Piton elt�n�s�nek �s megker�l�s�nek szenz�ci�ja nem tartott sok�ig. Dumbledore hamarosan visszat�rt az irod�j�ba, �s Perselus eml�keit n�zegetve d�bbenten tapasztalta, hogy az id�sebbik Monstro volt a tettes – �s hogy elk�peszt�en �gyesen, a saj�t fi�nak haj�t tartalmaz� sz�zf�l�-f�zettel jutott be az iskol�ba. Ezut�n az igazgat� a tekerg�k t�rk�p�t m�dos�totta egy cseppet, hogy pirossal villogjanak azok a p�tty�k, akik m�snak l�tszanak, mint akik.

Ezt k�vet�en a Beauxbatonsba hoppan�lt – �s egyeztetett Madam Maximmal, hogy mit mondjanak Antoniusr�l, abban az esetben, ha a miniszt�rium �rdekl�dni kezd.

Cornelius Caramel azonban, �gy t�nt, nem k�v�n az �gyben nyomozni – viszont a Reggeli Pr�f�ta k�t h�tig harsogta a c�mlapon, hogy k�t �jabb hal�lfal�t siker�lt, a miniszt�rium er�fesz�t�seinek h�la, r�cs m�g� juttatni.

M�g interj�t is k�sz�tettek azokkal az �r�kkel, akik a cell�jukba z�rt�k a foglyokat.

Riporter:

- �s mit �rzett, amikor r�ford�totta Malfoy z�rk�j�ra a kulcsot?

- Hat�rozottan el�gedett voltam. �gy �reztem, v�gre megkapj�k azt, amit m�r r�g meg kellett volna.

- �s mi�rt pont �nre esett a v�laszt�s, hogy ezt a vesz�lyes rabot a cell�j�ba k�s�rje?

- H�t az egyszer� volt. Aznap hajnalban �n voltam szolg�latban, Nick Glothwery-vel. Amikor a folyos�n j�r�r�zt�nk, egyszer csak valami nagy foltot l�ttunk, amir�l kider�lt, hogy az �sszek�t�z�tt, eszm�letlen Lucius Malfoy �s Barnaby Zweller. Na, azonnal fogtuk �ket �s egy cell�ba z�rtuk.

- Mit nyilatkozott az int�zetnek ezzel kapcsolatban a Miniszter?

- Semmit. S�t, nagyon furcs�n n�zett, �s nem akarta elhinni nekem, hogy mi t�rt�nt, amikor jelentettem az esetet. Azt hitte, csak ugratni akarom. J� f�l �r�val k�s�bb csak Albus Dumbledoret�l kaptunk felvil�gos�t�st, eg�szen addig a Miniszt�rium mit sem tudott a dologr�l, pedig azt hitt�k, az auror f�hadisz�ll�sr�l k�ldt�k ide �ket a zsupszkulccsal.

- Elmondan�, mit tudott meg Dumbledoret�l?

- Nagyon sajn�lom, de az igazgat� meg�g�rtette velem, hogy nem t�rom a nyilv�noss�g el�…

Ezek ut�n persze �rthet� volt, ha a szerencs�tlen riportert�l r�vid �ton megszabadult a Pr�f�ta.

Az iskol�ban sokkal nagyobb szenz�ci�t jelentett a k�zelg� Valentin nap. M�rmint, a l�nyok k�r�ben. Izgatottan, csoportokba ver�dve �ld�g�ltek a folyos�n, �s titokzatosan susmorogtak arr�l, ki kinek mit sz�nd�kozik k�ldeni.

A fi�k mindebb�l csak annyi vettek �szre, hogy a l�nyokkal valami m�r megint nem stimmel.

- Ha nem tudn�m, hogy Ginnynek csak augusztusban lesz a n�vnapja, azt hinn�m, amiatt vet r�m ilyen pillant�sokat.

- �n nem tudom, mikor van Angelina n�vnapja – vallotta be Dean. – De az biztos, hogy nem most, �s nem amiatt sustorognak. �gy �rtem, nem lehet az �sszes l�nynak egyszerre, nem?

