A fárasztó nap után Piton csak letette a fejét a párnájára, és nyomban elaludt. Legalább is, szeretett volna nyomban elaludni, de képtlenség volt. Dumbledore és Mordon versenyt horkoltak, bár ez látahatóan rajta kívül nem zavart senkit. Azt hallotta egyszer, hogy ilyenkor be kell fogni az illető orrát, és akkor abbahagyja. Ránézett a sarokban fekvő ex-auroorra, és bár nem volt nála pálca, mégis úgy gondolta, hogy ha rajta kísérletezne azzal az életével játszana. Odalopakodot Dumbledorehoz, és befogta az igazgató orrát.

Az idős férfi fuldokláshoz hasonlatos hangokat hallattva prüszkölve felébrdet, felverve az egész szobát. A többiek, akik edig az igazak álmát aludták (élükön Dumbledorral) nem díjazták az ötletet. A sok éves halálfalói gyakorlat azonban jó hatással volt, felnyalábolta az ágyneműjét, és kivonult vele a nappaliba a szőnygre, ahova nem hallatszott ki a horkoló korus - amihez hamarosan Mr Weasley és Tonks is csatlakozott.

Amilyen nehezen tudott eleludni, olyan hamar jött el a másnap reggel. Szinte még le sem hunyta a szemét, már ordított is valahonnan Ludo Bumfolt hangja:

- Szép jó reggelt mindenkinek! Ébresztő, ideje felkelni! Mindenki munkára, öltözni! Két óra múlva az egész csapatot sok szeretettel várjuk a nappaliba eligazításra.

Piton kihasználta az előnyét, hogy ő van a legközelebb a fürdőszobához. Tudva, hogy áhrom nő is van a lakásban, inkább gyorsan bezárkózott - nem akart órákig várni rájuk.

---

Hermione és Albus idegesen toporogtak a fürdőszoba előtt a fogkeféjükkel (Hermionéé piros, az igazgatóé kék és rózsaszín színváltós) a kezükben. A többiek már rég megreggeliztek, Mr Weasley és Colinék elmosogattak, de Piton még mindig a fürdőben volt.

Idő közben Fred és George is csatlakozott.

- Hamupipőke még mindig bent van?

- Igen... - sóhajtotta Hermione leverten.

- A nyavaja gondolta volna róla, hogy annyit tollászkodik, mint egy menyaszony - tette hozzá George. - Úgy értem... nézd meg a haját... zsírgombóc...

Fred lassan megunta a várakozást, és Georggal együtt leléptek. Fél perc múlva valaki(k) megnyitották a csapot a konyhában és egyidejűleg lehúzták a WC-t - a fürdőből pedig iszonyatos üvöltés hangzott fel.

Alig két pec múlva megjelent az ajtóban a bájitaltanár  rákvörös feje, amit hamarosan a törölközőbe csavart teste többi része követett. Az igazgató és Hermione mit sem törődtek a gyilkos pillantásokkal, hanem megrohamozták a csapot.

---

Fél óra múlva a furcsa társaság ott ült a nappaliban, csapatokra osztva, amikor kinyílt egy addig falnak álcázott ajtó, és Ludo lépett be rajta neonzöld és rózsaszín keresztcsíkos kviddicstalárban.

- Jó reggelt mindenkinek! - Köszönt vidoran. - Remélem jól aludtak az éjjel. Ma megkapják az első feladatukat, ami estig kell etljesíteniük, amikor is majd a zsűri dönt. Nos, de mi a feladat?

A nagy vidámságától Piton egyre jobban gyanakodni kezdett.

- Nem más, mint hogy a csapatból két embernek jelmezt kell varrnia a harmadikra! Kérem minden csapat küljön ide valakit, akire a jelmez készülni fog!

Piton ránézett a két lányra.

- Miss Granger, Miss Lovegood... felteszem, tudnak varrni?

A tanár legnagyobb meglepetésére mindketten bólintottak. Szuper! Bár maga is kénytelen volt megtanulni -  senki nem volt a családjában, akire számíthatott volna, és a roxforti manók semm álltak rendelekésére, amíg tanítani nem kezdett. Akkor... lehet lazsálni!

- Ez esetben, azt hiszem, az lenne a legjobb, ha rám készülne az a jelmez.

