Perselus leszakította tekintetét rólunk és Dracora pillantott. Egy ideig aggódva várta a reakcióját, de a fiú hírtelen egy mosolyra húzta a száját.

- Tudtam, hogy Harry nem normális – jegyezte meg. De ez így mindent megmagyaráz.

Kiita poharából a pezsgőt, megdörzsölte a kezét, majd a két idősebbhez fordult.

- Megyek, s köszönök nekik- vigyorgott, majd oda is sietett hozzájuk.

Perselus mire felocsúdott, Draco már megkopogtatta Harry vállát, aki erre végre abbahagyta a csókolózást. Perselus közelebb lépett a hármashoz, így hamarosan minden szavukat értette.

- D… Draco? Hogy kerülsz te ide?

- Suavasperék lehoztak egyet mulatni. Na de nem mutatsz be a… izé… barátodnak?- vigyorgott.

A nagydarab férfi felmordult. Perselus gyanította, hogy nem igazán tetszik neki a szituáció.

- Patrick, ő Draco. Draco… Patrick- mondta kissé csodálkozva, Draco arcát látva.

- Nem is említetted, hogy… hát… ezt.

Harry összezavarodva nézett a fiúra.

- Nos… igen, tudom.

Ebben a percben felcsendült a zene, így Perselus többet nem hallott. Hírtelen feltűnt Nathaly is, és így eljutott a tudatáig, hogy megígérte, befejezik a táncot. Amint a nőt a parkettre vezette, nyomban szétnyílt a tömeg. Perselus tánc közben megpróbálta szemmel tartani Dracot is. Attól tartott, hogy baj lesz ebből a kis kiruccanásból. A nagydarab férfi ugyanis elég csúnyán nézett rá. Látta, hogy valamin vitáznak, aztán Harry, Draco oldalán szintén fellépnek a táncparkettre, s immár két páros tangózott. Aztán néhányan még kedvet kaptak rá, s csatlakoztak hozzájuk. Perselus fel nem fogta, mi ütött Dracoba, így a tömegnyomort kihasználva odalejtettek a közelükbe.

- Draco, mégis mit csinálsz?- kérdezte, aggódva körülnézve, hogy nem érkezik-e meg Patrick.

- Minek látszik? Megtáncoltatom a hölgyet- nyomta meg az utolsó szót.

Perselus látta a Harry arcán végigvonuló döbbenetet, és mintha egy kis félelem is felcsillant volna a szemében.

- Draco, azt hiszem túl sokat ittál…

- Ugyan, Suavasper. Három üveg sör nem a világ – vágott vissza a fiú.

- Draco, a mugli sörnek nagyobb az alkoholtartalma, mint a vajsörnek.

Közben véget ért a  dal, így lesétáltak a táncparkettről. Nyomban csatlakozott hozzájuk Patrick is. Perselusnak az volt az érzése, hogy a férfi mindvégig rajtatartotta a szemét Harryn. A fiú pedig ebben a pillanatban elég kétségbeesettnek tűnt, így megpróbálta menteni a menthetőt.

- Draco, azt hiszem ideje hazamennünk.

A fiú ránézett Perselusra és látszott rajta, hogy semmiként nem óhajt egyelőre otthagyni ezt a helyet.

- Nathaly le szeretne feküdni – nézett sokatmondóan a nőre, mire az meglepetten bólogatott és hozzátett még egy műásítást is.

- Suavasper…- szólalt meg erős alkoholszagot árasztva magából Draco. Azért jöttünk, hogy szórakozzunk, nemde?

- Igen azért. De… - próbálkozott meggyőzni a fiút Perselus arról, hogy ideje menniük.

A mondatot azonban abba kellett hagynia, mert Draco valahonnan előhúzott egy pohár italt, és ledöntötte a torkán. Perselus ezt látva nyomban oda is lépett, hogy kicsavarja a kezéből a poharat, azonban elég későre. Draco egy pillanat alatt megingott, mikor véletlenül hozzáért, és Harry nyakába kapaszkodva próbálta visszanyerni elvesztett egyensúlyát. A nagydarab férfi ezt megelégelve nyomban odalépett Perselushoz.

- Kérem, vigye innen ezt a részeg disznót – szólalt meg, tökéletes nyelvtannal, de kissé furcsa franciás hangsúllyal.

- Azonnal – fordult Perselus Draco fele. Gyerünk innen – próbálta elrángatni a fiút.

Az azonban, bármennyire is részeg volt, most mintha odaszögezték volna a padlóhoz, meg sem moccant.

- Minek nevezett engem ez a francia seggfej? – mérgelődött.

Patrick most már végképp besokallt. Megragadta Draco gallérját és durván megrázta.  

- Ne merészelj mégegyszer így nevezni, te mocskos aranyvérű senki!

Perselus rögtön lépett is.  Megfogta Nathaly haját és kilódította az udvarra.

- Ne haragudjon, de jobb lesz így – magyarázta, és máris visszasietett szétválasztani az addigra egymásnak esőket. Harry kétségbeesetten próbálta ugyanezt, de miután szépszóval nem ment, egyre mérgesebb lett. Végül ő is káromkodva vetette bele magát a verekedésbe. Perselus döbbenetére azonban nem Darcora vetette magát, hanem durván félrelökdöste Patrickot. Még mielőtt Draco hátbatámadta volna őket, Perselus őt is felkarolta és kirángatta magával az udvarra. Nathaly felsikkantott az erősen szédelgő, felrepedt ajkú és kék monoklis fiút látva, majd odasietett. Támogatóan átölelte, és hárman indultak vissza a kúriába. Perselus elhatározta, hogy amint visszatérnek, megparancsolja a házimanóknak, hogy az összes italt tűntessék el a házból. Ezt nyomban el is vetette több okból kifolyólag. Az utat viszonylag csendben tették meg. Perselus és Nathaly néha összepillantottak, mikor Draco hisztérikusan felröhögött, majd jajgatva a fájó izmai miatt inkább abbahagyta. Már éppen beléptek az épületbe, mikor felcsendült a mágikus csengő.

- Megkérhetem, hogy vigye a szobájába?- fordult Nathalyhoz, aki nyomban el is indult a fiút támogatva.

Perselus visszasétált a kapu felé, hogy megnézze ki az ilyenkor. Nem csodálkozott, mikor meglátta a szörnyen megviselt Harryt. Szó nélkül kinyitotta az ajtót, és betessékelte. A fiú hálásan nézett rá, úgy látta, örülne neki, ha nem faggatnák. Csendben elindult az épület felé, Harry pedig követte. Mikor belépett átvette tőle a talárját, majd elindult a szobája felé. Harry kérdő pillantását látva még hozzátette:

- A szobád ott van , ahol hagytad.

A fiú nyomban el is tűnt az odavezető folyosón, így nyugodtan folytatta az útját.