- Komolyan, k�sz katasztr�fa. L�tn�tok, hogy egyik m�sik milyen pillant�sokat k�ld fel�m, pedig �n nem is j�rok egyikk�j�kkel sem! Ett�l kezdek ideges lenni… mintha egy �jabb b�l k�zeledne. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem ez az egy is el�g volt.

Seamus elvigyorodott.

- �n szeretek t�ncolni… vagyis, szeret�nk, de mindketten egyet�rt�nk benne, hogy valami p�rg�s rock-sz�m sokkal jobb lenne…

Neville is elgondolkozva n�zett a t�zbe.

- Nem lehet, hogy ilyenkor a tavaszt �rzik, �s mindre r�j�n valami „szerelmes akarok lenni” dolog?

- Nem hiszem, Longbottom – felelte Piton, �s beny�lt a tal�rja zseb�be, el�h�zva egy napt�rat. – L�ssuk, mi… oh, ne.

- Mi az? – k�rdezt�k k�rusban.

- Valentin nap. – felelte sz�kszav�an. Pillant�sa egy m�sodpercre elid�z�tt Hermion�n, aki nagy gesztusokkal magyar�zott valamit – feltehet�en, hogy mit fog csin�lni a haj�val a nagy napra.

Ron megvet�en horkantott.

- Csak nehogy valaki �gy dekor�ljon m�r megint, mint Lockhart…- jegyezte meg Dean.

- Ja, az a konfetti valami rettenetes volt… az ember  nem tudott egy szelet szalonn�t megenni… - eml�kezett vissza Ron.

- Ink�bb azon izguljatok, hogy Dumbledore ne dekor�ljon – vetett k�zbe Piton egy kaj�n vigyorral. – Ha j�l l�ttam egyik reggel arr�l gy�zk�dte McGalagonyt, hogy igenis j� �tlet egy napra r�zsasz�nn� v�ltoztatni mindenkinek a tal�rj�t.

Seamus olyan hangokat adott ki, mint aki k�sz�l megfulladni.

- Hogy n�zn�k ki r�zsasz�nben?

- Az m�g csak hagyj�n – vetette oda Dean. - K�pzeld csak el, hogy n�zne ki Dumbledore vagy Hagrid bugyir�zsasz�nben.

Piton szeme el�tt egy pillanatra megjelent a k�p, �s szinte fizikai f�jdalmat okozott a gondolat.

Ron elmer�lten n�zte a l�nyok besz�lget�s�t.

- Tudj�tok, nagyon k�v�ncsi lenn�k, mi lehet ilyen rettenetesen fontos, izgalmas, �s �rdekes, hogy �r�kig k�pesek r�la besz�lni… egyszer szeretn�m hallani, mir�l besz�lnek.

- Csak �vatosan az ilyen k�v�ns�gokkal, Weasley – veregette v�llon Perselus nevetve. – Amikor �n utolj�ra ilyesmit k�v�ntam, annak a t�rsas�gnak a tagja lettem. Persze ha te szeretn�l l�ny lenni…

Ron v�laszk�nt hozz�v�gta Hermione r�nasz�t�r�t. Amit az iskolaels� nem d�jazott.

- Na j� – jelentette be Piton, �s fel�llt az asztal mell�l. Hamisan a t�bbiekre kacsintott, �s a fej�vel a l�nyok asztala fel� b�k�tt. Figyelj�tek! –volt az �zenet. – Azt hiszem, �s megyek, besz�lek Bimba professzorral. J�l j�nne p�r sz�l r�zsa. Vagy legyen ink�bb liliom? Szerintetek mit szeretnek a l�nyok jobban?

A fi�k majd megfulladtak az elfojtott nevet�st�l, amikor �szrevett�k, hogy a m�sik asztaln�l mindenki mozdulatlann� dermed.

- �n nem vacakolok vir�ggal – f�zte tov�bb Ron. – �n k�ld�k mindegyiknek egy k�peslapot, amin az �ll, hogy egyetlen szerelmemnek.

