Perselus Piton meglepet�s�re, az �let Harry Potterrel val�j�ban nagyon kellemes volt. Szerencs�j�re Harry ideges�t� kutya-keresztapja �s a farkas Dumbledore k�r�s�re meglehet�sen gyakran voltak k�ldet�sen, �gy ritk�n kellett a gyermekkori ellens�g�vel foglalkoznia.

�

Ami pedig, Pottert illeti… alkalmank�nt �sszeakasztott�k a bajszukat, �s Perselus azon kapta mag�t, hogy egyre nehezebben kezeli fiatalember ir�nt �rzett n�vekv� vonzalm�t, akivel megosztotta az �gy�t. De kezdte �lvezni is a t�rsas�g�t azokban a csendes �r�kban, mikor mindketten az �let�k napi feladataival dolgoztak. A fi� mindink�bb otthon �rezte mag�t ahhoz, hogy egy kicsivel t�bbet besz�lgessen vele, �s b�r megpr�b�lt nem t�l sokat el�rulni, Perselus sz�vesen fogadta ezeket a besz�lget�seket. Rendk�v�l mag�nyos �letet �lt, �s a hirtelen r�er�szakolt t�rsas�g miatt kezdett r�j�nni, hogy mennyire egyed�l volt eg�szen mostan�ig. M�g Harry baglya, Hedwig is - aki reggelente a t�z melletti �l�r�dr�l n�zte �t -, sz�vesen l�tott v�ltoz�s volt.

�

T�bbnyire csendes volt a helyzet a h�bor�s frontvonalon, b�r Perselusnak sz�mos kviddics m�rk�z�st kellett v�gig�lnie a mardek�rosok sz�lei mellett, akiknek meg volt r� az okuk, hogy gy�l�lj�k a Griffend�l fog�j�t. Az a nap, mikor Harry kivette Voldemort kez�b�l Odin Szem�t, sz�mos mardek�ros tanul� sz�l�j�nek okozta veszt�t. Az, hogy a hitveseik mellett �lt egy iskolai j�t�kon, mikor m�r k�ztudott volt, hogy kihez is h�s�ges, �s hogy azt a fi�t figyelte, aki annyi vesztes�get hozott az �let�kbe, �s aki legy�zte a csapatukat, k�l�n�sen izgalmas tapasztalatnak bizonyult. Albus ugyanakkor maga is mindig megjelent a meccseken, a t�bbi roxfortos tan�rral �s sz�mos Rendtaggal egyetemben, �gy semmi nem t�rt�nt, ami �letvesz�lyesebb lett volna a csavarg� gurk�kn�l.

�

Mindamellett az �let Harry Potterrel mag�ban foglalta azt is, hogy szinte egy�tt �ljen Hermione Grangerrel �s Ron Weasleyvel. Harry csak okt�ber v�ge fel� h�vta meg el�sz�r a bar�tait a lakoszt�lyukba, egy k�s� esti tanul�sra. Mi�ta Perselus tudta, hogy a S�t�t Var�zslatok Kiv�d�s�n dolgoznak (ebben az �vben a tan�r ugyanolyan rossz volt, mint az el�z� �vekben), t�nyleg nem volt r� oka, hogy meg�ll�tsa �ket. Megdics�rte Hermione Grangert a k�ls� kutat�sok�rt, amit az�rt v�gzett, hogy Harrynek seg�tsen. Tudta, hogy ezek a tavalyi k�l�n�r�k mentett�k meg Harry �let�t t�bbsz�r is. Nehezen tudott volna kifog�st tal�lni, mikor megk�rt�k, hogy haszn�lhass�k a mag�nk�nyvt�r�t, amihez Harrynek gyakorlatilag teljes joga volt. Az � lakoszt�lya imm�r Harry� is volt, m�g ha neheztelt is �rte.

