21. Fejezet - K�gy�k

Harry nem t�rt vissza a Titkok Kamr�j�ba, az�ta az este �ta, amikor megmentette Ginny Weasleyt Tom Denem eml�k�t�l. Eltartott egy ideig, m�g �tman�verezett a r�gi, omladoz� folyos�kon. �s mikor v�gre bent �llt a k�zponti kamr�ban, csak b�mulni tudta a baziliszkusz bomladoz� tetem�t, ami n�gy �vvel ezel�tt majdnem elvette az �let�t. El is vette volna, ha Fawkes nem lett volna ott.

A kamr�ban teljes cs�nd volt, lesz�m�tva a t�volb�l �rkez� v�z cs�p�g�s�t. A f�ld�n lev� porb�l meg�llap�thatta, hogy semmi v�ltoz�s nem t�rt�nt. Senki nem l�pett be ebbe a terembe, mi�ta � utolj�ra itt j�rt, �s ez a gondolat v�gtelen�l megnyugtatta. Term�szetesen tudta, hogy a Kamra, b�r m�lyen a Roxfort alapja alatt van, m�gis a kast�ly v�d�b�b�jain bel�lre esik. M�gis j� volt tudni, hogy a S�t�t Nagy�r nem volt itt, mi�ta felt�madt. Igaz�b�l val�sz�n�leg az�ta nem j�rt itt, hogy Roxfortban tanult, k�zel �tven �ve. �s most, hogy a baziliszkusz halott, a Kamra teljesen �resen �llt.

M�gis maradt benne egy kis idegess�g mik�zben Mardek�r Malaz�r �ri�si k�szobra fel� haladt, ami annak a sz�rnyetegnek a csontv�za f�l� emelkedett, amelyik valamikor odabent �lt. Teljesen tiszt�n eml�kezett az �ri�si k�gy� l�tv�ny�ra, ahogy felbukkan a nyitott sz�jb�l. Nagy b�tors�gra volt sz�ks�ge, hogy fel�lj�n a sepr�j�re �s belerep�lj�n egyenesen abba a sz�jba, hiszen nem tudta, mit tal�lhat a m�sik oldalon.

Nem egy �jabb baziliszkuszt. Abban kilencven sz�zal�kig biztos volt, hogy nem voltak t�bben a kamr�ban. Amennyire tudta, m�g a baziliszkusznak is sz�ks�g�k volt egy m�sik fajt�rsukra a szaporod�shoz. �s Mardek�r Malaz�r h�rhedt h�zi�llata ellen�re, a baziliszkuszok nem voltak honosak Angli�ban.

Odabenn s�t�t volt. Harry el�h�zta a p�lc�j�t �s elmotyogott egy Lumost, hogy az �tj�t megvil�g�tsa. A k�r alak� kamra belsej�ben, a sz�jon �tvezet� alag�t m�g�tt egy egyedi, k�gy�kkal tekerv�nyesen kifaragott ajt�t tal�lt. Tudta, ha megpr�b�ln� kinyitni az ajt�t, nem siker�lne, mert az �tt�rhetetlen var�zslatokkal van bez�rva. Csak egyetlen �ton lehetett �tjutni az ajt�n. �s pillanatnyilag csak k�t ember volt a vil�gon, akinek megvolt a k�pess�ge ahhoz, hogy bel�pjen.

Harry a k�gy�kra b�mult, s arra koncentr�lt, hogy besz�lni tudjon hozz�juk. Azt�n egyszer�en azt mondta: „ny�lj ki”. A szavak l�gyan sziszeg� p�rszasz�val t�rtek el� bel�le.  Egy pillanattal k�s�bb az ajt�n lev� k�gy�k �letre keltek, tekeregtek �s forogtak, ahogy elmozd�tott�k a z�rszerkezetet. Az ajt� csendben felt�rult.

Harry dobog� sz�vvel l�pett �t a bej�raton, a szob�ba. Tudta, hogy � a m�sodik ember, aki az elm�lt ezer �vben bel�pett Mardek�r Malaz�r mag�n k�nyvt�r�ba. Az igazi Titkok Kamr�j�ba.

