Hermione szemei felpattantak, amikor meghallotta, hogy a tan�r egy helyben toporog, �gy pr�b�l felmelegedni.

- Professzor? – kock�ztatta meg.

- Tess�k, Miss Granger.

Meg fog f�zni.

- Ezzel tiszt�ban vagyok, csakhogy nincs t�bb k�penyem.

Hermione nyelt egyet.

- Mi�rt nem �l ide mell�m? Ha… ha �sszeh�zzuk magunkat, ketten is elf�r�nk alatta.

- Miss Granger, nem hiszem, hogy ez hely�nval� lenne. Maga a tan�tv�nyom.

- Igen, de…

- DE?

Hermione nem tudta, mivel gy�zhetn� meg.

- F�zom.

- �n is, Miss Granger, �s a k�penyemet m�r odaadtam.

Hermione elvesztette a t�relm�t.

- A csod�ba is! Csak az hi�nyzik nekem, hogy m�g meg is f�zzam! Lehet, hogy nem �n vagyok a vil�g sz�pe, �s sz�vesebben aludna Pamela Andersonnal, de egy �jszak�t akkor is ki fog b�rni egy tud�l�kos, minden l�ben kan�l griffend�lessel! Ne agg�djon, nem mondom el senkinek, hogy id�ig s�llyedt.

Piton csod�lkozva n�zett a l�nyra. Nem �rtette a heves reakci�j�t.

Sz�talanul hagyta, hogy Hermione oda�lj�n mell�, �s kettej�kre ter�tse a k�peny�t. A l�ny felh�zta a t�rd�t, �s �sszeg�mb�ly�d�tt, hogy min�l kev�sb� kelljen Pitonhoz �rnie. Az �ll�t a t�rd�re tette, �s �gy meredt maga el�.

- Ki az a Pamela Anderson? – k�rdezte v�g�l.

- Egy sz�ke mugli sz�n�szn�. A fi�k k�r�ben roppant n�pszer� a hatalmas, szilikonmellei miatt.

Piton �rezte, hogy kezd lecs�szni a h�t�n a k�penye, ez�rt ut�na kapott, �s visszah�zta, Hermion�t pedig mag�hoz �lelte.

- Miss Granger, legyen egy kicsit t�bb �nbecs�l�se – mondta halkan. – Szerintem maga igaz�n sz�p n�v� �rett. Ne t�r�dj�n vele, hogy a t�bbi l�ny, vagy az idi�ta �vfolyamt�rsai mit mondanak. Nem att�l lesz sz�p valaki, hogy k�t kil� fest�ket ken mag�ra, vagy olyan ruh�t vesz fel, amib�l mindene kil�tszik. Nem is att�l, hogy �tkil�s g�r�gdinnye melleket csin�ltat mag�nak.

Hermione csod�lkozva n�zett fel a tan�rra, �s tal�lkozott a tekintet�k. Biztos volt benne, hogy el tudna veszni azokban a fekete szemekben.

- Gondolja?

- Tudom – felelte.

Hermione elengedte a t�rd�t, �s k�zelebb f�szkel�d�tt Pitonhoz, mik�zben �gy tett, mintha a k�penyt igazgatn�.

Odakinn megeredt az es�. A cseppek hangos kopog�ssal vert�k a folyos� bord�s ablakait, Hermione pedig csendben hallgatta az es�t, �s a mellette fekv� f�rfi szab�lyos l�gz�s�t. Piton sem tudott aludni. Azt hitte, a l�ny a karjaiban m�r r�g alszik. Nem mozdult. Nem akarta fel�breszteni. Hermione mocorgott. Zsibbadt a nyaka, nem tal�lta, hova tegye a fej�t. V�g�l Piton v�llg�dr�be f�rta, �s hallgatta az es�t, a b�jitaltan�r l�gz�s�t, �s a sz�vver�s�t. Azt hitte, m�r alszik. Becsukta a szemeit, �s hamarosan m�ly �lomba mer�lt.

