőlük bármit kikövetkeztetni. A beváltnak tekinthető jóslatok közé tartozik például a Népszövetség felbomlásáról szóló (I./47.), az iráni sah letaszítását megjövendölő (I./70.) és az atombomba Hirosimára és Nagaszakira történt ledobását megjósoló négysoros (II./6.). A "melléfogások" közé sorolható egyebek közt az a jóslat, hogy "Napóleon a XIX. század elején megszállja Angliát és hosszú ideig uralkodik a szigetországban".