- �n azt hiszem, r�ntott h�st fogok csomagolni, vagy makar�nit. M�g nem d�nt�ttem el. – alig volt ideje Seamusnak v�gigmondani, a m�sik asztal fel�l d�szp�rn�k zuhataga ter�tette be �ket. Minden esetre Pitonnak volt egy olyan �rz�se, hogy h�rm�juk k�z�l Seamus t�nyleg nem viccelt. �s ami m�g rosszabb, hogy Vi�nak is tetszeni fog az aj�nd�k…

A k�vetkez� p�r napban Piton l�zasan t�rte a fej�t, hogy mit vegyen Hermion�nak aj�nd�kba. Rengeteg minden megfordult a fej�ben, de egyik �tlet rosszabb volt, mint a m�sik. Valahogy �gy �rezte, mintha egy Ron Weasley �s egy Seamus Finnigan k�lt�z�tt volna a fej�be, �s meg�ll�s n�lk�l k�rd�sekkel, v�laszokkal, �tletekkel bomb�zt�k. Sosem hitte volna, hogy ilyesmi vele is el�fordulhat. De persze azt sem gondolta volna, hogy valaha szerelmes lesz. �s elvesz�ti az esz�t.

- Mit kell vacakonli? kim�sz, �s kih�zol p�r vacak vir�got Bimba kertj�b�l – nyaggatta Ron.

- Az h�lyes�g – replik�zott Seamus. –Mindenki tudja, hogy Hermione a k�nyveket szereti. Via is. Meg is vettem neki a Mocs�ri fantom leg�jabb b�rk�tetes kiad�s�t! Te is megvehetn�d!

- Hermione nem szerei a horrort! – tiltakozott Ron.

- De azokat a b�d�s gyomokat se! Akkor ink�bb vegy�l neki valami erotikus k�nyvet, abb�l te is profit�lhatsz, ha beindul �s …

- Te csak arra tudsz gondolni? Egy enciklop�dia lenne az igazi. Abb�l meg tudn� �ri az �sszes h�zi-feladatodat…

- Antonius meg tudja �rni maga is! Ellenben unalmas ha neki kell k�zimunk�znia… b�r, az is igaz, hogy az ut�bbi id�ben nem szorult r�..

- Mi?... Hogy iz�.. NEM! – h�r�gte Ron lil�ra v�lt arccal!

- Hagyj�tok m�r abba!

Harry, Ron �s Hermione �rtetlenkedve pillantottak r�.

- Valami baj van, Allyway? – k�rdezte McGalagony. Piton d�bbenten pislogott az el�tte �ll�, g�lyal�b� ny�lra, amelyik nagy �lvezettel r�gcs�lta Ron tolltart�j�t. Ezt meg hogy a fen�be hozta �ssze?

- Nem, tan�rn�, nincs semmi… - motyogta. – Mi van? – n�zett inger�lten Ronra.

- Semmi, csak nem k�rn�d meg ezt az … iz�t, hogy ne az �n tolltart�mat r�gja?

Piton bossz�san legyintett egyet a p�lc�j�val, mire a tolltart� darabokra potyogott. Legal�bb olyan meglepetten n�zte az eredm�nyt, mint a t�bbiek.

- Mondj�tok – k�rdezte – ha az ember szerelmes, teljesen megh�ly�l?

- IGEN! – �v�lt�tte �t a termen Seamus.

---

Perselus ott �llt Roxmorts hat�r�ban, a Valentin-nap el�tti utols� alkalommal, �s m�g mindig nem tudta elk�pzelni, mit vegyen Hermion�nek. Nagy nehezen siker�lt lebesz�lnie Harryt arr�l, hogy Ruh�t vegyen Ginnynek – nem volt egyszer�, de amikor a kis t�l�l� esz�be jutatta, hogy m�r az milyen neh�zkes volt, amikor leszedett neki egy mikul�scsomagot az oszlopok tetej�r�l, Harry is bel�tta, hogy sokkal jobb lesz, ha ruhav�s�rl�si utalv�ny vesz neki. Elgondolkodva n�zegette a Kviddics a jav�b�l kirakat�t – ahol nem meglep� m�don Ron csorgatta a ny�l�t a leg�jabb sepr�ket n�zegetve. Valahogy Seamust is siker�lt r�besz�lnie, hogy menjen vele – �s ett�l Perselusnak az a megmagyar�zhatatlan �rz�se t�madt, hogy id�n Ol�via McGalagony vagy egy sepr�t, vagy karbantart�t, vagy kieg�sz�t�t fog kapni aj�nd�kba.

