Draco el�gedetten ballagott szob�ja fel�. �rzett n�mi lelkiismeret furdal�st, ami�rt kihallgatta a k�t l�ny besz�lget�s�t, de v�g�l is meg�rte a bujk�l�s, hiszen el�g sok hasznos inform�ci� ker�lt a birtok�ba.
Megtudta, hogy Susan nem utas�tja el teljesen, �s kider�lt, hogy tal�n Hermione sem k�z�mb�s keresztapja ir�nt. Bel�pett a szob�j�ba, �s a f�rd� fel� vezette l�pteit mik�zben m�g mindig a l�nyok besz�lget�s�n t�prengett.
Susan elismerte, hogy szimpatikusnak tal�lja, ami m�r el�g j� kiindul�si pont lehetett tov�bbi terveihez. Egyre jobban tetszett neki a l�ny, �s mind jobban �r�lt keresztapja �tlet�nek, hogy a k�t fiatal gy�gy�t� a h�zban legyen elsz�ll�solva. Sajnos azonban k�zeledett a pillanat, amikor b�cs�t vesznek egym�st�l, hiszen m�r Hermione is teljesen rendbej�tt, �gy nem lesz okuk tov�bb maradni.
Azt kellene valahogy el�rni, hogy ezek ut�n is tal�lkozzon vele. Egy eb�dmegh�v�s, vagy egy vacsoramegh�v�s biztosan j� �tlet az els� tal�lk�ra, �s ut�na tal�n m�r k�nnyebben menne minden. M�r ha Susan elfogadja a megh�v�st…
Rem�nyekkel telve �llt be a zuhany al�, �s nyitotta meg a csapokat. Nem tudott m�sra gondolni, csak arra, hogy mennyire tetszik neki Susan. Csod�lta az�rt, amilyen b�tran szembesz�llt Pitonnal, �s nem engedte, hogy a betege szabja meg az �pol�s minden felt�tel�t. Magabiztos volt, hat�rozott, ugyanakkor kedves �s t�r�d�. Sokszor esz�be jutott menek�l�s�k hajnala, amikor a l�ny ell�tta sebeit, miut�n Hermione �gya mellett m�r megtett mindent, amit akkor lehetett. �rezte benne a tart�zkod�st, de azt is �szrevette, hogy id�vel engedett benne a fesz�lts�g, �s m�r nem az el��t�leteire hallgatott csup�n, hanem az �j benyom�sok �s tapasztalatok is teret kaptak.

Ami Hermione �s Piton eset�t illeti, Draco nagyon bizakod� volt. Azt m�g nem tal�lta ki, hogy mit fognak kezdeni a v�laszokkal, amik a hirdet�sre �rkeznek, de ezt m�g t�voli probl�mak�nt kezelte. L�tta keresztapj�n, hogy id�nk�nt rajtafelejti a szem�t vend�g�k�n, b�r igyekezett mindezt �szrev�tlen�l tenni, neki m�gis felt�nt. Aznap este kider�lt, hogy Hermione sem teljesen elutas�t� a f�rfival szemben, �s val�sz�n�leg csak a kork�l�nbs�g az, ami akad�lyoz� t�nyez�k�nt dolgozik �rzelmeiben.
Gondolatai azonban visszat�rtek Susanhoz, �s b�rmennyire szeretett volna, nem tudott �rdemben keresztapja szerelmi �let�vel tov�bb foglalkozni. P�r hat�rozott mozdulattal megt�r�lk�z�tt, majd visszament a szob�j�ba lefek�dni, �s tov�bb gondolkodni a gy�gy�t�n. Ak�rhogy is akarta seg�teni Pitont, hogy �sszehozza �ket Hermion�val, most csak a saj�t mag�val kapcsolatos gondolatokra volt k�pes figyelni. �rr� lett rajta a kamaszokra jellemz� �br�ndoz�s, ami hamarosan �lomba ringatta, hogy azt�n �jult er�vel v�ghasson neki a h�d�t�si-hadm�velet k�vetkez� szakasz�nak.


Drac�n k�v�l m�s is �bren fek�dt az �gy�ban ezen a k�s�i �r�n. Piton professzor az est folyam�n megszerzett inform�ci�kat elemezte.
El�sz�r is Draco �s Miss. Bones kapcsolat�t vette figyelme c�lkeresztj�be, �s hat�rozottan �g�retesnek l�tta az esem�nyek alakul�s�t. Tal�n Hermione is �szrevette Draco vonz�d�s�t a fiatal gy�gy�t�hoz, �s ennek tudhat� be, hogy megeml�tette a l�ny el�tt keresztfi�t. B�zott benne, hogy a k�t fiatal hamarosan egym�sra tal�l, �s neki nem kell tov�bb agg�dni a fi� miatt – legal�bbis ezen a t�ren. �gy v�lte, m�g n�h�ny tal�lkoz�s, �s k�z�s t�rsas�gban elt�lt�tt nap vagy este, �s Draco biztosan megh�d�tja a l�nyt.

Gondolatai azonban nem tudtak sok�ig Draco k�r�l maradni, hiszen volt m�s is, amin t�prenghetett. Sz�m�ra sokkal kellemesebb k�peket id�zett fel, ahogy lehunyta szemeit, �s megjelent el�tte Hermione arca. T�le teljesen szokatlanul elmosolyodott, ha nem is t�l felt�n�en, �s hat�rozottan, de az a kis gesztus tagadhatatlanul ott bujk�lt sz�ja szeglet�ben.
Teh�t Hermione nem nyilv�n�totta lehetetlennek a lehet�s�get, hogy valamilyen k�zelebbi kapcsolat alakuljon ki kett�j�k k�z�tt, aminek a professzor igaz�n �r�lt. M�g mindig voltak k�ts�gei �s fenntart�sai, miszerint helyes-e, ha �, a neh�z term�szettel meg�ldott, �s k�t�lidegeket ig�nyl� reneg�t hal�lfal� kapcsolatot kezdem�nyez a Roxfort egykori eminens di�kj�val.
Sorra vette az �rveket mindk�t oldalon, �s nem tudott d�nt�sre jutni. Egyr�szr�l �gy �rezte, � is meg�rdemeln� m�r, hogy ne legyen egyed�l, m�sr�szr�l viszont nem volt benne biztos, hogy � a megfelel� t�rs a l�nynak.
Nem tehetett r�la, de ism�t felvillantak el�tte a b�l k�pei, ahol igaz�n felt�nt neki Hermione sz�ps�ge. A t�bbi vend�ghez hasonl�an �t is b�vk�r�be vonta, �m a t�bbi vend�ggel ellent�tben, neki lehet�s�ge volt t�ncolni vele, �s a karjaiban tartani. Na j�, igaz�totta ki mag�t, ez a meg�llap�t�s igaz Drac�ra �s Harryre is, de �k igaz�n nem jelentenek vesz�lyt r� n�zve, m�r csak Ginny �s Miss. Bones miatt.
Hirtelen megvillantott egy gonosz kis mosolyt arra a gondolatra, hogy mit tenne, ha a k�t fi� is Hermione kegyeire p�ly�zna. Vajon meddig menne el, hogy elnyerje a l�nyt? Nyilv�n a versenyhelyzet kihozn� bel�le rejtett tartal�kait, de abban is biztos volt, hogy a k�t fi� sem n�zn� t�tlen�l az � mesterked�seit. Ha nem lenne Draco �s Harry k�z�tt ez a m�r-m�r b�k�snek, ha nem is bar�tinak mondhat� viszony, �p�thetne arra, hogy am�g �k egym�ssal csat�zn�nak, addig � – nevet� harmadikk�nt – akci�ba l�pne a l�nyn�l, �s a k�t kiskakas hoppon maradna. Nah�t, Perselus – gondolta – milyen ostobas�gokon tudsz gondolkodni…
Elhessegette mag�t�l a gyerekesnek hat� gondolatokat, �s ink�bb az alv�st v�lasztotta, hiszen neh�z nap v�r r�juk. Reggel �rtes�teni kell az aurorokat, sz�lni kell Harrynek, �s elkezd�dik a b�r�s�gi elj�r�s, melynek v�gezt�vel, rem�lhet�leg, megszabadulnak a Ron Weasleynek nevezett vesz�lyforr�st�l.

