17. Fejezet – T�sk�k

M�g �ltek egy ideig a fogad�szob�ban, s Diana megpr�b�lta a testv�rek k�z�tt kult�r�lt mederben tartani a besz�lget�st. De Harry l�tta, hogy a h�rom legid�sebb testv�r k�z�tti ellenszenvet egy �jszaka alatt nem fogj�k legy�zni. Julius, �gy t�nt, nem agg�dik a csal�di civakod�s miatt, �s nagyon ritk�n kapcsol�dott be a besz�lget�sbe. Helyette, Harry megr�k�ny�d�s�re, az ideje legnagyobb r�sz�t azzal t�lt�tte, hogy Harryt b�multa. Harry b�rmikor r�n�zett, azok a s�t�t szemek spekulat�van, csaknem �hes pillant�sokkal b�multak r�. Emiatt nagyon kellemetlen�l �rezte mag�t.

Perselusnak igaza volt: Claudius, Marcellus, Delphina �s Julliana is tal�ltak id�t arra, hogy n�gyszemk�zt besz�ljenek Harryvel, mindannyian a Piton K�ri�val kapcsolatos terveir�l k�rdezt�k. A k�t n� bar�ts�gosan felaj�nlotta, hogy �jra kifestik �s berendezik neki, m�g a k�t f�rfi kiemelte annak fontoss�g�t, hogy az � rangj�hoz ill� szem�lynek rendelkeznie kell egy megfelel� otthonnal, hogy sz�rakoztathassa benne a fontosabb m�lt�s�gokat. Harry r�juk mosolygott, �s azt mondta nekik, hogy besz�ljenek Perselusszal a t�m�r�l, hiszen � t�ls�gosan el van foglalva az iskolai munk�j�val, hogy ilyesmir�l gondolkozzon. Mindannyian csal�dottak voltak, de nem siker�l elijeszteni �ket.

V�g�l Delphina �s Julliana az eb�dl�be vezett�k �ket, hogy megvacsor�zzanak. Harryt Julius mell� �ltett�k, pontosan Perselusszal szemben. Egy pillant�st vetett az asztalra, s m�r l�tta is a t�r�ket, amikr�l Neville besz�lt. Megk�nnyebb�l�s�re vill�k is voltak mindegyik ter�t�k mellett, de furcsa sz�gbe voltak �ll�tva, bizony�tva Neville magyar�zat�t, hogy csak egyszer� udvariass�gb�l voltak odahelyezve a mugli sz�let�s� vend�g sz�m�ra, �s nem igaz�n az�rt, hogy haszn�lj�k is azokat.

Az els� fog�s el�tt Claudius t�sztot mondott, �s hossz�ra ny�l� sz�noklattal �dv�z�lte Harryt a csal�dban. Ez �gy mag�ban rendj�n is lett volna, ha nem t�zdelte volna meg b�kez�en olyan utal�sokkal, hogy a csal�djuk neve egykor milyen sz�rnyen be lett mocskolva. Meglepet�s�re, Perselus, csendben elt�rte a megjegyz�seket. T�bb mint val�sz�n�, hogy Diana miatt, de Harryt felbosszantott�k. Nem sokkal k�l�nb�z�tt az els� lev�lt�l, amit Perselusnak k�ldtek. Harry soha nem �rtett egyet Perselusszal, de pontosan tudta, milyen �rz�s, ha valakit a csal�dja szem�tk�nt kezel. �s tekintve, hogy Perselus igaz�b�l a kis csal�di dr�ma h�se volt, �s nem az ellens�ge - mint ahogyan a testv�rei hitt�k -, k�tszeresen is igazs�gtalan volt.

J�l van, gondolta idegesen. Ha �k goromb�k lesznek, akkor � sem fog agg�dni amiatt, hogy esetleg megs�rti �ket. Mikor az els� fog�st felszolg�lt�k, a szalv�t�j�t hat�rozottan mugli m�don nyitotta sz�t, �s a t�rt teljesen elker�lve r�gt�n a vill��rt ny�lt. Mikor Perselusra pillantott, �gy gondolta, egy halv�ny �nel�g�lt mosolyt l�t a f�rfi arc�n. Volt a szem�ben egy hat�rozottan sz�rakozott csillog�s. Harry r�vigyorgott, �s azon gondolkodott, hogy milyen hib�kat k�vethetne m�g el.

