Jó reggelt itt lakók,
Ébredjetek fel,
itt van itt van Ludo bácsi,
Nektek éneke...

Bumfolt hangja úgy tolakodott be másnap reggel Piton fülébe, mitha mellette állt volna. Mordon hamarosan elhallgattatta az éneklő főosztályvezetőt, és amiket magában morgott, az gondoskodott arról, hogy senki ne kívánjon Bumfolt bőrében lenni, ha egyszer Mordon visszakapja a pálcáját.

Hermione álmosan betámolygott a fürdőszobába. A szemeit alig bírta nyitva tartani, így fel sem tűnt neki, hogy túl nagy a pára. Egyszer csak azonban rekedt éneklés ütötte meg a fülét:

- Meglátod, hogy elkaplak,
Azkabanba juttatlak,
ott fogsz majd megrohadni,
kellett neked gyilkolni!
mocskos szemét áruló,
átkozott halálfaló....

Hermione felpillantott a tüköbbe, és sikítva kimenekült a fürdőből. A hangra pár perc múlva Mordon is kijött a zuhany alól, egy szál törölközővel a dereka körül - amitől a többieknek is kedve támadt volna sikítani, az egyik kezében egy késsel.

Piton gúnyosan elmosolyodott: Eddig is biztos volt benne, hogy Mordon SOHA, SEHOVA nem megy védelem nélkül.

- Ki sikított? Ki van bajban? Kinek kell segíteni?

- Alasztor, Hermione sikított, és te leszel nagy bajban, ha a közeljövöben nem öltözöl fel,és nem zárkózol be a fürdőszobába, ha fürödni mész!

Hermione orrát valami kegyetlenül büdös csapta meg. A konyhából jött.

Feltépte az ajtót, és ott találta Mr Wesleyt. Az arca sugárzot a boldog izgalomtól, és feketéllet a koromtól. A serpenyőben valami nagyon büdös és égett hevert.

- Ah, Hermione! Egyszer olvastam, hogy a mugglik szoktak Falmbírozott dolgokat enni! Gondoltam, csinálok reggelire gy kis Falmbírozott szalonnát!

Hermione köhögve az ablakhoz tántorgott, és kinyitotta.

- Mr Weasley, a flambírozott, és nem falmbírozott, és azt nem így kell csinálni... csak a kevés alkoholt, amit ráöntenek, azt kell meggyújtani, nem az egész ennivalót! És szalonnát különben sem szokás flambírozni!

A többiek elképesztően hálásak voltak, hogy abból, amit a hűtőben találtak, Hermione tudott összehozni valami ehetőt. A szalonnát ugyanis ki lehettt dobni.

Reggeli után Mr Weasley lekesen jeletkezett mosogatni (Mindig is tudni akartam, hogy tényleg olyan jól dolgoznak-e azok a mugli tisztítószerek, mint ahogy mondják!) de a többiek inkább megkérték, hogy üljön le a kanapéra, és figyelje mikor jön Bumfolt. Még szerettek volna a közeljöőben is tányérokból enni. Mr Weasley tiltakozni akart, de mordon olyan képet vágott, hogy attól egy Magyar Mennydörgőnek is inába szállt volna a bátorsága.

Miután végeztek a redrakással, hamarosan nyílt az ajtó, és Ludo Bumfolt sétált be  rajta. Ez alkalommal narancssárga- kék kviddicstalárban. Hermone nagyon nem szerette volna tudni, hogy miért öltözik így, vagy hogy hol vette a ruháit.

- Szép jó reggel kív....

Bumfoltnak egy pillanatra elakadt a lélegzete, amikor Mordon megragadta a nyakát.

- Ha még egyszer - suttogta fenyegetően - énekléssel mersz ébreszteni minket, amit tőlem kaopz, azt életed végéig is emlegetni fogod, megértetted, fiacskám?

Amikor kicsit már liluni kezdett a főosztályvezető feje, Rémszem elengedte, és visszaült a többiek közé olyan arccal, mintha csak egy telefonhívást intézett volna el.