A szoba nem volt nagy, �m kell�k�ppen leny�g�z� volt. Ezer �vvel ezel�tt a k�nyvek sokkal �rt�kesebbek voltak, mint manaps�g. A szoba n�gy oldal�t padl�t�l a mennyezetig k�nyvespolcok bor�tott�k. Harry pedig �rezte a v�d� �s konzerv�l� b�b�jokat, amik az �vek sor�n �pen tartott�k a k�nyveket.

A k�nyveket, amelyek megmaradtak. Tiszt�n l�thatta, hogy sok hi�nyzott. Innen is, onnan is hi�nyzott egy-egy k�tet, �s �res hely volt ott, ahol egykor �lltak. �tven �vvel ezel�tt a fiatal Tom Denem bel�pett ebbe a szob�ba, �s teleitta mag�t az itt tal�lt tud�ssal. �tven �vvel ezel�tt Tom Denem megtal�lta az �sszes s�t�t titkot, amire sz�ks�ge volt, hogy a vil�g legnagyobb S�t�t M�gus�v� v�ljon. Gyakran gondolkodott azon, hogy honnan j�n az a sok tud�s. � is biztosan belepillantott a tiltott r�szlegen tal�lhat� k�nyvekbe. De Tom Denem a hal�lfal�inak olyan hatalmat �g�rt, amit sehol m�shol nem tal�lhatnak meg. Lennie kellett egy forr�snak. Egy helynek, ahonnan elindult azon a s�t�t �ton. �s itt a Kamr�ban, Harry tudta, hogy megtal�lta a v�laszt.

�tven �vvel ezel�tt Tom Denem megszerezte a legs�t�tebb �s legborzaszt�bb titkokat, amik Mardek�r Malaz�r birtok�ban voltak. Elvitte azokat a k�nyveket, �s olyan helyen rejtette el �ket, ahol hozz�f�rhetett, miut�n v�gzett a Roxfortban. Ez a tud�s engedte meg neki, hogy azz� a teremtm�nny� v�ljon, akit Lord Voldemortk�nt ismernek. �s m�g mindig tanult. Harry l�tta most a k�nyveket az elm�j�ben. A k�nyveket, abb�l az �lm�b�l, amelyik annyira nyugtalan�totta. Fekete k�nyvek furcsa �r�ssal. Sz�mos k�tet egy bizonyos fajt�b�l. Napl�k, gondolta. Mardek�r Malaz�r, saj�t kez�leg �rt, s�t�t var�zslatokr�l sz�l� jegyzetei. T�z karcs� k�tet volt, tele f�lelmetes er�vel. �s azzal, hogy elvesz�tette az annyira �h�tott Odin Szem�t, Tom Denem ism�t a k�nyvekre ford�totta figyelm�t, amit m�g az utols� uralma alatt rejtett el, �s �jra tanulni kezdett.

De Harry nem tudta elhinni, hogy ez a kamra csak s�t�ts�get ny�jthat. M�g mindig t�bb sz�z k�nyv volt itt. Denem csak egy kis r�sz�t vitte el, ami azt jelentette, hogy az itt hagyott k�tetek vagy �ltal�nosak, vagy �rt�ktelenek voltak sz�m�ra. Lehet, hogy Mardek�r s�t�t var�zsl�v� v�lt, de valamikor, a legjobb bar�ts�gban volt Griffend�llel, Holl�h�tival �s Hugrabuggal. Nem hagyhatott �r�ks�g�l csak s�t�ts�get.

Harry �gy �rezte, hogy vonzza mag�hoz a szoba t�voli r�sze, ahol k�r�lbel�l mellmagass�gban egy polc volt, nagy �res r�sszel. Meg�rintette a polcot, �s v�gigh�zta az ujjait az ott tal�lt vastag porr�tegen. Itt voltak valamikor azok a k�nyvek. T�z k�tet. A S�t�ts�g K�nyvei. Mardek�r Malaz�r mag�njegyzetei. M�g sz�mos k�tet hi�nyzott az �res hely alatti �s f�l�tti polcokr�l. Ez a fal rendesen �t volt v�logatva.

Megfordult, �s a szemben lev� falra b�mult. Az �sszes polc k�z�l err�l hi�nyzott a legkevesebb k�nyv, ami azt jelentette, hogy Denem nem �rt�kelte az itt tal�lhat� inform�ci�kat. �s ott… pontosan szemben az �res polccal, t�z karcs� k�tetet l�tott, amit ezer �ves por bor�tott.