Ahogy az v�rhat� volt, a modor�t nem komment�lt�k. B�r �szrevett�k. Harry csendesen sz�rakozott, mikor l�tta, hogy figyelik �t. Julliana m�g egy v�d�jelet is vetett a gonosz ellen, mikor a rossz ir�nyban adta tov�bb a s�t. De senki nem mondott semmit.

Julius a vacsora el�g nagy r�sz�ben lefoglalta a figyelm�t azzal, hogy a Griffend�l kviddics csapat�ban lev� poz�ci�j�r�l k�rdezett. Err�l a t�m�r�l szeretett besz�lni. Mik�zben besz�lt, megfeledkezett a f�rfi intenz�v pillant�sair�l, ami nagyon k�nyelmetlen volt, �s val�ban j�l �rezte mag�t. - �s te? - k�rdezte meg v�g�l Juliust. – J�tszott�l az iskol�ban?

Julius megvonta a v�ll�t. - Megpr�b�lkoztam egy csapatn�l, de nem voltam valami j� rep�l�. B�r nem zavart. �gy gondoltam, ugyanolyan sz�rakoztat� volt csak n�zni a j�t�kot.

Harry ebben nem �rtett vele egyet, de nem mondta meg neki. - Melyik h�zban volt�l?

- H�zban? - k�rdezte Julius, kiss� megzavarodva. – �, igen, persze. A h�zak. �n nem a Roxfortba j�rtam, hanem a Beauxbatonsba. Mindannyian oda j�rtunk, kiv�ve Perselust.

- Komolyan? - Harry tudta, hogy a meglepet�se ki�lt az arc�ra.

Marcellus, aki meghallotta a besz�lget�s�ket, el�re hajolt. - Igen, Harry - mondta, el�g hangosan ahhoz, hogy a csal�d t�bbi r�sze is hallja. - Egyed�l Perselus j�rt Roxfortba. Att�l tartok, ap�nkat t�ls�gosan is �rdekelte a l�tszat. Nem hitte, hogy mi a megfelel� h�zba lenn�nk osztva.

- A megfelel� h�zba? - h�zta �ssze a szem�ld�k�t Harry. Felismerte a s�rt�st, de nem tudta, mit tehetne ellene.

- Term�szetesen a Mardek�rra �rti – vil�gos�totta fel Perselus, s hangja b�rsonyosan m�zes-m�zos volt, gy�l�lettel csipk�zve.

- Az volt a te h�zad, nem igaz, Perselus? - jegyezte meg Marcellus, b�r nyilv�nval� volt, hogy m�r tudja a v�laszt. – Merlin ments att�l, hogy egy hal�lfal� fiai ne a Mardek�rba ker�ljenek. Att�l tartok, ap�nk nem igaz�n b�zott benn�nk.

Harry �rezte, hogy d�he ism�t felsz�nre t�r. Nem az�rt, mert kedvelte a mardek�rosokat, hanem az�rt, mert ezek a Perselus elleni t�mad�sok borzalmasan igazs�gtalanok voltak. L�tta a hideg csillog�st Perselus szem�ben �s Diana ide vagy oda, Harry nem hitte, hogy ezt a viselked�st m�g sok�ig fogja t�rni.

- Tudja, azt hiszem, el�gg� egyoldal� a felfog�sa a k�l�nb�z� h�zakr�l �s a hal�lfal�kr�l. - t�j�koztatta �t Harry.

- Aligha. - g�nyol�dott Marcellus. – Mindenki tudja, hogy a Mardek�rb�l csak hal�lfal�k j�ttek ki.

Ez�ttal ez egy ny�lt t�mad�s volt, s Perselus keze megfesz�lt a t�r nyel�n. Harry �that�an n�zett Marcellusra.

- Tulajdonk�ppen, t�ved uram. Minden h�zb�l akadnak hal�lfal�k, nem is besz�lve arr�l, hogy sz�mosan akadnak a Beauxbatonsb�l �s a Durmstrangb�l is. Val�j�ban, Peter Pettigrew, a f�rfi, aki k�t �ve felt�masztotta Voldemortot hal�lb�l, griffend�les volt.

Perselus kiv�tel�vel mindenki �sszer�ndult Voldemort nev�nek hallat�ra. Alrik l�pett t�l a leggyorsabban a sokkon, s megsz�lalt. - �gy t�nik, �sszet�veszted a dolgokat. Peter Pettigrew-t �vekkel ezel�tt meggyilkolta Sirius Black.

