Szinte hajnali vil�goss�g t�madt a kertv�ros azon r�sz�n, ahol Hermione h�za �llt. A l�ngok magasra csaptak, f�st bor�totta a k�rny�ket, �s egyre t�bb szomsz�dn�l teltek meg az ablakok l�mpaf�nnyel. Nem �rtett�k, mi az a nagy f�ny az �jszaka k�zep�n, �s k�v�ncsian leskel�dtek f�gg�nyeik m�g�l. Az egyik szomsz�dnak volt annyi l�lekjelenl�te, hogy kih�vta a t�zolt�kat, �s m�r csak v�rniuk kellett a seg�ts�gre.
N�h�ny k�v�ncsiskod� k�nt�sbe burkol�zva mer�szkedett ki a kertbe, a b�trabbak a kapuk el�, �s onnan n�zt�k, ahogy a l�ngok lassan felem�sztik a h�zat. Nem tudtak sokat az ott lak� l�nyr�l, csak annyit, hogy j� ideje egyed�l �l, nincs n�la t�l nagy forgalom, �s � maga is csak ritk�n mutatkozik. �gy �llt ott szinte az eg�sz utca, mintha a v�s�rban n�zn�k a v�ndorcirkusz el�ad�s�t, annyi k�l�nbs�ggel, hogy kom�dia helyett trag�dia volt m�soron.
K�t f�rfi rohant a h�z fel� neh�z, v�zbe �ztatott pokr�cokkal, �s megpr�b�ltak bejutni a kertbe, de nem tudtak bel�pni a nyitott kapun. Szerettek volna seg�teni a bent l�v�nek, hiszen hi�ba volt olyan csendes a szomsz�d kisasszony, m�gsem engedhetik bent�gni a h�zban. Nem �rtett�k, mi tartja fel �ket, �s tan�cstalanul n�ztek egym�sra a j�rd�n. Nem volt m�s v�laszt�suk, mint visszah�z�dni t�rsaik mell�, �s lemond�an n�zni, ahogyan rogyadozni kezd az �p�let.
N�h�ny perc m�lva m�r meg�rkeztek a t�zolt�k, �s �k is megd�bbenve n�zt�k a l�ngol� h�zat, �s nem �rtett�k, hogyan lehet ennyire el�rehaladott �llapotban a folyamat, hiszen �gy t�nt, mintha m�r legal�bb egy �r�ja �gne. Nem b�m�szkodtak sok�ig, azonnal elkezdt�k letekerni a t�ml�ket, �s megkezdt�k az olt�st. Meg�rkezett a k�vetkez� t�zolt�aut�, �s annak leg�nys�ge a daru seg�ts�g�vel, a magasb�l kezdte fecskendezni a vizet.

F�l �ra eltelt�vel az els� kocsi leg�nys�g�nek tagjai �gy �rezt�k, sz�lmalomharcot v�vnak, mivel a t�z nem akart beh�dolni el�tt�k. Furcs�llott�k ugyan, hogy ez a hatalmas t�z nem terjed a szomsz�dos �p�letekre, de nem b�nt�k, hogy nem lesz t�bbletmunk�juk, ezzel is alig b�rtak. Az is meglepte �ket, hogy az ut�nuk �rkez� m�sik egys�g sikeresen oltja a tet�n tombol� l�ngokat. Nem sejthett�k, hogy azok nem egyszer� t�zolt�k, hanem mind-mind, egyt�l egyig a M�gia�gyi Miniszt�rium Auroralakulat�nak egyik speci�lis egys�ge, �s csak az t�nt fel nekik, hogy egyik�knek felh�bor�t�an rik�t� neonz�ld haja van, �s sokkal v�konyabbnak, �s gyeng�bbnek l�tszott t�rsain�l…

***

Piton �s Draco nem tudt�k eld�nteni, hogy megk�nnyebb�ljenek-e, ami�rt Hermione mag�hoz t�rt, vagy ink�bb ne. A l�ny most m�r a saj�t l�b�ra �llhatott, nem kellett cipelni, de ugyanakkor nem tudhatt�k, milyen p�nikrohamra sz�m�thatnak t�le. Tapasztalataik szerint a n�k nem viselt�k t�l j�l az ilyesfajta kr�zishelyzeteket.
- �r�l�k, hogy magadhoz t�rt�l – hadarta Draco –, de baj van.
- Mi t�rt�nt? – k�rdezte �jra a l�ny, mik�zben megpr�b�lta megtartani az egyens�ly�t, ahogy Piton letette.
- Mr Weasley r�nk gy�jtotta a h�zat… – kezdte Piton, de nem tudta befejezni a mondatot.
- Micsoda? – ki�ltott fel a l�ny s�padtan, de nem kezdett el hisztizni. – Mi�rt nem oltj�tok? Hol van Cs�mp�s?
- Cs�mp�s a kos�rban van – nyugtatta Draco –, �s nem tudunk var�zsolni, mert valamilyen m�giaelnyel� b�b�jt sz�rt a h�zra, �s idebenn nem m�k�dnek a p�lc�k. Annyira volt lehet�s�g�nk, hogy megvizsg�ltunk, fel�lt�ztett�nk, �s �sszeszedtem n�h�ny holmidat, ami itt van a zsebemben. Nem tudunk hoppan�lni sem.
- Akkor most mi lesz? – k�rdezte Hermione idegesen, majd riadtan ugrott h�tr�bb, amikor megroggyant mellett�k a l�pcs�. A f�ldszintet m�r szinte teljesen elbor�totta a f�st, marta a torkukat, cs�pte a szem�ket, �s lassan k�nny �ztatta egyre koszosabb arcukat.
- R�nk fog omlani az eg�sz! – ki�ltotta Piton t�relmetlen�l. – Van valamilyen egy�b kij�rat, amir�l Weasley nem tud? Mindk�t ajt�t lez�rta…
- �, hogy az a… – m�rgel�d�tt Hermione, majd sarkon fordult, �s a nappaliba rohant.
A k�t f�rfi ut�na sietett, nem tudt�k mire k�sz�l. Hermione megpr�b�lt az egyik ablak k�zel�be jutni, ami a kert h�ts� r�sz�re n�zett, de nem tudta kinyitni azt sem.
- Ron hol van? – k�rdezte t�rsait�l.
- Megsz�k�tt, a h�l�szoba erk�ly�r�l hoppan�lt – morogta Draco, aki ing�vel pr�b�lta eltakarni a sz�j�t �s az orr�t.
Hermione egy pillanatra gondolkod�ba esett, majd �jra Drac�hoz fordult.
- Amikor �sszeszedted a holmimat, nyitva volt az erk�ly ajtaja?
- �gy eml�kszem, igen – felelte a fi�.
- Akkor nek�nk is meg kell pr�b�lnunk feljutni oda – hat�rozott Hermione, �s m�r indult is az emeletre vezet� l�pcs� fel�, de Piton visszah�zta a karj�n�l fogva.
- Miss. Granger, az eg�sz fels� szint l�ngol, hamarosan ide is el�r a t�z – vil�gos�totta fel a f�rfi. – M�gis, hogyan akar feljutni a l�ngok k�z�tt?
- Nincs m�s es�ly�nk… – sz�lt halkan a f�rfi szem�be n�zve.
Hermione elford�totta a fej�t, egy pillanatig maga el� n�zett, majd tekintete a kanap�ra t�vedt, ahol megl�tta az �sszehajtott takar�kat. Azonnal odaugrott, �s felkapta �ket, majd a k�t f�rfi kez�be is nyomott egyet-egyet.
- Ezeket a konyh�ban be tudjuk vizezni, �s magunkra ter�tj�k – magyar�zott k�h�gve, ahogyan a f�st egyre jobban marta a tork�t.
A k�vetkez� pillanatban m�r a konyh�ban volt, megnyitotta a mosogat� csapj�t, �s al�tette a takar�t. Fokozatosan vezette el a v�z alatt, hogy mindenhol biztosan el�zzon, majd amikor k�sz volt, odaadta Drac�nak, �s elvette t�le a m�sikat. Megism�telte a folyamatot, �s Piton kez�be nyomta a csurom vizes takar�t. Amikor a saj�tj�val is k�szen volt, el�kapott m�g h�rom konyharuh�t, �s azokb�l is adott a f�rfiaknak, hogy legyen mivel takarni az arcukat. Mag�ra k�t�tte a t�rl�kend�t, �gy mindk�t keze szabadd� v�lt, �s meg tudta tartani a v�zt�l neh�z pl�det a fej�n, �s a v�ll�n.
Piton �s Draco k�vett�k a l�ny p�ld�j�t, �s magukban elismert�k, hogy Hermione p�ratlanul higgadtan cselekszik �s gondolkodik m�g ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt is.