A k�vetkez� napon forgalmas helynek bizonyult a Piton k�ria, amit a h�z ura kiss� nehezen viselt. Nem volt hozz�szokva, hogy szok�sos, munk�val t�lt�tt �r�it baglyok t�relmetlen huhog�sa zavarja meg. Bossz�san pr�b�lt figyelni f�zeteire, egyre kevesebb sikerrel, �gy hamarosan feladta a dolgot, �s m�s, hasznos elfoglalts�g ut�n n�zett.

A levelek c�mzettje els�sorban Hermione volt, aki egyik meglepet�sb�l a m�sikba esett, ahogy sorban olvasta �ket. Volt iskolat�rsak, egykori �s jelenlegi �gyfelek, ismer�s�k �s bar�tok ragadtak penn�t a h�r hallat�ra, hogy h�za a t�z martal�k�v� v�lt. Voltak, akik csak egy�tt �rz�s�ket fejezt�k ki, m�g m�sok a seg�ts�g�ket is felaj�nlott�k, ami igaz�n meghatotta Hermion�t.
Kapott levelet Ginnyt�l is, aki – Harryn kereszt�l – ismert minden r�szletet az �ggyel kapcsolatban. Bar�tn�je is t�mogat�s�r�l biztos�totta, majd keresetlen szavakkal jellemezte b�tyj�t, v�g�l m�g a testv�ri kapcsolat megtagad�s�t is kil�t�sba helyezte.
M�r �ppen v�gzett a levelekkel, amikor egy �jabb mad�r �rkezett a szob�ba. Azonnal felismerte Luna bagly�t, amely egy nagyobbacska csomagot ejtett Hermione �l�be. Bontogatni kezdte, �s a csomagb�l j� n�h�ny lev�l bukkant el�. A legfels�n Luna k�z�r�s�val volt olvashat� a neve, ez�rt azzal kezdte az olvas�st.

Szia Hermione!

Megkaptam a leveledet, amit Neville-t�l k�ldt�l, �s �sszeszedtem mindent, amit k�rt�l. Mint l�tod, �rkezett n�h�ny v�lasz, de ink�bb nem is ny�ltam hozz�juk, csin�lj vel�k, amit j�nak l�tsz.
Rem�lem, j�l vagy, �n nincs komoly bajod, b�r Neville megnyugtatott, hogy rendbe fogsz j�nni teljesen. Sajn�lom, ami a h�zaddal t�rt�nt, �s ha b�rmiben tudok seg�teni, csak sz�lj b�tran. Az iroda miatt ne agg�dj, pihenj nyugodtan, �n tartom a frontot!

�lel, Luna

Hermione elmosolyodott, �s f�lretette bar�tn�je level�t, majd k�zbe vette az els� v�laszlevelet. Meglepetten olvasta el a jelentkez� sorait, majd ny�lt a k�vetkez��rt, �s �tolvasta azt is. Hamarosan m�r teljesen led�bbenve, vill�mgyorsan bontogatta a v�laszokat, �s olvasta egyiket a m�sik ut�n. Mire v�gzett az �sszessel, m�r kicsit k�b�n �lt az asztaln�l, �s azon csod�lkozott, hogy nem �rzi azt a teljes megel�gedetts�get, amit kellett volna hasonl� esetben.
Sok�ig nem tudott gondolkodni, mert kopog�st hallott, �s a k�vetkez� pillanatban m�r Lizzy l�pett a szob�ba.
- Kisasszonyom, meg�rkezett Harry Potter – cincogta a man�l�ny. – Uram k�ri, hogy j�jj�n le kisasszonyom a szalonba, mert hamarosan meg�rkeznek az aurorok is.
- K�sz�n�m, Lizzy – felelt Hermione. – M�ris indulok.
Lizzy azonnal elt�nt, � pedig elindult a f�ldszintre, ahol egy hosszabb besz�lget�s v�rt r� az aurorokkal. H�t elkezd�dik…


A szalonban m�r ott volt mindenki, csak r� v�rtak. A fotelokban foglalt helyet Piton �s Draco, a karossz�keken Tonks �s Kingsley, Harry pedig a kanap�n �lt. Hermione letelepedett bar�tja mell�, �s v�rakoz�an tekintett az egybegy�ltekre. A k�t auror fesz�ltnek t�nt, �s v�g�l Tonks volt az, aki besz�lni kezdett.
- Hermione – mondta –, az elm�lt napokba megvizsg�ltuk a romokat, �s egy�rtelm�en gy�jtogat�s nyomait tal�ltuk. A h�trahagyott m�gikus lenyomatokat elemezve megd�bbent� eredm�nyt kaptunk, �s t�bbsz�r is elv�gezt�k az ellen�rz�st, mert nem akartuk elhinni, amit l�ttunk.
- Mit tal�ltatok? – k�rdezte a l�ny, pedig tudta, mi lesz a v�lasz.
- Nos, �sszesen �t embert�l tal�ltunk nyomokat az elm�lt h�rom h�tb�l a saj�tjainkon k�v�l – folytatta Tonks m�g mindig kicsit hivatalos hangon –, amik akkor ker�ltek oda, amikor megpr�b�ltunk bejutni a kertbe. Ezek a szem�lyek a k�vetkez�k: te, mivel tied az �p�let, Harry, Draco, Perselus �s… Ron Weasley.
- �rtem – b�lintott Hermione, �s �rdekl�dve figyelte a fiatal aurort.
- Elmondan�d, hogy ki, mikor, mi�rt �s hogyan hagyta ott a m�gikus nyomait? – k�rdezte Tonks. – Erre az�rt van sz�ks�g, hogy egy�rtelm�en kiz�rhassuk a szem�lyeket a gyan�s�tottak list�j�r�l.
- Rendben – b�lintott ism�t a l�ny, majd Harryre pillantott, �s besz�lni kezdett. – A saj�tomat teh�t nem kell magyar�znom. Harry, Draco �s a professzor akkor haszn�ltak n�lam var�zslatot, amikor az �nneps�g volt. Valaki behatolt a h�zba, amit �n meg�reztem, �s azonnal hazamentem. �k elk�s�rtek, �s seg�tettek �tn�zni a h�zat, illetve ut�na elhelyeztek n�h�ny v�d�- �s riaszt�b�b�jt arra az esetre, ha valaki ism�t be akarna j�nni vagy meg akarna t�madni. A t�z �jszak�j�n Draco �s a professzor �rezt�k a riaszt�st, �s a seg�ts�gemre siettek, �s akkor is haszn�ltak var�zslatot, b�r nem tudom pontosan, milyen ig�ket sz�rtak ki.
- Rendben – fejezte be Tonks a jegyzetel�st, majd ism�t Hermion�ra n�zett. – �s Ron?

