Perselus Piton d�h�sen viharzott  kereszt�l a Roxfort folyos�in. A di�kok f�lreugrottak az �tj�b�l, mik�zben elhaladt mellett�k. Az egyed�li vigasza az volt, hogy Sirius Blacket ugyan�gy, mint �t, ki�zt�k a gyeng�lked�b�l, aki ez�rt most kutya alakj�ra volt k�nyszer�tve. Az a veszett korcs soha nem k�pes tartani a sz�j�t! �s ha Black csak feleannyira j�l ismerte volna Harryt, mint �, tudnia kellett volna, hogy a bolond griffend�les kard�lre h�nyva vetette volna mag�t k�zbe, hogy megv�dje a keresztapj�t. Tudnia kellett volna, hogy meg fogja pr�b�lni, hogy megakad�lyozza a vereked�st. �gy felszak�tani a saj�t seb�t…

Perselus elhessegette az eml�ket, nem akart t�bb� r� gondolni. Az a bolond k�ly�k n�ha saj�t maga legnagyobb ellens�ge volt! �s most Blacknek k�sz�nhet�en nem vigy�zhatott r�.

Poppy v�g�l meg fog nyugodni, mondta mag�nak. �s Lupin m�g mindig ott volt. A v�rfarkask�rs�gt�l eltekintve, Lupin eg�sz elviselhet� volt.

- Professzor?

Piton meglep�dve fordult meg, megh�kkenve, hogy valamelyik kis k�ly�knek a folyos�n volt annyi mersze, hogy megsz�l�tsa �t az arc�n int�jelk�nt ki�l� goromba tekintet ellen�re. Hermione �s Ron �lltak m�g�tte, � pedig visszanyelte a d�h�s szavakat, amik az ajk�ra tolultak.

- Igen? - k�rdezte helyette.

- �ppen Harryt akartuk megl�togatni - magyar�zta Hermione. – Jobban van m�r valamivel?

- Ha t�vol tudj�tok tartani t�le azt a veszett kuty�t, biztos vagyok benne, hogy teljesen helyre fog j�nni - t�j�koztatta �ket Piton, s �szrevette a mindkett� arc�n �tfut� p�rt.  Term�szetesen mindannyian griffend�lesek. Velej�kig h�s�gesek, �s sajn�latos m�don ez Blacket is mag�ba foglalta - nyugt�zta mag�ban

- Szereti Harryt! – ellenkezett Ron, r�gt�n Black v�delm�re kelve. – �s jobban tudna vigy�zni r�, mint…

Hermione kem�nyen belek�ny�k�lt Ron oldal�ba, s ezzel elhallgattatta, m�g miel�tt befejezi megjegyz�s�t, ami�rt Piton k�ts�gk�v�l megleck�ztette volna.

Piton k�zben azon t�prengett, hogy meg�rn�-e eml�keztetnie ezt az ostob�t arra, hogy Black harmadikban elt�rte a l�b�t.

- Miss. Granger, besz�lni akarok valamir�l �nnel. – Piton kiiktatta figyelm�b�l Ront, �s  teljes eg�sz�ben Hermione fel� fordult, ahogy esz�be jutott valami, amit az igazgat� mondott m�lt �jjel.

A l�ny ellenkezni kezdett, de felemelte a kez�t, hogy le�ll�tsa. - Potter m�g mindig ott lesz, mikor befejezz�k. Mr. Weasley, maga elvonulhat, �s megl�togathatja, ha Madam Pomfrey megengedi. Miss Granger k�s�bb csatlakozhat �nh�z.

Mindketten �gy n�ztek ki, mint akik vitatkozni akarnak, de egyik�k sem mondott semmit. Hermione csak intett Ronnak, hogy menjen n�lk�le. Ron neheztel� pillant�s k�ld�tt Piton fel�, majd elindult a gyeng�lked� ir�ny�ba.