Dobog� sz�vvel s�t�lt �t a szob�n, �s meg�rintette az els� k�tetet, majd tisztelettud�an leemelte a polcr�l. Mint a s�t�t k�nyvet az �lm�ban, ezt is furcsa kanyarg�s form�kkal bor�tott�k, b�r a bor�t� nem fekete, hanem barna volt. Az �r�s megsz�d�tette, de kezdte mag�t ismer�s alakzatba form�zni. P�rszanyelv. A k�nyv p�rszanyelven �r�dott.

Belen�zett: Mardek�r Malaz�r jegyzetei – I. k�tet. Disszert�ci� a Feh�r M�gi�r�l. �sszesen t�z volt. T�z k�tet, amit Denem nem tartott fontosnak. A t�z Vil�goss�g K�nyve, amely tartalmazhatja a Denem �ltal kiv�lasztott S�t�tek ellent�t�t.

Csak egy pillanat m�ve volt, hogy kih�zza mind a t�z k�tetet �s becsomagolja a l�thatatlann� tev� k�peny�be. Azt�n utolj�ra k�rbepillantott, elhagyta a kamr�t, �s ism�t bez�rta egy elsziszegett paranccsal. Megvolt, ami�rt lej�tt. Csak im�dkozni tudott, hogy el�g legyen ahhoz, hogy megmentse a szeretteit a s�t�ts�gt�l, amelyr�l tudta, hogy k�zeledik.

Amikor Perselus Piton visszat�rt a lakoszt�ly�ba, r�m�lten j�tt r�, hogy Harry m�r nincs ott. Gyorsan �tkutatta a szob�kat, s l�tta, hogy a k�nyvt�rban m�g mindig rendetlens�g van, b�r Harry j�l l�that�an hozz�l�tott, hogy �sszeszedje a d�h�ben levert k�nyveket. De hova mehetett?

Tudta, hogy a fi� m�rges, b�r nem volt biztos benne, hogy vajon mi�rt. �szint�n sz�lva a fi� motiv�ci�inak m�g a fel�re sem tudott r�j�nni. Amikor kor�bban besz�lni kezdett neki Sonara Sinistr�r�l, Perselus �gy gondolta, hogy a fi� azt tervezi, hogy szav�n veszi a n�t, vagy ami m�g furcs�bb, enged�lyt k�r r�, hogy megtehesse. Az undorod� �s felh�borodott reakci�ja meglep� volt, de sz�vesen fogadott, mert nem volt teljesen biztos abban, hogy k�pes lenne f�lre�llni, �s semmit sem tenni, am�g a h�zast�rsa megcsalja �t. Nem volt biztos benne, hogy Harry mi�rt volt ennyire d�h�s, de egy dolog nyilv�nval� volt: Sinistra vonzalma nem volt k�v�natos. �s m�g nem tudta, mit tegyen, hogy megnyugtassa a partner�t, pontosan tudta, hogy mit csin�ljon Sinistr�val.

A szob�j�hoz viharzott, �s addig d�r�mb�lt az ajt�n, m�g be nem engedte. A n� meglep�dve n�zett r�, mivel Piton gondosan ker�lte a t�rsas�g�t, annak ellen�re, hogy mindketten mardek�rosok voltak.

- Perselus? - k�rdezte idegesen, �s a k�nt�s�t er�nyesen a karcs� teste k�r� fogta. Perselus elgondolkodott rajta, hogy mi�rt zavartatja mag�t egy�ltal�n ilyen sz�nlel�ssel. Viszont m�r nem volt annyira fiatal, hogy elcs�b�tson olyan valakit, mint ez a n�.

- Maradj t�vol Harryt�l - parancsolta, egyenesen a dolog k�zep�be v�gva.

