?! Mert mindegyiket, amelyikben tudtommal benne van e receptje, a zárolt részlegbe tettettem Madam Cvikkerrel. Vagy adott magának engedélyt valaki?

– Hát, Errotica Glamour Boszorkányos bájitalok című könyvében, és van saját példányom.

– Saját példánya? Örülök, hogy ennyire érdekli a bájitaltan. Kipróbált már belőle valamilyen receptet a gyakorlatban?

– Nem, tanár úr… De igen, mégis. A Debodor-főzetet.

Piton szája megrándult. Rosszul esett neki, hogy az egyik legjobb diákja ilyesmikre pocsékolja a tehetségét. De jelen helyzetben nem akarta ezt szóvá tenni.

– Ezúttal jobb, ha nem kísérletezget. Én majd elkészítem magának. Este hétre jöjjön vissza, és ha valaki kérdezi, egy újabb adag erősítőért jön, rendben?

Hermione jobban örült volna, ha ő készítheti el a bájitalt, boldogult volna vele egyedül is, csak a hozzávalók hiányoztak, és nem is szívesen terhelte a professzort; de nem mert ellentmondani Pitonnak. Nem akarta, hogy a professzor azt higgye, hogy nem bízik benne. Így legalább több ideje marad a tanulásra.

– Rendben, tanár úr. És nagyon köszönöm.

– Ne köszönje. És még valami. Hétfőn ebédeljen meg olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tud, mert Dumbledore professzor utasítása szerint fel kell mennünk Londonba új pálcát venni. McGalagony professzor nagyon szerette volna elkísérni magát, de az igazgató úr úgy látja, hogy mivel nekem is mindenképpen mennem kell, kevésbé lesz feltűnő, ha csak ketten megyünk. Mr. Ollivandernek majd beadunk valami mesét egy iskolai balesetről, amelyben mindkettőnk pálcája eltört. Ha nagyon kíváncsiskodna, csak hagyja, hogy én beszéljek. Utazott már társas hoppanálással?

– Nem, tanár úr. Illetve… lehet, hogy úgy raboltak el, de biztosan nem tudom, eszméletlen voltam.

– Most így fogunk utazni. Előre szólok, egy kicsit kellemetlen lesz. Most menjen fel McGalagony professzorhoz, mindenképpen beszélni akar magával. Ha Dolores Umbridge kérdezne valamit a balesetéről, legyen nagyon óvatos, ha azzal fenyegetné, hogy Veritaserummal faggatja ki, akkor pedig ne féljen, mert azt úgyis csak tőlem kaphat – mondta Piton különös mosollyal az ajkán.

– Igenis, tanár úr – felelte Hermione huncutul csillogó szemmel, és felállt.

– Ne felejtse el, este hétkor várom.

– Itt leszek, tanár úr.

***

Mikor Piton egyedül maradt, ellenőrizte a készülő Anti-Veritaserum főzetet, majd begyújtott egy másik üst alá, hogy elkészítse Granger bájitalát. Szívét melegséggel töltötte el, hogy tehet érte valamit, bár arra gondolt, jobb lett volna, ha neki jut eszébe, és mire Granger felébred, már meg is főzi, és kérés nélkül odaadja neki. Különös gondossággal adagolta a hozzávalókat; ezt most semmiképpen nem ronthatja el. Iszonyatos katasztrófa lenne, ha Granger teherbe esne tőle, jobb megelőzni a bajt.

Amikor elérkezett az ideje, lejjebb vette a lángot, és visszaült az asztal mellé, de a dolgozatokhoz nem nyúlt. Arra gondolt, ami rá vár. Dumbledore nagy nehezen belelegyezett, hogy újra a Nagyúr elé álljon, és megpróbálja meghazudtolni Malfoyt. Tudta, hogy sikerülni fog, mert sikerülnie kell.

Grangert sem bírta kiverni a fejéből Nem tudott kiigazodni rajta. Néha nagyon higgadtnak tűnt, mint aki máris teljesen túltette magát az egész rettenetes histórián, de aggasztó volt, hogy a Malfoy elleni bosszút fontolgatja. Ha azt akarja, hogy Granger biztonságban legyen, neki kell mindent megtennie, hogy mihamarabb kivonja azt a gazembert a forgalomból

Visszagondolt az előző napra, mindenre, ami történt Malfoy kastélyában, az igazgatói irodában, és a saját lakosztályában. Összeszorult a szíve, tenyerébe temette az arcát, és végre kitört belőle a zokogás.

***

Granger kettétört varázspálcájának a felét élete végéig megőrizte.

Vége