- Induljunk – sz�lt a l�ny, �s elindult az emeleti l�pcs� fel�.
H�la a kend�knek, valamivel k�nnyebben kaptak leveg�t, de szem�ket m�g �gy is marta az egyre s�r�bb� v�l� f�st. El�rt�k a l�pcs�t, �s feln�ztek a pokolra eml�keztet� emeletre. Piton el�re l�pett, �s elindult felfel� az egyre instabilabb l�pcs�n. M�g�tte j�tt Hermione, �t pedig Draco k�vette. Alig tettek meg p�r l�pcs�fokot, amikor panaszos ny�vog�st hallottak. Hermione megtorpant, �s sz� n�lk�l visszarohant a f�ldszintre. Draco l�pett volna ut�na, de a l�ny m�r vissza is t�rt, kez�ben Cs�mp�s kosar�val.
- Nem hagyom itt – mondta, �s �jra nekiv�gott a l�pcs�sornak.
Ahogy egyre feljebb �rtek, �rezt�k, hogy egyre melegebb lesz, �s egyre jobban izzadni kezdtek. Most m�r nemcsak a f�st marta a szem�ket, hanem a homlokukr�l lecsurran� ver�t�kcseppek is. Piton fel�rt az emeletre, �s d�bbenten l�tta, milyen puszt�t� er�vel tombol a t�z mindenfel�. Draco is igyekezett miel�bb fel�rni, �s �vatlanul elrugaszkodott, hogy egyetlen nagy l�p�ssel tegye meg az utols� h�rom-n�gy l�pcs�fokot. Ahogy ell�kte mag�t a fokr�l, elugrott Hermione mellett, de ezzel a mozdulattal csak azt �rte el, hogy elkezdett leomlani a l�pcs�, a m�g rajta l�v� l�nnyal egy�tt.
- Draco – sikoltott fel Hermione, karj�val a fi� fel� kapva, aki az utols� pillanatban kapta el a kez�t majdnem ut�na zuhanva, �s tartotta meg a f�stt�l l�thatatlan m�lys�g felett let�rdelve. Hermione tudta, hogy ha lezuhan, a l�pcs� maradv�nyain ak�r hal�lra is z�zhatja mag�t. Igyekezett nem len�zni, �s szabad kez�vel megtartani Cs�mp�s kosar�t �s a pl�det.
- Tartalak – mondta Draco t�rdelve, de nem merte rem�lni, hogy egy k�zzel meg tudja tartani, �s fel is tudja h�zni a l�nyt �gy, hogy k�zben igyekszik mag�n is megtartani a takar�t. – Hermione, engedd el a pl�det!
Piton lehasalt a „szakad�k” sz�l�re, �s megpr�b�lta el�rni a l�nyt, kev�s sikerrel.
- Professzor – kiab�lt a l�ny, �s a pl�det nem elengedve, felfel� ny�jtotta macsk�ja kosar�t. – Vegye el Cs�mp�s!
A f�rfi kikapta a kez�b�l a kosarat, �s mondhatni nem t�l bar�ts�gosan tette le a fal mell�, amit annak lak�ja tal�n az ijedts�g miatt, meglep� m�don, hang n�lk�l viselt.
- Meg kell fognom a m�sik kezed is! – kiab�lta neki a fi�. �rezte, ahogy Piton �jra k�zelebb l�p, �s megfogja rajta a takar�t, hogy � el tudja engedni, �s k�t k�zzel seg�thessen a l�nynak. – Engedd el! Meg vagyunk izzadva, cs�szik a kez�nk, �s �gy nem foglak tudni felh�zni. Add a m�sik kezed is!
Hermione egy pillanatig csak n�zett a fi� kormos arc�ba, l�tta az elt�k�lt sz�rke tekintetet a f�st�n �t, �s �rezte, ahogy izzadt ujjai lassan elkezdenek kics�szni Draco kez�b�l, de v�g�l elengedte a takar�t, ami beleveszett a f�ldszint s�t�tj�be. Draco azonnal elkapta a m�sik kez�t is, �s elkezdte h�zni felfel�. Piton a fi� mell� t�rdelt, �s amikor Draco m�r el�gg� fel tudta h�zni a l�nyt, elengedte a saj�t takar�j�t, �s Hermione ut�n ny�lt. Derek�n�l fogva h�zta fel teljesen, �s beljebb vitte, nehogy omlani kezdjen a l�pcs� teteje is.
Levette mag�r�l a takar�t, �s a l�nyra ter�tette. Neki nagyobb sz�ks�ge van r�, �s a saj�t ruh�ja am�gy is �t�zott, h�tha el�g lesz, am�g kijutnak. Ha meg nem, legal�bb Hermion�nak t�bb es�lye marad. Tal�n a v�r�ben felszabadult adrenalin lehetett az oka, de nem gondolkodott azon, hogy mennyire agg�dik a l�ny miatt. Tudta, hogy ha teret enged ennek az �rz�snek, akkor nem fog tudni higgadtan cselekedni, �s most nem engedhette meg mag�nak, hogy elvesz�tse a fej�t.

Egyre nagyobb lett a forr�s�g, �s egyre kevesebb a leveg�. Drac�t elkapta egy k�h�g�si roham, �s �sszeg�rnyedve pr�b�lt �rr� lenni rajta. Hermione talpra �llt Piton seg�ts�g�vel, de �rezte, hogy egyre jobban sz�d�l, amit egy�rtelm�en a f�stm�rgez�snek tulajdon�tott. Sietni�k kell, mert a leveg�vel egy�tt fogy az id� is. Ekkor hallotta meg a szir�n�t, ami egyre k�zelebbr�l sz�lt, �s r�j�tt, hogy valaki kih�vta a t�zolt�kat. Tudta, hogy hi�ba, mert nem seg�thetnek rajtuk, a muglik nem tudj�k oltani a m�gikus eredet� t�zeket…
Megragadta Cs�mp�s kosar�t �s min�l jobban igyekezett �sszeg�rnyedni, hogy k�zelebb legyen a padl�hoz. Azt rem�lte, hogy ott tal�n t�bb leveg� van, de nem sokkal volt jobb �gy sem.
- Pr�b�ljuk meg a vend�gszob�t – sz�lt Pitonhoz –, az k�zelebb van, mint a h�l�.
- Rendben – k�h�gte a f�rfi, �s intett a m�r szinte folyamatosan k�h�g�, �s sz�delg� Drac�nak is.
Hermione megragadta a kilincset, majd felsikoltott, �s azon nyomban el is engedte a t�zforr� foganty�t. K�nnyezve tartotta maga el�tt meg�gett kez�t, am�g Piton a takar� sark�val megfogva pr�b�lta lenyomni a kilincset. Nem engedett. Egyetlen pillanatra utat engedett a d�h �s a szabadulni v�gy�s �rz�s�nek, majd egy hat�rozott mozdulattal ber�gta az ajt�t, ami f�lig kiszakadt a tokb�l. Amint az akad�ly elh�rult, a szob�ban tombol� t�z a rengeteg, bet�dul� leveg� hat�s�ra a f�rfi arc�ba csapott.
Piton felki�ltott, Hermione felsikoltott, Draco pedig t�rdre esett, �s n�gyk�zl�b kezdett m�szni. Visszafordultak a folyos�ra, �s ism�t megc�lozt�k a h�l�szob�t, mint utols� rem�ny�ket a szabadul�sra. L�ngok t�ncoltak mindenhol, �gett a lem�ll� tap�ta, �gtek a k�pkeretek, �s n�h�ny helyen a sz�nyeg is.
Egym�st h�zva-vonva, t�mogatva lassan el�rt�k a h�l� ajtaj�t. Piton okulva az el�z� esetb�l eld�nt�tte, hogy nem ilyen drasztikus m�don akar majd bejutni, de szerencs�re nem volt sz�ks�g semmilyen er�szakos mozdulatra, ugyanis az ajt� nem volt becsukva.