Sz�rakozottan v�gign�zett az �ton, ahol r�zs�k voltak szerte-sz�t sz�rva. H�t igen. Neville vett vagy egy �lre val� r�zs�t, de hogy minek, el sem tudta k�pzelni.

Hamarosan Parvati Patil �s Lavander Brown haladtak el mellette.

- Tavaly azt �rta: „ A szemed, ak�r a legcsod�sabb forr�s, tiszta �de, ha belen�zek el�mt�rul a l�t minden sz�ps�ge.”

- Jaj, de romantikus!

- Igen, olyan aranyos volt! K�r, hogy h�rom h�t m�lva azzal liba Liza Turpinnal kezdett j�rni… szerinted Ron fog nem ilyesmit �rni?

- Biztos!

Piton nem akarta ki�br�nd�tani, hogy Ron legfeljebb l�z�lm�ban �rna ilyet, ha valamivel nagyon elrontotta a gyomr�t…

Hamarosan kil�pett az �zletb�l Ron �s Seamus, az ut�bbi fontoskodva markol�szva egy zacsk�t.

- Haha! Megvan a t�k�letes aj�nd�k! – Piton biztos volt benne, ak�rmi is van abban a dobozban, Vi�nak tetszeni fog. Minden m�s n�nem� l�ny viszont a fej�hez v�gn�.

- Mit vett�l? – k�rdezte tettetett udvariass�ggal.

- Ezt n�zd! – azzal b�szk�n kih�zott a zacsk�b�l egy m�retes bugyit. A kedvenc kviddicscsapat�nak sz�neiben �s embl�m�j�val.

- Oh, h�t ez… nagyon figyelmes.

- Szerinted – k�rdezte, �s suttog�ss� halk�totta a hangj�t – szerinted Vi�nak tetszeni fog?

Kettej�k�n k�v�l m�g mindig senki nem tudott Seamus �lete nagy szerelm�r�l.

- Biztos vagyok benne – jelentette ki Piton, �s gyorsan od�bb�llt, miel�tt a sz�ke gyerek a t�bbi szerzem�ny�t �s v�gigmutogatn�.

Piton elgondolkodva, c�l n�lk�l r�tta az utc�t, de egyik bolt sem �gy festett, mintha valami megfelel� lett volna benne. Id� k�zben bel�pett a H�rom Sepr�be is, de nagyon gyorsan ki is menek�lt. Flitwick professzor, megel�zend� a Valentin-napot, fizetett egy p�r k�rt a koll�gan�inek- akik egyre jobb hangulatban voltak.

�szre sem vette, merre viszik a l�bai. Egyszer csak azon kapta mag�t, hogy m�r percek �ta egy �kszer�zlet kirakat�t b�mulja, an�lk�l, hogy b�rmit felfogott volna abb�l, amit l�t. Megvonta a v�ll�t. Kar�csonyra kapott �kszert, unalmas lenne megint… azon volt, hogy tov�bb induljon, amikor valami csillog�n megakadt a tekintete.

Megtorpant, �s visszan�zett. Gy�r�k. Egy hatalmas, fekete b�rsonydobozban gy�r�k hevertek.

A gondolatra a sz�ve hevesebben kezdett dobogni, �s hirtelen esz�be jutott az �j�vi fogadalma:

Megmondom Hermion�nek, ki vagyok, persze, csak miut�n megk�rtem a kez�t…

Nem lenne m�g ez egy kicsit korai?

De olyan romantikus…

Alig, hogy �sszej�tt�nk…

H�lye! M�r november �ta egy�tt vagytok! Febru�rban lesz 4 h�napja!

Csak n�gy h�napja!

�s mire akarsz v�rni? Hogy megunjon? Mert akkor hajr�…. Vagy szerinted lesz m�g valaki rajta k�v�l, aki elvisel?

Nem… de ha nemet mondd?

Akkor majd megpr�b�lod m�g egyszer, meg m�g egyszer…�s k�l�nben is, ha igent mond sem jelent semmit, mert ez csak eljegyz�s lenne, nem r�gt�n esk�v�! Ha annyira nem j�n be valami, m�g mindig visszadobhatja!