Harry megr�zta a fej�t. - Sirius Black �rtatlan volt. Peter Pettigrew miatt hamisan v�dolt�k meg a gyilkoss�g v�dj�val. K�t griffend�les. Egy j� �s egy rossz. Minden h�z ilyen. Perselus erre a legjobb p�lda. T�bbsz�r mentette meg az �letem, mint �ssze tudn�m sz�molni. �s �vekig kock�ztatta a saj�tj�t, hogy megv�dje a var�zsl�vil�got a hal�lfal�kt�l. Azt mondom, hogy �n�k t�vesztik �ssze a dolgokat, ha m�st gondolnak.

A szavait csend fogadta, a kih�v�s tiszt�n hallatszott a hangj�ban. Harry megkock�ztatott egy pillant�st Perselusra. A f�rfi �t b�multa olyan meglepetts�ggel az arc�n, ami hat�ros volt a sokkal. Harry azon gondolkodott, hogy vajon ki�llt-e m�r valaki a f�rfi�rt kor�bban? Ez a legkevesebb, amit meg tud tenni, gondolta. M�g mindig tartozott neki az�rt, mert megv�dte Drac�t�l a h�zass�guk els� napj�n.

- H�t ez a l�nyege ennek a vacsor�nak, nem igaz? - k�rdezte Diana gyorsan, ezzel megszak�tva a csendet, �s rem�nyked� mosollyal n�zett v�gig az asztalon. - Hogy megismerj�k v�gre a t�nyeket, �s magunk m�g�tt hagyjuk a m�ltat.

Marcellus �s Claudius egym�sra n�ztek, azt�n vonakodva b�lintottak. - Igen, persze - �rtett egyet Claudius. –Azt hiszem, ha van valaki, aki jobban tudja, akkor az a Fi�, Aki T�l�lte.

Harry megr�k�ny�dve vette �szre, hogy ez is egy sz�r�s volt Perselus fel�. Neki hittek, de Perselus szava nem volt el�g. De l�tta, hogy Perselus majdnem �szrev�tlen�l megr�zza a fej�t, hogy hagyja. Harry fels�hajtott, azon t�n�dve, hogy vajon a f�rfi hogy b�rja.

 - A Fi�, Aki T�l�lte - elm�lkedett Julliana kiss� �lmodozva, megt�rve a fesz�lts�get. – Csod�latos hangz�sa van. Mondd csak, Harry, milyen a Kis T�l�l�nek lenni? - Az �gynevezett titulus�t a h�dolathoz hasonl� hangon ejtette ki.

- Tess�k? - b�mult r� Harry, mivel nem volt biztos benne, hogy mire �rti.

- Gondolom, nagyon f�raszt� lehet - folytatta mosolyogva.

Delphina egyet�rt�en b�lintott. - Nagyon f�raszt� - ism�telte meg. – Nekem �gy t�nik, hogy az autogram osztogat�s lehet a legnehezebb r�sze.

- �, nem, kedvesem - ellenkezett Julliana. – �n azt mondom, hogy v�laszolni a rajong�i levelekre sokkal rosszabb. Ott val�j�ban t�bbet kell �rnia, mint csak a neve.

- Nos, mit mondasz, Harry? - k�rdezte Delphina. – Szerinted mi a legrosszabb r�sze annak, hogy te vagy a Kis T�l�l�?

Harry hitetlenkedve b�mult r�juk. - Azt hiszem - mondta hezit�lva -, azok az emberek voln�nak, akik megpr�b�lnak meg�lni.

Szavait teljes d�bbenet fogadta, �s egy alig visszafojtott, k�rges nevet�s, ami, Harry meglepet�s�re, Perselust�l sz�rmazott. Az egyik keze a sz�ja el�tt volt, �s szemmel l�that�an k�zd�tt az �jabb nevet�s ellen. Ez�ttal biztosan egyet�rt�st l�tott csillogni azokban a s�t�t szemekben.

- � - mondta Delphina bizonytalanul.– Azt hiszem, az el�g neh�z lehet.

- M�gis - tette hozz� Julliana, aki, nyilv�nval�an nem �rtette meg, mit mondott Harry. – Azt hiszem, f�jn�nak a kezeim, ha annyi autogramot k�ne adnom.

- Perselus - v�gott k�zbe Diana gyorsan, megv�ltoztatva a t�m�t. – Mi�rt nem mes�lsz a munk�dr�l? �gy hallottam, a j�rtass�god a b�jitalok ter�n m�g az any�nk�n�l is magasabb szinten �ll.

Perselus �rr� lett a nevet�s�n, s megr�ntotta a v�ll�t. - H�t, tekintve, hogy a n� megm�rgezte saj�t mag�t, ez nem valami neh�z.

