Els� dolga volt sz�lni Harrynek, hogy b�rmikor megj�het a v�lasz. A k�t fi� �rdekl�dve hallgatta a magyar�zat�t.

- Nem mintha �n nem ismern�m a Sz�vets�g munk�j�t – magyar�zta Draco -, de egy tagt�l hallani ezeket sokkal �rdekesebb, mint egy unalmas tan�rt�l.

Perselus k�v�ncsian n�zett a sz�k�re.

- Honnan tudod, hogy tag vagyok?

- Csak sejtettem. Perselus egyszer eml�tette, hogy � tag. Gondoltam…

- Engem is beavattok?- sz�lalt meg Harry.

- A Sz�vets�get legal�bb ismered, nem?- k�rdezett r� Perselus.

- H�t… nem igaz�n…- vallotta be a fi�.

- Nem is tudom, mi�rt k�rdeztem…- forgatta meg a szemeit Perselus. Sz�val a l�nyeg az, hogy van ez a Sz�vets�g. Alig n�h�nyan tartoznak bele eg�sz Eur�p�b�l. �ltal�ban leveleken kereszt�l �rtekeznek a tagok, �vente csak egyszer j�nnek �ssze. �k b�r�lj�k el az �sszes �j b�jitalt. Van n�h�ny ami igaz�n haszontalan, �s vannak nagyon hasznosak is.

- A gy�gyitalok professzorunk azt mondta, hogy senki nem tudja, h�nyan tartoznak oda pontosan – sz�lalt meg Draco.

- Nos, ez �gy nem eg�szen igaz. Term�szetesen minden tagja tudja, hogy h�nyan �s kik a „koll�g�i”. Nem m�s�rt, de az �vi gy�l�seken mindig mindenki megjelenik. �gy megismerj�k a leg�jabb tagokat is. �ket term�szetesen a levelek alapj�n az �gynevezett f�mester szervez be. 

- �s ki a f�mester?- kapott Draco az alkalmon.

Perselus v�laszolatlanul hagyta a k�rd�st. A k�t fi� k�v�ncsian v�rt�k a folytat�st. Mikor Perselus m�r n�h�ny perce hallgatott, Draco megint k�zbesz�lt.

- Maga az, igaz?- k�rdezett r�.

A f�rfi megforgatta a szemeit.

- Nem figyeltetek, mit mondtam? Egyed�l a tagok tudnak a t�bbiekr�l.

- Teh�t igen – mosolygott Harry.

- Legyen el�g annyi, hogy �n is tag vagyok – pr�b�lta befejezni a besz�lget�st.

- Ne agg�dj, Harry. Ut�nan�zek – kacsintott Draco.

- Ne vesztegesd az id�d – mondta Perselus kiss� idegesen, hogy nem siker�lt kibesz�lni�k a t�m�t.

- Mi�rt is?- h�zta fel a szem�ld�k�t Draco.

- Egy: a tagokat csak a …

- Tagok ismerik. Igen, felfogtam. Na �s? Nem hiszem, hogy annyira j�l tudn�k titkolni mindezt. Elv�gre is csak a legjobbak tartoznak oda…

- M�sodszor – v�gott k�zbe Perselus. Hallott�l m�r olyasmir�l, hogy �ln�v? B�rmilyen cikket kapn�l r�lunk, azt �ln�v alatt tal�lod.

- Mire j� ez a titkol�z�s?- �rdekl�d�tt Harry.

- Biztons�gi okokb�l. El�g fontos a feladatk�r�nk. �lnevek n�lk�l, ha valaki megismerne, esetleg megzsarolhat, vagy �tveheti a hely�nket, vagy ak�r meggyilkolhat. �gy azt is elker�lj�k, hogy b�rmilyen j�ttment b�jitala vagy esetleg, ami m�g rosszabb, ak�r � k�z�nk ker�lj�n. A bar�tok, rokonok, �sat�bbi sem fog �lland�an a fej�kre j�rni azzal, hogy az � nev�kre �rass�k az �j felfedez�seket.