Perselus az irod�j�ba vezette Hermion�t, s intett neki, hogy l�pjen be, majd becsukta az ajt�t, �s le�lt az �r�asztala m�g�. A l�ny a vele szemben lev� sz�kre �lt, s k�v�ncsian b�mult r�. Soha nem f�lt annyira t�le, mint a t�bbi di�k, b�r biztos, hogy el�g kegyetlen volt hozz�. Neh�z volt fenntartania a h�s�ges hal�lfal� szerep�t, aki az � mardek�ros sz�vets�geseit favoriz�lja, amikor egy ilyen ragyog� elm�j� griffend�lessel kellett szemben�znie. Az, hogy Draco Malfoynak ugyanolyan jegyeket kellett adnia, mint Grangernek – a pof�tlans�g teteje volt. Nagyon kev�s emberrel tal�lkozott, akik fel�rtek a l�ny intelligenci�j�val.

- �n �s Potter m�lt �vben b�b�jokat kutattak fel? – k�rdezte, eml�keztette ezzel a l�nyt arra a besz�lget�sre, amit tegnap folytattak az aurorral.

Hermione merengve r�ncolta �ssze a szem�ld�k�t, �s egyet b�lintott.

- J� �rdemjegy�rt? - k�rdezte, s m�r eleve gyan�totta, milyen v�laszt fog adni r� a l�ny.

A l�ny elgondolkodva n�zett vissza r�, mint aki megpr�b�l valamilyen d�nt�sre jutni. V�g�l megr�zta a fej�t. - Nem, uram, nem igaz�n volt iskolai munka. Csak �gy gondoltuk, hogy Harrynek sz�ks�ge lenne egy kis seg�ts�gre n�h�ny dologban.

- Folytassa - b�ztatta.

Hermione fels�hajtott. - A S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se �r�k nem igaz�n voltak t�ls�gosan a seg�ts�g�nkre - mutatott r�, s hangja kiss� bossz�snak t�nt. – M�gus �s Lockhart professzor hasznavehetetlenek voltak. Mordon professzorr�l kider�lt, hogy titokban hal�lfal�, �s minden idej�t azzal t�lt�tte, hogy megtan�tsa nek�nk a F�benj�r�kat, amit Harry nem akar haszn�lni. �s Mackrel professzor tavaly csak annyit tan�tott meg, hogyan ismerj�k fel a m�rgezett �telt. Lupin professzor volt az egyed�li valamire val� tan�runk eddig.

A l�ny nem is pr�b�lta meg elrejteni neheztel�s�t az�rt, hogy � volt a felel�s Lupin elbocs�t�s��rt. Abban az id�ben nem igaz�n volt t�l sok v�laszt�sa. Lucius Malfoy ragaszkodott hozz�, hogy tal�lja meg a m�dj�t, hogy megszabaduljon t�le, �s farkasember mivolt�nak felfed�se volt az egyetlen dolog, amit ki tudott tal�lni.  �s az igazs�g az volt, hogy Lupin elbaszta. Az, hogy elmulasztotta bevenni a b�jital�t kis h�j�n j� n�h�ny �letbe ker�lt.

- V�g�l is, uram, csak arra gondoltunk, hogy ha Harry t�l akarja �lni Voldemort t�mad�sait, akkor nek�nk kell felk�sz�ten�nk �t - folytatta Hermione. Pitonnak be kellett ismerni, hogy csod�lta a kezdem�nyez� k�pess�ge miatt. – Sz�val hozz�l�ttunk egyed�l tanulni.

- Ez egy j� gondolat volt, Miss Granger - mondta Piton vonakodva, �s �szrevette a l�ny arc�n felt�n� meglepet�st, mikor r�j�tt, hogy �pp megdics�rte. – Mit tudna elmondani a Kir�ly Hangja b�b�jr�l? - B�rmi is volt az, amit Albus felfedezett a b�b�jr�l, meglepte. �s nagyon kev�s dolog lepte meg Albus Dumbledore-t m�sf�l �vsz�zad ut�n.