Hermione egy percig nem sz�lt egy sz�t sem, csak n�zett maga el�.
- � t�madott meg – mondta feln�zve.
- �gy �rted… – k�rdezte Tonks �rtetlen�l – �gy �rted, hogy � gy�jtotta fel a h�zat?
- Igen – felelte a l�ny valamivel hat�rozottabb hangon. – � volt az, aki bet�rt hozz�m a b�l �jszak�j�n, aki miatt a t�bbiek elhelyezt�k a b�b�jokat, �s aki miatt Draco �s a professzor a h�zban volt a t�z ki�t�sekor. Ron akkor �jjel elj�tt hozz�m, meglehet�sen ittas �llapotban, �s… �s megpr�b�lt… megpr�b�lt meger�szakolni – pr�selte ki mag�b�l Hermione a szavakat.
- Ezt nem tudom elhinni… – ny�gte Kingsley, aki eddig n�m�n figyelte a besz�lget�st.
- Pedig �gy t�rt�nt – n�zett r� szomor�an Hermione. – Nekem esett, nem is tudtam v�dekezni, m�g a p�lc�mat is ki�t�tte a kezemb�l. Dulakodtunk, majd a f�ldre est�nk, �s ahogy szabadulni pr�b�ltam, nekiestem az �jjeli szekr�nynek, �s el�jultam. Amikor magamhoz t�rtem, m�r �gett a h�z, Draco �s a professzor pedig azon dolgozott, hogy kimenek�lj�nk valahogy.

A k�t auror s�padtan n�zett egym�sra, majd megment�ihez fordultak, �s Tonks �ket kezdte k�rdezgetni.
- Mikor �rkeztek a h�zba, Perselus? – faggatta a f�rfit.
- Amikor meg�rezt�k a riaszt�st, azonnal hoppan�ltunk – kezdte Piton. – Mire oda�rt�nk, Miss. Granger m�r eszm�letlen volt, �s Weasley �ppen azon volt, hogy… befejezze, amit elkezdett. Egy h�tr�ltat� �rt�ssal akad�lyoztuk meg, majd �n levittem Miss. Grangert a f�ldszintre, hogy megvizsg�ljam, m�g Draco vigy�zott Weasleyre. Valamennyire ell�ttam a s�r�l�seket, �gy, ahogy tudtam, de mivel sajnos nem volt n�lam semmilyen b�jital, csak fel�letes munk�t tudtam v�gezni. Azt�n j�tt Draco, �s k�z�lte, hogy Weasley le�t�tte, �s elmenek�lt.
- Mi t�rt�nt azut�n? – k�rdezte Tonks most Drac�t.
- Mivel Hermione tov�bbra sem t�rt mag�hoz, megbesz�lt�k, hogy magunkkal vissz�k – folytatta a fi� a besz�mol�t. – �n �sszeszedtem neki p�r holmit, �s amikor indulni akartunk, akkor vett�k �szre, hogy l�ngol a h�z, az ajt�k z�rva, �s nem m�k�dnek a p�lc�ink sem. Weasley valamilyen m�giaelnyel� b�b�jt sz�rhatott a h�zra, ami megakad�lyozta, hogy a legegyszer�bb var�zslatot is v�grehajtsuk. Ezzel tulajdonk�ppen hal�lra �t�lt benn�nket, mivel nem volt sok es�ly�nk a menek�l�sre. Szerencs�re Hermione mag�hoz t�rt, �s azt�n megpr�b�ltunk kijutni a l�ngok k�z�l.
- �s hogyan jutottatok ki? – tette fel a k�vetkez� k�rd�st Kingsley.
- Bevizeztem n�h�ny pl�det, �s elindultunk az emeletre – vette �t Hermione a sz�t. – Draco azt mondta, hogy Ron az erk�lyr�l hoppan�lt, �s az volt az egyetlen es�ly�nk. Elindultunk felfel�, �s csak nehezen jutottunk el az erk�lyig. Leszakadt alattam a l�pcs�, �pphogy elkapta Draco a kezem, �s egy�tt h�ztak fel a professzorral. Mindannyian megs�r�lt�nk, sz�d�lt�nk a f�stt�l, mire el�rt�k az erk�lyt. A professzor a hinta�gyat lebegtette az erk�ly al�, �s arra ugrottunk le. Az egyetlen szerencs�nk az volt, hogy az erk�ly, annak ellen�re, hogy az �p�lethez tartozott, m�r k�v�l esett a h�zon, �gy ott m�r nem hatott Ron m�giaelnyel� b�b�ja. A t�bbit pedig tudj�tok.
- Igen, t�bbit tudjuk – b�logatott Tonks. – De mi�rt t�madott meg Ron? Az �nneps�gen t�rt�ntek miatt?
- Feltehet�leg az lehetett az oka – v�laszolta Hermione. – �gy gondolta, hogy m�g hozz� tartozom, �s megcsaltam Drac�val, ami�rt vele mentem az �nneps�gre.
- Mit szeretn�l most tenni? – k�rdezte Tonks most m�r sokkal bar�ts�gosabb hangon. – Nek�nk hivatalb�l elj�r�st kell ind�tani Ron ellen, b�r ez a besz�lget�s m�g nem volt hivatalos, ellen�rz�tt kihallgat�s, �gy jegyz�k�nyv sem k�sz�lt, mint l�thattad. Amit magamnak lejegyeztem, az sem sz�m�t hivatalos jegyz�k�nyvnek.
- Rendben – felelte a l�ny, majd t�rsaira n�zett, �s egy nagy leveg�v�tel ut�n ism�t megsz�lalt. – Szeretn�m, ha hivatalos lenne az eg�sz, �s elj�r�s indulna Ron ellen az�rt, mert megt�madott, mert felgy�jtotta a h�zam, �s velem egy�tt a professzort �s Drac�t is megpr�b�lta meg�lni. Mindenben seg�tek, amiben csak tudok.
- �rtem – b�lintott Kingsley. – Amennyiben Perselus �s Draco is �gy gondolja, holnap a Miniszt�riumban megtehetitek a feljelent�st, �s elint�zz�k a pap�r�gyeket is. Felvessz�k a vallom�sotokat imm�r teljesen hivatalos keretek k�z�tt, �s nyomoz�st ind�tunk az �gyben Ron ellen, minden v�dpont alapj�n. M�g ma kik�ldj�k a baglyokat nektek a holnapi nappal kapcsolatos tudnival�kr�l. Azt hiszem, v�gezt�nk is.