Luna ebből már nem hallott semmit ugyanis Bumfoltra szegezte a tekintetét.

- Tudtátok, hogy Mr Bumfolt nyárnyakórban szenved?

Hermione a szája elé tette a kezét, hogy ne nevessen fel hangosan, és gondosan kerülte Piton pillantását.

A bájitaltanár megindult Bumfolt felé, ahol Dumbledore az arcán elégedett mosollyal álldogált.

- Ah, itt van a fekete Narglik versenyzője is... - kedélyeskedett a főosztályvezető. - Már látom, hogy a Harry Potter csoport versenyzője is jön -

Ez azért enyhe túlzás volt. Colin és Dennis ugyanis minden erejét megfeszítve próbálta Harryt Bumfolthoz vonszolni.

Perselus pillantása a Villásdugó-csoport felé siklott. Nem is tudta, hogy kit öltöztetne be. Tonkssal nem sokra mennek,amilyen ügyetlen, Mr Weasley a határtalam lelkesedésével csak hátráltatná őket, és az se valószínű, hogy megtanulná befűzni  cérnát, Mordon pedig...

- A Villásdugók közül pedig Rémszem Mordon! örvendek! Nos, amint láthatják, ebben az üveggömbben kártyák vannak. Ebből kell egyet kihúzniuk, és a társaiknak azt a jelmezt kell elkészíteniük. Az alapanyagokat abban a két nagy szekrényben találják, ami eddig zárva volt.

Ludo kinyújtotta a gömböt és Dumbledore lelkesen kotorászni kezdte benne. Végül az igazgató kihúzott egy cetlit:

- Csiga-biga!

- Oh kitűnő! - lelkendezett az osztályvezető. - Nos, Mr Potter - dugta a kis túlélő orra alá a tálat. Harry minden lelkesedés nélkül kihúzott egy lapot:

- Balerina! - nyögte elkeseredetten.

Piton kárörvendően elvigyorodott.

Mordon gyanakodva nézegette az üveget, mielőtt belenyúlt volna, de végül kihalászott egy cetlit:

- Fogtündér! - recsegte, és visszavonult Tonksékhoz.

- Professzor? Már csak ön maradt.

Piton fölényesen belenyúlt az üvegbe, és kihúzott egy cetlit. Amikor elolvasta, azt hitte, ott menten rosszul lesz.

- Pillangó.

- Annak igazán szép jelmezt lehet készíteni! Nos, menjen, menjen, a csapattársai már minden bizonnyal türelmetlenül várják.

---

Luna és Hermione jól szórakoztak rajta, amikor a mellettük álló csoporttal közölte Mordon, hogy fogtündért kell csinálniuk belőle. Nem kevésbé találták humorosnak, ahogy Dennis és Colin tüllöket é rózsaszín csipkéket pakoltak le  a Harry melletti székre. Az arcuról azonban lehervadt a mosoly, amikor Piton megjelent, és a kezükbe nyomta a cetlit.

- Pilangó - olvasta Hermione, és egy pillanatra megjelent a szeme előtt, Piton a hosszú, görbe, csupasz lábaival, egy hajpánttal a fején, ahogy két pomponn az arcába lóg, bakanccsal a lábán és...

- Mélázásából Luna térítette magához:

- Professzor szerintem kezet kéne mosnia tejjel, mert  nyárnyakór fertőző...

Piton elkeseredetten hallgatta, ahogy Luna és Hermione a jelmezét tervezik.

- Az lenne a legjobb, ha először varrnánk egy fürdődreszt - vélekedett a bozontos hajú lány. - Ahhoz tudnánk hozzáerősíteni a szárnyakat.

- És miből lennének azok?

- Én kartonlapra ragasztanék fel színes anyagokat.

- Oh kiválló! - Örvendezett Luna. - És a csápoknak... csinálunk papírból egy csíkot, aminek a két végét összeragasztjuk. Arra két drótra fleragasztunk két pon-pont, és a professzor fejére tesszük, mint egy papírkoronát!

Hermione azonban kénytelen volt belátni, hogy könyebb volt megtervezni, mint megvalósítani.

- Professzor? Le kellene vennünk a méretet a ruhához... ha megkérhetném, vegye le a talárját...

- Hogy mit csináljak?!

