vil�g legh�resebb megalit eml�ke valaha tal�n a mai obszervat�riumok elõdje volt, �s fontos asztron�miai esem�nyek elõrejelz�s�re Szolg�lt...

Stonehenge erõs m�gnesk�nt vonzza a k�v�ncsi embereket. A hatalmas kõt�mb�k �s k�rny�k�k idecsalogatj�k a kutat�kat, akik megpr�b�lj�k felder�teni a rejt�lyt, de az �tlagembereket is, akik egyszerûen csak saj�t szem�kkel szeretn�k l�tni ezt a var�zslatos helyet. Stonehenge m�g ma is megmagyar�zhatatlan rejt�ly, pedig m�r sok, kiv�l� elme k�s�relte meg, hogy felt�rja a titk�t. Lord Byron a Don Juanban teszi fel a k�rd�st, amely m�r sokakat foglalkoztatott.

Az �ll� kõcsoportot a sz�szok nevezt�k el Stonehenge-nek, illetve "F�ggõ k�vek"-nek, a k�z�pkori �r�k pedig az "�ri�sok t�nc�nak" h�vt�k. Inigo Jones, a h�res 17. sz�zadi r�g�sz, aki Stonehenge-rõl az elsõ tanulm�nyt �rta, m�g �gy tartotta, hogy valaha r�mai kori templom lehetett. William Stukeley pedig, a 18. sz�zadi r�gis�gkutat�, mellesleg szabadkõmûves, meg volt gyõzõdve r�la, hogy a druid�k temploma volt. Csak a 20. sz�zad r�g�szei tudt�k meg�llap�tani a pontos kor�t, �s ez �ltal k�zelebb ker�ltek az igazs�ghoz. �m a vonatkoz� t�nyanyag m�g mindig igen szûk�s…

A stonehenge-i �p�tm�ny

A Stonehenge k�r�l elter�lõ wiltshire-i vid�ken, D�l-Anglia sz�v�ben a t�rt�nelem elõtti korokb�l sok rom tal�lhat�, Woodhenge, Dutrington Walls, a Cursus �s t�bb mint 350 s�rdomb õrzi az itt �lt f�lnom�d p�sztork�z�ss�gek eml�k�t, akik �llatokat teny�sztettek, b�z�t termesztettek, �s a Salisbury s�ks�gon im�dt�k isteneiket. Õk kezdt�k el �p�teni Stonehenge-t Kr. e. 3500 k�r�l…

Richard Atkinson brit r�g�sz az 1950-es �vekben arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Stonehenge elõsz�r egy k�r alak� t�lt�s volt, �rokkal �s 56 lyukkal, melyeket ma Aubrey-lyukaknak neveznek. Ezek a k�r ker�let�n helyezkednek el. Az elsõ oszlop a Heel Stone (Sarokkõ) volt, a f�lds�nc bej�rat�n k�v�l. A m�sodikat kb. 200 �v m�lva �ll�tott�k. A k�sõbbi �p�tõk ezeket �sszek�t�tt�k egy p�rhuzamos t�lt�sek szeg�lyezte �t seg�ts�g�vel az Avon foly�val. A "sug�r�t" hossza mintegy 3,2 km. 80 kõt�mb�t hoztak ide a 320 km-re levõ Prescelly hegys�gbõl, D�lnyugat-Walesbõl. Ezeket azt�n val�sz�nûleg tutajon sz�ll�tott�k a walesi partok ment�n, majd a m�sik Avon foly�n Bristolba. A sz�razf�ld�n g�rgõk seg�ts�g�vel vontatt�k, fel eg�szen Stonehenge-ig, ahol k�t k�rben �ll�tott�k fel õket. Az Aubrey g�dr�k �s a k�z�pen elhelyezkedõ massz�v kõk�r�k k�z�tt az �n. Y �s Z-lyukak k�t tov�bbi gyûrûje fekszik, amelyeknek tal�n csillag�szati jelentõs�g�k volt. I. e. 2100 k�r�l 80 k�k k�vet hoztak a helysz�nre Walesbõl, melyekbõl k�t koncentrikus k�rt alak�tottak ki. Ezeket k�sõbb 30 homokkõ monolittal helyettes�tett�k. Ezen a k�r�n bel�l k�t r�szleges patk�alakzat �llt, amelyek k�z�l a k�lsõt �t homokkõ triliton (k�t f�ggõleges kõ, rajtuk egy v�zszintes harmadik), a belsõt 19 faragott k�k kõ form�zta.