P�r perc m�lva mindk�t auror fel�llt, elb�cs�ztak �s elindultak vissza a Miniszt�riumba. Hermione csak �lt a kanap�n, �s n�zett maga el� f�sultan, mire Harry �tkarolta a v�ll�t, �s b�tor�t�an suttogott neki.
- Nem kell agg�dnod, Hermione!– mondta halkan. – Minden rendben lesz, megl�tod! Elkapj�k Ront, �s v�get �r ez az eg�sz.
- Rem�lem, igazad lesz, Harry – s�hajtotta a l�ny, �s odab�jt bar�tj�hoz. – Csak gyorsan menjenek a dolgok, mert nem szeretn�m, ha nagyon elh�z�dna.
- Biztos vagyok benne – nyugtatta Harry –, hogy az aurorok mindent megtesznek, hogy miel�bb megtal�lj�k, �s szerintem a Wizengamot sem fogja hossz�ra ny�jtani a t�rgyal�si szakaszt.
- B�zzunk benne – hagyta annyiban Hermione. – De mes�lj, mi van Ginnyvel? M�g nem is volt lehet�s�gem megk�rdezni, hogy hogy van, �s hogy mi h�r a sz�letend� gyerk�cr�l.
- Ginny remek�l van – mosolygott a fi� vid�mabban. – Kisl�nyunk lesz, legal�bbis az eddigi �sszes vizsg�lat ezt bizony�tja.
- Ez nagyszer� – mosolygott vissza Hermione. – Milyen j�, hogy nek�nk nem kell olyan sokat v�rni, hogy megtudjuk a baba nem�t, mint a mugliknak. R�ad�sul n�luk nem is mindig biztos, amit az orvosok mondanak.
- Igen, igazad van – �rtett egyet Harry. – Olyan boldog vagyok, hogy kisl�nyom lesz. Nem tudom, hogy b�rn�nk ki Ginnyvel, ha emell� a k�t l�k�t� mell� m�g egy fi� �rkezne… M�r vel�k sem mindig egyszer�. De most m�r megyek, mert �rnom kell Ginnynek. A lelkemre k�t�tte, hogy mindenr�l sz�moljak be neki, ha m�r � nem lehet itt vel�nk.
- Rendben, menj csak – engedte el bar�tj�t Hermione. – Holnap tal�lkozunk.
- Mindenk�pp ott leszek – biztos�totta �t a fi�, �s elhagyta a h�zat.

Hermione az �tkez�be indult, ahol Lizzy m�r jav�ban ter�tett az eb�dhez. Csendben le�lt az egyik sz�kre, �s azon gondolkodott, hogy hov� t�nt mindenki. Se Draco, se Piton, se Susan�k nem voltak a k�rny�ken. Abban b�zott, hogy mire Lizzy t�lalja az eb�det, majdcsak el�ker�lnek. Ez azonban nem t�rt�nt meg, �s csak Neville csatlakozott hozz� az asztaln�l.
- M�r v�geztetek is a megbesz�l�ssel? – k�rdezte a fi�, mik�zben szedett a levesb�l.
- Igen, m�r elmentek az aurorok – v�laszolt a l�ny.
- Megk�rdezhetem, hogy milyen d�nt�st hozt�l? – k�rdezte halkan Neville.
- Igen – b�lintott Hermione. – Feljelent�st fogok tenni, �s nem csak �n, hanem Draco, �s a professzor is.
- Ki ellen, ha nem vagyok indiszkr�t? – k�rdez�sk�d�tt tov�bb a fi�.

Hermione elgondolkodott, vajon elmondja-e neki, de azt�n �gy d�nt�tt, hogy Neville meg�rdemli, hogy tudja az igazat. Egyr�szt az�rt, mert el�bb-ut�bb �gyis megtudn�, m�sr�szt pedig az�rt, mert minden sz� n�lk�l sietett a seg�ts�g�re, amikor sz�ks�ge volt r�, �s nem nyaggatta, hogy mondja el, mi is t�rt�nt azon az �jszak�n.
- Ron ellen – v�laszolta hat�rozott hangon, mire Neville kez�b�l kiesett a kan�l, �s t�gra ny�lt szemekkel n�zett a l�nyra.
- Most, ugye, csak viccelsz? – k�rdezte rem�nykedve. Nem tudta elhinni, hogy Hermione komolyan gondolta, amit mondott.
- Nem, Neville, sajnos nem viccelek – r�zta a fej�t, majd � is letette a kanalat. – B�rcsak azt mondhatn�m, de hal�losan komolyan besz�lek.
- De h�t… ez k�ptelens�g… – dadogott Neville zavartan. – Ron… Ron nem tehetett ilyet, � sosem… sosem lenne k�pes…
- Nyugodj meg, Neville, igenis k�pes r� – bizonygatta Hermione. – � t�madott meg, � gy�jtotta fel a h�zam, � akart meger�szakolni, �s m�g sorolhatn�m. �gy azt�n, h�la Harrynek, Drac�nak �s a professzornak, most m�r elind�tottuk az elj�r�st, �s hamarosan megkapja a b�ntet�s�t.
- Merlinre, ez k�sz �r�let – s�hajtott fel a fi�, �s kez�be vette az elejtett kanalat.
- Igazad van – helyeselt Hermione, majd hirtelen ism�t a fi�ra pillantott. – Val�sz�n�leg titeket is ki fognak hallgatni, mivel ti �poltatok benn�nket, miut�n idej�tt�nk. Rem�lem, nem lesz nektek nagyon kellemetlen a dolog!
- Emiatt ne agg�dj – legyintett Neville, �s lassan kezdett napirendre t�rni a h�r felett. – Nem ez lesz az els� eset, hogy valamilyen �gyben tan�skodnunk kell. Rem�lem az�rt, hogy nem a h�tv�g�re tervezik a kihallgat�st, mert programot tervezt�nk.
- Nek�nk holnap kell bemenni – mondta Hermione –, legal�bbis Tonks �s Kingsley ezt mondt�k.
- Akkor j� – nyugodott meg a fi�. – Akkor nek�nk majd csak a j�v� h�t elej�n kell bemenni. T�nyleg, Hermione, neked nem lenne kedved elj�nni hozz�nk egy kis kerti mulats�gra? R�d f�rne egy kis kikapcsol�d�s…
- Nem is tudom… – felelte bizonytalanul a l�ny. – Val� igaz, hogy r�gen voltam t�rsas�gban, eltekintve az �nneps�gt�l, de mivel �n itt vend�g vagyok, a saj�t biztons�gom �rdek�ben, megk�rdezem a professzort. Sz�vesen elmenn�k, j� lenne egy kicsit kikapcsol�dni.
- Sz�lj Harrynek is, szerintem � is sz�vesen elj�nne – aj�nlotta Neville.
- Rendben. �s Draco? � is j�het? – k�rdezte Hermione k�v�ncsian. – Tal�n vele k�nnyebben elenged a professzor.
- Draco? – k�rdezett vissza Neville, �s elgondolkodott egy pillanatra. – Nem tudom… igaz, hogy a h�bor�ban vel�nk volt, �s sokat v�ltozott, de att�l tartok, nem �r�ln�nek a t�bbiek.
- Ugyan, Neville – legyintett a l�ny. – Drac�val nem lesz semmi gond, nekem elhiheted!
- Biztos vagy benne, hogy ez j� �tlet? – k�rdezte Neville, mert m�g mindig k�telkedett abban, hogy a t�bbiek sz�vesen l�tn�k a mardek�rost.
- Kezeskedem �rte, hogy nem lesz gond – felelte hat�rozottan Hermione. – Az ut�bbi id�ben el�g sok id�t t�lt�ttem vele, �s tudom, hogy nem fog gondot okozni. Ezen k�v�l – mosolyodott el a l�ny –, szerintem lesz, aki kifejezetten �r�lni fog a t�rsas�g�nak…
- T�nyleg? – n�zett r� a fi� meg�tk�zve. – Ki lenne az?
- Titok! – mosolygott tov�bb Hermione rejtelmesen. – L�nyos dolog…
- �rtem… Teh�t valakivel �ssze akarod hozni? – vigyorgott most m�r Neville is. – Szakmai �rtalom, mi?
- �gy is lehet mondani – nevetett fel a l�ny. – Akkor j�het?
- Na j�l van, nem b�nom – egyezett bele Neville. – �gyis k�v�ncsi vagyok, miben mesterkedsz…
- Semmi rosszban, megnyugtatlak – mondta Hermione, �s f�lretette a leveses t�ny�rt, hogy megk�stolja a m�sodik fog�st is. – Eb�d ut�n megkeresem �ket, �s megbesz�lem vel�k.
- Rendben, �n �gyis megyek vissza a Mung�ba – b�lintott Neville. – Azt hiszem, m�r nem is lesz itt t�bb dolgunk, hiszen rendbe j�ttetek mindannyian.
- K�sz�n�k mindent, Neville, a t�bbiek nev�ben is – mosolygott r� h�l�san Hermione, mire a fi� csak legyintett, �s folytatta az ev�st.