�

�jabb meglepet�s�re, azt vette �szre, hogy nem zavarja a m�sik k�t griffend�les t�rsas�ga sem. Granger rendk�v�l intelligens volt, �s a n�h�ny alkalommal, mikor �sszeszedte a b�tors�g�t, hogy megk�rdezze �t valamir�l, amit nem �rtett, le volt ny�g�zve a l�ny felfog�s�n a m�gikus t�m�k ter�n. �s b�r ideges�t�nek tartotta Ron Weasleyt, be kellett ismernie, hogy a fi�nak sz�rakoztat� humora �s elk�peszt� strat�giai �rz�ke volt. Perselus figyelte �t, amikor n�h�nyszor Harryvel var�zsl�sakkot j�tszottak, �s el volt k�pedve, mennyire gyorsan legy�zte a griffend�les aranyifj�t.

�

Mikor Harry egy december eleji est�n, az arc�n kiss� elgondolkod� pillant�ssal megk�zel�tette �t, Perselus agg�dni kezdett, hogy tal�n t�rt�nt valami, ami megzavarta a kor�bbi �llapotot, amit az ut�bbi h�napokban fenn tudtak tartani. A t�z el�tt �lt, �s egy �j b�jital k�zik�nyvet olvasott, mikor Harry egyed�l l�pett be a lakoszt�lyukba �s �lt le a vele szemk�zt lev� sz�kre, ami a hetek sor�n az �v� lett.

�

- Valami gond van? - k�rdezte Perselus, mikor r�j�tt, hogy Harry �t b�mulja.

�

- Nem - mondta Harry gyorsan, azt�n k�nyelmetlen�l f�szkel�dni kezdett. – A Kar�csonyr�l akartalak k�rdezni.

�

Kar�csony. Egy �nnep, aminek Perselus sz�m�ra vajmi kev�s haszna volt. A csal�dja term�szetesen meg�nnepelte a k�l�nb�z� napfordul�kat, de mivel az �nnep a csal�dr�l sz�lt, Perselus kiesett a gyakorlatb�l. Nem volt t�ls�gosan boldog id�szak ez gyermekkor�ban sem, b�r eml�kezett n�h�ny kellemes est�re a h�g�val. Mi�ta �sszeveszett a csal�dj�val, soha nem csin�lt sok mindent az �nnepek alatt. B�r �gy gondolta, hogy most legal�bb megl�togathatn� a h�g�t. Julius, aki Perselus �tk�nak hat�sa alatt �llt, nem besz�lt vele. Claudius �s Marcellus is egy er�s megfigyel� b�b�j alatt �lltak, de igaz�b�l d�h�sebbek voltak az�rt, hogy nem nyitotta meg a Piton K�ri�t. �gy gondolta, v�g�l meg kell majd tennie, de ez v�rhat addig, am�g nem lesz ennyire elfoglalt.

�

- Mi van vele? - k�rdezte Perselus.

K�ts�gtelen�l Harrynek volt n�h�ny nevets�ges griffend�les �tlete f�kr�l, aj�nd�kokr�l �s k�l�nb�z� kar�csonyi j�t�kokr�l. Tudta, hogy Weasley�k azt akart�k, hogy id�n t�ltse n�luk az �nnepet. Albus besz�lt m�r neki err�l, �s �gy gondolta Harry csak most hallott r�la.

�

- Weasley�k megh�vtak az Od�ba az �nnepekre - magyar�zta Harry.

V�rakoz�an b�mult Pitonra.

�

Perselus �sszer�ncolta a szem�ld�k�t. Ez�rt baj, ha olyannal k�nyszer�tenek egy h�zass�gba, aki ennyire fiatal..

- Az enged�lyemet k�red, hogy elmehess?

�

Harry t�tov�z�an elmosolyodott. - Azt hiszem - vallotta be bizonytalanul, �s k�nyelmetlen�l �rezte mag�t.

�

Perselus �gy gondolta, hogy dolgokat k�rni nem volt megszokott dolog Harry sz�m�ra. El tudta k�pzelni mi t�rt�nt, amikor Dursley�kt�l k�rt valamit. Most �gy n�zett, mintha azt v�rta volna, hogy Perselus elutas�tja, �s megtervezett minden ellen�rvet, amivel meggy�zheti.