N�h�ny megalit t�mege el�ri a 26 tonn�t, �gyhogy idesz�ll�t�suk �szak-Wiltshire-bõl, meglehetõsen nagy v�llalkoz�s lehetett. �gyesnek, �s tal�l�konynak kellett lenni�k a k�vek fel�ll�t�inak is. K�t-k�t f�ggõleges oszlop tetej�re �vatosan kellett r�tenni�k a keresztk�vet, g�mbcsukl�k �s ereszt�kek seg�ts�g�vel.

A r�gi, lebontott kõt�mb�ket k�sõbb a megalitk�r�n k�v�l �ll�tot�k fel; ezek azok a kis pill�rk�vek, amelyek szinte elt�rp�lnek a trilithonok mellett. A fõ k�r�n k�v�l m�g t�bb g�dr�t �stak ki egy nagyobb sugar� kõk�r sz�m�ra, de ez valamilyen okn�l fova m�gsem k�sz�lt el. Stonehenge �p�t�s�nek a kezdete ut�n kb. 1500 �vvel hajtott�k rajta v�gre az utols� v�ltoztat�st. A sziklak�veket �jb�l elmozd�tott�k, �s a k�r�n bel�l, a jelenlegi hely�k�n �ll�tott�k fel õket. Ezzel egy idõben az Olt�rkõ n�ven ismert z�ld homokk�vet az egyik trilithon el� �ll�tott�k.

Tekintve, hogy az �jkõkori alkot�k egyetlen �s�szersz�ma a szarvasagancsb�l k�sz�lt cs�k�ny volt, �p�t�szeti teljes�tm�ny�k eg�szen elk�pesztõ…

Mi c�lb�l �p�tett�k Stonehenge-t ?

A gondos tervez�s �s kivitelez�s, valamint a fel�p�t�s�re sz�nt t�bb ezer munka�ra bizony�tja, hogy Stonehenge fontos l�tes�tm�ny volt.

Az a t�ny, hogy az �p�t�szeknek �ppen a walesi sziklak�vek kellettek, azt sugallja, hogy ezek fontos szerepet j�tszottak. Egy biztos, nem abb�l a c�lb�l k�sz�lt, hogy a k�rny�kbeliek tal�lkoz�helye legyen. De h�t akkor mi m�s�rt? Lehets�ges funkci�j�ra csak n�h�ny apr� jel utal. Ny�ri napfordul� idej�n a Nap a Sarokkõ �s egy m�sik kõ k�z�tt kel fel. Elk�pzelhetõ, hogy az elsõ Stonehenge arra szolg�lt, hogy meg hat�rozz�k õseik maradv�nyainak az �ltetõ Naphoz viszony�tott helyzet�t e sarkalatos idõpontban ? Az 56 Aubrey lyukban tal�lt, hamvakat tartalmaz� s�r arra utal, hogy temetkez�si szertart�sokat is v�geztek itt. A lyukak val�sz�nûleg az Alvil�g bej�rat�t jelk�pezt�k.

Stonehenge �p�tõi nem egyszerû f�ldmûvesek lehettek. Nincs r� k�zvetlen bizony�t�k, de �gyess�g�k �s j�rtass�guk kimagasl� tud�sr�l �rulkodik. Lehet, hogy Stonehenge-rõl m�g senkinek sem jutott esz�be az igazs�g. Vagy tal�n John Michell brit �r�nak �s ezoterikus kutat�nak van igaza, aki szerint Stonehenge egy kozmikus templom, amelyet a zodi�kus 12 isten�nek �p�tettek, �s amely õseink Vil�gmindens�grõl alkotott elk�pzel�s�t jelen�ti meg.