Ludo megdörzsölte a nyakát. Láthatóan nem tudta, mit mondjon erre, ezért inkább úgy tett, mintha mi sem történt volna. Piton viszont biztos volt benne, hogy ezzel az öreg exauror elvágta magát a kétezer galleontól. Meg abban is, hogy soha többé nem kell erre a repedtfazék kornyikálásra ébrednie.

- Nos... a mai feladatuk. Mára azt terveztem, hogy minden csapatnak el kell készítenie egy makettet mézeskalácsból. Hozzáadtunk egy termet ideiglenesen a Villához, ahol egy nagy konyhában, de mégis elkülönítve mind a négy csapat dolgozhat. A receptes könyveket és a hozzávalókat is ott találják. Nos, akkor lássuk az épületeket... Minden csapatból jöjjön ide valaki húzni egyet!

Dumbledore, mint akinek rugók vanak a talpán, megindult Ludo felé, belenyúlt a zsákba, és kihúzott egy kis képet.

- Áh! Egy székesegyház... sok sikert hozzá!

A citrompor kommandó két tagja eltűnt az extra ajtó mögött. Mr Weasley lelkesen jelentkezett, hogy válasszon valamit a villásdugó-kommandó tagjainak is. Tonks és Mordon összenézetk.  Pár perc múlva mindhárman csatlakoztak az igazgatóhoz és Georgehoz, hogy elkészítsék az Eifel-tornyot mézes sütiből.

Következőnek Hermione lépett a zsákhoz, és kihúzta a Római Panteon képét. Pitonnal és Lunával ő is belépett a konyhába - és eltakarta a szemét. Egy pillanatra azt hitte, meg fog vakulni a látványtól. Mordon egy rózsín-sárga, virágmintás kötényben feszített, míg Albus kötényén Mikiegerek ugráltak.

Luna elgondolkodva leült az asztalhoz. Nyilván azt várta, hogy Hermionéék kiadják az utasításokat.

Tonks a konyha másik végén már nagyban gyúrt valami bizarr színű tésztát, míg Mordonnak minden erejére szüksége volt, hogy Mr Weasleyt távoltartsa a turmixtól.

Piton aggódva nézett körbe. Rá volt írva, hogy még életében nem sütött mézeskalács-házat.

- Nos, professzor, szerintem először meg kellene terveznünk papíron, hogy milyen darabokra lenne szükségünk, aztán kivágni papírból, és utána meggyúrni csak a tésztát.

Idő közben a Creevy ikrek is megérkeztek, és leverten nézegették a budapesti Parlament képpét.

- Mi ez?

- Nem tom', biztos valami cirkusz...

- Rendben, Hermione. Hozok papírokat és ceruzát, a jelmezkészítésből biztos maradt. Addig Miss Lovegoodal összeállítharnák, hogy mi kell a tésztába, és amíg mi tervezünk, Miss Lovegood összegyúrhatja.

Piton sietve távozott, és a háttérben Mr Weasley rémült ordítása mindenkit biztosított arról, hogy végül csak sikerült közelebbről is megvizsgálnia a turmixot.

Amikor Piton belépett, és letelepedett az asztalhoz, Luna épp azon volt, hogy feltörje a tojásokat de előbb mindegyiket megkente hagymával, nehogy a zagyermászok belemenjenek a tésztába. Agy láthatalan hangszórón megszólalt Bumfolt hangja:

- Megkérem mindazokat a versenyzőket, akiknek a csapata már megkezdte a tészta elkészítését, hogy szíveskedjenek kötényt venni! A barna állószekrényben mindenki talált több méretben is.

Luna már épp emelte volna ki a tojásos lisztes kezét az edényből, és vészesen közel kezült Piton talárjához, amikor Hermione gyorsan kijelentette, hogy inkább csak maradjon, majd hoznak neki is egyet.

Amikor a szekrényhez értek, Piton hirtelen irigyelni kezdte Mordon köpenyét, és nem tudta eldönteni, hogy Bumfolt anyira ostoba-e, hogy ilyen anyagot sóztak rá, élvezi-e, hogy ilyen borzalmas vacakokban kell mászkálniuk, vagy a saját ízlését követi.