Draco �ldotta az esz�t, ami�rt nem h�zta be maga ut�n az ajt�t, amikor �sszeszedte a l�ny ruh�it, �gy legal�bb ezzel nem volt gondjuk. Beljebb l�kt�k az ajt�t, �s egym�sra n�ztek, miel�tt tov�bb indultak volna. Tal�n egym�sb�l mer�tettek er�t, vagy ki tudja, mit, de kormos kend�iken kereszt�l vettek egy nagy leveg�t, �s bel�ptek a szob�ba.
Odabent is tombolt a pokol, ugyan�gy, mint a fels� szinten minden�tt. Az �gy m�r felismerhetetlen volt, �s a szekr�ny is �ppen akkor adta �t mag�t ez elemi er�nek, �s mag�ba roskadt. A szoba k�zep�n �ll� asztal, k�r�l�tte a sz�kek mind-mind �sszerogyni k�sz�ltek, �s a t�loldalon ott v�rta �ket a szabads�g. Szinte f�ny�vnyi t�vols�gnak t�nt az �t, ami elv�lasztotta �ket az ajt�t�l, melynek k�t oldal�r�l m�r leolvadtak a f�gg�ny�k.
A l�ngokat ker�lgetve elindultak h�t az erk�ly ir�ny�ba a forr�s�gon �t, ami m�r szinte �gette az arcukat. Szerencs�tlens�g�kre ezt a p�r m�tert sem tehett�k meg �gy, hogy �jabb s�r�l�st ne szereztek volna.
�ppen Hermione f�ltve �rz�tt �ll� �r�j�t akart�k kiker�lni, amikor egy remeg�s futott v�gig az �p�leten, majd egy hatalmas robajt hallottak. Ijedten n�ztek �ssze, �s tal�n jobb is volt nekik, hogy nem tudt�k, �ppen akkor d�lt le a h�z egyik oldala, szerencs�j�kre nem az, ahol �k voltak. Azonnal tov�bb akartak menni, de az �ra ekkor adta fel kil�t�stalan harc�t a m�ltatlan hal�l ellen, �s keservesen recsegve eld�lt, led�ntve l�b�r�l Pitont.
Draco �s Hermione m�r nem is tudatosan cselekedett, amikor elkezdt�k kiszabad�tani a f�rfit a neh�z �ra al�l, ami er�sen l�ngolt. Bekapcsolt a robotpil�ta, ami mindenf�le �rzelmi t�rs�t�s n�lk�l vezette mozdulataikat eg�szen addig, am�g Piton ki nem szabadult.
A professzor sz� n�lk�l kecmergett talpra, �s �sszeszor�tott foggal igyekezett figyelmen k�v�l hagyni a l�b�ban l�ktet� f�jdalmat. Utols� erej�ket �sszeszedve jutottak el az apr� erk�lyig, ahov� azt hitt�k, soha nem �rnek el, �s kil�pve a szabad �g al�, mindannyian igyekeztek m�lyeket l�legezni.

Piton, aki m�g mindig jobb �llapotban volt, mint a k�t fiatal, azonnal el�kapta a p�lc�j�t, hogy kipr�b�lja, m�k�dik-e. Megk�nnyebb�lten s�hajtott, amikor �rezte a ki�rad� m�gi�t, de nem volt ideje, hogy tov�bb �lvezze az �rz�st, hiszen m�g mindig nem voltak biztons�gban. Len�zett a korl�ton �thajolva a kertbe, �s l�tta, hogy ugrani nem tudnak, a magass�g miatt, hoppan�lni pedig vesz�lyes lett volna ebben a legyeng�lt �llapotban.
Hirtelen megl�tta a kertben Hermione hinta�gy�t, �s gondolkod�s n�lk�l fel� intett a p�lc�j�val. Ha a kertre sem hatott a m�giaelnyel� �tok, akkor nem kell a puszta f�ldre ugraniuk… Merlinnek h�la, az erk�ly tiszta ter�let volt, amin maga is meglep�d�tt, �s a Wingardium Leviosa m�g ilyen �llapotban is hat�konyan v�grehajthat� b�b�j volt, �gy pillanatokon bel�l a hinta�gy m�r az erk�ly alatt landolt.
- �n ugrom le els�k�nt – fordult Hermion�hoz –, azt�n maga, �s Draco. Itt a hinta�gy, nem fogjuk nagyon meg�tni magunkat. Siess�nk, nincs sok id�nk!
Hermione a korl�tba kapaszkodva b�lintott, de Drac�t�l m�r szinte ez is nagy er�fesz�t�snek t�nt, annyira legyeng�tette a f�stm�rgez�s.
- Maga ut�n Draco, azt�n �n – v�ltoztatott a terven a l�ny. – Seg�tek neki �tm�szni…
Piton nem sz�lt, csak elt�nt a korl�t t�loldal�n, �s amint talpra kecmergett, m�r fordult is vissza, hogy elkaphassa az �rkez� Drac�t. A fi�, Hermione seg�ts�g�vel, �tfordult a korl�ton, �s a hinta�gyon landolt, nem t�l eleg�nsan. Hermione megnyugodva l�tta, hogy a fi� egyben f�ldet �rt, �s m�r Piton mellett t�rdel a f�ben. Ekkor � is �tm�szott, �s nagy leveg�t v�ve leugrott. A hinta felfogta a zuhan�s�t, �s Piton is ott volt, hogy megtartsa az egyens�ly�t.
Hermione megk�nnyebb�lten kapaszkodott a f�rfiba, m�g nem is fogta fel, hogy kijutottak a hal�l l�ngol� karmai k�z�l. Felseg�tett�k Drac�t is, �s t�molyogva pr�b�ltak min�l t�volabb botladozni a h�zt�l, vissza sem n�zve.

