Az ankh-ot, az egyiptomi hurkos keresztet egyik legfontosabb amulettként viselték.
A kereszt õsi, Atlantiszból származó jelkép, melyet az egyiptomiak Tau formájában tiszteltek. A Tau az egyiptomi hajók jele volt, mely a lelkeket az alvilágba szállította. Az ankh, füleskereszt vagy Nílus-kereszt máig népszerû és egyetemes szimbólum,
az élet kulcsa. Crux ansata néven is ismerik. Számlálhatatlan mennyiségben tûnik fel az egyiptomi és kopt emlékeken. Nemcsak a véges földi életet jelképezte, hanem a halál utáni megdicsõült halhatatlanságot is.
Ez nyitotta meg a Nílus zsilipjeit az életadó árvíz elõtt, és szimbolizálta az isteni erõket. Minden fõbb egyiptomi istenséget ankh-hal a kezében ábrázoltak. A fáraók a tudás, a hatalom és az örök élet jelképeként viselték. Késõbb az ankh vált minden titkos tudomány jelképévé, nemcsak Egyiptom, de Káldea, Fönícia, Mexikó és Peru földjén is. A brahmin papok ma is ezt a jelet írják homlokukra. A kerek hurokban végzõdõ ankh a még meg nem nyílt méh szimbólumaként a szüzek jelképe, míg a csepp formájú hurokban végzõdõ ankh az érett asszony szimbóluma volt. Az ankh kerek része ugyanakkor a felkelõ napot is jelképezte, a vízszintes vonal a horizont vonala, alatta a függõleges vonal a Nap felfelé vezetõ útja. A hagyomány szerint az ankh viselése fokozza az életerõt, távol tartja a betegségeket és egyéb káros hatásokat, elûzi a démonokat, megtöri a rontást, valamint hosszú és boldog életet biztosít viselõjének. Készülhetett bármilyen fémbõl, fából, fajanszból, esetleg féldrágakõbõl is.

forrás: http://www.geocities.com/aligman74/Ankh_weboldala.html