Harry meglepetten n�zett r�. - Az any�d megm�rgezte mag�t?

Perselus �nel�g�lten elmosolyodott. - Igen. Ez egyike azoknak a kellemetlen kis csal�di titkoknak, amit biztosan elragad�nak tartasz majd.

Harry a t�bbiekre pillantott, s k�zben azon gondolkodott, vajon elmondja-e neki valaki. Diana r�mosolygott.

- K�l�nleges t�rt�net az, Harry - mondta. – Nem sok ember ismeri. Any�nknak volt egy el�g furcsa, egyedi megsz�llotts�ga. Hallottad m�r H�feh�rke mes�j�t?

Harry �sszer�ncolta a homlok�t. - H�t t�rpe, m�rgezett alma, megb�v�lt �lom, �s az igaz szerelem cs�kja. Az a t�rt�net?

- H�t, igaz�b�l h�t h�ziman� volt - mondta neki Diana. – De te k�ts�gtelen�l a t�rt�net mugli verzi�j�t hallottad. A var�zsl�k verzi�ja j�csk�n k�l�nb�zik t�le. Any�nkat viszont a b�jitalf�z�s r�sze �rdekelte.

- M�rgezett alm�t akart k�sz�teni? - k�rdezte Harry, azon gondolkodva, hogy vajon �gy m�rgezte-e meg mag�t a n�.

- Tulajdonk�ppen, Harry, a m�rgezett alm�t rendk�v�l k�nny� elk�sz�teni - t�j�koztatta Perselus. – M�g a megb�v�lt �lom �s az igaz szerelem cs�kj�t is el�g k�nny� megf�zni. Var�zsl�k ezrei bukkantak r� valamilyen �tletre ezekkel a r�gi b�b�jokkal kapcsolatosan. Any�mat nem �rdekelte a t�rt�netnek ez a r�sze.

Harry �sszezavarodva n�zett vissza Dian�ra. Nem eml�kezett semmi m�s f�zetre, amit a t�rt�netben k�sz�tettek volna.

- A t�rt�net kezdete volt az, ami, felkeltette any�nk �rdekl�d�s�t - magyar�zta Diana. – Az a r�sz, amiben a kir�lyn� t�k�letes gyereket akart. A birodalom legszebb gyerek�t, akinek haja fekete, mint az �ben, ajka piros, mint a v�r, �s b�re feh�r, mint a h�.

H�feh�r… Harry �sszeh�zta a szem�ld�k�t, csak hogy egy pillanat m�lva bel��ss�n a felismer�s. Hideg futott v�gig a gerinc�n, mik�zben led�bbenve pillantott v�gig a szob�ban el�tte �l� �sszes Pitonon. Mindegyiknek nagyon s�t�t haja �s nagyon vil�gos b�re volt. A lehetetlen�l sz�p Julius fel� fordult. Harry szemei elkerekedtek a megd�bben�st�l, mert a le�r�s t�k�letesen r�illett. A f�rfi sz�rakozottan r�mosolygott, �s fejb�lint�ssal nyugt�zta a felismer�st, amit Harry nem mondott ki, de nyilv�nval�an az arc�ra volt �rva.

- Persze mindny�junkkal megpr�b�lta - folytatta Diana. – De nem siker�lt el�rnie. Eg�szen Juliusig.

- Azt mondt�k, megm�rgezte mag�t. - mondta Harry, k�nyszer�tve mag�t, hogy elford�tsa tekintet�t Julius Pitonr�l.

Perselus keser�en elmosolyodott. - Igen, any�m elfelejtett eml�kezni annak a sz�nalmas t�rt�netnek egy apr� r�szlet�re. A kir�lyn� meghal sz�l�s k�zben, �s soha nem pillantja meg az � t�k�letes gyerek�t. Mindegyik k�s�rleti b�jitallal, amit bevett, kock�ztatta a saj�t �s a gyerekei �let�t, egy olyan esztelens�g miatt, mint a hi�s�g.

- Megk�rdezt�k t�le, hogy mi�rt volt ez olyan fontos neki? - k�rdezte Harry, s azon kapta mag�t, hogy megragadta a t�rt�net. Elt�n�d�tt rajta, hogy vajon mindegyik var�zsl�csal�dnak volt-e ilyen furcsas�g a m�ltj�ban.

- Anya nem besz�lt a munk�j�r�l - mondta Marcellus Harrynek. – Az igazs�g szerint tudtuk, hogy valamin dolgozik, de nem tudtuk, hogy min. Perselus lapozta �t a jegyzeteit, miut�n meghalt, �s � j�tt r�, hogy mit m�velt.