- H�t remek…- idegeskedett Harry. Ezek szerint kezd�dik minden el�lr�l?

- Hogy �rted?

- �jra a figyelem k�zpontj�ban leszek. M�r el�re l�tom: A Kis T�l�l�, a Kiv�lasztott, Voldemort Gyilkosa leg�jabb felfedez�se!- h�zta el a sz�j�t.

- H�t �ppens�ggel tettem egy sz�vess�get…- r�ntotta meg a v�ll�t. Sejtettem, hogy nem akarsz megint az �js�gok f�oldal�ra ker�lni. Nem �rtam nevet, csak azt, hogy a v�laszt nekem k�ldj�k. De… term�szetesen akkor m�g nem sz�vess�gnek sz�ntam…- g�nyol�dott- csak �gy gondoltam, ha siker�l, ak�r engem is elk�nyvelhetnek a feltal�l�nak…

- Oh, h�t persze- nevetett Harry. Perse… iz�… Persze, hogy Suavasper is csak egy Piton.

�gy t�nt az egyed�li, aki �szrevette a nyelvbotl�s�t, az egyed�l Perselus volt. A h�rtelen be�llt csendre Draco is felfigyelt.

- Valami gond van?- k�rdezte.

- Nem, dehogy – sietett a v�lasszal Harry, gondosan ker�lve, hogy a tan�r szemeibe n�zzen.

Draco hol egyikre, hol m�sikra pillantott.

- Szerintem Harry nem s�rt�snek sz�nta – sz�lalt meg v�g�l, Perselushoz fordulva.

 A tan�r egy v�kony mosolyra h�zta a sz�j�t.

- Tudom. Ismerem. El�g j� emberismer�…

Harry k�h�g�snek �lc�zta felt�r� nevet�s�t.

- J�l van, j�l van…- visszakozott a tan�r. De az akkor is egy helyes meg�llap�t�s volt.

- H�t persze… Csak �ppen nem… r� vonatkozott- mosolygott.

- R�? Kire? �s mi?- k�rdez�sk�d�tt Draco.

- Semmi…- n�zett r� a fi�ra Perselus.

- Ezek szerint r�lam, igaz?- csattant fel. Harry, r�lad igaz�n nem gondoltam volna, hogy a h�tam m�g�tt kibesz�lsz.

Harry b�ntudatosan n�zett r�. Draco ebb�l nyomban levonta a k�vetkeztet�seket, �s m�rges pillant�sokat vetett r�. Perselusnak nem f�l�tt a foga m�g egy veszeked�shez, �gy megsz�lalt.

- Harry az�rt j�tt, hogy seg�tsen nekem…

- De mi�rt pont �? Hiszen nem is ismerte!

- H�t… megvoltak az okaim. De a l�nyeg, hogy elmondtam a v�lem�nyemet a … sz�val r�lad – jav�totta ki mag�t. �s a v�g�n kider�lt, hogy t�vedtem. Ennyi.

- Biztos?- k�nnyebb�lt meg kiss� a fi�. �s mik voltak ezek?

- Legk�zelebb, Draco.

- Semmi m�sr�l nem kell tudnom?- fordult Harry fel� felvont szem�ld�kkel.

- H�t… ���…

- De igen – sz�lalt meg Perselus, Harry �gyetlenked�s�t l�tva. V�llalom. J�hetsz hozz�m gyakorolni.

Harry kif�jta a visszatartott leveg�t. L�that�lag �r�lt, hogy nem kellett ism�t hazudnia. Draco arca felder�lt, mikor meghallotta a f�rfi d�nt�s�t.

- Remek!- �rvendezett. Megyek is, �s meg�rom ezt az iskol�ba.

A fi� elindult, de az ajt�ban megtorpant.

- Jut eszembe… f�z�nk m�g ma valamit?- k�rdezte.

- Nem… azt hiszem eg�sz j�l haladunk. Ha tartjuk az iramot, mire melesz ap�d b�jitala, ti is befejezitek.

- T�k�letes! Akkor f�l �ra m�lva legyetek az el�csarnokban – mondta, s kil�pett a folyos�ra.