�p�t�si ter�letek:
- A Gizehi fens�kkal szemben a Nilus t�ls� partj�n volt a m�szkõb�nya,
- A k�veket egyenk�nt haj�ra rakt�k a keleti parti felrak� kik�tõben,
- A haj�k a nyugati parton a fens�k alatt a lerak� kik�tõben kik�t�ttek, a k�veket itt egykar� emelõkkel sz�nokra rakt�k, �s v�lyogb�l �p�tett, v�zzel locsolt r�mp�n elvonszolt�k a piramis elõtti felvonul�si ter�letre.
- A felvonul�si ter�leten t�rt�nt a k�vek finomcsiszol�sa, a v�gleges m�ret �s alak be�ll�t�sa,
- Innen a k�veket a munkavezetõ ir�ny�t�s�val, egy ugyancsak v�lyogb�l �p�tett, v�zzel locsolt r�mp�n a piramis�p�t�s aktu�lis hely�re vonszolt�k. A haszn�lt eszk�z�k: farudak (egykar� emelõk), sz�n (sz�ll�t� eszk�z), k�telek. Kereket, csig�t ekkor m�g nem ismertek.
- Amikor a piramis�p�t�s egy szakasza elk�sz�lt a v�lyog r�mp�t elbontott�k.

Az �p�t�s szakaszai:
1. Masztaba �p�t�s, a masztaba alatti pinces�rral. Ennek idõszaka jelenleg nem ismert.
2. Kheopsz a masztaba tetej�nek k�zep�re helyezteti s�rkamr�j�t, ezt 26 fok d�l�ssz�gû piramissal befedeti, a piramis lapos tetej�re gr�nit �ldozati k�vet helyeztet. Az �ldozati helyhez l�pcsõsor vezet fel.
3. Kheopsz uralkod�si idej�t �jabb 30 �vvel meghosszabb�tj�k. �jabb s�rkamr�t helyeznek a tetõre, az �ldozati kõ m�g�.
4. A piramist �talak�tj�k 52 fok oldalfal-d�l�ssz�gû (modern) piramiss�. A felvezetõ l�pcsõsort befedik, �gy alak�tott�k ki a Nagy Gal�ri�t. A felsõ, gr�nit s�rkamr�ra beroskad�s elleni szerkezetet helyeznek, �s befejezik a piramis felrak�s�t.
5. A piramist kiv�lrõl, k�tõanyag seg�ts�g�vel, sima feh�r m�szkõlapokkal burkolj�k. Tetej�re aranylemez cs�csdiszt helyeznek.

A Gizehi fens�kon tal�lhat� r�gi masztab�t nagyobb�tatta meg Kheopsz �s k�sõbb ez lett a piramis alapja. Hasonl�an, mint ahogy nagyapja l�pcsõs piramis�n�l tett�k. A masztaba alatt �llott a "befejezetlen (r�gi) s�rkamra" melyre nem volt sz�ks�g, mivel elk�sz�ttette a felette l�võ impoz�nsabb s�rhelyet. A meredeken lefut� akna lehetett az eredeti masztaba akkor szok�sos, nehezen j�rhat� lej�rata. Az �j ferde akna az �j lej�rat, melyet Kheopsz �p�thetett, ami 30 fokos lejt�sû �s a sarkcsillagra n�z. Ez a lej�rat seg�tett a tov�bbi �p�tkez�sn�l a piramis pontos t�jol�s�ban.Kheopsz a megl�võ alapra helyeztette a szent�ly�t. A korabeli szok�soknak megfelelõen ehhez piramis form�j�, 26 fok dõl�ssz�gû oldalakat k�sz�tettek, egyoldali l�pcsõfelj�r�val.A szent�ly v�delm�re, Kheopsz l�pcsõs piramist k�sz�tetett a felsõ kamra k�rbe�p�t�s�vel. A ferd�n felfut�, kanyarg�san indul� "szellõzõ akn�k" "Isis (vagy Kheopsz) lelk�nek" k�zleked�s�t biztos�tott�k. Ezut�n az eg�sz �p�tm�nyt befejezt�k, mint 26 fok dõl�ssz�gû piramist. Ez a piramis az akkori vall�s szerinti Napkultuszt is szolg�lhatta. Teteje k�zep�n volt az �ldozati Kõ, amelyre a bemutatand� �ldozatokat tett�k. Az akkori 26 fok d�l�ssz�gû piramis tetej�re ferde �t vezetett fel, mely befedve most a "Nagy Gal�ria". Az �ldozati Kõ volt a legszentebb hely akkoriban. Ez alatt �llott Kheopsz Szent�lye, melyet ma a Kir�lynõ S�rkamr�j�nak nevez�nk.Kheopsz hatalmi �r�let�ben r�helyeztette a "Szentek Szentj�t", saj�t gr�nitb�l k�sz�tett szent�ly�t az �ldozati kõ m�g�, mellyel �nmaga Isten-i eredet�t k�v�nta szimboliz�lni.Ugye a 2. �s 6. k�p mennyire hasonl�. A 6. k�p Snofru, Kheops nagyapj�nak Dahsuri �szaki (V�r�s) Piramis�nak kamr�j�t mutatja. A Kheopsz piramis ebben az �llapotban, azonban alacsonyabb volt apja piramis�n�l, �s nem volt el�gg� z�rhat� a s�rrabl�k elõl. Ez�rt azt be kellett z�rni. Kheopsz megsz�les�tette az alapot. Felfut� folyos�t k�sz�tettek az alapba, �s az eredeti oldalban elk�sz�tette a "Nagy Gal�ri�t". Tov�bb� egy ejtõk�ves csapd�t �ll�tott ehhez a bej�rathoz. A Gr�nit S�rkamra �s a Nagy Gal�ria beszakad�s elleni v�delm�re felhaszn�ltatta nagyapja, Sznofru piramisain�l tapasztaltakat. Az egy szinten t�bb s�rkamr�s kir�lys�rok nem ritk�k Egyiptomban. A ferde szellõzõakn�kat kutatta az UPUAUT Projekt, melynek keret�ben egy mini-tankra szerelt videokamer�val v�gigj�rt�k a k�z�psõ �s felsõ kamr�k "szellõzõj�ratait".Kheoposz, mikor 50 �ves volt, �jra f�ra�v� v�lsztott�k. Ennek �nnep�re �p�t�szei brav�rt aj�nlottak neki, �s k�lts�get, rizik�t v�llalva,(52 fok d�l�ssz�gû) moderniz�lt�k a piramist. V�gleges form�j�t a m�szkõ t�bl�kkal val� bor�t�s ut�n nyerte el. Tetej�re arany cs�csv�dõ gula-bor�t�st helyeztek. A m�szkõbor�t�s bizony�ra bez�rta az �sszes ny�l�st. Ekkor Kheopsz 70-80 �ves lehetett, amikor meghalt. Ut�dja Kefr�n nem szerette õt, Kheopsz f�ra�t sosem temett�k a piramis�ba, sõt a szok�st�l elt�rõen szobrot sem �ll�tottak neki.�rdemes megn�zni a Szakkarai l�pcsõs piramis �p�t�si m�dj�t is, hasonl� lehetett a Kheopsz piramis megnagyobb�t�sa is.