Eb�d ut�n Hermione a h�z urainak keres�s�re indult, de sehol nem tal�lta �ket. Bej�rta a h�zat, a kerti asztalhoz is kis�t�lt, de semmi. Mintha a f�ld nyelte volna el mindk�t f�rfit. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy ha sehol nem tal�lja �ket, akkor bizony�ra a laborban dolgoznak, ott pedig ink�bb nem akarta zavarni �ket.
Felment a szob�j�ba, �s lepihent azzal a gondolattal, hogy ha hamarabb nem is, a vacsor�n�l mindenk�ppen tal�lkoznak, �s akkor megbesz�li vel�k a h�tv�gi kiruccan�s r�szleteit.
Mire fel�bredt, m�r ott volt a Miniszt�rium levele, amely a m�snapi tal�lkoz� r�szleteit tartalmazta.

***

S�r� p�rafelh�k gomolyogtak a t�gas helyis�gben, ahogy a k�t f�rfi a munka v�g�hez k�zeledett. Hi�ba a fullaszt� leveg�, nem nyithattak ablakot, mert a f�zetek �rz�kenyek voltak, �s a huzat t�nkre tehette volna az eg�sz napos munk�t. H�rom �st alatt m�g lobogott a t�z, m�g a k�t m�sik �stben m�r a h�l�si szakaszn�l tartottak a f�zetek. Eg�sz nap elm�ly�lten dolgoztak, m�g az eb�det is kihagyt�k, csak n�h�ny szendvicset engedtek meg maguknak munka k�zben.
Draco �s Perselus, miut�n kik�s�rt�k a k�t aurort, vissza akartak t�rni Hermion�hoz, de l�tt�k, hogy Harryvel besz�lget meghitten �sszeb�jva, �gy ink�bb nem zavart�k �ket, �s a laborba mentek. R�viden megvitatt�k a megbesz�l�st, �s arra jutottak, hogy mindenk�ppen ez a legjobb megold�s, �s elismert�k, hogy a v�g�re m�r Hermion�n is l�tszott, hogy val�ban komolyan gondolja a feljelent�st.
�ppen a d�lut�ni tea el�tt v�geztek minden f�zettel, �s miut�n rendet tettek maguk ut�n, a kertbe indultak, hogy egy kicsit kif�jj�k magukat vacsora el�tt. F�l �r�val k�s�bb m�r mindketten a szob�jukban voltak, hogy egy friss�t� zuhany, �s a tiszta ruh�k felv�tele ut�n asztalhoz �ljenek, ahol m�r v�rt r�juk Hermione.

- Mit csin�lt�l eg�sz nap? – k�rdezte Draco, mik�zben helyet foglalt.
- Miut�n Harry elment, �s ti elt�ntetek, megeb�deltem Neville t�rsas�g�ban – mes�lt Hermione. – Besz�lgett�nk, azt�n meg akartalak keresni, hogy besz�lj�nk, de mivel sehol sem tal�ltalak benneteket, a szob�mba mentem, �s aludtam egy kicsit. Gondoltam, biztosan a laborban vagytok, de ott nem akartam zavarni.
- Nem zavart volna, Miss. Granger – felelte Perselus.
- Igen, nyugodtan bej�hett�l volna – b�logatott a fi� is, majd visszaterelte a t�m�t – Mir�l akart�l velem besz�lni? – k�rdezte.
- Oh, igen! – villanyoz�dott fel Hermione, �s Perselushoz fordult. – Igaz�b�l arr�l van sz�, hogy Neville megh�vott a h�tv�g�re egy kerti �sszej�vetelre, �s azt akartam megk�rdezni, hogy van-e kifog�sa az ellen, ha elfogadom a megh�v�st. Term�szetesen, t�ged is h�vott, Draco.
- Miss. Granger, �n itt vend�g, nem akarata ellen�re lakik a h�zban – magyar�zta a f�rfi –, enn�l fogva nem kell enged�lyt k�rnie, ha el akar menni valahov�. Igaz, hogy a biztons�ga �rdek�ben k�rt�k, hogy maradjon itt, am�g le nem zajlik az �gy, de ez nem jelenti azt, hogy nem mehet sehov�.
- �rtem – b�lintott Hermione. – �ppen emiatt akartam el�bb megbesz�lni, �s csak ut�na v�laszt adni.
- Term�szetesen, ha Draco elfogadja a megh�v�st, kevesebb okunk lesz agg�dni Weasley miatt – tette m�g hozz� a professzor.
- Van kedved elj�nni, Draco? – fordult a fi�hoz Hermione.
- Mi�rt is ne? – vont v�llat a k�rdezett. – Kik lesznek ott?
- Nem tudom pontosan – ingatta a fej�t a l�ny –, de m�g Harrynek is sz�lok holnap, ha tal�lkozunk. Gondolom, a munkat�rsai elj�nnek.
- Akkor el�g savany� t�rsas�g lesz – h�zta el a sz�j�t Draco. – Akkor majd veled besz�lgetek…
- Lesznek ismer�s�k, ne agg�dj – nyugtatta Hermione. – N�h�ny volt �vfolyamt�rsunk is a Szent Mung�ban dolgozik.
- T�nyleg? – lep�d�tt meg a fi�. – �n csak Neville-r�l �s Susanr�l tudok…
- Ernie McMillan, Blaise Zambini �s Pansy Parkinson is ott dolgoznak – sorolta a neveket Hermione –, gondolom �k is elj�nnek. Meg persze Luna, mint Neville bar�tn�je.