                                              ***

A h�z k�rny�k�n egyre t�bben gy�ltek �ssze, de azok, akik m�r az elej�t�l nyomon k�vett�k az esem�nyeket, lemond� s�hajokkal n�ztek egym�sra. Nincs ember, aki innen �lve kijuthat, gondolt�k, hiszen semmilyen �letjelet nem tapasztaltak, �s l�tt�k, hogy a t�zolt�k sem igaz�n boldogulnak.
A tet�t olt� k�l�n�tm�ny prec�zen �sszehangolt munk�val dolgozott, de nekik is k�ts�geik voltak a sikert illet�en. Hi�ba a j�l ki�p�tett rendszer, melynek seg�ts�g�vel szinte azonnal �rtes�ltek a katasztr�f�r�l, f�ltek, hogy elk�stek. Tudt�k, �rezt�k, hogy valami m�s gond is lehet odabent, hiszen �k sem tapasztaltak semmit, ami arra utalt volna, hogy van m�g �let a h�zban.
Term�szetesen �k is megpr�b�ltak bejutni, de nekik sem siker�lt. A sok mugli b�m�szkod� miatt nem �llhattak neki pr�b�lkozni, milyen �tok is tartja kint �ket, �s hogyan lehetne azt felt�rni. T�l sokan voltak a felejt�s�tokhoz…
N�h�nyan m�r elk�nyvelt�k, hogy nem tudj�k kimenteni a boszork�nyt a h�zb�l, de amikor l�tt�k leomlani az �p�let egyik oldal�t, m�r mind elvesztett�k a rem�ny legapr�bb szikr�j�t is. Az olt�st nem hagyt�k abba, hiszen b�rmi t�rt�nj�k is, nekik meg kell majd vizsg�lniuk a romokat, az pedig csak akkor lesz lehets�ges, ha eloltj�k a l�ngokat.
N�h�ny perc m�lva az ide-oda futkos� Tonks mozg�st l�tott a kertben. Nem merte hinni, hogy Hermione kimenek�lt a h�zb�l, ez�rt el�refutott eg�szen a kapuig. Legnagyobb meglepet�s�re nem egy, hanem h�rom alakot l�tott a f�ben botladozni. Nem gondolkodott egyetlen percig sem, el�vette a p�lc�j�t, �s igyekezett �gy tartani, hogy a muglik a lehet� legkevesebbet vegy�k �szre t�nyked�s�b�l.
Minden teket�ria n�lk�l sz�rta a leger�sebb felold�-b�b�jokat maga el�, mik�zben folyamatosan pr�b�lt bel�pni a nyitott kapun. M�r a sokadik �tokn�l tartott, amikor hirtelen szinte beesett a kertbe. Maga sem tudta, melyik �tka oldotta fel a kertre sz�rt b�b�jt, de m�r rohant is a h�rom t�l�l� fel�, akik id�k�zben elt�volodtak a h�zt�l, �s a biztons�gos t�volban a f�ldre rogyva pr�b�ltak er�t gy�jteni.

***

Hermione �s a k�t f�rfi egym�sba kapaszkodva, egym�st t�mogatva igyekeztek t�volabb botork�lni a h�zt�l. A l�ny sz�d�lt, Draco szinte alig �llt a l�b�n, �s Piton is er�sen rogyadoz� l�bakkal igyekezett seg�teni a k�t fiatalt. N�h�ny m�ter megt�tele ut�n f�radtan roskadtak �ssze mind, �s Draco ism�t k�h�gni kezdett. Hermione feln�zett, �s azt l�tta, hogy valaki �r�lt temp�ban rohan fel�j�k a kerten �t, �s a k�zeled� alak m�g�tt tov�bbi �rkez� embereket l�tott.
A k�vetkez� pillanatban Tonks m�r mellett�k t�rdelt, s�rva-nevetve �lelte �t Hermion�t, aki utols� erej�vel is az�rt k�zd�tt, hogy eszm�let�n�l maradjon. Oda�rt a t�bbi auror is, �s elkezdt�k megvizsg�lni a h�rom t�l�l�t. Piton sz�ve szerint le�ll�totta volna �ket, de t�ls�gosan kimer�lt volt egyel�re az ilyesmihez, m�g Drac�t nem nagyon �rdekelte, mi t�rt�nik k�r�l�tt. T�l�lte, �s ez volt a l�nyeg.
Nemsok�ra egy �jabb auror �rkezett, �s k�z�lte, hogy feloszlatt�k a t�meget, nincs m�r t�bb b�m�szkod�, a t�zet is nemsok�ra megf�kezik, �s elk�ldt�k a m�sik t�zolt� egys�get. Tonks, mint az csapat vezet�je, utas�t�sokat osztott, �s remek�l k�zben tartotta az esem�nyeket. Mindenki engedelmesen tette, amit mondott, �m amikor a Szent Mung�t is sz�ba hozta, Piton tiltakozni kezdett.
- Nincs r� semmi sz�ks�g – mondta m�g mindig rekedten a sok f�stt�l.
- Ne ellenkezzen, Perselus – v�laszolt hat�rozottan a fiatal auror. – El kell fogadniuk, szakszer� �pol�sra van sz�ks�g�k.
- Nymphadora, nem nyitok vit�t – sz�l a f�rfi. – Csak juttasson minket a h�zamba, ott minden megvan, amire sz�ks�g�nk lehet.
Tonks v�laszolni akart, de Hermione elgy�t�rt hangja bel�fojtotta a sz�t.
- Merlinre… – ny�g�tt fel a l�ny – a h�zam…
Mindannyian a h�z fel� n�ztek, amikor egy �jabb remeg�s ut�n leomlott m�g egy oldala. K�zben a t�zet m�r teljesen eloltott�k, �s m�r csak a f�st gomolygott mindenfel�. Amikor �jra Hermion�ra n�ztek, m�r csak azt l�tt�k, ahogy a l�ny �jultan hanyatlott a f�be.
- L�tja, Perselus – mutatott az �jult l�nyra Tonks –, musz�j bemenni�k az Ispot�lyba!
- M�g mindig nem �rti? – vitatkozott vele egyre er�tlenebb�l Piton. – Nem mehet�nk oda. Vigyen minket haza egy zsupszkulccsal, �s amint kicsit jobban vagyunk, meg fogja �rteni, mi�rt mondom ezt.
Tonks ugyan nem �rtett egyet, de nem vit�zott tov�bb, �s ink�bb elrohant t�rsai fel�, majd egy percen bel�l vissza is t�rt, kez�ben egy kisebb postal�d�val. Piton felt�p�szkodott a f�b�l, mik�zben megpr�b�lta a legkev�sb� leterhelni s�r�lt l�b�t, majd felemelte Hermione �jult test�t, m�g Drac�t az egyik auror t�mogatta.
- Itt a zsupszkulcs – ny�jtotta fel�j�k a postal�d�t.
- Rendben – b�lintott Piton, �s egyik kez�vel meg�rintette.
Amikor mindannyian megfogt�k a zsupszkulcsot, Tonks visszasz�molt, �s a k�vetkez� pillanatban m�r sz�tolvadt k�r�l�tt�k a vil�g, csak hogy egy perc m�lva ism�t �ssze�lljon eg�ssz�, imm�r Piton kertj�t mint�zva.

Amint meg�rkeztek, mindannyian a h�z fel� indultak, olyan gyorsan, amennyire csak a t�l�l�k erej�b�l telt. A h�zba �rve Piton er�tlen hangon h�vta Lizzyt, �s a man� a k�vetkez� pillanatban m�r meg is jelent.
- Lizzy, k�sz�ts el� egy vend�gszob�t Miss. Granger sz�m�ra – adta az utas�t�sokat. – Hozz mindent, ami az �pol�shoz sz�ks�ges.
- Igen, uram – hajolt meg a man� –, Lizzy m�r megy is.
- Nymphadora – fordult a n�h�z Piton, mik�zben letette Hermion�t a szalonban a kanap�ra –, tudna k�rni gy�gy�t�kat, akik a Rendhez tartoznak?
- Persze, m�ris – b�lintott Tonks, �s kisietett a h�z el�.
Am�g v�rakoztak, Piton �s Draco lerogytak egy-egy fotelbe, �s megpr�b�ltak semmire sem gondolni. Hermione mozdulatlanul fek�dt, mintha csak aludna. P�r perccel k�s�bb Tonks visszat�rt, �s besz�molt a fejlem�nyekr�l.
- Neville Longbottom �s Susan Bones ide tudnak j�nni – adta a t�j�koztat�st Tonks –, �s maradnak is, am�g csak sz�ks�ges. Megfelel? Ha igen, negyed �r�n bel�l itt lesznek.
- T�k�letes – s�hajtott Piton, akinek m�r mindegy volt, ki j�n seg�teni.
Ha nem lett volna ilyen �llapotban, � maga v�gezte volna az �pol�st, de tekintve s�r�l�seit �s f�radts�g�t, ink�bb lemondott r�la. Megfordult a fej�ben, hogy keres egy t�kr�t, �s megn�zi, mi lett az arc�val, miut�n a ber�gott ajt� m�g�l kicsaptak a l�ngok, de azt�n lemondott r�la, mondv�n, sokkal rosszabb �gyse lehet, mint volt, �s a l�b�n nem sok l�tnival� volt.