- H�t, �gy volt, ahogy mondtam a tegnap, uram - magyar�zta Hermione. – Az Imperius el�dje volt. Nem t�nik olyan er�snek, mint az Imperius, de ugyanolyan hat�sos, ha m�k�dik.

- Ha m�k�dik?

A l�ny elgondolkodva b�lintott. - �ppen ez az, uram. Nem igaz�n m�k�dik valami j�l. Nekem soha nem m�k�d�tt. Ronnak sem, mikor megpr�b�lta.

- De Mr. Potternek m�k�d�tt?

- Igen, uram - �rtett egyet. – �gy gondoltuk, ahhoz, hogy haszn�lni lehessen, olyan valakire van sz�ks�g, aki nagyon er�s, ami val�sz�n�leg m�g egy oka annak, ami�rt m�r nem haszn�lj�k.

- Tal�ltak m�g m�s b�b�jokat is, amiket m�r nem haszn�lnak?

- Volt egy-kett� - vallotta be. – B�r a legt�bbnek semmi haszna nem volt sz�munkra. Nem mintha gyakorolni lehetne a d�mon�z� b�b�jokat a bar�taidon. Ahhoz el�bb egy d�mont kellene megid�zni.

Perselus erre els�padt. - Miss Granger, Isten nev�re rem�lem, nem sz�rakoztak d�monid�z�ssel. – Az ismeretek azon bizonyos ter�lete tal�n a minden s�t�t var�zslat legs�t�tebbj�nek sz�m�tott, �s semmik�pp sem lehetett j�tszani vele an�lk�l, hogy visszaford�thatatlanul meg ne fert�zn� a saj�t lelked.

- Persze, hogy nem, uram! - ki�ltotta Hermione ijedten, �s az arc�ra ki�l� felh�borodott tekintett�l sokkal jobban megk�nnyebb�lt, mint bevallotta volna. A gondolat, hogy minden ember k�z�l �ppen Harry Potter kont�rkodhat bele ilyen s�t�ts�gbe, olyan m�rt�k� aggodalommal t�lt�tte el, amire nem is akart gondolni.
- A m�r el�re kialak�tott v�lem�nye ellen�re sem vagyunk h�ly�k! �s ha Harry nem akarja haszn�lni a F�benj�r�kat, m�g a saj�t v�delme �rdek�ben sem, mi�rt gondoln� azt, hogy ilyesmivel j�tszadozn�nk?

- Miss Granger, van egy kis f�lre�rt�s. Nem az intelligencia az, amit megk�rd�jelezek, hanem a griffend�les term�szet, amely elvakult m�don nekiv�g mindennek.

A szem�ben fellobban� sz�rakozott pillant�sb�l l�tta, hogy a l�ny felismerte a k�t�rtelm� dics�ret�t. Okos kis boszork�ny. Majdhogynem elkezdhetn� megkedvelni.

- Tudja, uram, az�rt a mardek�rosoknak sem kell a szomsz�dba menni, ha cselr�l van sz�.

- Ahogy err�l az igazgat� �r is szeret felvil�gos�tani - �rtett egyet Perselus szel�den. – K�sz�n�m, Miss. Granger, ezzel v�gezt�nk is.

A l�ny fel�llt, hogy elmenjen, de meg�llt az ajt�n�l, �s visszapillantott.

- Tan�r �r, mi�rt nem tesz semmit az igazgat� �r a S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se �r�inkkal? Dubloise professzor id�n ugyanolyan rossz, mint tavaly Mackrel professzor volt. Biztosan tudna tal�lni jobb tan�rt.

Perselus �sszer�ncolta a homlok�t. - �gy �rti, mi�rt nem �n tan�tom?

A l�ny b�lintott.