A n� szemei erre �sszesz�k�ltek. - Nem hiszem, hogy a kapcsolatom…

- Hallgass ide, Sinistra - mordult Perselus. –  A fel� ir�nyul� vonzalmad nem k�v�natos. Ahogy r�j�tt, hogy mit akarsz, nagyon kiborult. Csak egyszer figyelmeztetlek. Ha m�g egyszer a k�zel�be m�sz, � lesz az utols� fiatalember, akit megk�zel�tesz. Az �sszes t�bbi sik�tva fog elrohanni a borzalomt�l, m�g att�l a gondolatt�l is, hogy meg�rintsen t�ged, miut�n elfogyasztottad a b�jitalt, amely v�letlen�l megtal�lja a m�dj�t, hogy az �teledbe ker�lj�n. Garant�lom, hogy nem lesz gy�gym�d vagy b�b�j, ami meg nem t�rt�ntt� teszi a k�rt, amit a b�jital fog okozni a kin�zetedben. El�g vil�gos voltam?

A n� els�padt, �s leplezetlen f�lelemmel b�mult r�. Nem kis fenyeget�s volt ez egy b�jitalmestert�l, �s � ezt tudta is. – T�k�letesen - biztos�totta �sszeszorult torokkal.

Perselus el�gedetten b�lintott, �s az ajt� fel� s�t�lt.

De persze a n� m�g mindig mardek�ros volt, �s nem tudta meg�llni, hogy a fenyeget�s ellen�re ne pr�b�ljon megmenteni valamennyit a helyzetb�l. - Nem gondoltam, hogy ennyit jelent neked - jelentette ki.

Perselus tudta, hogy volt ebben egy k�rd�s, �s emellett term�szetesen volt egy fenyeget�s is, amivel tal�n megtal�lt egy olyan gyenge pontot, amely kor�bban ismeretlen volt.

- Sinistra - morogta figyelmeztet�en. – Egy�ltal�n ne is gondolj r�.

Becsapta az ajt�t maga m�g�tt.

De hol volt most Harry? M�r j�val elm�lt a takarod�, �s tudta, hogy Harry m�r j� �jt k�v�nt Ronnak �s Hermion�nak. Mi�rt ment ki ism�t, ilyen �llapotban hagyva a k�nyvt�rat? Maga l�tott hozz�, hogy felszedje a k�nyveket, s rem�lte, hogy tal�l majd egy nyomot arra, hogy mi�rt hi�nyzik. Tal�n Lupin �s Black visszat�rtek az igazgat� legut�bbi k�ldet�s�b�l? Felt�telezte, val�sz�n�, hogy felvett�k vele a kapcsolatot a hopp-h�l�zaton kereszt�l.

Ugyanolyan val�sz�n� volt, hogy felment a Griffend�l toronyba. Fogalma sem volt, hogy Harry mi�rt volt r� annyira d�h�s, de tal�n csak az�rt ment el, hogy �jjelre megszabaduljon t�le. Nem tudott nem azon gondolkodni, hogy vajon mit mondhatott, ami annyira kibor�totta a fi�t.

R�j�tt, hogy a muglik mennyi m�st hittek, mint a var�zsl�k, de tekintve a h�zass�guk k�r�lm�nyeit, a fi� sz�m�ra mi�rt lenne a h�tlens�g gondolata ennyire r�miszt�? Nem mintha panaszkodni akart volna. Eltekintve sz�gyent�l �s a botr�nyt�l, amit az ilyesmi okozhat, amennyiben a nyilv�noss�g el�tt gondatlanul kezelik - �s Merlin tudja, hogy a griffend�lesek mindig gondatlanok voltak -, Perselusnak nem tetszett a gondolat, hogy b�rkivel megossza Harryt.

Majdnem k�t �r�val k�s�bb meghallotta, hogy kiny�lik a lakoszt�lyuk ajtaja, �s Harry, kez�ben a sepr�j�vel, bel�pett a szob�ba. Valami furcsa okb�l kifoly�lag a fi� piszkos volt, mintha szikl�kat m�szott volna odakinn. Igaz, sok s�r volt a kviddics p�lya mellett, de biztosan nem volt kint az �jszak�nak ebben az �r�j�ban.

- Hol volt�l? - k�rdezte k�vetel�zve, mikor Harry bel�pett.

A fi� sokkal nyugodtabbnak n�zett ki, mint amikor Perselus utolj�ra l�tta, de m�g �gy is megugrott, mikor Perselus r�ki�ltott.