�s ha…

Legy�l m�r griffend�les, �s szedd �ssze magad! K�l�nben is, jobb, ha most megteszed, am�g m�g nem tudja ki vagy…. am�g �nmagad lehetsz.

De ezzel becsapom…

�gyis megmondod neki, nem? Akkor meg? Csak lehet, hogy �gy nagyobb az es�lye egy igennek! Legy�l m�r ennyire mardek�ros!

Perselus pedig hallgatott a bels� hangra, �s bement, �s v�lasztott egy feh�rarany karikagy�r�t.

- Igaz�n j� �zl�sed van, Dr�g�m – komment�lta az elad� a v�laszt�st, b�r s�t�tt r�la, hogy nem gondolja komolyan, amit mondott.  – D�szdobozt?

- Igen, k�rn�k…

Az elad� feltolta l�ncokkal, k�vecsk�kkel d�sz�tett rettenetes szem�veg�t a homlok�ra, �s kih�zott egy fi�kot, majd kotor�szni kezdett. Id�r�l id�re a t�m�nytelen l�nc, ami a nyak�ban l�gott, hozz�ver�d�tt a fi�k sz�l�hez. Amikor Piton bel�pett az �zletbe, egy pillanatig elgondolkodott rajta, hogy az elad� seg�ts�g�t k�ri – de azonnal letett r�la, amikor megl�tta, hogy a z�ld pul�ver�re egy narancss�rga Walpurgis Le�nyai p�l�t h�zott…

- N�zd, van zongora alak�, zsir�fos, madaras, kuty�s, ez egy j�pofa, anat�miailag pontos sz�v…

- Nincs valami teljesen egyszer�?

A boszork�ny bosszankodva a pultra csapott egy piros kis b�rsonydobozt.

- Ez plusz k�t sarl� lesz.

---

Az elk�vetkez� h�ten Piton egyre �s egyre t�bbet gondolt a gy�r�re, ami a l�d�j�ban hevert. Min�l t�bbsz�r k�pzelte el, ann�l biztosabb volt benne, hogy j� �tlet megk�rnie Hermione kez�t. Id�r�l id�re azon kapta mag�t, hogy l�ny a l�ny ujjait b�mulja, azt k�pzelve, hogy a t�le kapott gy�r� ragyog rajta. Valah�nyszor esz�be jutott, hogy most, tal�n �let�ben el�sz�r igazi csal�dja lesz, melegs�g t�lt�tte el, �s mosolyognia kellett. Biztos volt benne, hogy Hermione az, akivel a h�tral�v� �let�t le karja �lni. Est�nk�nt pedig, amikor �ssze h�zta az �gy a f�gg�ny�t, �jra �s �jra lej�tszotta maga el�tt, hogy mit fog mondani. Csak azt nem �rtette, mi�rt nem jutott hamarabb esz�be.

Amikor elj�tt a nagy nap reggele, Piton l�tta, hogy nem � az egyetlen aki k�l�n�s gonddal �lt�zik. �s f�s�lk�dik. B�r ez ut�bbi Harryn semmilyen szemmel l�that� nyomot nem hagyott, ha nem sz�m�tjuk, hogy tisztess�gesen leizzadt bele. �gyhogy elment f�r�dni, �s �gy d�nt�tt, ink�bb f�lzsel�zi a haj�t. Hogy legal�bb l�tsz�djon, hogy csin�lt vele valamit.

Piton azon volt, hogy felh�zza az egyik zoknij�t, amikor Seamus t�ncolt �t el�tte.

- T�- D�mm! Na mit sz�ltok? Ezt m�ra tartogattam! Ez az �n szerencsehoz� �rhaj�s als�nadr�gom!

- Egyszer�en csod�s – jegyezte meg szarkasztikusan, �s becsukta a szem�t, att�l tartava, hogy a l�tv�ny s�lyos agyi k�rosod�st fog okozni.

- H�, Seamus! Nekem van szerencsehoz� �rhaj�s zoknim – kiab�lt oda Ron kaj�n vigyorral. – Kell?

Seamus egy nemzetk�zi jelz�ssel adta tudt�ra, hogy nincs elragadtatva a legkisebb Weasley fi� humor�t�l.