Hamarosan megjelent Neville �s Susan, mindketten megd�bbenve vett�k szem�gyre a szalonban l�v�ket, �s m�g nagyobb lett a meglepet�s�k, amikor felismert�k a kanap�n Hermion�t.
- Merlinre – ki�ltott fel Neville a l�nyhoz sietve –, mi t�rt�nt?
- F�stm�rgez�s, �g�si sebek, �s egy enyhe ideg�sszeoml�s – adta meg a diagn�zist Piton halkan. – Drac�n�l szint�n f�stm�rgez�s, csoda, hogy m�g eszm�let�n van, n�lam pedig mindez �g�ssel p�rosul, illetve l�bt�r�ssel, mint l�thatja – mutatott az arc�ra �s a l�b�ra.
- Perselus… – sz�lt Draco halkan – van m�g abb�l a ken�csb�l, amit Charlie Weasleynek k�sz�tett�nk?
- Igen, az j� lesz – n�zett r� a f�rfi, majd a k�t gy�gy�t�hoz fordult – Miss. Bones, menjen a laboromba, k�rem, Lizzy majd megmutatja hol van, �s az k�z�ps� szekr�nyben, a legals� polcon tal�l egy t�gelyt, amiben az eml�tett ken�cs van. A jobb sz�ls� lesz az. Ezen k�v�l �gy v�lem, mindent megtal�l, amire sz�ks�g�nk lehet.
- Rendben, professzor – b�lintott a l�ny, mire Piton ism�t a man�t h�vta.
- Lizzy – sz�lt a man�hoz –, vezesd Miss. Bonest a laborba, azt�n hozz forr� vizet, tiszta t�r�lk�z�ket vagy leped�ket, �s k�sz�ts el� k�t szob�t a gy�gy�t�k sz�m�ra is.
- M�ris, uram – hajolt meg – Lizzy m�r el�k�sz�tette a kisasszony szob�j�t.
- Miss. Bones, rem�lem, megbocs�tja, hogy nem �n magam k�s�rem el – sz�lt Piton a lehet� legudvariasabb modor�t el�v�ve.
Susan b�lintott, majd elindult Lizzy nyom�ban a laborba. Perselus ekkor Neville fel� fordult.
- Mr Longbottom – kezdte –, van valami olyan dologra sz�ks�ge, amit nem eml�tettem?
- Egyel�re nem, uram – r�zta a fej�t a fi�, mik�zben m�r Hermion�t vizsg�lta –, k�sz�n�m.
P�r percig a p�lc�j�val m�rte fel a l�ny �llapot�t, de egyre jobban �sszevont szem�ld�kkel tette a dolg�t, �s mormogta halkan a var�zsig�ket egym�s ut�n, v�g�l �rtetlen�l n�zett h�zigazd�juk fel�.
- Uram – kezdte bizonytalan hangon –, tud nekem valamilyen magyar�zatot adni arra, hogy mi�rt �rz�keltem dulakod�sb�l ered� s�r�l�seket �s z�z�d�sokat Hermion�n?
Piton egy percig m�r�n n�zett a fi�ra, azon gondolkodva, hogy mennyit is mondhatna el neki a t�rt�ntekb�l, majd �gy d�nt�tt, hogy csak �ltal�nosan adja el� az �jszaka esem�nyeit, a r�szleteket meghagyja a l�nynak.
- Miss. Grangert megt�madt�k ma az otthon�ban – magyar�zott lassan –, �s meg akart�k er�szakolni. Majd miut�n mi meg�rkezt�nk, a t�mad� elmenek�lt, �s amikor el akartuk hagyni a h�zat, r�nk gy�jtotta azt. R�viden ennyi – fejezte be Piton –, a r�szleteket majd k�rdezze Miss. Grangert�l.
- Meg akart�k er�szakolni? – s�padt el Neville. – De h�t ki tenne ilyet?
- Hidd el, lenne… – hallott�k Draco m�g mindig gyenge hangj�t.

Vissza�rkezett Susan �s Lizzy, felszerelkezve az omin�zus t�gellyel, �s m�g sz�mtalan m�s b�jitallal. Lepakoltak az asztalra mindent, amit hoztak, majd Susan Piton fel� fordult.
- Uram, ha javasolhatn�m, nem itt kellene elkezdeni a kezel�st – mondta. – Jobb lenne, ha k�l�n szob�kban kezden�nk meg az �pol�st. Hermion�nak mindenk�pp fontos lenne, �s �nnek, illetve Drac�nak is sokkal k�nyelmesebb lenne…
- Miss. Bones – n�zett r� a f�rfi –, tegyen bel�t�sa szerint. Lizzy megmutatja, melyik szob�ba vihetik Miss. Grangert.
Miut�n Susan, Lizzy �s a Hermion�t sz�ll�t� auror elt�ntek a l�pcs�n, Piton is megpr�b�lt fel�llni, de s�r�lt l�ba m�r olyan f�jdalmat okozott, hogy nem tudott talpon maradni, �s visszarogyott a fotelbe. Bossz�san h�zta el� a p�lc�j�t, hogy helyre tegye a t�r�st, de Neville megel�zte.
- Hagyja csak – l�pett k�zelebb –, majd �n…
Piton nem sz�lt, csak b�lintott, �s lehunyt szemmel hagyta, hogy a fi� tegye a dolg�t. K�l�n�s, gondolta, annak idej�n nem gondolta volna, hogy valaha is Longbottom tud�s�ra b�zza mag�t. Amikor Neville ideiglenesen rendbe tette a s�r�l�st, ism�t megpr�b�lt fel�llni, �s �r�mmel konstat�lta, hogy a m�velet kivitelez�se sikeresnek bizonyult.
- Ez nem jelenti azt, hogy nem kell csontforraszt� f�zetet innia, uram – figyelmeztette a fi�.
Piton csak elh�zta a sz�j�t, majd Drac�val egy�tt elindult az emeletre. Elk�sz�ntek az aurorokt�l, �s megbesz�lt�k, hogy a h�t folyam�n j�nnek majd vissza, addig �gysem tudnak besz�lni senkivel.

Lassan bek�sz�nt�tt a reggel, ugyanolyan mad�rdalosan, mintha mi sem t�rt�nt volna az elm�lt �jjel. A Piton k�ri�ban is csendesedett a s�rg�s-forg�s, miut�n a k�t gy�gy�t� ell�tta a s�r�lteket. Draco megkapta a b�jitalokat, amik rohamos sebess�ggel enyh�tett�k a f�stm�rgez�s t�neteit, �s amikor m�r el�g j�l �rezte mag�t, f�radtan botork�lt a f�rd�szob�ba, hogy lemossa mag�r�l az �jszaka mocsk�t.
Piton szint�n a szob�j�ba vonult vissza Neville t�rsas�g�ban. Ugyanazt a folyamatot vitte v�gig, mint Draco, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a zuhanyz�s ut�n r� m�g v�rt a csontforraszt� f�zet is. Neville letiszt�totta az arc�n l�v� sebeket, majd a speci�lis kr�mmel kezelte. A professzor – r� nem jellemz� m�don – sz� n�lk�l t�rte az �pol�st, amit Neville megnyugodva vett tudom�sul. Tartott t�le, hogy a f�rfi majd k�teked� lesz, de szerencs�re nem tett semmilyen megjegyz�st.