Piton �rezte, ahogy a l�ny eg�szen hozz� b�jt. Egy keser� gondolat odabenn azt mondta, ez csak a hideg miatt van. Alszik. Nem tudja, mit csin�l. Ha lenne m�s, r�d se n�zne. L�ttad azt is, hogy pillantott Weasley ut�n. Nem mozdult. Idej�t sem tudta m�r, mikor aludt mellette valaki. Vagy… mikor akarta valaki meg�rinteni, �s nem az�rt, hogy beh�zzon egyet, vagy gyomorba r�gja. Hirtelen nagyon, nagyon szerette volna, ha m�g sok reggel �bredhetne Hermione mellett. A l�ny fordult egyet �lm�ban �s fel�hajtott, az egyik kez�t pedig Piton mellkas�ra tette.

---

M�snap reggel a b�jitaltan�r �bredt fel els�nek. Nem tudta, mi baja lehet, de �r�letesen zsibbadt a karja. Kinyitotta a szem�t. El�sz�r nem akarta meg�rteni, mi t�rt�nhetett, majd lassan esz�be jutottak az el�z� napi esem�nyek. Mellette, szorosan hozz�simulva, ott fek�dt Miss Granger. Az � karj�t haszn�lta p�rn�nak, ami legal�bb magyar�zat volt a zsibbad�sra. Nem akarta felkelteni, de a karja egyre er�teljesebben k�vetelte, hogy tegye szabadd� a v�r�ramot. Hermione kinyitotta a szem�t, �s r�mosolygott.

- J� reggelt, Professzor.

- J� reggelt, Miss Granger. J�l aludt?

- Igen k�z�n�m – felelte �s�tva.

- Megk�rhetn�m, hogy a fej�t vegye le a karomr�l? Igaz�n nem zavarna, csak rettenetesen zsibbad.

Hermione sz�gyenkezve felpattant, �s elh�z�dott a tan�rt�l, aki sziszegve mozgatni kezdte elg�mberedett tagjait. Hermione csal�dottan n�zett r�. Piton hi�nyolta a teste meleg�t maga mell�l.

- Indulnunk kellene, Miss Granger. M�r kilenc �ra, ha siet�nk d�lut�n kett�re Minerva irod�j�ban lehet�nk.

Hermione csal�dottan n�zett maga el�- Meg akar szabadulni t�lem - gondolta.

Piton meg�rezhette a gondolatait, ugyanis kiny�jtotta fel� a jobb kez�t.

- Velem tart, Miss Granger?

A l�ny sug�rz� arccal megfogta a kez�t, �s k�vette a folyos�ra, a friss leveg�re. A padl�n hatalmas, f�lsz�radt v�rt�csa eml�keztetett az el�z� napi k�zdelemre.

- �hes vagyok, Professzor – jelentette ki.

- �n is, Miss Granger, de nem vagyok hobbycukr�sz vagy p�k, nem szolg�lhatok semmivel.

- Van n�lam egy zacsk� mini pisk�tatekercs, ha k�r – vetette fel.

Piton nyelt egyet. Nem volt oda az �dess�g�rt, de �hes volt.

- Igen… k�sz�n�m...

Hermione elengedte a tan�r kez�t, kotor�szott a zseb�ben, �s el�h�zott egy zacsk�t. �t mini kis tekercs volt benne. Pont olyan, amit p�r nappal azel�tt Dumbledore fej�hez v�gott. Hermione le�lt a p�nc�l alacsony kis talapzat�ra, �s Piton fel� ny�jtotta a zacsk�t.

- K�sz�n�m – vett ki egyet, �s le�lt a l�ny mell�- Az el�z� esti vihar is otthagyta a nyom�t a padl�n. Az ablak, ami mellett a p�nc�l �llt, nem szigetelt t�k�letesen, �s hatalmas pocsoly�k voltak k�r�l�tte. Piton v�gzett az els� tekerccsel, �s elgondolkodva a zacsk�ba ny�lt egy m�sodik�rt, mik�zben a napf�ny csillog�s�ban gy�ny�rk�d�tt.