- T�nyleg, Neville, minek vetted azt a halom r�zs�t? – �rdekl�d�tt Harry, a vizes haj�t t�r�lgetve egy griffend�les t�r�lk�z�vel.

- Nos, �n… �gy gondoltam, hogy sz�gyen lenne r�nk, fi�kra n�zve, ha nem kapna minden l�ny legal�bb egy sz�l vir�got, �gyhogy az �vfolyamunkban vettem mindenkinek…

- Piton �s Dean �gy pattantak fel, mintha bolha cs�pte volna meg �ket. 

- Ne agg�djatok, Hermion�nek �s Angelinanak nem mertem k�ldeni…

Perselus erre csak b�lintott, �s �szrev�tlen�l els�llyesztette a b�rsonydobozta a zseb�ben, majd az ajt�hoz l�pett, �s kinyitotta.

- Gyer�nk vil�g! K�szen �llok, hogy megk�zdjek veled! – Jelentette be Ron, �s k�vette az exb�jitaltan�rt. �gy t�nt azonban, hogy a vil�g m�g jobban k�szen �ll arra, hogy megk�zdj�n Ron Weasleyvel, ugyanis p�r �ra m�lva a fi� m�r ism�t a szob�j�ban kuksolt. S�rtetten, ami�rt kiz�r�lag egyetlen szerelmes levelet kapott. Nem mintha az nem lett volna el�g �h�tatos.

Dr�ga egyetlenem,

N�lk�led, �res az �letem. Ha felkelek, ha lefekszek, csak r�d gondolok, �s sz�vem �rted �g. Ha szemeidbe, azokba a tiszta forr�sokba n�zhetek, elfelejtem, hogy rossz is van a vil�gban. Te vil�g�tasz nekem a s�t�t �jszak�ban. Ut�nad eped sz�vem forr� v�gyakoz�ssal, s ha l�tlak, rep�lni tudn�k a boldogs�gt�l.

El�g, ha r�d gondolok, �s �n tudom a vil�g leghatalmasabb patr�nus�t megid�zni. �gek �rted szerelmem, te vagy a mindenem. El�g egy sz�, �s l�baid el�tt heverek.

Tal�lkozz k�rlek velem. V�rni foglak, a sz�mmisztika teremhez vezet� �ton, a p�pos banya szobr�n�l.

K�rlek, esedezem, ne t�rj �ssze egy r�d v�r� sz�vet!

�s hozz magaddal �vszert!

�lel: Draco

B�r az igazat megvallva Draconak sem volt j� napja. M�g csak a reggelin�l tartottak, amikor Pansy Parkinson a k�nnyeivel k�szk�dve berohant a terembe, sz�tverte Neville r�zs�j�t a fej�n, �s s�rtetten k�z�lte a g�r�nyfi�val, hogy t�le azt�n ne v�rjon semmit ezut�n, ha arra sem veszi a f�radts�got, hogy legal�bb egy levelet �rjon neki Valentin Napon. �s az ifjabbik Malfoy hi�ba bizonygatta, hogy � m�r �rt neki…

---

Piton idegesen dobolt az asztalon. Hermione m�g mindig nem volt sehol. Harry is mind gyakrabban pillantott az �r�j�ra, Ginnyre v�rva. Az egyetlen dolog, ami valamelyest megnyugtat� volt sz�mukra, hogy McGalagonynak m�gis siker�l valahogy lebesz�lnie Dumbledoret a r�zsasz�n ruh�s �tlet�r�l. Azok a helyes kis sz�vecsk�k, amik a must�rba potyogtak, meg igaz�n nem okoztak nekik annyi gyomorg�rcs�t, mint az elk�vetkez� randev�. Hamarosan azonban kiny�lt az ajt�, �s bevonultak rajta a griffend�les l�nyok. D�sztal�rban, frizurak�ltem�nyekkel.

Piton m�g l�tta, ahogy McGalagony b�szk�n v�gign�z rajtuk, Ol�via pedig megvet�en felh�zza a sz�ja sz�l�t. A k�s�bbiekben azonban mindenki m�s megsz�nt sz�m�ra l�tezni.