Susan agg�dva figyelte Hermion�t. A fiatal gy�gy�t� hamar ell�tta a l�ny kez�n a s�r�l�st, �s �vatosan beledikt�lta a f�stm�rgez�s elleni b�jitalt is. A dulakod�s ut�ni z�z�d�sokat gyorsan rendbe tette, �s el�gedetten l�tta, hogy a professzor remek�l kezelte a fejs�r�l�st is. Nem volt m�s lehet�s�ge, mint v�rni, hogy Hermione mag�t�l fel�bredjen.
Susan f�radtan indult Neville keres�s�re, majd a fi�val egy�tt megkerest�k Lizzyt, hogy n�mi reggelit k�rjenek t�le. Betegeik aludtak, �s gy�gyultak, �gy nekik is jutott n�mi szabadid�. A man� ell�tta �ket, majd megmutatta nekik szob�ikat, ahol kipihenhett�k magukat.
A d�lel�tt nyugodtan telt, el�k�sz�tettek m�g n�h�ny b�jitalt, majd Neville elfoglalta hely�t Hermione �gya mellett. Valamikor a d�lel�tt folyam�n Hermione mag�hoz t�rt, de azonnal el is aludt. Neville m�g mindig azon t�rte a fej�t, hogy ki akarhatott �rtani a l�nynak, hiszen nem is lehetett l�tni szinte soha, olyan visszavonultan �lt.

Estefel� kezdett �ledni a h�z ism�t. Lizzy vacsor�t k�sz�tett, ez�ttal j�val b�s�gesebbet, mint eddig, hiszen emelkedett az ell�tott var�zsl�k sz�ma. Draco kicsit m�g mindig f�radtan, enyhe fejf�j�ssal �s �melyg�ssel �bredt, �s legsz�vesebben fel sem kelt volna, de mindenk�ppen meg akarta n�zni, hogy van keresztapja, �s Hermione.
Agg�dott a l�ny miatt, amin m�r meg sem lep�d�tt, hiszen az ut�bbi id�ben el�g sokat tal�lkoztak �s besz�lgettek, melynek ok�n megkedvelte Hermion�t. Piton szob�j�hoz �rve halkan bekopogott, �s p�r pillanattal k�s�bb benyitott. Keresztapja �ppen akkor j�tt ki a f�rd�b�l, m�r teljes �lt�zetben, �s Draco mag�ban megjegyezte, hogy l�tta m�r a f�rfit d�lcegebb tart�ssal is, de ez a roggyants�g jelen esetben indokolt is volt.
- Hogy �rzed magad? – k�rdezte Piton.
- Voltam m�r jobban is – felelte a fi�. – �s te?
- A k�r�lm�nyekhez k�pest t�rhet�en – mondta a f�rfi. – Hermione?
- N�la m�g nem voltam – v�laszolt Draco. – Val�j�ban nem is tudom, melyik szob�ba sz�ll�solta el Lizzy. Ha gondolod, megl�togathatjuk most is.
- �n is �ppen erre k�sz�ltem, hogy megn�zzelek benneteket – b�lintott Piton �s az ajt� fel� indult.

Mint kider�lt, Hermione a szomsz�d szob�ban kapott helyet, mert �gy egyszer�bb volt Neville �s Susan sz�m�ra is az �pol�s. Halkan l�ptek be a szob�ba, ahol akkor �ppen a l�nyon k�v�l nem tart�zkodott senki.
Hermione mozdulatlanul fek�dt, mintha aludna, de ahogy k�zelebb �rtek hozz�, a l�ny fel�j�k ford�totta a fej�t.
- Hogy vagy? – k�rdezte t�le is Draco, �s le�lt az �gy sz�l�re.
- K�sz�n�m, j�l – hallott�k az alig hihet� v�laszt. Hermione hangja m�g nagyon gyenge volt, �s csak nagyon halkan tudott besz�lni. – �s ti?
- Remek�l… – mosolygott a fi� –, de m�g egyszer nem szeretn�m v�gigcsin�lni.
- �n sem – s�hajtotta a l�ny, majd Pitonra emelte a tekintet�t. – K�sz�n�m, professzor…
- Ugyan, hagyja, Miss. Granger – legyintett a f�rfi az �gy melletti sz�ken �lve. – Az a l�nyeg, hogy t�l�lt�k az eg�szet.
- Kaphatn�k egy poh�r vizet? – k�rdezte Hermione rekedten. – M�g mindig olyan, mintha a f�st marn� a torkom…
Draco t�lt�tt egy poh�r vizet az asztalra k�sz�tett kancs�b�l, �s �vatosan Hermione kez�be adta, aki remeg� k�zzel ivott bel�le n�h�ny kortyot.
- Sokkal jobb – s�hajtotta, �s lehunyta a szemeit.
- Aludjon csak, Miss. Granger – sz�lt Piton halkan. – Pihennie kell.
Hermione azonban m�r nem v�laszolt a f�rfi szavaira. Draco �s Piton halkan elhagyt�k a szob�t, �s lassan leballagtak a f�ldszintre vacsor�zni. Susan �s Neville az �tkez�ben �ltek, �s m�r jav�ban falatoztak, amikor oda�rtek.
- Maguk mi�rt nincsenek �gyban? – hallott�k Susan szigor� hangj�t. – Professzor, �nnek k�l�n�sen j�t tenne, ha nem flang�lna, hanem nyugodtan pihenne az �gy�ban.
- K�sz�n�m, hogy agg�dik �rtem, Miss. Bones – n�zett r� Piton, mik�zben helyet foglalt az asztaln�l. – Vacsor�zni szerettem volna, ha nem b�nja, �s megl�togattuk Miss. Grangert is.
Draco csod�lkozva n�zett a l�nyra, ami�rt ilyen b�tran r� mert sz�lni Pitonra. Be kellett l�tnia, hogy ak�rmilyen kedves is, ha a betegekr�l van sz�, nem tesz k�l�nbs�get, hogy ki is van el�tte.
- Vacsor�zzon meg nyugodtan, uram – vette �t a sz�t Neville –, de hallgasson r�nk, k�rem, �s ut�na menjen vissza pihenni. Hermione m�g aludni fog egy darabig, addig �gysem tudnak vele besz�lni.
- Mr Longbottom – n�zett r� a professzor –, megnyugtathatom, hogy magam is �gy terveztem.
Piton a maga r�sz�r�l lez�rtnak tartotta a t�m�t, �s n�m�n nekil�tott a vacsor�nak. Sz� n�lk�l fogyasztott�k az �telt, mindenki a gondolataiba mer�lt. A desszert ut�n a k�t l�badoz� ism�t visszat�rt az emeletre, �s lefek�dtek pihenni, ahogyan az meghagyt�k nekik gy�gy�t�ik.