A kötények nagy rész a zöld lila, kék-narancs, rózsaszí neonzöld, neonsárga- hupilila színösszeállítású hátterén rajzfilmfigurák, plüss macik vagy kviddicsjátékosok röpödtek és ugráltak.

Végül Hermione talált magának egyet, amin csak helyes kislibák futkároztak, és a háttér is inkább csak egy rétre emlékeztetett, Pitonnak meg előszedett egy elviselhetőt, amin fehér-rózsaszín háttérben a Diesney hercegnők szedtek rózsát: Hófehérke, Jázmin, Hamupipőke, Belle...

Magában elmosolyodott a gondolatra, hogy mit szólnának a professzor tanítványai, ha meglátnák benne.

Mire visszaértek az asztalukhoz, Dumbledore, Colin és George elsősegélyt nyújtottak Mr Weasleynek, Mordon és Dennis pedig felmosta Tonksot, aki elájult a látványtól.

Lunán látszott, hogy gyrosan dolgozott, de közben viszketett az orra is, ugyanis az orra hegyén  egy lisztes-tojásos maszat éktelenkedett.

Piton és Hermione összenéztek, de nem szóltak semmit.

- Nos... kell egy nagy lap, amire az egészet rá lehetne tenni. Javaslom, hogy süssünk meg két tepsire való, nagy méretű, egyben lévő lapot, amit majd egymás mellé teszünk és a cukorhabbal összeragasztjuk.

- Minek akkora alap?

Hermione körbenézett, hogy nem hallja-e őket valaki, és akkor válaszolt:

- A Mézkalács-sütés titka, hogy nem túl kicsi darabokkal kell dolgozni, különben átáztatja őket a cukorhab, nem lehet kellően kicsi jégcsapokat készíteni. Na mármost... két sorban van 8-8 oszlop. Ezekhez gyúrhatnánk 16 hurkát, amit kettévágunk.hoszában. Az egyik oldala úgyis ellepospdik, amin sül. De ha két félhengert összeragasztunk, teljesen hengeres lesz.

Perselus bólintott.

- És egy villával megbarázdáljuk, hogy olyan legyen, mint a képen.

Aztán kell egy téglalap, ami az oszlopok tetejére kerül, aztán egy háromszög tympanonnak, aztán...

A háttérben Dennis próbálta levakarni Colin ujjait a mézes üvegről, míg Dumbledore könyékig dolgozott a ragadós maszában.Hermione magában hálát adott az égnek, hogy nem kell megenniük, amit sütöttek.

- Ez rengeteg lesz. Egy adag nagyon kevés. Szólok Lunának, hogy keverjen még egyet - a pillantása a hollóhátas lány felé esett, aki egy elképesztően kicsi gömböcöt gyurmickolt, és körülötte a földön minden tele volt tésztamaszattal.

- Vagy inkább elküldöm, hogy takarítson fel. Professzor, van kedve megtanulni, hogy lehet tésztát gyúrni?

Piton minden tiltakozása ellenére Hermione rábeszélte, hogy álljon oda a keverőtál mellé. Amikor a forró mézes ragadós vacakot próbálta kiszedegetni az ujjai közül, de csak egyre több lett, magában százszor is elátkozta azt, aki kitalálta a Jancsi és Juliska meséjét.

Eközben Hermione megrajzolta a kölönböző tartókat, tetődarabokat, falakat, Luna pedig unottan vagdosta ki őket a papírból, majd egy laza mozdulattal, amikor a még mindig a mézzel vacakoló Creevy testvérek nem látták, a fecniket beledobta a tésztájukba.

Mitán Piton kivakarta magát, megesküdött, hogy soha többé nem nyúl nyers tésztához, és míg Luna kinyújtota a lapot, elrohant kezet mosni.

A háttérben idő közben Dumbedore és George elkezdték felvágni a tésztájukat, Mordon, meg egy tökéletes profi hozzáértésével betette az egyetlen hatalmas gömböcbe gyúrt tésztát a sütőbe, míg Tonks azzal volt elfoglalva, hogy meggyőzze Mr Weasleyt: bekötött kézzel tényleg ne próbálja ki, hogy működik a sodrófa.

