Vas�rnap reggel Perseleus egy apr� kis gyomorf�j�ssal indult a Nagyterem ir�ny�ba. Eg�sz �jjel azon gondolkodott, hogy hogyan tov�bb, �s mikor fel�bredt, cseppet sem �rezte �gy, hogy megoldotta a probl�m�kat. K�rbe sem pillantva elfoglalta a hely�t az asztaln�l, �s reggelizni kezdett. Amint az utols� falatt�l is megszabadult, nyomban az igazgat�i iroda fel� vette az �tj�t. Csal�dottan tapasztalta, hogy az id�s m�gus megint lecser�lte a jelsz�t, �gy nekikezdett az �dess�gek sorol�s�ba. Miut�n m�r minden �ltala ismert s�tem�ny, cukorka, csokol�d� �s m�s nyal�nks�g nev�t felsorolta kezdett d�hbe gurulni. Felindults�g�ban beler�gott a k�sz�rnybe, de ezzel csak annyit �rt el, hogy sajogni kezdett a l�ba. - Hogy fulladna bele Albus az �dess�gfolyam�ba – szitkoz�dott. A k�sz�rny h�rtelen f�lreugrott, �s megjelent az iroda fel� vezet� l�pcs�sor. N�h�ny megcsikordul� l�pcs�fok tan�skodott arr�l, hogy egy roppant nagydarab valaki j�n lefele. Hamarosan meg is pillantotta Hagridet, aki egy �ri�si vigyorral sietett el mellette, kis h�j�n feld�ntve �t. A vad�r, mintha �szre sem vette volna az orra alatt k�romkod� f�rfit, elt�nt a folyos� v�g�n. A sz�rny m�r majdnem visszaugrott a hely�re, mire �szbekapott, �gy siker�lt becs�sznia az apr� ny�l�son. Am�g felfel� sietett igyekezett kiss� rendbetenni mag�t. Az igazgat� der�sen �ld�g�lt az asztal�n�l, egy pergament olvasgatva. K�zben lassan simogatta Fawkest, aki b�g� hangon �lvezte gazd�ja �gyk�d�s�t. Perselus megk�sz�r�lte a tork�t, mire az igazgat� nyomban felfigyelt. - �! J� reggelt!- n�zett el a szem�vege f�l�tt. - Mag�nak is- vetette oda Perselus. - Seg�thetek valamiben? - Csak tudni szeretn�m, hogy akkor elmehetek-e?- v�ltott cseveg�s hangnemre. - Suavasper… Azt hiszem ez�ttal nemet kell mondanom – v�laszolt nyugodtan az igazgat�. - Nem?- kapta fel a fej�t a f�rfi. Mi�rt? - Minerva is megk�rt, hogy adjak n�h�ny szabadnapot neki. Mivel � eg�sz sz�net alatt itt volt, nem mondhattam neki nemet. - �rtem – b�lintott Perselus csal�dottan. Akkor viszl�t. Megp�rd�lt a sarka k�r�l, hogy kis�t�ljon, mikor az igazgat� megint megsz�lalt. - Viszont, h�la �nnek volt egy igaz�n haszn�lhat� kis �tletem. Hagrid �pp az im�nt v�llalta, hogy n�h�ny napon bel�l beszerez n�h�ny lovat. Ha gondolja, ak�r itt is megtarthatja az �r�t. Ak�r �n is beseg�thetn�k, mivel fiatalkoromban �n is sokat lovagoltam. Ja, �s biztosan a di�kok k�z�l is t�bben �rdekl�dn�nek. Sokan kimaradnak a kviddicsb�l, �gy biztosan nem fogj�k kifog�solni, ha egy �j sport is lenne e mellett. Perselus d�bbenten hallgatta az igazgat�t. - Teh�t, ezek szerint �j sport�g lesz a lovagl�s, amit nekem kell vezetnem?- k�rdezett vissza. - Igen, ez a nagy helyzet – mosolygott az igazgat�. - Rendben – v�gta r� haboz�s n�lk�l Perselus. Megegyezt�nk. - Helyes. Most viszont van n�h�ny irat, amit ki kell t�ltenem – b�lintott Albus. - Viszl�t – vette a lapot a tan�r, majd ki is sietett az irod�b�l. Gyorsan lesietett a szob�j�ba, hogy meg�rjon n�h�ny levelet. Felkapott az asztal�r�l egy penn�t, �s kikeresett n�h�ny �res pergament, majd hozz� is kezdett. Nem kellett sok�ig k�szk�dnie, p�r sorral elint�zte mindh�rmat. Egyikben �rtes�tette Nathaly-t, hogy szombat d�lut�nra v�rja a Roxfortban, a m�sodik lev�l n�h�ny sort tartalmazott Porternek, hogy h�tf�n d�lel�tt lesz az els� �r�juk, a harmadik pedig Draconak sz�lt. Meg�rta, hogy az igazgat� beleegyezett az ott-tart�zkod�s�ba, �s hogy v�rja az �rkez�s�t. �rt neki egy list�t a legfontosabb kell�kekr�l, �gy Draco biztosan nem fog unatkozni egy ideig. N�h�ny olyan „fontos” alapanyag is ker�lt a t�bbi k�z�, amit el�g nehezen lehet beszerezni. Miut�n letette a tollat, gyorsan el�hal�szott h�rom apr� fekete bor�t�kot, �s zsebre tette �ket, majd felsietett a bagolyh�zba. K�r�ln�zett a madarak k�z�tt, de a kedvence nem volt m�g k�z�tt�k. Odas�t�lt az egyik ablakhoz, majd egy hangosat f�ttyentett. N�h�ny bagoly felh�borodottan huhogott a h�rtelen zajra. Majdnem t�z perc is eltelt, mire megjelent az �gen egy s�t�t folt. Nyomban felismerte a madarat. A di�kokat soha nem l�tta m�g, hogy vele k�ldtek volna levelet, �s mi tagad�s, nem is csod�lkozott rajta. Kiny�jtotta a kez�t, mire a mad�r r�gt�n oda is sz�llt hozz�. Perselus kiss� felszisszent, ahogy az er�s karmok beleakaszkodtak tal�rj�ba. A v�ndors�lyom, mintha meg�rezte volna, laz�tott a szor�t�son. Perselus nyomban hozz� is k�t�tte a leveleket, s p�r r�vid �tmutat�s ut�n eleresztette a madarat. Megv�rta, m�g elt�nik a szeme el�l, majd visszas�t�lt a szob�j�ba.