- M�r csak egy van, Professzor – jelentette ki, �s kett�t�rte az utols�t. Piton elvette t�le az egyik darabot, �s m�g mindig korg� gyomorral, de legal�bb borzalmasan �des sz�j�zzel fel�llt.

- Legal�bb az es� gondoskodott arr�l, hogy legyen mit innunk.

Odamentek az egyik tiszta t�cs�hoz, �s a tenyer�kb�l ittak. Csak akkor �bredtek r�, milyen szomjasak.

- Mehet�nk? – k�rdezte Hermione, �s � ny�jtotta a kez�t Pitonnak.

- Igen – felelte a tan�r, �s megfogta az apr� kezet.

Hamarosan meg�rkeztek a rejtett ajt�hoz, ami egy falisz�nyeg m�g�tt h�z�dott meg. Piton f�lreh�zta a sark�t, �s �tl�ptek az �tj�r�n, ami a m�r emlegetett spir�lhoz vezetett. Szapor�n szedt�k a l�baikat az emelked�n, de nem besz�ltek. Hermione elsz�ntan kapaszkodott a tan�r kez�be. Az ujjak b�tor�t�an fon�dtak az �v� k�r�, �s azt k�v�nta, b�rcsak sose kellene visszav�ltozniuk. K�t �ra m�lva fel�rtek az emelked� tetej�re, �s m�r csak egyetlen folyos� v�lasztotta el �ket az igazgat�helyettes irod�j�t�l. Meg�lltak, hogy kif�jj�k magukat.

- Miss Granger – kezdte Piton – miel�tt tov�bb indulunk, besz�ln�nk kell. – elengedte a l�ny kez�t.

Hermion�nek �sszeszorult a torka. Sz�val… sz�val ennyi volt?

- Lehet, hogy �r�ltnek fog tartani - magyar�zott a tan�r a saj�t cip�j�nek. – S�t, biztos. K�rem, ne mondja el senkinek, ami t�rt�nt, Nagyon sajn�lom, nem lett volna szabad.

- Komolyan sajn�lja? – k�rdezte a k�nnyeivel k�szk�dve.

- Igen. Ostoba voltam. Nem szabadott volna. K�zt�nk… �gysem lehet semmi. �s… jobb lett volna, ha nem is tudom meg, milyen lehetett volna egy�tt. Sokkal nehezebb lesz �jra… �jra egyed�l.

- Mi�rt, professzor? Nem kellene elmondanunk senkinek.

A tan�r feln�zett r�.

- Mi�rt, Miss Granger? Mert �reg vagyok. Mert a tan�ra vagyok. Mert maga csinos, fiatal, �s jobbat �rdemel, mert minek kellen�k �n mag�nak?

Hermione nem tudta mit mondjon. Odal�pett a tan�rhoz, a nyaka k�r� fonta a kezeit. Piton feln�zett r�, Hermione pedig sz� n�lk�l megcs�kolta. Az ajkai k�z� fogta az ajkait, felv�ltva, majd a nyelv�vel simogatta �ket, Piton lecsukta a szemeit, de nem reag�lt. Hermione hozz�simult, �s bebocs�t�st k�vetelt a tan�r sz�j�ba. Lassan sz�tv�ltak Piton ajkai, �s Hermione nyelve felfedez��tra indult. Ekkor Perselusban is fel�bredt a f�rfi, mag�hoz �lelte a l�ny, �s szenved�lyesen cs�kol�zni kezdtek. Percek m�lva, amikor elfogyott a leveg�j�k, Hermione zih�lva elszakadt t�le, de nem h�z�dott vissza. Piton is kipirult, �s kapkodva vette a leveg�t.

- Az�rt, mert szeretem – felelte.

Piton gy�ng�dem megsim�totta a fej�t, �s a mellkas�ra h�zta.

- Most mi lesz, Perselus? Nem akarlak elengedni.

- �n sem. Majd titokban tartjuk, am�g… am�g levizsg�zol.

Hermione a v�llg�dr�be f�rta a fej�t, �s m�g jobban mag�hoz szor�totta.

- �g�rj meg nekem valami, Perselus.

- Mit?