- Hermione - kérdezte a piszkosszőke lány álmatagon - a kupola félgömbjét hogyan fogjuk kisütni?

A Kupola! Te jó ég, a kupoláról teljesen elfeledkezett! A henger alakú falakat egy félbe vágott konvervdobozra simogatják majd rá, de ki kell találnia valamit a kupola félgömbjének!

Elindult, hogy körbenézzen a konyhában, magára hagyva Pitont és Lunát, hogy vágják ki a meglővő minta alapján a darabokat. Idő közben óvatosan kikerülte Tonkst, aki Mordonnal üvöltözött a buckóba sütött tészta miatt, a Creevy testvéreket, aki már mindketten az üveghez ragadtak, és próbáltak további segítséget szerezni, a vígan dudorászó Dumbledore professzort, és a citrompor-kommandó másik tagját, aki valami miatt nagyon vidám volt, és egy tubus ragasztó vége kandikált ki a zsebéből. Még nem talált semmi alkalmast, amikor iszonyatos üvöltés ütötte meg a fülét. Piton úgy ordított, mint akinek levágták az ujját.

Tudván, hogy Lunával hagyta egyedül, azonnal visszasietett az asztalhoz, ahol egy feldúlt tanár, és teljesen nyugodt Luna fogadta. Perselus a jobb kezével a bal mutatóujját markolászta, amin egy apró vágás volt.

- Professzor, mi történt?

- Megláttam, hogy Mr Weasley is lekapta a nyárnyakórt, és szólni akartam neki - felete Luna .- Egy pillanatra nem néztem oda, és véletlenül megvágtam az ujját a tészta helyett. De nem engedte, hogy bekössem, pedig van nálam egy egész bagyolgumó, ami gyorsan gyógyítja a vágásokat.

Hermione tetettett sajnálkozással Piton fölé hajolt.

- Jól van, nincs semmi baj. Viselkedj szépen bátran, mint egy igazi nagyfiú, és ha ügyes leszel majd kaphatsz egy kis fájdalomdíjat...

Piton felháborodottan felugrott, minden korábbi fájdalmát feledve, és épp azon volt, hogy valami roppant kellemetlent mondjona a lánynak, amikor Hermone felvette az asztalról a kést, és így folytatta:

- Kitűnő ötelet profeszor! Menjen, és keressen valamit, amin a kupola félgömbjét megsüthetjük! Átmérő 18 cm...

A tanár hamarosan eloldalgott, és Hermione mát az oszlopok kivágásával is végzett, mire megérkezett. A bal sze alatt egy lila folt volt, a jobb mutatóujja csúnyán vérzett, és egy kisci sántikált is.

- Te jó ég, mi történt?

- Semmi különös - felete egykedvűen. Hermione látta rajta, hogy ezzel próbálja helyreállítani az apró vágás miatt megcsorbult tekintélyét.  - Csak a Creevy testvéreknek, Georgnak és Alasztornak is ez kelet volna.

Ahogy Hermione felnézett, látta, hogy mások is sebeiket ápolgatják. Mordonak felrepedt az álla, és a kötényének elszakadt az egyik pántja, így az bánatosan figyegett mellette, a Creevy testvére lába is hozzáragadt az üvegyhez, és a helyeztük kezdett kritikus lenni, Gorge pedig vérző orrát ápolgatta.

Hermione előhalászott egy jégakut a mélyhűtőből, és Piton kezébe nyomta.

- Tegye a szemére! Ettől majd leapad. - közben maga sem tudta miért, kedvesen megsimogatta a jobb arcát. Nemsokára hozott gézt a fürdőből, és bepólyálta vele a tanár jobb mutatóujját.

Idő közebn a Creevy testvérek valahogy megszabadultak az üvegtől, és most Mordon elől memekültek, ugyanis a nagy rúgkapálás közben leverték a tepsijüket, amiben már a kivágott tésztadarabok voltak.

Míg Hermione elsősegélyt nyújtott, Luna rásimogatta az edényre a maradék tésztát, és az egészet betették a sütőbe.