- Ez�rt kezdett el �rdekelni a b�jitaltan? - k�rdezte Harry.

Perselus megh�zta a v�ll�t. - Az m�r ezt megel�z�en is �rdekelt - vallotta be. – De hat�rozottan nem �rtott. Semmi nem gy�jtja fel jobban �rdekl�d�sedet, mint egy csal�di titok.

M�g besz�ltek egy ideig az anyjukr�l; Harry figyelmesen hallgatta, mert k�v�ncsi volt Perselus Piton m�ltj�ra. �gy t�nt, hogy addig, am�g a korai gyermekkoruk �veire �sszpontos�tanak, �s nem eml�tik az apjukat, a h�rom testv�r el�g civiliz�ltan tudott besz�lni. Julius csak alkalmank�nt csatlakozott a besz�lget�sbe, s Diana megpr�b�lt biztons�gos t�m�kat v�lasztani.

A vacsora nagyobb v�ront�s n�lk�l �rt v�get, s Harry ezt sikerk�nt k�nyvelte el. Mikor mindannyian visszat�rtek a nappaliba, Harry eln�z�st k�rt, �s elindult a mosd�ba. Kiss� tov�bb piszmogott a folyos�kon, mint sz�ks�ges lett volna. �gy gondolta, hogy Perselus biztosan szeretne egyed�l lenni a testv�reivel, vagy legal�bb Dian�val, �s nem volt biztos benne, hogy int�zhetn� ezt el.

A dolgok azt�n �gy alakultak, hogy nem kellett agg�dnia miatta. Julius feltart�ztatta a hallban, m�g miel�tt visszamehetett volna a fogad�szob�ba.

- Gondoltam, tal�n szeretn�l k�r�ln�zni a kertekben, Harry - javasolta. – Es�lyt adna Perselusnak, hogy egyed�l besz�lgethessen a t�bbiekkel. Gyan�tom, hogy szeretn�k megbesz�lni a Piton K�ria j�v�j�t. Ez mindig el�g f�jdalmas pont volt k�z�tt�k, �s k�tlem, hogy bele akarsz keveredni annak a vit�nak a k�zep�be.

Harry eml�kezett Perselus figyelmeztet�s�re a K�ri�val kapcsolatban, �s egyet�rt�en b�lintott.

- Persze - mondta, s s�t�lni kezdett a legfiatalabb Piton mellett. – B�r kiss� s�t�t van ahhoz, hogy megn�zz�k a kerteket, nem? –�gy gondolta, sokkal megfelel�bb lenne, ha a h�zban vezetn�k k�rbe.

Julius ragyog� mosolyt villantott fel�, a s�t�t szemei csillogtak. - �, amiatt nem kell agg�dnod. J�l meg vannak vil�g�tva var�zsf�nyekkel. Briarwood Hall h�res a r�zsakertjeir�l. L�tnod kell �ket, miel�tt elm�sz.

Kinyitott egy oldals� ajt�t, ami az udvarra �s egy kerti �sv�nyre vezetett. Mikor Harry kil�pett, esk�dni mert volna, hogy egy k�nnyed�n cir�gat� kezet �rzett a h�t�n. Furcs�n r�pillantott Juliusra, ahogy mellette s�t�lt. A f�rfi csak ism�t r�mosolygott, s egy sz�les gesztust tett egyik kez�vel, hogy az udvar m�g�tt lev� kertre mutasson.

S�t�t volt, s a s�padt hold majdnem teljes volt f�l�tt�k. A holdf�nyben Harry l�tta messze a hegycs�cson a Piton K�ria t�voli alakj�t, de a szemeit vonzotta a kert, amit Julius meg akart mutatni neki. L�tott k�peket kerti labirintusokr�l. �ri�si s�v�nyker�t�sekr�l, amiket labirintus form�ban n�vesztettek, de m�g soha nem l�tott egyet sem ilyen k�zelr�l. Ez a kerti �tveszt� rendk�v�li volt, mert �ri�si, �sszefon�dott r�zsaf�rt�kb�l �llt, melyek egym�sra csavarodtak �s z�r�dtak, hogy �l�s�v�nyt alkossanak. J�val a feje f�l� tornyosultak, �s mindegyik vir�gozott. �ri�si v�rv�r�s r�zs�k t�lt�tt�k be illatukkal a neh�z �jszak�t. Julius igazat mondott: a labirintust izz� f�nylabd�k vil�g�tott�k meg, melyek a k�l�nb�z� s�v�nyek alj�n voltak, �s az eg�sz kertnek h�tborzongat� k�kes csillog�st adtak a hideg holdf�nyben.