- Nem azt kértem, hogy sztriptízt rendezzen, hanem hogy vegye le a köpenyét, hogy tudjak méretet venni!

Perselus lemondó sóhajjal kibújt a köpenyéből, és hagyta, hogy Hermione megmérje deráktól vállig a válszéleségét, a derékbőségét, a mellbőségét, és a csípőszélességét. Az utóbbinál, amikor a lány keze finoman súrolta a fenekét, és érezte, hogy öklönnyire szorul a gyomra, és minden akartaerejére szüksége volt, hogy mozdulatlan maradjan, és ne akarjon hozzá nyomulni.

Amikor ezzel végeztek, a lányok a szekrényhez mentek, és kiválasztottak egy citromsárga anyagot, amiből a dresszt fogják varrni. Piton rájuk  hagyta a tervezést. Egy darabig rendkívül jól szórakozott azon, ahogy a lelkes Creevy testvérek valósággal megkötözték Harryt a mérőszalaggal, vagy ahogy Mordon és Tonks azon kínlódtak, hogy megtanítsák Mr Weasleyt befűzni a cérnát. A Weasley testvérek viszont szereztek egy lavórt valahonnan, és azzal voltalk elfoglalva, hogy csigaházat csináljanak belőle.

Egy idő után azonban elunta a dolgot, és letelepedett az egyik székre, azonban nyomban fel is pattant: valaki ottfelejtett egy tűpárnát.

Hermione eközben mindent elkövetett, hogy eszébe jusson, milyen darabokból is volt összevarva az utolsó fürdőruhája. Amikor végre eszébe jutott, és megrajzolt a mintát, szépen megkérte Lunát, hogy hagyja abba a láthatalan kolpecmanók üldözését, és segítsen neki összefércelni. Amikor megvolt vele, elégedetten kivitte a ruhát a nappaliba, hogy Piton felpróbálhassa.

Amikor odaért, a bájitaltanár épp a hátsóját tapogatta - láthatóan beleült a tűpárnába. Hermione kénytelen volt elismerni, hogy rendkívül formás a hátsója - és ami azt illeti, méretvétel közben egyszer már hozzáért. Izmosnak is találta,de elhatározta, hogy arról még meggyőződik.

Perselus bosszús képpel elment a WC-be próbálni, és hamarosan úgy jött ki a ruhában, mint aki a nadrágjába eresztett.

- Miss Granger - mondta halkan, fenyegetően. - Ez a ruha szűk.

- Dehogy szűk! - tiltakozott Hermione összezárt fogakkal, három gombostűvel a szájában. - A hátából be kell venni, és itt egy kicsit kivágni, akkor nem fog hónaljban...

- Miss Granger! Jól feltételezem, hogy ezt a ruhát a saját fürdődresse alapján varta?

- Igen, na és?

- Kicsi.

- Miért lenne...

Piton elkeseredetten felsóhajtott.

- Nem jut eszébe kettőnk között semmilyen biológiai különbség, ami miatt ... nagyobb ruha kellene?

Hermione elsápadt, majd elvörösödött, mint a rák.

- Van fogalma róla, hogy milyen kényelmetlen, ha összenyomják?

- Azt hiszem, még ki tudom engendni. Itt van két gombostű, professzor. Menjen vissza a vécébe, és fejtse fel az alját, ahol a két rész össze van varrva. Aztán hajtsa egymásra a két fölös darabot, úgy, hogy kényelmes legyen, és tűzze meg ott, ahol ösze kell varrni, hogy kényelmesen elférjenek a... szervei.

Egy óra múlva már elintéztek rajta minden átalkítást, és Lunával késszre varrták az úszómezt.

Addigra, mire Piton professzor a citromsárga fürdőruhában, csupasz, görbe lábakkal és bakancsban ácsorgott a szobában, már a többiek is haladtak. Harryn rózsaszín tütü volt, igaz, felsője még nem volt kész, úgyhogy egy fehér férfitrikóban ácsorgott, az ikrek bevonták a lavórt papírmashéval, és befestették csigaháznak. Azzal voltak elfoglalva, hogy méretet vegyenek az igazgatóról a ruháhához, amihez majd hozzávarrják.

Mordon fején kis korona díszelgett, a kezében egy csillagban végződő pálca volt, a felsőtestén egy rózsaszín topp, alul nadrág. Mr Weasley és Tonky lelkesen dolgoztak a szoknyán.