Idő közben Mordon leállt a Creevy ikrek kergetésével, hogy segítsen Tonksnak kivágni (újra) a formákat, mivel Mr Wesleyre nem lehetett számítani.

Már jócskán elmúlt délután három óra, amikor végre kivtték a sütőből a kész darabokat. Dumbledore és George már nagyban ragasztották a katedrálisukat, de Hermione elképesztően gyanúsnak találta, hogy sehol nem lehetett cukorhabot látni.

Míg Luna óvatosan kiszedte a lapokat, és a két alaplapot egy nagy tálcára tette, Hermione és Piton megkeverték a cukorhabot. A porcukorhoz tojásfjérjét és narancslevet adtak, és robobotgéppel keverni kezdték. Mr Weasley azonnal megjelent a hangra, és saját épségének megóvása érdekében Piton kénytelen volt egy sodrófával megfenyegetni, ha nem tűniki el azonnal. A bekötött ujjú, hercegenő-mintás kötényt viselő,sodrófával fenyegetőző Piton azonban annyira humoros látvány volt, hogy Hemione majd megszakadt a nevetéstől, és kiemelte a járó gépet a félkész habból, ami mindent beterített. A Piton kötényén lévő Hófehérke nem bukott le időben a többiekkel együtt, és elkeseredetten próbálta a szeméből kitörölni a habot. Piton sértett pilanztást vetett a griffendélesre, amiért ki merte nevetni, de Hermione közelebb lépett hozzá.

- Cukros lett az orrod, tudtad? - kérdezte, és letörölte. - Az állad is...

Közelebb hajolt, és gyengéden megcsókolota az állát, miközben lenyalta a rajta lévő cukrot. Piton csak döbbenten állt a konyha közepén, nem tudván mire vélni atz egészet. Egyikük sem törődött vele, hogy Mordon és Geoge még az ollón való veszekedést is abbahagyták, ugyanis mindenki őket bámulta.

Hermione apró puszikat nyomott Piton arcára, és lassan halatt a szája felé. Amikora nyelve az egykori tanára ajkait kezdte ostromolni, Piton is magához tért, és átölelte a lányt. gyengéden a fogai közé fogta a lány alsó ajkát,  majd a nyelve  flefedező útra indult a szájában. Hermione elégedetten felnyögött, és a hang hatására Pitonban felágaskodot a férfi. Épp azon volt, hogy felbátorodva sikerén megfogja Hermione kemény hátsóját, amikor egy álmatag hang visszarántotta a valóságba:

- Hermione, mikor lesz már kész a cukorhab?

A lány úgy ugrott hátra, mint akit darázs csípett meg, és a többiek is lemondó sóhajjal folytatták a munkájukat. ( Mordon hirtelen maga felé rántotta az ollót, de Goeorge közben csavart rajta egyet, és kis híján felborultak. Itt lépett a képbe Dennis, aki kivette a kezükből, felvágott egy zacskó porcurkot, majd visszatette a döbbenettől dermedten álló küzdőfelek közé. )

Egy fél őra múlva Hermionének és Pitonnak már csak az oszlopcsarnokot kellett volna felállítania. A Háttérben Mordon és Mr Weasley hangosan üvöltöztek (Mr Wesley keze bennmaradt az épület belsejében, hogy tartsa a még meg nem kötött falakat, de a tető miután megkötött, nem tudtakihúzni. Azt akata, hogy szedjék le a tetőt. Mordon azt akarta, hogy szedjék le Mr Weasley kezét.)

A sütőből eközben sűrű fekete füst gomolygott - a Creevy testvérek legutóbbi tésztája.

Dumbledore s Georege büszkén álltak a katedrálisuk mellett, és azon igyekeztek, hogy az öszes illesztékbe cukorhabot nyomjanak. Hermione nem akarta tudni, hogy mivel állították össze.

- Ne, Luna, ne olyan erősen! Perselus, nyomd már be! - Piton, akinek a gondolatai még az előző csókjuknál jártak, elvörösödött a megjegyzésre.