Mikor bel�ptek a labirintusba, Julius mutatta az utat, �s a r�zs�k m�mor�t� illata arcon �t�tte Harryt. Harry �szrevette, hogy a r�zs�kon lev� t�sk�k hal�losan vesz�lyesnek t�nnek, hossz�ak voltak, �s borzalmasan �lesek. Nem irigyelte a kert�szt, akinek gondoznia kellett �ket.

S�t�ltak egy ideig, s Harry feltett n�h�ny egyszer� k�rd�st a birtokr�l, amin �lltak, �s a k�zelben l�v�kr�l. Furcs�nak tal�lta a gondolatot, hogy a Malfoy K�ria csak n�h�ny m�rf�ldre volt innen. �s azon t�l, �gy t�nt, Lastrang�knek volt az otthona, Monstr��kkal �s a Parkinsonokkal egyetemben. Harrynek az a k�nyelmetlen �rz�se t�madt, hogy a High Hillben lak�k t�bbs�ge vagy �t pr�b�lta meg�lni, vagy �ket �lt�k meg, amikor vele harcoltak.

- Tetszik? - k�rdezte Julius, mik�zben s�t�ltak. – �gy �rtem, a kert.

- Sz�p. - ismerte el Harry. Eleget kert�szkedett Dursley�kn�l, hogy �rt�kelni tudja a munk�t, ami ehhez a labirintushoz kellett, b�r �gy gondolta, a var�zsl�knak val�sz�n�leg mindenf�le kert�szeti b�b�juk van, hogy k�nny�tsenek a munk�n. Az jutott esz�be, hogy Bimba tan�rn� im�dn� ezt a helyet.

- M�r �vsz�zadok �ta a csal�dom� - mondta neki Julius, mik�zben m�g m�lyebbre vezette a labirintusban, tekerg� �sv�nyeken �s folyos�kon s�t�lva. – Any�m szerette ezt a kertet.

Harry erre �sszer�ncolta a szem�ld�k�t. A kor�ban hallott t�rt�netb�l �gy vette ki, hogy Julius anyja akkor halt meg, mikor a fi� sz�letett. Honnan tudn�, hogy az anyja szerette ezt a kertet?

- Nincs kedved ink�bb visszamenni a t�bbiekhez? - k�rdezte Harry, s �gy gondolta, hogy igazs�gtalan visszatartani Juliust a testv�re t�rsas�g�t�l. Val�sz�n�leg nem ismerte t�l j�l Perselust, �s � is szeretne vele szem�lyesen besz�lni. Harry t�k�letesen k�pes volt arra, hogy egyed�l n�zze v�gig a kertet. Mellesleg a r�zs�k illata egyre er�sebb lett, �s m�r nagyon v�rta, hogy kiker�lj�n bel�le.

De Julius csak felnevetett. - Gyerek voltam, mikor Perselus elment. - mondta Harrynek. – Alig ismerem azt az embert. Mellesleg, sz�vesebben ismern�lek meg t�ged. Sokkal �rdekesebbnek tal�llak.

Harry meglepet�s�re a f�rfi felemelte az egyik kez�t, mik�zben besz�lt, �s Harry egyik hajtincs�t a f�le m�g� seperte. Ett�l a szokatlanul intim gesztust�l Harry nagyon k�nyelmetlen�l �rezte mag�t. M�g Ron sem csin�lt volna ilyesmit, pedig Ront sokkal jobban ismerte, mint ezt a f�rfit. Hirtelen megsz�d�lt, �s gyan�totta, hogy a r�zsa illata kezdi zavarni.

De Julius csak �jra elmosolyodott, �s ment tov�bb, mintha semmi sem t�rt�nt volna.

- K�pzelem, milyen nagy csal�d�s volt sz�modra - mondta Julius, mik�zben egy m�sik sarokn�l bevezette Harryt egy kis udvarra, aminek a k�zep�n egy veranda volt -, hogy azon kaptad magad, hogy h�zas vagy Perselusszal.

Harry megtorpant. - Hogy �rted?

Julius megfordult �s egy sokat mond� pillant�ssal ism�t r�mosolygott.