- Mert ett�l semmi nem v�ltozna, Miss Granger - vil�gos�totta fel. – Kev�sb� ismert t�ny, de a var�zsl�k �s boszork�nyok t�bbs�g�nek abszol�t semmi tehets�ge nincs a S�t�t Var�zslatokhoz, vagy azok kiv�d�s�hez. Egy el�g k�l�nleges v�rm�rs�klet sz�ks�geltetik hozz�. Ez az egyik oka annak, hogy a k�vetelm�nyek annyira szigor�ak az aurorr� v�l�shoz. Nagyon kev�s ember alkalmas r�. �s kimutatni a v�dekez�si k�pess�g hi�ny�t a nyilv�noss�g t�bbs�ge ir�ny�ba, p�nikot okoz. Azok, akiknek a megfelel� a temperamentuma, mint �n, Mr. Potter, �s Mr. Weasley, b�rmi �ron meg fogj�k tanulni, amit kell,

- De mindenki megtanulta az alapokat, amikor Lupin professzor tan�tott - tiltakozott Hermione.

- Nem azt mondtam, hogy nem tudj�k megtanulni a b�b�jokat, Miss Granger - eml�keztette Perselus. – Azt mondtam, nincs meg hozz� a megfelel� term�szet�k. Lupin professzor brav�ros tan�t�sa ellen�re van egy�ltal�n valamilyen elk�pzel�se arr�l, h�ny tanul� szenved r�m�lmokt�l mumusokr�l, �s kapp�kr�l a leck�k miatt? Tekintve, hogy �n f�z�m az �lomtalan �lom Elix�rt Madam Pomfreynak, �n tudom.

L�tta, hogy a szavai megd�bbentik a l�nyt.

- Deh�t legy�zt�k a mumusokat, �s megtanultuk, hogyan menek�lj�nk el a kapp�kt�l! Mi�rt f�ln�nek m�g mindig t�l�k?

- Csakugyan, mi�rt? - �rtett egyet Perselus, mert � is ugyanolyan nevets�gesnek tartotta a gondolatot, mint a l�ny, annak ellen�re, hogy igaz volt. – Tegnap k�rbe voltak v�ve feln�tt var�zsl�kkal �s boszork�nyokkal, akik t�k�letesen k�pesek pajzsb�b�jokat �s �tkokat sz�rni, arr�l a p�r heted�vesr�l nem is besz�lve, akik Lupint�l tanultak. �s term�szetesen minden k�nyvesbolt-tulajdonosnak ismernie kellett volna egy b�b�jt, ami legal�bb megfagyasztja az �zlete le�get�s�vel fenyeget�z� l�ngokat. �s m�gis, egyik�k sem emelte fel a p�lc�j�t, hogy seg�tsen maguknak. Biztos�thatom, hogy a vil�g legjobb S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tan�rok sem tudn�k megv�ltoztatni ezt a siralmas t�nyt. Mindig lesz egy n�h�ny kiv�lasztott, akiket a t�meg megv�d�s�re sz�l�tanak fel. K�l�nben mi�rt helyezn� a rem�ny�t a teljes var�zsl�vil�g egy fi� kez�be, aki m�g el sem v�gezte az iskol�t?

- �n magam mindig is �gy v�ltem, hogy ez kiss� nevets�ges - vallotta be Hermione.

- Val�ban - �rtett egyet Perselus.

A l�ny hirtelen elmosolyodott.

- Akkor azt hiszem, szerencs�sek vagyunk, hogy Harry hivatott a feladatra.

Intellektus ide vagy oda, m�g mindig griffend�les volt, s a h�s�ge Potter ir�nt soha nem inogna meg.

Perselusnak meg kellett becs�lnie �t ez�rt. - Tal�n Mr. Potter egyszer�en csak szerencs�s volt a bar�tai megv�laszt�s�ban.

A l�ny ism�t meglepettnek l�tszott. Ez a dics�ret kev�sb� volt k�rm�nfont, �s nagyj�b�l ezzel �llt a legk�zelebb ahhoz, hogy megk�sz�nje, amit tegnap tett. A l�ny r�mosolygott, �gy t�nt, valamit mondani akar, azt�n meggondolta mag�t.