F�l�llt a hely�r�l, �s Hermione el� sietett.

- Hermione? Gy�ny�r� vagy ma reggel… - dadogta.

- K�sz�n�m, Antonius – felelte a l�ny v�rakoz�an.

- �hm… megtenn�d, hogy velem reggelizel?

- Persze – felelte n�mi csal�dotts�ggal a hangj�ban, l�tva, ahogy Ginny Harry nyak�ba ugrik a v�s�rl�si utalv�nyt szorongatva. Perselusba bele�t�tt a felismer�s, hogy a l�ny azt hiszi, elfeledkezett a Valentin-napr�l.

K�zelebb hajolt, �s puszit nyomott az arc�ra, majd a f�l�be suttogta:

- Van sz�modra egy meglepet�sem…. de csak akkor akarom odaadni, ha majd kettesben lesz�nk…

Hermion�t el�nt�tte a p�r, �s azon volt, hogy �lmai lovagja nyak�ba vesse mag�t, �s megcs�kolja, de Perselus m�r visszah�z�dott, �s k�zen fogva az asztalhoz vezette. Ak�rmennyire szerette is Hermion�t, nem gondolta, hogy a Nagyterem ide�lis hely a cs�kol�z�sra. Mondjuk �jszaka, amikor �res, izgalmas kaland lenne, de nem amikor mindenki az embert b�mulja…

Le�ltek az asztalhoz, �s Perselus Hermione f�l�be s�gta:

- Mit sz�ln�l, ha az egyik este, �jszaka kisz�kn�nk a toronyb�l, �s kipr�b�ln�nk a tan�ri asztalon?

Hermione v�r�s lett, mint a r�k.

- Csak l�thatatlanul, Antonius.

- Zseml�t?

----

�r�k k�zben Piton l�tta Hermion�n, hogy �lland�an elkalandozik a figyelme, �s biztos volt benne, hogy �let�ben el�sz�r, de �gett a v�gyt�l, hogy v�gre kics�ngessenek. Amikor v�gre megszabadultak McGalagony �r�j�r�l, Piton szeretett volna vacsor�zni – elv�gre, m�giscsak f�rfi volt. Hermione azonban az egyik sarokn�l beh�zta mag�val egy kihalt folyos�ra, nekiszor�totta a falnak, �s szenved�lyesen megcs�kolta. Pitonnak pillanatok alatt elm�lt az �hs�ge.

- Eg�sz nap arra v�rtam – suttogta, mik�zben az ujjai Perselus inggombjaival j�tszottak, hogy sz�pen, egyes�vel… - elharapta a mondatot, �s ism�t nekiszor�totta a fels�test�t a volt b�jitaltan�r mellkas�nak, mik�zben az ajkaival Perselus f�lcimp�ival j�tszott.

Pitonnak sem volt t�bbre sz�ks�ge, azonnal mag�hoz h�zta a l�nyt, amennyire m�g tudta, �s el�gedetten felny�g�tt, amikor a tal�rj�n kereszt�l hozz�d�rzs�l�d�tt a mereved�s�hez. El�gedetten massz�rozta Hermione fen�kg�mbjeit, amikor hirtelen felemelkedett a falik�rpit, �s a kis t�l�l� h�tr�lt be rajta – bek�t�tt szemmel. Egy vihog� Ginny Weasley k�vette.

- Oh…. hmm, nem tudtam, hogy ez a folyos� m�r foglalt… eln�z�st…

- Nincs semmi, nem sz�m�t – jelentette ki Piton, �s gyorsan kih�zta a kez�t a l�ny tal�rja al�l. Mi �pp… menni k�sz�lt�nk…

- Aha – felelte Ginny szkeptikusan, de Perselus k�zen fogta bar�tn�j�t, �s mag�val vonszolta fel a l�pcs�n.

- Keress�nk egy kev�sb� forgalmas helyet – jelentette ki, �s m�g jobban meger�s�d�tt az elhat�roz�sa, amikor a lentr�l j�v� cuppog� hangokhoz csatlakozott Dean szabadkoz�sa is.

Nem sokkal k�s�bb a hetedik emeleti folyos�n tal�lt�k magukat. a Sz�ks�g szob�j�nak ajtaj�ban.