- �gy �rtem, � nehezen lehet az a fajta szeret�, akir�l egy olyan fiatalember �lmodik, mint te. - Felnevetett a gondolatra. – Biztosan elborzadt�l, amikor kiszolg�ltatva tal�ltad magad egy olyan valakinek, aki ennyire kem�ny �s hideg. �s Perselusban nincs mit l�tni. Minden alkalommal �sszerezzensz, mikor hozz�d �r, vagy hozz�szokt�l m�r ahhoz, hogy engedelmeskedj neki?

- Mi? - b�mult Harry megh�kkenve a f�rfire, �s fogalma sem volt, hogyan v�laszoljon a szavaira.

Mikor a mardek�ros oszt�lyt�rsai a goromba c�lz�sokat tett�k, legal�bb mindegyik nyers s�rt�s form�j�ban volt. Ez m�s volt. Ez valahogyan sokkal szem�lyesebb volt, �s nem tetszett neki, hogy milyen ir�nyba fordult a besz�lget�s. Esk�dni mert volna r�, hogy a r�zs�k illata egyre er�sebb� v�lt, s az arom�juk furcs�n m�rgez� volt.

- Tudod, nagyon sz�p vagy - mondta neki Julius, s Harry �rezte, hogy elpirul. – Gondolom, Perselus nem v�rt t�l sok�ig, hogy r�d tegye a kezeit. Mennyire ut�lhattad, mikor az a vad�llat meg�rintett. – Kiny�lt, hogy ism�t meg�rintse Harry haj�t, de Harry el�t�tte a kez�t, �s h�tra l�pett.

- A testv�redr�l besz�lsz! - ki�ltotta hitetlenkedve. Vad�llat? Rendben, a griffend�lesek biztosan rosszabbnak is nevezt�k m�r az �vek sor�n, de ez a f�rfi saj�t test�b�l �s v�r�b�l volt, az Isten szerelm�re! �s azon k�v�l, Perselus t�bb mint tisztess�ges volt vele. Arr�l a t�nyr�l nem is besz�lve, hogy Juliusnak nyilv�nval�an fogalma sem volt r�la, hogy ki a testv�re, vagy hogy mi�rt h�zasodtak �ssze egy�ltal�n. �gy gondolta, csak Claudius �s Marcellus hitt�k, hogy Perselus m�g mindig egy hal�lfal�. Most m�r l�tta, hogy Julius v�lem�nye sem volt jobb.

- Igen, a testv�rem - �rtett egyet Julius, m�g mindig mosolyogva. – Ami remek helyzetbe hoz, hogy megk�nny�tsem a szenved�sed. Senki sem gondolna bele, hogy mi�rt t�ltesz annyi id�t a s�gorod t�rsas�g�ban. Az ilyen csal�di k�tel�kek elfogadottak.

Mik�zben besz�lt, p�r l�p�ssel k�zelebb ment Harryhez. Harry gyorsan h�tr�lt, �s kezdte meg�rteni, hogy hov� is tart ez a besz�lget�s.

- Nem gondolod t�nyleg komolyan, hogy �rdekl�d�m ir�ntad, igaz? - ki�ltott fel Harry elk�pedve.

Nem tudta elhinni, hogy ilyen helyzetbe keveredett. Perselus Piton testv�re tett neki aj�nlatot. Ez nevets�ges volt.

Julius l�gyan felnevetett. - H�t persze, hogy �rdekl�dsz.  - v�laszolt. – L�ttam, hogyan n�zt�l r�m. Tudom, hogy k�v�nsz engem. Ki ne v�lasztana engem Perselus helyett?

Harry azon kapta mag�t, hogy sz�gyen�ben elv�r�s�dik. Rendben, tal�n t�nyleg �gy gondolta, hogy a f�rfi sz�p, de mindenki ugyan�gy gondoln�. �gy t�nt, t�bbet �r�k�lt az anyj�t�l, mint a m�gikus sz�ps�ge. Juliusban megvolt a n� hi�s�ga is.

- Nem ismersz engem. - mondta a f�rfinek. – �s nem ismered a testv�red sem. Nem �rdekelsz. Viszl�t!

Megfordult, hogy elmenjen, k�szs�gesen beismerve, hogy most az egyszer elfogyott a tal�l�konys�ga. Fogalma sem volt, hogy reag�ljon egy olyan f�rfi szerelmi k�zeled�s�re, aki azt gondolja mag�r�l, hogy ellen�llhatatlan.

A folyos� viszont, amin bel�ptek az udvarra, elt�nt.

Harry riadtan b�mult az �thatolhatatlan r�zsabokorra maga el�tt. Megfordult, s gyorsan k�r�ln�zett, mert �gy gondolta, tal�n megfordult. De nem l�tszott egyetlen ny�l�s sem a s�v�nyfalon.