Az �jszaka nyugodtan telt, �s Hermione val�ban nem �bredt fel eg�szen m�snap estig. Piton �s Draco t�bbsz�r is ben�ztek a l�nyhoz a nap folyam�n, amikor egyik gy�gy�t� sem volt mellette.
Est�re a l�ny mag�hoz t�rt, �s gy�gyul�s�nak csalhatatlan jelek�nt bejelentette, hogy �hes. Perceken bel�l Lizzy meg is jelent egy t�lc�val, rajta egy t�ny�r g�z�lg� levessel, amit Hermione h�l�san kanalazott be Susan seg�ts�g�vel.
Vacsora ut�n Susan �s Neville magukra hagyt�k h�rom �poltjukat a l�ny szob�j�ban, hogy nyugodtan megbesz�lhess�k, amit akarnak, �s �k maguk visszavonultak szob�ikba.
Hermione jobban �rezte ugyan mag�t, de ezzel egy�tt esz�be is jutott minden, ami k�t nappal kor�bban t�rt�nt. N�m�n �lt az �gyban, �l�ben Cs�mp�ssal, akit szint�n kezel�sbe vettek bar�taik, �gy m�r teljesen rendbej�tt � is. Felr�mlett el�tt Ron k�jes fintorba torzult, r�szeg arca, �s kir�zta t�le a hideg, ha belegondolt, hogy mit�l is menek�lt meg vend�gl�t�i seg�ts�g�vel.
Draco, mintha a fej�be l�tna pontosan ezt a t�m�t hozta sz�ba.
- Hermione – kezdte a fi� halkan, az �gy sz�l�n �lve –, most mit akarsz tenni?
- Hogy �rted ezt? – k�rdezett vissza Hermione �rtetlen�l.
- Fel kellene jelentened Weasleyt…
- Nem tudom – felelte bizonytalanul.
- Miss. Granger – sz�lt bele Piton is a t�rsalg�sba –, mindenk�pp javasoln�m, hogy tegye meg ezt a l�p�st. Ezzel elker�lhetn� a j�v�beni hasonl� t�mad�sokat.
- Tal�n igaza van, uram – emelte fel a fej�t Hermione. – M�gsem vagyok biztos benne, hogy meg kellene tennem.
- Nem kell ezen annyit gondolkodni – b�ztatta Draco is. – Amikor meg�rkeznek az aurorok, hogy besz�ljenek veled, te elmondasz mindent, hogy zaklatott, hogy meg akart er�szakolni, �s hogy meg akart �lni. �k pedig sz�pen elfogj�k, �s bez�rj�k, te meg �lhetsz nyugodtan.
- Lehet, hogy t�nyleg ez lenne a helyes… – gondolkodott m�g mindig a l�ny.
- Nem kell agg�dnia, Miss. Granger – mondta Piton –, mi mindenk�ppen feljelentj�k, hiszen minket is meg akart �lni Drac�val.
- �gy van – b�lintott Draco is. – Ha feljelented, mi mindenk�ppen seg�t�nk neked.
- Nem is tudom… – ford�totta el a fej�t Hermione, �s kib�mult az ablakon az ereszked� �jszak�ba, majd p�r perc ut�n hirtelen visszafordult – Rendben, legyen. Feljelentem Ront. Nem akarok f�lelemben �lni, hogy nem tudhatom, mikor �s hol akar legk�zelebb megt�madni, �s ti sem �llhattok �rt felettem �lland�an.
- Ez a besz�d – mosolyodott el Draco b�ztat�an.
- Akkor viszont valamit meg kellene m�g tennie – jegyezte meg a professzor.
- Mi lenne az – k�rdezte Hermione, b�r sejtette a v�laszt.
- El kellene mondani nek�nk, hogy mi volt a szak�t�suk oka…
Hermione sejt�se beigazol�dott, ezen r�g�dott � maga is az elm�lt f�l �r�ban. Tudta, hogy megb�zhat k�t �njel�lt test�r�ben, de nem akarta �jra �t�lni annak az �jszak�nak az eml�keit azzal, hogy t�vir�l hegyire elmes�li az eg�szet. R�vid t�preng�s ut�n t�madt egy �tlete, �s Pitonhoz fordult.
- Uram, van �nnek mereng�je? – k�rdezte, mire a f�rfi b�lintott. – Akkor, ha k�rhetn�m, abban n�zz�k meg, mert nekem nincs er�m elmes�lni. T�l f�jdalmas…
- M�ris hozom – �llt fel a f�rfi, �s elhagyta a szob�t.
P�r perccel k�s�bb egy k�t�llal a kez�ben t�rt vissza, amit a l�ny �l�be helyezett, hogy bet�lthesse az eml�keit. Amikor Hermione elk�sz�lt a m�velettel, elvette t�le a t�lat, �s az asztalra tette. L�tta Hermion�n, hogy m�r ez is er�s �rzelmeket v�ltott ki benne, �s m�r nagyon szerette volna tudni, hogy mi t�rt�nt azon az �jszak�n, ami ennyire megviselte vend�g�t.
Hermione k�nnyeivel k�szk�dve n�zett a k�t f�rfire, majd b�tor�t�an b�lintott nekik, jelezve, hogy mehetnek nyugodtan, neki nem lesz semmi baja, am�g �k t�vol lesznek. Piton �s Draco k�zelebb l�ptek az asztalhoz, majd egym�s ut�n belemer�ltek az eml�kbe. Amint elt�ntek, Hermione utat engedett a k�nnyeinek, �s b�rmennyire is nem akarta, p�rn�j�ra d�lve � is �jra v�gig�lt mindent.

Piton �s Draco Hermione nappalij�ba �rkeztek, ahol a l�ny, �s kedvese a kandall� el�tt �ld�g�ltek �sszeb�jva. Vastag takar�ba burkol�ztak, el�tt�k egy-egy poh�r, benne pezsg�, az asztalon a nemr�g elfogyasztott vacsora maradv�nyai.
K�zelebb l�ptek, hogy halljanak mindent.
- Ron – sz�l Hermione halkan – szeretn�k neked mondani valamit…
- Mondd, kedves – simogatta meg a fi� szerelme haj�t.
- Kellene egy �jabb szoba – kezdte sejtelemesen mosolyogva.
- �jabb szoba – n�zett r� k�rd�n a fi�. – Mi�rt?
- Mert nemsok�ra sz�ks�g�nk lesz r�.
- Ki fog idek�lt�zni? – �rtetlenkedett Ron.
Jellemz�, h�zta el a sz�j�t Piton, aki m�r tiszt�ban volt azzal, ami a v�r�s haj� fi�nak m�g mindig k�rd�ses volt.
- Egy �jabb Weasley – mosolygott a l�ny. – Egy kisl�ny, vagy egy kisfi�…
Ronnak beletelt n�mi id�be, mire leesett neki, hogy �ppen most tudta meg, hogy apa lesz.
- Hermione, ez… ez igaz? – k�rdezte akadozva, mire a l�ny b�lintott. – De h�t ez fantasztikus! Gyerek�nk lesz!
Boldogan nevetve �lelte mag�hoz kedves�t, �s cs�kolta meg, majd az arc�t, a haj�t simogatta a mosolyg� kismam�nak, mire Draco csak fintorgott egyet.

Ekkor elmos�dott az eml�k, majd p�r pillanat m�lva �jra kitisztult, �s a k�t f�rfi m�r a l�ny h�l�szob�j�nak ablak�n�l �llt, �s a s�t�t utc�t figyelt�k. Felbukkant egy alak az �jszak�ban, �s m�r messzir�l l�tszott bizonytalan mozg�s�r�l, hogy j� p�r poh�ron t�l van. Ron Weasley meglehet�sen ittas �llapotban �rkezett haza az �nnepl�sb�l, melynek aprop�j�t az � elj�vend� apas�ga adta.
D�l�ng�lve indult meg a kerten �t a h�z fel�, majd olyan halkan igyekezett kinyitni az ajt�t, ahogy csak tudta. Hermione ekkor ell�pett az ablakt�l, �s bossz�s arccal indult el, hogy a fi� el� menjen. Meg�lltak a l�pcs� tetej�n, �s nem kellett sokat v�rniuk, m�g Ron felbukkant.
A korl�tba kapaszkodva igyekezett feljutni, amikor megl�tta a l�pcs� tetej�n �lldog�l� l�nyt. Hermione elindult lefel�, �s f�l�ton tal�lkozott a r�szeg Ronnal.
- Jaj, Ron – sz�lt neki lemond�an – mire volt ez j�?
- Szi… szia, Hermione – csuklott a fi� vigyorogva, �s igyekezett �t�lelni bossz�s kedves�t. – Csa… csak meg�nnepelt�k a sr�cokkal, hogy apa leszek. Ne… ne legy�l m�r ilyen mor… morcos!
- �s meddig akarod m�g �nnepelni, hogy apa leszel? – k�rdezte meg �lesen a l�ny, �s igyekezett kibontakozni az alkoholb�z�s �lel�sb�l.
- Jaj, m�r… – m�ltatlankodott gurgul�z� hangon Ron –, sajn�lod t�lem, hogy boldog vagyok?
- Nem, Ron, nem sajn�lom – r�zta a fej�t Hermione –, csak nem �rtem, mi sz�ks�g van arra, hogy egy �ll� h�tig �jnek �vadj�n gyere haza, ilyen �llapotban!
Draco idegesen a keresztapj�ra n�zett, �s csak azt l�tta, hogy a f�rfi nyak�n megfesz�lnek az izmok, ami egy�rtelm�en arra utalt, hogy rettenetesen m�rges. Piton �szre sem vette, hogy kezei mikor szorultak �k�lbe, �s azt sem, hogy ajkait mi�ta szor�tja �ssze idegesen. Sz�rny� f�lelmek kezdtek alakot �lteni a fej�ben, �s csak rem�lhette, hogy t�vedni fog.