Stonehenge õrzi a hatalm�t

Hab�r e rejt�lyes "templomot" kb. 3000 �vvel ezelõtt lerombolt�k, a romok var�zsa nem tûnt tova. A k�rny�k n�pe sok�ig hitt a k�vek gy�gy�t� erej�ben, amely mindenf�le b�ntalmat meggy�gy�tott. Egy XIV. sz�zadi k�zirat Merlint, a var�zsl�t �br�zolja, amint k�nnyed�n a hely�re emel egy hatalmas kõgerend�t.

Geoffrey of Monmouth k�z�pkori �r� szerint Stonehenge kõ�ri�sait Merlin sz�ll�totta a Salisbury-s�ks�gra…

A druid�k

k�l�nleges jelekkel rendelkezõ papi kasztj�nak tagjai, 20 �ven �t k�sz�ltek feladatukra, a szent tan elsaj�t�t�s�ra. A m�gia mestereinek sz�m�tottak, akik k�pesek befoly�solni a term�szetfeletti erõket. Papi funkci�ik mellett õk ir�ny�tott�k az igazs�gszolg�ltat�st �s erõteljesen befoly�solt�k az uralkod� kelta t�rzsfõk, illetve Britannia, �rorsz�g �s Franciaorsz�g kir�lyainak int�zked�seit is.

A druida n�v kelta nyelven annyit jelent, "a t�lgyfa ismerõje"; h�veik gyakran sûrû erdõs�gekben v�gezt�k szertart�saikat. Feh�r k�nt�s�kben sz�mos hadistent �s hadistennõt tiszteltek, akiknek az �vszakokhoz kapcsol�d� �nneps�geken �llat- �s ember�ldozatokat mutattak be.

I. e. az I. sz�zadban,Julius Caesar r�szletesen �rt a druid�k tev�kenys�g�rõl, k�l�n�sen a f�lelmetes �ldozati ritu�l�kr�l, amelyek r�m�letet keltettek a kelt�k k�z�tt.

A kelt�k, akiknek hite szerint a l�lek a fejben lakozik, f�ltek, hogy a lev�gott fejet - amely megõrizte az illetõ tudat�t - esetleg majd m�gikus c�lokra haszn�lj�k. Tudt�k, hogy a druid�k lev�gott fejeket konzerv�lnak; n�h�ny õsi druida lelõhelyen tal�ltak is zsugor�tott fejeket…

�vsz�zadokon �t Stonehenge-n�l gy�lekeztek a falusiak, �s az ut�bbi 80 �vben a modern druid�k, akiknek egy�bk�nt semmi k�z�k sincs az egykori kelta papokhoz (!!!), itt �nnepelt�k a ny�ri napfordul�t, fesztiv�lokat is tartottak t�bb ezer r�sztvevõvel, m�gnem 1985-ben a hat�s�g betiltotta a rendezv�nyt, hogy meg�vja a k�veket �s a k�rny�ket a pusztul�st�l…

Gerald Hawkins amerikai asztron�mus komputerrel pr�b�lta megfejteni a kõcsoportok titk�t. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Stonehenge olyan megfigyelõ�llom�s lehetett, ahonnan az �gbolton lezajl� esem�nyeket nyomon k�vethett�k, egy t�rt�nelem elõtti "komputer", csillag�szati napt�r vagy csillag�szati sz�mol�g�p volt, mivel a k�vek elrendez�se a jelek szerint k�zvetlen kapcsolatban �ll a Nap, a Hold �s a bolyg�k mozg�s�val, illetve sz�ntelen�l v�ltoz� konstell�ci�ikkal.. K�ts�gtelen, hogy az "obszervat�rium" elrendez�se nagyon c�lszerû �s pontos. Õseink mintha birtok�ban lettek volna mindama tud�snak, melyet a modern kor felfedezõi a maguk�nak vallanak. �gy tûnik, az volt a c�ljuk, hogy, fel�ll�tsanak egy napt�rt, �s �br�zolj�k az �gitestek mozg�s�t, mind ezt vall�si c�lb�l…

B�r szinte minden �j feltev�s al�t�maszthat� matematikai �s statisztikai bizony�t�kokkal, mindeddig egyetlen elm�let sem oldotta meg Stonehenge rejt�ly�t…