- Hogy mindig �szinte leszel hozz�m. Hogy mit �rzel ir�ntam. Hogy nem fogsz ok n�lk�l elk�ldeni, vagy, mert azt hiszed, jobbat �rdemlek, vagy ak�rmi m�s. Csak akkor, ha m�r nem szeretsz. �g�rd meg.

Piton megfogta a kez�t, felh�zta a mellkas�ra, �s megszor�totta.

- �g�rem.

Hermione megnyugodott, �s becsukta a szemeit. N�m�n �lltak n�h�ny percig, majd a tan�r megsz�lalt.

Azt hiszem, indulnunk kellene, Hermione.

K�zenfogva v�giggyalogoltak a folyos�n McGalagony professzor irod�j�ig.

Meg�lltak az ajt� el�tt, ahonnan hangok sz�r�dtek ki.

- �s Piton b�ntet�munk�t…

- Piton Professzor, Potter – jav�totta ki McGalagony.

-… b�ntet�munk�t adott neki. Azt mondta, hogy az asztalokat kell lesik�lnia, ez�rt a Mardek�rosok direkt mindennel �sszekent�k. L�ttuk. Ez�rt nem agg�dtunk, hogy sok� j�n.

Hermione �s Piton az ajt�zsan�rok melletti r�shez mentek, �s egym�s ut�n bepr�selt�k magukat a szob�ba. Minerva ajtaja jobb �llapotban volt, Hermion�nak nem akadt bele a haja semmibe, �s viszonylag k�nnyebben �ter�ltett�k magukat. A dolgoz�szob�ban az �r�asztala m�g�tt McGalagony professzor �lt, az asztal el�tt k�t sz�ken pedig Ron �s Harry.

- �s nem is agg�dtunk este sem. Piton… professzor gyakran tartott ott embereket sok�ig. De ma reggel sem volt a klubhelyis�gben. Megk�rt�k Ginnyt, hogy n�zze meg a szob�j�ban, de nem j�rt ott. Az �gya �rintetlen. Lement�nk a nagyterembe, h�tha ott van, majd a k�nyvt�rba, de nem volt sehol. J�rtunk Hagridn�l is, majd el�vett�k a Tekerg�k T�rk�p�t, de azon sem volt rajta. Elt�nt, ak�rcsak Piton professzor.

Hermione �s Piton ugr�lva kiab�ltak sz�nyegen, de meg sem hallott�k �ket. Minerva a k�t fi�ra figyelt, �gy nem vette �szre �ket.

- El�sz�r azt hitt�k, a professzor elrabolta Hermion�t, �gyhogy lement�nk b�jitallaborba, de a f�ld�n ott tal�ltuk a professzor p�lc�j�t is. Biztosan �t is elhurcolt�k, mert � sosem hagyn� el a p�lc�j�t. Roxfortban biztos nincsenek, a t�rk�pen rajta lenn�nek.

Hermione nem tudta, hogyan h�vhatn� fel magukra a figyelmet. Odaszalad Harry bok�j�hoz, �s felm�szott a fi� cip�j�re, majd ugr�lni kezdett, de a kis t�l�l� nem vett �szre semmit.

McGalagony gondterhelten n�zett a fi�kra.

- Ez komoly gond, Potter. Igaz�n hamarabb is j�hettek volna. Mi tartott ilyen sok�ig?

Harry �s Ron feszengett a sz�k�k�n. Hermione m�g feljebb m�szott, �s el�rte Harry bok�j�t.

- Este… kicsit k�s�n fek�dt�nk le, �s csak f�l t�zkor kelt�nk fel – szabadkoztak.

Hermione teljes erej�b�l belekarmolt Harry l�b�ba. Semmi. Belekapaszkodott az egyik sz�rsz�lba, �s minden erej�t �sszeszedve kir�ntotta, majd elgurult a f�ldre.

- Szih – szisszent fel Harry, �s leny�lt a l�b�hoz. – Valami megcs�pett. .- megd�rzs�lte a l�b�t, de a tekintete nem hagyta el McGalagonyt. Hermione egy �jabb, majd egy �jabb sz�rt t�pett ki a l�b�b�l. Harry megel�gelte, �s lehajolt k�r�ln�zni. Nem akart hinni a szem�nek.

