A samhain egy kelta �s pog�ny �nnep. Jelent�se: „ny�r v�ge”. A kelta �vkezd� nap, a t�l kezdete, a legjelent�sebb �nnep a kelt�k sz�m�ra. A kelt�k k�t �vszakra osztott�k f�l az �vet: a t�l Samhain est�j�t�l Beltane (m�jus 1.) est�j�ig tartott, a ny�r kezdet�ig. Az �nnep t�bb eleme �tker�lt a kereszt�ny vall�s mindenszentek napja, halottak napja, Halloween nev� �nnepeibe.

Az �esztend� v�g�t, az �j �v kezdet�t jel�li. A kelt�k hite szerint ezen az �jszak�n eg�szen k�nnyen �tj�rhat�v� v�konyodik a t�lvil�g �s evil�g k�zti hat�r, a k�ls� val�s�gunk �s bels� vil�guk k�zti f�gg�ny k�nnyed�n fellibbenthet�. A halottak szellemei elj�nnek hozz�nk. Az �rek r�gi hite szerint ilyenkor a f�ld al�l is el�b�jnak mindenf�le j�, vid�m, de �rt�, gonosz l�nyek is. Ez ut�bbiakt�l meg�vhatjuk magunkat, ha ijeszt� k�p�re faragott t�kl�mp�st �ll�tunk az ablakunkba, udvarunkba, kert�nkbe, amelynek belsej�be eg�sz �jjel �g� gyerty�t �ll�tunk. Ugyanezt a c�lt szolg�lja a maskar�s f�lvonul�s is, ez a szok�s most is �l az angolsz�sz orsz�gokban, ahol legink�bb Halloween n�ven �nnepelnek, �s gyerekek is, feln�ttek is ijeszt� maskar�kba �lt�znek, �gy ijesztgetve egym�st �s el�zve a rossz szellemeket. Az eredeti kelta szok�s szerint csak a feln�ttek mulattak �gy.

Ak�rcsak n�lunk a reg�s�k kar�csony-�j�v k�rny�k�n, az �rek is h�zr�l h�zra j�rtak csoportosan k�nt�lva, hogy el�zz�k a h�zt�l a ront� szellemeket, n�mi kis megvend�gel�s, fizets�g fej�ben.

Samhain �nnep�hez sz�mtalan szertart�s, j�sl�s k�t�dik, hiszen a pog�ny kelta hit szerint ez az �v legm�gikusabb �jszak�ja. Ilyenkor a csal�d k�rbe�li a t�zhelyet, �s a t�z k�r�l k�s�rtethist�ri�kkal sz�rakoztatj�k egym�st. M�sutt sze�nszot �lnek, tarot-k�rty�t vetnek, vagy r�n�b�l j�solnak.

A var�zs�jszaka gy�m�lcse az alma. Ami, mint tudjuk, a term�kenys�g, az �let szimb�luma, Venus, Aphrodit�, Iduna �s m�s anyaistenn�k attrib�tuma. A gr�n�talma pedig az alvil�ggal is kapcsolatban �ll: Perszephon� gr�n�talmamagokat evett, �gy lett az alvil�g kir�lyn�je Had�sz, a holtak ura birodalm�ban.

A Samhain egyik legjellegzetesebb szimb�luma a t�kl�mpa. Eredet�r�l vita folyik, de vagy �r, vagy sk�t eredet� szok�s. Ezen az est�n tilos volt hossz� �tnak indulni. Aki m�gis erre k�nyszer�lt, a t�kl�mp�ssal v�dte mag�t az �rt�, bajt hoz� k�s�rtetekt�l, t�nd�rekt�l – akik, mint tudjuk, igen nagy n�ps�r�s�gben fordultak el� azokon a t�jakon.