A Creevy testvérek már teljesen elkeseredtek, és esélyük sem volt, hogy ki tudjanak sütni egy adag normális tésztát. Miután kidobták (az balakon) az öszeégett tésztát, valahogyan rátették a kezüket a villásdugó akciócsodort egyben megsült tésztabuckójára, és azzal próbáltak kezdeni valamit.

Amikor este Ludo Bumfolt kedélyesen megérkezett, az összes csapat, több-kevesebb büszkeséggel állt az építményei mellett.

Hermionééké fehér lett, egy az egyben, mert az utolsó pillanatban Luna leöntötte az egészet cukorhabbal.

Dennisék a Tonnkstól és Mordontól örörkölt tésztadarabra felrajzolták a parlament képét, de inkább egy mamut barlangrajzára emlékeztetett.

Mordonék végül (Mr Wesley kezének levágása nélkül) elékszültek az Eifel toronnyal, bár mivel kitörött az egyik lába, elég ferdén állt. A legszebb vitathatatlanul Dumbledoreék katedrálisa lett, de az élményen sokat rontott, hogy a Technokol Rapid semmivel össze nem téeszthető illata lengte körbe.

Rövid gondolkodás után Bumfolt kijelentette, hogy aznap este a Fekete Narglik csapata győzött, és Pitonra, Hermionéra és Lunára nem lehet szavazni.

Az egész napos főzöcskélés után nem csoda, hogy (Mr Weasley kivételével) senkinek nem volt különösebben kedve vacsorát készíteni, így beérték azzal a zacskó háztatrtási keksszel, amit Tonks talált a konyhaszekrényben.

Este felé mindenki abban reménykedett, hogy elmarad a kötelező játszóprógram, de csalódniuk kellett. Bumfolt hangja hamarosan beterelte őket a szobába, ahol már várta őket egy tábla Ki nevet a végén? Elektronikus dobókockával.

Elkeseredve egymásra nétek (Na jó, Dumbledore nem volt elkeseredve, Mr Weasley meg azzal volt elfoglalva, hogy a dobókocka gombját nyomogassa) és leültek az asztal köré. Luna két dobás között elővette a zsebéből a Hírverő egy gyűrött pédányát, Hermione pedig befészkelte magát Piton ölébe, ami kisebb látványosságot jelentett egy rövid időre.

Bár a bábuk egymás után rótták a köröket a táblán, Piton gondolatai messze jártak a játéktól. Hermionéra gondolt. És arra, hogy egy ilyen törékeny, gyönge nő hogy lehet olyen dög nehéz, és vajon ha végre leszáll a zsibbadó lábáról nem kell-e valemelyiket amputálni.

Este kilenckor ismét felharsan Bumfolt hangja, és Mordon elégedett arckifejezéssel kirántotta Mr Weasley kezéből a pittyegő dobókockát. Tonks egy megkönnyebbült mozdulattal a dobozba söpörte a figurákat, és George is csalódottan felállt. Nem sok kellett volna, hogy tesztelhesse az összegyűlteken a legújabb találmányukat...

A főosztályvezető azonban kedélyesen besétált.

- Nos, eljött a kiszavazás. Piton professzor, ön kit szeretne a Villán kívül látni?

Perselus tekintete egy pillanatra átsiklott Georgon, egy pillanatig elgondolkodott Tonkson és meglátta, ahogy Mr Wealey megpróbálja visszaszerezni az elektromos dobókockáját.

- Arthur Weasley!

- Igen, és is rá szavazok - mondta Luna könyedén.

- Sajnálom, Mr Weasley... - monta Hermione.

- Arthur... - mondta komoran Dumbledore.

- Colin - mondta George, reménykedve, hogy még nincs veszve minden...

- Colin - mondta Mordon.

- Colin - vette a lapot Tonks is.

- Colin - reménykedett Mr Weasley.

- Mr Weasley - mondta Colin és Dennis egyszerre.

- Sajnálom, Arthur - mondta az osztályvezető. - Kérem, hozza a csomagját, és fáradjon velem.

Mr Weasley lelombozódva bement a holmiaiért a szobába, és követte Ludot. Hermione azért észrevette, hogy az áhított "telekrtomos" dobókockát a zsebébe süllyesztette.