- Kinn - v�laszolt, nem szemtelen�l, csak egy bizonyos m�rt�k� �vatoss�ggal, amit Perselus nem kedvelt. A nyelve hegy�n volt, hogy pontot vonjon le a Griffend�lt�l, de meg�g�rte mag�nak, hogy ezt nem fogja megtenni, m�g a lakoszt�lyukban vannak.

- Azt l�tom - �ll�totta, fogait csikorgatva.

�that�an n�zett a fi�ra, s azt akarta, hogy elmondja neki, hogy hol j�rt. �m Harry csak csendben b�mult vissza r�.

Egy pillanat m�lva a fi� k�nyelmetlen�l f�szkel�dni kezdett, �s f�lren�zett.

- Lefekszem – mormogta, �s a h�l�szoba ajtaja fel� indult.

Perselus meg akarta fogni, hogy kir�zza bel�le a v�laszt, de tudta, hogy ez nem vezetne sehova.

- Sinistra professzor nem fog t�bb� zavarni - mondta helyette.

Ez meg�ll�totta Harryt, �s h�trafordult. Az arc�n bizonytalans�g futott v�gig.

Perselus �sszeh�zta a szem�ld�k�t. - Ugye ezt akartad?

Harry b�lintott. - Nem kell tal�lkoznom vele szombaton?

Undor�t�an tapasztalatlannak hallatszott, s Perselus ut�lta mag�t, a birtokl� �rz�s miatt, amely elkapta.

- Soha nem is kellett - v�laszolta.

- J� - mondta Harry. – K�sz�n�m.

Perselus csak b�lintott egyet. - Sz�vesen.

Frusztr�lt csendben n�zte v�gig, ahogy Harry elt�nik a h�l�szoba ajtaja m�g�tt.

-------

Szerz� megjegyz�se: Ne agg�djatok, Harry nem fogja t�l sok�ig titokban tartani a k�nyveket. �m az igazs�g az, hogy egy�bk�nt is � az egyetlen, aki el tudja olvasni. �s igen, a k�nyvek p�rszanyelven �r�dtak, ami m�g egy kliss� a fandomban. De ez egy j� kliss�!

Mi�rt hagyta volna Voldemort figyelmen k�v�l ezeket a k�nyveket? Egyszer� – nem volt benn�k semmi, ami �rdekelte �t. Voldemort egyetlen c�lt t�z�tt maga el� (hab�r ezt ti m�g nem fogj�tok megtudni egy ideig) �s azon t�l semmi m�s nem �rdekli �t.

K�sz�n�m mindenkinek, aki ellen�rizte az Asztron�mia �r�kkal kapcsolatos dolgokat. Most, hogy eml�tett�tek, m�r �n is visszaeml�keztem, hogy Harry az els� k�nyvben v�s�rolt egy teleszk�pot, �s volt �jf�lkor �r�ja, hab�r nem tudom, hogy Sinistra valaha is eml�tve volt, mint Harry tan�ra. (vagy tal�n volt m�sik asztron�mia tan�r is?) �t eml�tik a legt�bb webes oldalon, mint asztron�mia tan�r. (Vector professzor k�ts�gtelen�l aritmetik�t tan�t) Tal�n Sinistra tan�tja a halad� asztron�mi�t? Ak�rhogy is van, ez csak egy alig jelent�s r�szlet, sz�val nem agg�dom miatta t�ls�gosan sokat. Rem�lem, senkit sem bosszant nagyon. Most, hogy Piton lesz�molt vele, nem fogja Harryt �jra zaklatni.

A legk�zelebbi fejezet – Nagyot fogok ugrani el�re az id�ben. Ez a t�rt�netb�l sz�momra az egyike kedvenc r�szeimnek. A kar�csonnyal foglalkozik. Vissza fog t�rni Remus �s Sirius (ami az �n v�lem�nyem szerint mindig j�), de nagyr�sz Harry tudatos er�fesz�t�seir�l sz�l, hogy bevonja Perselust az �let�be. V�gre r�j�tt, hogy h�zas – �s a f�rfi most m�r a csal�dja – �s rendben, tal�n nem tudja, mit kezdjen vele m�g, de legal�bb t�rekszik r�.

Egy�bk�nt --- azoknak, akik a nevemmel kapcsolatban k�rdeztek: egy helyesl� fejb�lint�s Jane Austenra. � az egyik kedvenc �r�m.