- Nem… nem vagyok r�szeg – bizonygatta akadozva a fi�. – N�zd csak!
Azzal megpr�b�lta �t�lelni a l�nyt, �s felemelni a l�pcs� k�zep�n. Piton �s Draco egyre ink�bb undorod� arccal n�zt�k a jelenetet, �s agg�dva gondoltak arra, hogy el ne d�lj�n az a szerencs�tlen, am�g Hermion�t emeli.
Hermione megpr�b�lt tiltakozni, de Ron nem hagyta mag�t, �s m�gis felemelte �t. Nem �rtek c�lba k�r� szavai, ugyan�gy, ahogyan a kiab�l�s sem vezetett eredm�nyre, mivel a fi� vigyorogva pr�b�lta megforgatni kedves�t.
Ekkor bek�vetkezett az, amit�l Piton f�lt, �s amit m�r Draco is kezdett sejteni, �s arcukon ezernyi �rzelem kezdett t�kr�z�dni. Ron l�ba megcs�szott a l�pcs�fokon, �s kibillent am�gy sem stabil egyens�ly�b�l, �s zuhanni kezdett, karj�ban Hermion�val. A l�ny felsikoltott, ahogyan gurulni kezdtek a l�pcs�n lefel�, de mire le�rtek, m�r nem hallatott hangot.
Draco hi�ba tudta, hogy nem tud k�zbeavatkozni, sz�ve szerint r�juk kiab�lt volna, hogy vigy�zzanak. Egyre jobban gy�lt benne a d�h �s az indulat, �s sajnos ez ellen nem tehetett semmit.
Ron �s Hermione eszm�letlen�l ter�ltek el a l�pcs� alj�ban, �s p�r percig mindketten mozdulatlanul fek�dtek, majd Ron �bredezni kezdett. Fej�t tapogatva igyekezett fel�lni, �s amikor megpillantotta maga mellett �jult kedves�t, �s az alatta n�vekv� v�rt�cs�t, egy pillanat alatt kij�zanodott.
- Hermione! – sz�longatta a l�nyt. – Hermione, t�rj magadhoz, kicsim! Merlinre, a baba…

Draco �s Piton haragosan villog� szemekkel figyelt�k a jelenetet. Draco p�r l�p�ssel Ron mell� �rt, �s besz�lni kezdett hozz�.
- Az a szerencs�d, Weasley, hogy nem tudok tenni veled most semmit…
Piton csak �llt, �s figyelt, mintha nem �rinten�k a l�tottak, de bel�l h�borgott, �s tombolt tehetetlens�g�ben, �s m�rg�ben. Hermione minden eddigi megjegyz�se az alkohollal kapcsolatban a hely�re ker�lt, �s nem tudott ellene t�bb kifog�st felhozni. Elfogta az aggodalom �s a f�lt�s, hogy ennek a szeg�ny l�nynak milyen megpr�b�ltat�sokat osztott a Sors oszt�lyr�sz�l.
A l�ny azonban nem t�rt mag�hoz, hi�ba pr�b�lta Ron �lesztgetni. Nem gondolkodott sok�ig, azonnal a kandall�hoz rohant, �s belemarkolt a hopp-poros ed�nybe, majd a kandall�ba hajolt, a felcsap� z�ld l�ngok k�z�. A k�vetkez� percben m�r gy�gy�t�k ereszkedtek az �jult Hermione mell�, �s azonnal sz�ll�tott�k a Szent Mung�ba.

Ism�t k�pet �s helysz�nt v�ltottak. Egy k�rteremben �lltak, ahol Hermione fek�dt s�padtan, mellette Harry �s Ginny. Hermione nem tudta mag�ban tartani a f�jdalm�t, �s csak s�rt meg�ll�thatatlanul, bar�tai pedig csak fogt�k a kez�t.
P�r pillanat m�lva ny�lt az ajt�, �s bel�pett Ron. Becs�let�re legyen mondva, � sem n�zett ki sokkal jobban. S�padt volt, l�that�an fogyott is az elm�lt p�r napban. Harry �s Ginny fel�lltak Hermione mell�l, �s szembefordultak a fi�val. Szomor� szemekkel n�zett bar�tj�ra �s h�g�ra, de viszonz�sk�nt csak megvet� �s haragos tekinteteket kapott.
- Mit keresel itt? – k�rdezte Harry hidegen. – M�g ide mersz j�nni a t�rt�ntek ut�n?
- Az �n gyermekem is volt, Harry – mondta Ron kiss� s�rtett hangon. – Nekem is f�j…
- Nem, Ron – r�zta a fej�t Ginny. – Ha neked f�j, mit �rezhet Hermione? Hogy tehetted ezt vele? Szerinted ez a szerelem, �s a szeretet?
- Hermione – sz�lt Ron a k�nnyez� l�nyhoz –, te nem mondasz semmit? K�rlek…
- Menj el! – ny�gte ki nehezen a k�rdezett. – Menj el, �s ne gyere vissza t�bbet!
- De Hermione! – ki�ltott fel a v�r�s haj� fi� – �n szeretlek! Baleset volt, te is tudod.
- Lehet, hogy szeretsz, ezt nem vitatom – mondta Hermione sz�ntelen hangon. – Az is lehet, hogy baleset volt. De �n ezek ut�n nem tudok m�r r�d �gy gondolni, mint arra a f�rfira, akivel �sszek�tn�m az �letemet. Menj el, �s ne keress t�bbet.
- Ezt nem teheted! – tiltakozott hevesen Ron. – �s m�g lehet m�sik kisbab�nk is, nem?
- Ron – sz�lt r� Harry –, nem sok hi�nyzott hozz�, hogy Hermione soha ne lehessen anya! Ha �t perccel k�s�bb h�vod az Ispot�lyt, tal�n bele is halt volna. �r�lj, hogy ez nem k�vetkezett be!
- De Harry… – habogott zavartan a fi�.
- �s most, menj el – folytatta Harry szenvtelen�l. – Ha j�l eml�kszem, Hermione �rthet�en tudtodra adta, hogy nem akar veled tal�lkozni t�bbet. - J�l van – villant meg Ron tekintete –, h�t elfordultok t�lem! Te is el�rult�l, Harry, pedig azt hittem, a bar�tom vagy. Ginny? Te mit mondasz?
- Menj el – v�laszolt testv�re d�h�sen.
- Legyen – b�lintott Ron –, de megb�nj�tok m�g…

Ekkor v�get �rt az eml�k, �s a k�t f�rfi visszat�rt a l�ny szob�j�ba. Id�k�zben Hermione elaludt, mivel Neville l�togat�sakor el�g zaklatott �llapotban volt, �s a fi� megitatott vele egy nyugtat�, �s egy altat� f�zetet.
Draco �s Piton k�zelebb l�ptek az �gyhoz, �s egy�tt �rz� pillant�ssal n�ztek az alv� l�nyra. Nem akart�k megzavarni az �lm�t, �gy ink�bb elhagyt�k a szob�t, �s saj�t lakr�sz�kbe mentek, hogy elgondolkodjanak a l�tottakon.

Hermione csak k�s� �jjel �bredt fel. Vend�gl�t�i m�r biztosan visszat�rtek a mereng�b�l, gondolta, de az�rt k�rben�zett a s�t�t szob�ban. Ahogy oldalra n�zett, egy s�t�t sziluettet pillantott meg, amint az �gya melletti sz�ken �l, �s alszik. Hermione elmosolyodott kicsit, �s sokkal nyugodtabban fordult a m�sik ir�nyba, majd hamarosan �jra elaludt.