- Nocsak – sz�lt Perselus felh�zva szem�ld�k�t. – Longbottom �s Lovegood… Zs�k a foltj�t… – tette hozz� kicsit g�nyosan mosolyogva. Nem b�rta meg�llni, hogy ne tegyen megjegyz�st a h�rre.
- M�g j�, hogy nem az iskol�ban j�ttek �ssze – vigyorgott Draco is cinkos pillant�ssal. – Az lett volna csak a szenz�ci�! L�ke Lovegood �s Longbottom…
- Ugyan m�r – m�ltatlankodott Hermione a k�t vigyorg� f�rfi k�z�tt kapkodva tekintet�t –, Luna mindig is rendes l�ny volt, �s Neville is…
- Persze, Hermione – nevetett Draco –, �n elhiszem, de azt nem tagadhatod, hogy akkoriban egyik�k sem volt valami l�ng�sz. Luna �lland�an nem l�tez� l�nyekr�l besz�lt, mindenf�le kacatot mag�ra aggatott, amit�l �gy n�zett ki, mint egy viharvert kar�csonyfa…
- De Draco… – kapott leveg� ut�n a l�ny, de m�r � is mosolygott.
- Longbottom meg m�g az utols� �vben sem b�rt ki k�t b�jitaltant egym�s ut�n an�lk�l, hogy fel ne robbantotta volna az �st�t – folytatta a fi�. – Azon csod�lkoztam, hogy a termek hely�t meg tudta jegyezni…
- Lehet, de az�ta sokat v�ltoztak mindketten – v�dte �ket Hermione m�g mindig mosolyogva.
- Igen, igazad van – engedett Draco, �s lassan visszat�rt a vacsor�j�hoz.
Perselus csendben, halv�nyan mosolyogva figyelte a k�t fiatalt, akik szemmel l�that�an remek�l meg�rtett�k egym�st. �r�lt, hogy Hermione elh�vta Drac�t is a t�rsas�gba, r�f�rt a fi�ra a sz�rakoz�s, �s tal�n k�zelebb ker�l Miss. Boneshoz is.

Lassan a vacsora v�g�re �rtek, �s a desszert ut�n Hermione a szob�j�ba ment, hogy meg�rja Neville-nek a v�laszt a h�tv�gi programmal kapcsolatban. Amint elk�sz�lt, �tolvasta m�g egyszer ellen�rz�sk�nt, majd �sszetekerte, �s �tk�t�tte egy zsineggel. Az asztalra k�sz�tette, hogy reggel elk�ldhesse a fi�nak, majd f�r�dni indult.
Teleengedte a k�dat, �s finom, gy�ngyvir�g illat� olajat locsolt bele, amit szerencs�re Draco becsomagolt neki a piper�ivel egy�tt, majd j�les� �rz�ssel ereszkedett a v�zbe. V�giggondolta a napj�t, �s arra az eredm�nyre jutott, hogy nem b�nta meg, hogy bevonta az aurorokat. Tartott kiss� a m�snapt�l, de ezt igyekezett nem kimutatni mindenki el�tt. Tudta, hogy nem fog csendben lezajlani az eset, de a sajt�ra �s a nagy nyilv�noss�gra egy�ltal�n nem v�gyott.
A sz�ks�ges rossz, gondolta fintorogva, �s csak abban rem�nykedett, hogy nem lesz nagyon k�nos r� n�zve. Ak�rhogy legyen is, gondolta, majdcsak t�l�li valahogy ezt az eg�sz felhajt�st.
Egy hirtelen �tlett�l vez�relve elhat�rozta, hogy m�g aznap este elk�ldi a levelet Neville-nek. Nem hagyja, hogy mindenf�le elm�let elrontsa a kedv�t. � most egy h�tv�gi partira hivatalos, �s ker�l, amibe ker�l, de j�l fogja mag�t �rezni. Kim�szott a k�db�l, megt�r�lk�z�tt, majd szekr�ny�hez l�pett, hogy fel�lt�zz�n. Mivel m�g mindig meleg volt a leveg� s�t�ted�s ut�n is, egy k�nny� ny�ri ruh�t v�lasztott. Belel�pett a papucs�ba, felkapta a levelet az asztalr�l, �s elindult, hogy megkeresse a bagolyh�zat. Ami�ta Pitonn�l volt, m�g nem k�ld�tt bagollyal levelet, �gy nem is tudta, merre tal�lja �ket.

M�r egyik f�rfit sem l�tta, sem az �tkez�ben, sem a szalonban nem tal�lta �ket, �gy Lizzyt�l k�rt seg�ts�get. A man�l�ny k�szs�gesen magyar�zta el, merre menjen a kerten �t, majd visszat�rt esti teend�ihez.
Hermione kil�pett a kellemes ny�ri est�be, �s m�lyet l�legzett a friss�l� leveg�b�l. Elindult a Lizzy �ltal megadott ir�nyba, �s hamarosan el�rte a kerti asztalt a sz�kekkel, ahol te�zni szoktak, majd ahogy tov�bb haladt a s�t�t kertben, halk huhog�st hallott. A k�vetkez� percben m�r a baglyok sz�ll�sa mellett �llt, �s felk�t�tte a levelet az egyik kuvik l�b�ra. Felismerte a madarat, hiszen ez a p�ld�ny hozta a leveleket Pitont�l �s Drac�t�l.
A bagoly felr�ppent, �s n�h�ny sz�rnycsap�s ut�n beleveszett az �g s�t�tj�be. Hermione elindult visszafel�, de mik�zben a h�z fel� haladt, a kert egyik f�lrees� r�sz�ben halv�ny, vil�gos foltokat l�tott meg. K�v�ncsian l�pett k�zelebb, �s ahogy el�rte a foltokat, r�j�tt, hogy azok r�zs�k. M�gpedig nem is ak�rmilyen r�zs�k, hanem tal�n a f�ldkereks�g legszebb vir�gai. Meglepetten ismerte fel, hiszen ilyen r�zs�t kapott Drac�t�l a b�l el�tt.
Megig�zett tekintettel vette szem�gyre a gy�ny�r� lugast, �s hajolt k�zelebb az egyik fejhez, hogy �rezze azt a finom illatot, ami m�r akkor elb�v�lte, amikor Draco megaj�nd�kozta a vir�ggal. Ujjaival �vatosan meg�rintette a selymes szirmokat, �s mosolyogva sim�totta v�gig �ket.