Luna és Hermione hamar kiválasztották a szárny színeit - zöld, kék, sárga, piros rózsaszín. Találtak kartolapot, kirajzolták a körvonalakat, és megtervezték a mintát. Épp a színenként megfelelő darabokat kezdték kimásolni zsírpapírra, és onnan az anyagra, amiből ki lehet vágni, amikor Piton megállt Hermione széke mellett.

- Szent ég, ki látott már ilyen elfuserált mintájú pillangószárnyat?

Hermione roszallóan felnézett rá a varrásból, két gombostűvel a foga között.

- Egyszerűen elképesztő! Nem is így néz ki egy pillangószárny! És a másik oldalára hogyan... AU!

Hermione megelégelte a kommentárt, és egy laza mozdulattal az egyik tűt Piton hátsójába szúrta. Luna felnézett a varrásból.

- Valami baj van, professzor? Megharapta egy mákoncér?

---

Pitonnak nem volt több ellenvetése semmivel kapcsolatban. Csendesen tűrte, hogy Hermione bejelölje a ruhájánán a szárnyak helyét. Luna tartotta a késsz szárnyakat, Hermione pedig berajzolta a fürdőruhán, hogy hol kell varrni, és nem felejtett el fogásmintát venni Piton hátsójáról. Amikor a tanár először megérezte a mozgást, akkorára nyílt a szeme, mint egy galleon, de semmivel nem árulta el a ruháján dolgozó lányt. Hermione nem kicsit volt meglepve, amikor feladata befejeztével vissza akarta húzni a kezét, és Piton még "búcsúzóul' finoman hozzádörzsölte.

Luna az egészből nem vett észre semmit, az ablakon bámult kifele. Harry akkor sem látta volna, ha ott áll mellettük, mert a Creevy testvérek épp egy túl szűkre szabott topot próbáltak áterőltetni a fején, és rózsaszín anyag teljesen eltakarta a látását. Tonks és Mr Weasley nekik háttal áltak egy hokedlin álló Mordon mellett, és a térdig érő rózsaszín szoknyáját szegték, míg a varázsló a fogtündér fogas zsákjára festett mintát. Dumbledore épp próbált belemászni abba a fehér hálózsákba, ait az ikrek csigatestnek varrtak, de nem tudott rendesen egyensúlyozni benne, és hasra esett.

Egy órával később, amikor feltették Piton fejére a fehér papírcsíkra ragasztott fehér dróton lévő pamacsokat, amik a csápok akartak lenni, elégedetten nézek körbe. Már majdnem mindenki elkészült.Még pár perc, és Bufolt is befut.

Hamarosan nyílt az ajtó, és megérkezett a főosztály-vezető, a Reggeli Próféta fotósával, akiben Hermione Rita Vitrol csatlósára, Bozo-ra ismert.

- Csodálatos! -vigyorgott körbe elégedetten. - Megkérném a jelmezes versenyzőket, hogy álljanak egymás mellé, hogy készíthesünk egy képet!

Válogatott társaság volt, az biztos. Először Dumbledore (Az ikrek vágtak két lyukat a lábának, így a zsák egy az egyeben úszott utána a földön ) a csupasz, fehér szőrrel borított lábaival, egy lavóral a hátán,  Pitonéhoz hasonló csápokkal... életében senki nem látott még szakállas, szemüveges csigát.

Aztán Piton, sárga úszódreszben, színes szárnyakkal és a két bojttal - görbe lábakkal bakancsban.  Olyan mogorva kifejezés ült az arcán, hogyha illusztráció lett volna egy gyerekkönyvben, senki nem akarta volna még egyszer kinyitni.

Mellette egy falábú, össze vissza szabdalt arcú tündér, rózsaszín ruhában, csillagos varázspálcával, kis koronával, két különböző szemmel, és az orrából hiányzott egy darab.

Tőle jobbra pedig Harry egy tütüben, olyan szűk felsőben, hogy mozdulni is alig bírt.

- Nos lássuk... ment körbe Ludo. Nekem a tündér tetszik legjobban, tehát ma este Tonksra, Alastorra és Arthurra nem lehet szavazni. Most vacsora, aztán esti programnak közös játszás a játszószobában. Kilenckor szavazás, tízkor takarodó. Szép napot mindenkinek!