- J� napot, professzor - mondta helyette, s kinyitotta az ajt�t.

- J� napot, Miss Granger.

Amikor Perselus egyed�l maradt, a figyelm�t Albus rejtv�ny�re ford�totta. A Kir�ly Hangja. Nagyon val�sz�n�tlennek t�nt az, hogy Harry Potter k�pes egy b�b�jra, ami Hermione Grangernek nem siker�l. Ami azt jelentette, hogy itt t�bbr�l volt sz�. Albus is azt mondta, hogy Harrynek nem siker�lhetett volna a b�b�j. �gy t�nt, n�mi kutat�st kell elv�geznie.

Elindult, hogy visszat�rjen a lakoszt�ly�ba, �s elhat�rozta, hogy el�bb a mag�nk�nyvt�r�ban pr�b�l majd feljegyz�seket tal�lni a b�b�jr�l. De amint k�zelebb �rt lakoszt�ly�nak ajtaj�hoz, r�gt�n r�j�tt arra, hogy a kutat�s�t egy ideig el kell halasztania. A portr� el�tt egy Zord� �llt.

Perselus meg�llt, �s r�b�mult a hatalmas kuty�ra, ami balj�slat�an n�zett vissza r� a s�t�t folyos�n. Sirius Black, �llatform�j�ban megf�leml�t� volt, hab�r Perselus ezt soha nem vallotta volna be hangosan. Akkora volt, mint egy �r farkaskutya �s volt benne valami fenyeget�. Szeme egy farkas hideg, gyilkos tekintet�vel csillogott. Mindent �sszev�ve, � �s Lupin j�l egym�sra tal�lt.

Perselus legy�zte a k�sztet�st, hogy el�h�zza p�lc�j�t, s helyette d�bbenten �llt a folyos�n, s�t�t pillant�sa tal�lkozott az ugyanolyan s�t�ttel. R�j�tt, hogy d�nt�st kell hoznia, �s ak�r akarta, ak�r nem, a k�vetkez� l�p�s az �v� volt. Sirius megtette a saj�tj�t azzal, hogy idej�tt.

Meg akarta �tkozni, vagy legal�bb el�zni. De nem tudott nem gondolni arra a mosolyra, ami felder�tette Harry arc�t, mikor megl�tta maga mellett a keresztapj�t. Harry szerette Sirius Blacket, teljesen, eg�szen, felt�telek n�lk�l. A t�nyek egyszer�ek voltak: ha Perselus el�zi Blacket, megs�rti, megb�ntja, vagy megpr�b�lja kiz�rni Harry �let�b�l, akkor Harry �r�kre ut�lni fogja.

N�ha �gy gondolta, hogy Harry �rzelmei ir�nta egy kicsit megl�gyultak. Hogy, noha m�g nem volt szeretet vagy gyeng�ds�g, a fi� a sz�mos „ut�lom” nyilatkozatok ellen�re sem gy�l�lte annyira. �s b�r Perselus irt�zott bevallani, valamikor az ut�bbi hetekben, elkezdett neki sz�m�tani Harry v�lem�nye. Valahogy, minden ellen�re, ami k�zt�k �llt, �s ellen�k sz�lt, ami�rt megvetette ezt a fi�t; �s a kellemetlens�g ellen�re, amit az �let�ben okozott, Harrynek siker�lt ugyan�gy megszereznie Perselus csod�lat�t, ahogyan a var�zsvil�g t�bbi r�sz��t. Nem akart hosszan elid�zni a k�r�lm�nyn�l, hogy tal�n az a csod�lat nem minden, ami megfogta.

Teh�t a v�laszt�s.

Sirius Black. A riv�lisa. Az ellens�ge. A k�nz�ja. A f�rfi, akit a h�zast�rsa szeret.

Perselus Piton el�res�t�lt, kimondta a jelsz�t, �s �let�ben el�sz�r beengedte Sirius Blacket az otthon�ba.