- Gy�ny�r�ek, igaz? – hallott egy m�ly hangot a h�ta m�g�tt, mire riadtan ugrott egyet.
- Merlinre, professzor! – szor�totta kez�t a mellkas�ra Hermione, miut�n felismerte a hang tulajdonos�t. – Azt akarja, hogy elvigyen egy sz�vroham?
- Bocs�sson meg, hogy megijesztettem, Miss. Granger – k�rt eln�z�st Perselus k�zelebb l�pve. Hermione �szrevette, hogy a h�z ura is k�nyelmesebb viseletre v�ltott. S�t�t nadr�gj�ban �s ingj�ben szinte beleolvadt az �jszak�ba, egyed�l karjai voltak kivehet�ek, ahogy az ing ujj�t felhajtva, zsebre tett k�zzel k�zeledett.
- Semmi baj, csak nem sz�m�tottam arra, hogy valaki m�g kint van ilyenkor rajtam k�v�l – mondta a l�ny nyugodtabb hangon. – Val�ban nagyon sz�pek a r�zs�i.
- K�sz�n�m – biccentett finoman a f�rfi. – Gondolom, nem a r�zs�k miatt s�t�l kint �jszaka. Nem tudott aludni?
- Elk�ldtem a levelet Neville-nek a v�lasszal, hogy elfogadjuk a megh�v�st – v�laszolta Hermione, �s ism�t a vir�gok fel� fordult. – Soha nem gondoltam volna…
- Mit, Miss. Granger? – k�rdezte Perselus �rdekl�dve.
- Azt, hogy mag�nak ilyen sz�p r�zs�i vannak, vagy hogy egy�ltal�n �rdekelheti ilyesmi – felelte a l�ny, �s ism�t meg�rintett n�h�ny szirmot.
- Val�ban nem jellemz� r�m, hogy vir�gok k�z�tt t�ltsem az id�met – mondta a f�rfi –, legal�bbis a r�lam kialak�tott k�p alapj�n. Nem passzol az imidzsemhez, hogy �gy mondjam.
- T�nyleg nem – nevetett fel halkan Hermione. – Gondolom, innen sz�rmazott a r�zsa, amit a b�lon kaptam Drac�t�l.
- Igen – b�lintott Perselus. – Draco k�rt t�lem egy r�zs�t, de nem �rulta el, hogy kinek sz�nta. Gondoltam, tal�n megismerkedett valakivel, akit el akar b�v�lni, �s azt mondtam neki, hogy megkapja a legszebb r�zs�t, ami �ppen ny�lik.
- Val�ban gy�ny�r� volt – b�lintott a l�ny is. – M�g soha nem l�ttam olyan sz�pet. K�sz�n�m, �gy ut�lag is.
- Ne k�sz�nje, Miss. Granger – mosolyodott el Perselus. – M�lt�bb helyre nem is ker�lhetett volna az a r�zsa…
H�la a s�t�ts�gnek, Hermione nyugodtan elpirulhatott an�lk�l, hogy a professzor �szrevette volna, mennyire meg�rintette a b�k. Ink�bb elfordult a f�rfit�l, �s beljebb l�pett a r�zs�k k�z�, ahov� a professzor is k�vette. Meg�rezte a l�nyb�l �rad� finom gy�ngyvir�g illatot, �s nem tudott parancsolni mag�nak, hogy illend� t�vols�got tartson, �gy eg�szen k�zel l�pett Hermion�hoz. Ezzel el�rte, hogy minden l�gv�tel�vel �rezte a diszkr�t illatot, amit m�s tal�n nem �rzett volna meg a ny�l� r�zs�k mellett, de az � �rz�kei – munk�j�nak h�la – sokkal finomabbra voltak hangolva egy �tlagos var�zsl�hoz k�pest.

Hermione kiny�jtotta a kez�t az egyik vir�g fel�, majd a mozdulat k�zben meg�llt, kiss� visszah�zta a kez�t, �s k�rd�n n�zett Pitonra.
- Szabad? – k�rdezte halkan, mire a f�rfi is a vir�g fel� ny�lt, �s p�lc�j�val r�seg�tve, �vatosan lemetszette a v�lasztott sz�lat.
Mik�zben megfogta a r�zsa sz�r�t, karja hozz��rt Hermione karj�hoz, amit a l�ny m�g mindig f�lig kiny�jtva tartott. Az eg�sz csak egy pillanatig tartott, �s Hermione gyomra furcs�n �sszer�ndult, csak hogy a k�vetkez� percben m�r ism�t elpiruljon.
- K�sz�n�m – vette �t a r�zs�t Pitont�l, mire a f�rfi mosolyogva finoman fejet hajtott.
Hermione megborzongott, de nem tudta eld�nteni, hogy az aj�nd�kba kapott �jabb r�zsa, Perselus fut� �rint�se, vagy a h�v�s�d� �jszaka vonja-e be libab�rrel ez eg�sz test�t.
- F�zik, Miss. Granger? – k�rdezte Perselus, �s v�laszt nem v�rva a k�vetkez� int�s�re m�r a kez�ben volt Hermione egyik kend�je, amit udvariasan a l�ny v�llaira ter�tett.
- K�sz�n�m – mondta Hermione ism�t, ki tudja, h�nyadik alkalommal az est folyam�n, majd erre a gondolatra halkan felnevetett.