- Van kij�rat - biztos�totta Julius l�gy nevet�ssel. – De csak akkor, ha tudod, hol keresd. V�g�l is, ez egy labirintus. A r�zsabokor t�sk�i viszont el�g er�sek ahhoz, hogy leszaggass�k a h�st a csontodr�l, ha a legkisebb hib�t ejted. �s �n vagyok az egyetlen, aki ismeri a labirintus titk�t, �s az egyed�li, aki ism�t vissza tud vezetni.

Harry �rezte, hogy a feje l�ktetni kezd, �s a gyomra �sszeszorul, mikor r�j�tt, hogy kicsalogatt�k ide, �s � ostob�n ki is j�tt. F�lrevezette egy sz�p arc. �jra elh�z�dott Juliust�l, s fell�pett a teraszra, rem�lve, hogy onnan siker�l l�tnia egy kij�ratot. Gondolta, hogy ha a legrosszabbra ker�lne a sor, le�getheti a labirintust. Felt�ve, hogy nincs v�dve ilyen b�b�jok ellen.

Julius k�vette a teraszra. - Tetszik a r�zs�k illata? - k�rdezte furcs�n. – Egy m�sik �r�ks�g az any�mt�l. Pontosan ezeket a vir�gokat haszn�lta a b�jital�ban. A v�remben vannak. Az illatukr�l tudni kell, hogy a f�rfiakat �s a n�ket is �r�lt v�gyba hajszolja ir�ntam.

Harry els�padt, mert meg�rtette, mit mondott. Nem t�vedett annyira, mikor azt gondolta, hogy az illat m�rgez�. Nyilv�nval�an �gy m�k�d�tt, mint valami k�nyszer vagy b�b�j, esetleg v�gyfokoz�, vagy szerelmi b�b�j. De � t�bbsz�r legy�zte m�r az Imperiust. Ez sem fogja a hatalma al� ker�teni!

- Mondtam, Julius, hogy nem �rdekel! - morogta Harry. Nem tudta elhinni, hogy a f�rfi komolyan elv�rta, hogy csak �gy a karjaiba omlik. Teljesen elmebeteg volt.

Julius szeme els�t�t�lt, �s a mosolya hirtelen hidegg� v�lt. - �s azt hiszed, t�r�d�k vele? - nevetett, majd hirtelen, k�t sz�vdobban�snyi id� alatt, Harryn volt. Durv�n nekil�kte a terasz egyik tart�oszlop�nak, leszor�totta a saj�t test�vel, �s led�ntve a fej�t, megk�zel�tette az ajk�t.

A t�mad�s olyan gyors, �s v�ratlan volt, hogy Harrynek alig maradt ideje reag�lni. �pphogy csak siker�lt elford�tani a fej�t, hogy elker�lje a brut�lis cs�kot, amivel a f�rfi megc�lozta a sz�j�t. Nem �gy t�nt, mintha Juliust ez zavarta volna, helyette megt�madta az �rz�keny b�rt a nyak�n, �s a kezei Harry test�n mozogtak, mik�zben � k�zd�tt.

Harry nem sz�m�tott fizikai t�mad�sra. Semmi, amit Julius tett, nem utalt arra, hogy megpr�b�lja majd lebirk�zni Harryt. �s er�sebb volt, mint Harry. Sokkal er�sebb, mivel a kora, a magass�ga �s az izmai az � malm�ra hajtotta a vizet. Harry tudta, hogy el� kell h�znia a p�lc�j�t. Ha megengedi, hogy ez fizikai szinten folytat�djon, komoly bajban lesz. A riadalma vak�t� d�hv� v�lt, mikor �rezte, hogy Julius a l�ba k�z� ny�l �s meg�rinti a b�rnadr�gon kereszt�l.

Gondolkod�s n�lk�l el�relend�tette a fej�t, s el�g er�sen lefejelte Juliust, el�g kem�nyen ahhoz, hogy a f�rfit kiss� visszal�kje. Ez pont el�g volt Harrynek. Durv�n ell�kte mag�t�l Juliust, el�h�zta a p�lc�j�t, �s kil�pett a teraszr�l. A p�lc�j�nak a hegye m�r villogott, s Harry alig volt k�pes ellen�rz�se alatt tartani egy �tkot, mik�zben megpr�b�lt �rr� lenni a d�h�n. K�pes lenne b�ntani a f�rfit, j�tt r�. Tal�n meg is �lhette volna, annyira m�rges volt. A teste reszketett a d�ht�l.