- Hermione?

- Potter, mi t�rt�nt?

Harry a tenyer�be vette Hermion�t, �s felemelkedett (k�zben a fej�t bev�gta az asztalba.)

- Tan�rn�, azt hiszem megtal�ltam Hermion�t.

A l�ny les�t�lt a tenyer�r�l, �s mosolyogva feln�zett McGalagonyra.

- Miss Granger, mi t�rt�nt?

- Neville f�zete felrobbant – kiab�lta, hogy meghallj�k. – R�m, �s Piton professzorra fr�ccsent, �s �sszement�nk. A professzor ott van az ajt�n�l valahol. McGalagony biccentett, Ron pedig fel�llt, hogy begy�jtse az eml�tett tan�rt.

- �vatosan! Vis�totta Hermione.

Hamarosan Perselus is csatlakozott hozz�juk.

- Van egy �veg ellensz�rum a termemben – magyar�zta McGalagonynak. Vigyen vissza minket valaki, �s megmutatom, hogy hol. Akkor be tudj�k adni nek�nk, �s v�get �r ez a cirkusz.

McGalagony a kez�t az asztal mell� tette, hogy a tenyere egy s�kban legyen az asztallappal, �s Piton�k k�nnyen r�s�t�lhassanak. �vatosan �s lassan elvitte �ket a pinc�be- Az �t, ami nekik m�sf�l napig tartott, alig vett t�z percet ig�nybe. Letette �ket az asztalra.

- Nos Perselus, melyik szekr�nyben?

- A jobb oldaliban. Koppintson r� a p�lc�j�val, �s mondja, hogy magister impius.

McGalagony �gy tett, �s hamarosan leemelhette a polcr�l a k�k fiol�t, hogy egy-egy cseppet cseppentsen a fej�kre. Hamarosan a b�jitaltan�r �s az iskolales� ott �lltak a tan�ri asztalon.

- K�sz�n�m, Minerva – mondta Piton �szint�n, mik�zben lem�sztak f�ldre.

- Perselus, maga megsebes�lt! – r�m�lt meg az igazgat�helyettes. Fel kell mennie a gyeng�lked�re! Miss Granger, mi t�rt�nt a h�j�val?

- Beakadt, tan�rn�, �s Piton professzor k�nytelen volt lev�gni. Professzor? Ne felejtsen el beler�gni Mrs Norrisba.

- K�sz�n�m, Miss Granger, nem felejtek. Ami pedig a padokat illeti, h�tf� d�lut�n v�rom, hogy befejezze a munk�t. Viszl�t, Miss Granger! – mondta, �s elviharzott a gyeng�lked�re. Hermione sz�ve �ssze-vissza kalap�lt. Ugye ez azt jelenti, amit � is gondol? Hogy tal�lkozni akar vele?

Hermione pedig visszament a Griffend�l klubhelyis�g�be.

- Hermione! Mes�lj! Hal�lra agg�dtuk… valahogy olyan furcsa vagy!

- Igen – �rtett egyet Ron is – valami furcsa.

- A hajam… - pr�b�lt seg�teni.

- Igen… valami m�s rajta.

- Piton lev�gta…

- �s akkor Harrynek �s Ronnak is elmes�ltem, hogy mi t�rt�nt. Na, most m�r ideje aludni.

- De ugye nem kellett levakarnod a padokat?

- �, dehogy! Eg�sz este a t�zhely el�tt hevert�nk, �s pattogatott kucoric�t ett�nk, meg besz�lgett�nk.

- �s? Siker�lt titokban tartanotok?

- Igen. Dumbledore professzor persze r�j�tt, de �gy tett, mintha semmit nem vett volna �szre bel�le.

- Mama, ugye holnap is elmes�led, amikor a pap�val �sszezsugorodtatok?

- H�t persze, Penny. J� �jszak�t, Poppy.

- J� �jt mami!

V�ge