----

Hermione elégedetten nézte a konyhaszéken ülve, hogy Piton milyen gyorsan és tisztán mosogat. Egy pillanatra felötlött benne, hogy micsoda ideális férj lenne az ilyen - de elhessegette a gondoltot, és elbűvölten nézte, ahogy a mosogatás ritmusára mozgott a hátsó fele.

Egy fél óra múlva ismét a játszóteremben voltak, és unottan hallgatták (legalább is Hermione és Piton mindenképp) Ahogy Mr Weasley lekesen felolvassa a Twister szabályait.

- Ki akar kezdeni? - kérdezte az igazgató vidáman. - Senki? Akkor majd én.

Piros kéz. Mordon: sárga jobb láb. Harry zöld jobb kéz, Colin kék bal kéz, Hermione poros jobb láb...

Hamarosan átlátni alig lehett a kezek és lábak tengerén, és mivel Mordon a falába miatt elsőként esett ki, ő forgatta a korongot.

- Piton zöld jobb kéz...

Perselus nagy nehezen kirántotta Colin bal keze és Dumbledorejobb lába közül a kezét, és egy másik helyen, Hermione és Dennis között kezdett lefúrni. Út közben érezte, ahogy a keze hozzádörzsölődik Hermione melléhez, és csodálkozva vette észre, hogy azonnal kiugrottak a mellbimbói. Elhatározta, hogy ezt még megismétli.

- Arthur bal láb sárga...

Fred ebben a pillanatban elkezdte csiklandozni a mellette lévő Tonksot, aki azonnal összeesett, magával vive, és összenyomva az összes többi játékos végtagjait. George felordított, mert ő került alulra. Luna sikogatva próbált kiszedni az egyik karját Mr Weasley és Hermione lábai közül, Piton pedig megragadta az alkalmat, és észrevétlenül fogásmintát vett Hermionéről.

A játékot újra kezdték, és Mordonnak valami elképesztő szerencséje volt, mindössze az egyik lábát kellett az egyik folton tartania.  A többiek azonban közel sem jrtak ilyen jól: Fred hamarosan ki is esett, annyira kicsavarodtak a tagjai, így ő forgatta a korongot.

Ha Mordonnál össze voltak keveredve, Fred irányítása alatt a balsors üldözte őket. Mindenkinek mindig a legnehezebb helyzet jött ki. Hermionének már isznyúan fájt a dereka, és feladta. Amikor felpillantott azoban, meglátta, hogy Fred nem pörgetett: maga mondta, hogy ki mit csináljon, de a végtaghalmazban már senki nem tudott rá figyelni.

Amikor ezt Hermione szóvá tette, lincshangulat alakult ki.

A harmadik résznek csak a közepén jártak, amikor Fred, aki csak egy kézen és lábon támaszkodhatott, elengedett egy galambot. Ezek után mindenkinek a legnagyobb megkönnyebbülést jelentette, amikor Ludo hangja megkérte őket, hogy fáradjanak vissza a nappaliba, szavazni.

---

A versenyzők körbe-körbe leültek.

- Ki akar kezdeni?

Senki.

Piton felsőbbségesen megszólalt:

- Fred Weasley!

- Sajnálom, de  szerintem is Fred - mondta Hermione.

- Egyetértek - tette hozzá Luna, aki ennyi erővel a saját kiszavazására is rábólintott volna.

- Piton prfesszor - adta le a szavazatát Harry és Colinék készségesen másolták.

- Fred - mondta Tonks.

- Fred Weasley - tette hozzá Mordon.

- Luna - mondta Mr Weasley, akit a lány délután fejbe vágott egy enciklopédiával, hogy kikergese belőle a garbócsot.

- Luna - mondta Dumbledore, szintén az ütlegelés áldozata.

- Luna - mondta George, akit pedig feldüntött, és bezuhant a csillogó flitterek közé.

Fred dühösen nézett rá.

- Piton - mondta végül, de ez már nem methette meg. George csak későn kapcsolt, hogy ezzel kirúgta a testvérét.

Egy ajtó feltrult, és Ludo Bumfolt hangja szólalt meg:

- Fred weasley, kérlek hagyd el az épületet.

Fred halkan káromkodott egyet, majd távozott.