- Mi olyan mulats�gos? – k�rdezte a f�rfi �rdekl�d� tekintettel.
- Semmi, csak �gy t�nik, hogy ma �jjel m�st nem tudok mondani mag�nak a k�sz�n�m�n k�v�l… – magyar�zta mosolyogva Hermione.
- Nem kell k�sz�netet mondania semmi�rt, Miss. Granger – felelte a kellemesen m�ly hang a s�t�tb�l, amit�l Hermion�n ism�t v�gigfutott a borzong�s, �s szorosabbra vonta maga k�r�l a kend�t.
- De �gy illik, ha az ember kap valamit, vagy tesznek �rte valamit – ellenkezett a l�ny –, �s �n ma este mindig kapok valamit, amit meg kell k�sz�nn�m. Ezen k�v�l t�nyleg h�l�s vagyok mindaz�rt, amit �rtem tesz, �s nem csak udvariass�gb�l mondom ezt. M�r r�g�ta meg szeretn�m k�rdezni, hogy mi az oka ennek a t�r�d�snek, amit velem szemben tan�s�tanak Drac�val egy�tt.
- Draco nev�ben sajnos nem tudok nyilatkozni – felelte a f�rfi lassan, mint aki keresi a szavakat. – �gy v�lem, Draco kedveli �nt, Miss. Granger, ez�rt t�r�dik az �n sors�val. �n is tudja, hogy nem nagyon volt mostan�ban olyan t�rsas�ga, aki korban is hozz� illett volna, �s nem olyan k�zegb�l j�n, ahov� � nem szeretne visszat�rni.
- �rtem – b�lintott Hermione, b�r ezt a k�rd�st a fi�val m�r megvitatatta, �s most a professzor v�lasza �rdekelte igaz�b�l. – �s �n? – tette fel ism�t a k�rd�st, mik�zben �jra megszagolta a kez�ben tartott r�zs�t.
- �n egyszer�en �gy gondolom helyesnek – mondta Piton semleges hangon. – Ezen k�v�l van egy �zleti �gy�nk is, b�r ez lassan megold�dni l�tszik, �s azt hiszem, t�rgytalann� v�lik a meg�llapod�sunk.
- Csak ez�rt? – k�rdezte Hermione jelent�s�gteljesen. – Mert �gy �rzi helyesnek, �s az �zleti meg�llapod�sunk miatt? Biztos, hogy nincs m�s oka? Piton professzor, �n nem az az ember eml�keim szerint, aki ilyen indokok alapj�n v�lasztja meg tetteit egy volt di�kj�val szemben – hangs�lyozta ki a l�ny a di�k sz�t.

Perselus f�rk�sz� tekintettel n�zte Hermione arc�t, amit enyh�n megvil�g�tott a holdf�ny.
- Nem j� a hangs�ly, Miss. Granger – mondta lassan.
- Hogy �rti ezt, uram? – k�rdezte Hermione �rtetlen�l.
Erre most mit mondjon? Hogy az � szempontj�b�l a hangs�ly a volt sz�n van? Hogy sz�m�ra a l�ny imm�r nem, mint di�k l�tezik, hanem mint n�?
- Sehogy, Miss. Granger – s�hajtott Perselus. – K�rem, bocs�sson meg. Ha nem b�nja, �n visszavonuln�k pihenni. Holnap neh�z napunk lesz.
- Persze – felelte a l�ny meglepetten. – Azt hiszem, igaza van, nekem is jobb lenne, ha menn�k lefek�dni. J� �jt, professzor – k�sz�nt el, majd a h�z fel� indult, mag�ra hagyva a f�rfit.
- J� �jt… Hermione – sz�lt a l�ny ut�n, de � m�r nem hallotta a f�rfi utols� szav�t.

***

Draco a vacsora v�gezt�vel visszat�rt a szob�j�ba, �s Hermione megh�v�s�n gondolkodott. Nagyon �r�lt, hogy �t is elh�vta az �sszej�vetelre, m�r csak az�rt is, mert �gy tal�n Susan k�zel�be tud f�rk�zni valahogy. Remek alkalom lesz a besz�lget�sre, �s arra, hogy �jra – vagy tal�n el�sz�r – megismerkedjenek egym�ssal.
A h�tv�gi kiruccan�s egyetlen sz�ps�ghib�ja egykori h�zt�rsainak jelenl�te volt. Nem tudott sokat sem Parkinsonr�l, sem pedig Zambinir�l, mi�ta elhagyt�k az iskol�t, �s mi�ta a h�bor�nak is v�ge lett. Minden inform�ci�ja kimer�lt abban, hogy Pansy apja meghalt a harcok sor�n, Blaise apja pedig Azkaban vend�gszeretet�t �lvezheti �lete v�g�ig. Nem tudta, hogy �k melyik oldalon is �llnak �ppen, de a t�rsas�g �sszet�tel�b�l arra tudott k�vetkeztetni, hogy nyilv�n nem t�lten�k az idej�ket Longbottommal, ha a s�t�t oldallal szimpatiz�ln�nak.
Mindezek mellett arra is alkalmasnak tal�lta a partit, hogy �gy tal�n v�gleg be tud illeszkedni azok k�z�, akik annak idej�n nem fogadt�k kit�r� �r�mmel csatlakoz�s�t a vil�gos oldalhoz. Sokat k�nny�tene a helyzet�n, ha nem kellene kivonnia mag�t a t�rsas�gi �letb�l. Mindig szeretett t�rsas�gban lenni, szerette, ha zajlott k�r�l�tte az �let, �s ez egy ideje m�r hi�nyzott nekik, b�rmennyire is pr�b�lt nem tudom�st venni r�la.

Gondolatiba m�lyedve l�pett az ablakhoz, �s a kertet figyelte, b�r nem jutottak el tudat�ig a szeme �ltal k�zvet�tett k�pek. Egy ideig csak b�mult kifel�, �s m�r �ppen vissza akart fordulni, hogy v�gre lefek�dj�n, amikor mozg�st vett �szre a s�t�t kertben. Visszal�pett az ablakhoz, �s v�rta, hogy az alak jobban kil�pjen a holdf�nybe. A k�vetkez� percben meglepetten ismerte fel Hermion�t, �m nem a l�ny szem�lye volt a meglep�, hanem az, hogy a kez�ben egy r�zs�t tartott, m�gpedig keresztapja f�ltve �rz�tt vir�gainak egyik�t.
N�zte a l�nyt, ahogy a h�z fel� l�pkedett, n�ha a vir�ghoz hajolva, hogy megszagolja, majd p�r l�p�s ut�n m�r nem l�thatta Hermion�t, mert el�rte a h�zat. Draco arra gondolt, hogy a l�ny nyilv�n nincs tiszt�ban azzal, hogy a r�zsa Piton gyenge pontja, �s jaj annak, aki le mer t�pni egyetlen sz�lat is az enged�lye n�lk�l.
Meglepetts�ge tov�bb n�tt, amikor ism�t mozg�sra lett figyelmes, �s a kertben l�pked� alakban felismerte keresztapj�t. El�sz�r �rtetlen�l n�zte, ahogy a f�rfi is elt�nik a h�z fel� vezet� �ton, majd kaj�n vigyor jelent meg az arc�n, mire leesett neki, hogy �k ketten egy�tt voltak a kertben, �s minden val�sz�n�s�g szerint Piton maga adta a r�zs�t a l�nynak. Felnevetett a dolgok alakul�sa l�tt�n, �s fej�t cs�v�lva ballagott vissza az �gy�hoz, �s lefek�dt. Teh�t Piton kezdi mag�t bevetni Hermion�n�l… Ez igaz�n remek h�r, gondolta Draco, �s m�r l�tta is maga el�tt a l�ny arc�t, amikor a h�tv�gi kir�ndul�son finoman �rdekl�d� k�rd�s�re, mely szerint mi van k�zte �s a professzor k�z�tt, pirulva v�laszolja majd, hogy semmi…