�

- Harry - s�hajtott fel Perselus. – Mondtam m�r neked r�gebben, hogy nem vagyok sem az ap�d, sem a gy�mod. A h�zast�rsad vagyok. Nincs sz�ks�ged az enged�lyemre ahhoz, hogy �gy t�ltsd az �nnepeket, ahogy szeretn�d. Hab�r figyelembe v�ve, hogy ki vagy, b�lcs dolog lenne fel�lvizsg�lni a biztons�gi �vint�zked�seket, egy ilyen fajta megegyez�s eset�n.

�

A fi� meglep�d�ttnek l�tszott a v�lasz�t�l.

- � - pislogott bizonytalanul Perselusra. – �n… Ez azt jelenti, hogy nem b�nod?

�

- B�nom? - h�zta �ssze Perselus a szem�ld�k�t. – Nem igaz�n sz�m�t, hogy b�nom, vagy nem. Albus m�r besz�lt velem. Meger�s�t� v�d�b�b�jokat tett az Od�ra, �s mindegyik id�sebb Weasley gyerek jelen lesz az �nnepek alatt, keresztap�ddal �s Lupinnal egy�tt. Felt�ve, hogy� nem csin�lsz olyan �r�lts�get, hogy �egyed�l elbarangolsz, el�g biztons�gban leszel. B�zom benne, hogy nem teszel semmit, amivel vesz�lybe sodrod magad.

�

- Nem fogok - biztos�totta a fi�, �s �gy t�nt szinte elsz�d�lt az izgalomt�l. K�ts�gtelen�l azt v�rta, hogy ez a besz�lget�s eg�szen m�sk�pp fog lezajlani. Olyan csillog�s volt a szem�ben, amit Perselus csak ritk�n l�tott, mintha m�r odaadt�k volna neki a nevets�ges kar�csonyi aj�nd�k�t.

- K�sz�n�m!

�

- Nekem semmi k�z�m hozz� - r�ntotta meg Perselus a v�ll�t. – K�sz�nd meg Weasley�knek �s az igazgat� �rnak.

�

Visszaford�totta figyelm�t a k�zik�nyvre, amit olvasott, �s hirtelen azon kezdett el gondolkodni, hogy hogyan fogja kib�rni a csendet ez alatt a k�t h�t vak�ci� alatt, m�g Harry nem lesz ott. Meglepte, hogy nem v�rta.

�

A fi� felugrott a sz�k�r�l, �s az ajt�hoz rohant, k�ts�gtelen�l az�rt, hogy �rtes�tse a Weasley fi�t arr�l, hogy v�g�l is csatlakozhat hozz�juk az �nnepekre. Viszont meg�llt az ajt�ban �s visszan�zett Perselusra.

�

- Perselus? - k�rdezte t�tov�n.

�

Perselus feln�zett, s egy k�l�n�s borzong�s futott �t a test�n a nev�nek hallat�n. M�g ezut�n a p�r h�nap ut�n is meglepte, mikor Harry a nev�t haszn�lta. Alig egy maroknyi ember l�tezett a vil�gon, aki a keresztnev�t haszn�lta, de valahogy k�tszer annyira meghitt volt, ha Harry tette ezt, mintha ez valami tiltott dolog lenne k�z�tt�k. Azok a ragyog� z�ld szemek furcs�n n�ztek r� a szem�veg m�g�l.

�

- Tudod, Weasley�k mindkett�nket megh�vtak - t�j�koztatta �t Harry.

�

Perselus pislogott egyet, egy pillanatra meglep�dve az �tlett�l.

- Mindkett�nket?

�

Harry b�lintott.

- Mrs. Weasley kimondottan r�d is kiterjesztette a megh�v�st.

�

- Mit csin�lhatn�k �n k�t h�tig az Od�ban? - k�rdezte Perselus hitetlenkedve. A fi� biztosan nem arra utal, hogy csatlakozzon hozz�? �gy k�pzelte, Perselus Robbant�s Snapszlit fog j�tszani Ronnal �s az ikrekkel k�t heten kereszt�l? Vagy tal�n mindannyian kviddicsezhetn�nek a h�ts� udvaron a h�ban.

�

A fi� sz�gyenkezve elpirult.

- Csak kar�csonyra �rtettem - helyesb�tett. – Tudom, hogy val�sz�n�leg nagyon elfoglalt vagy az iskolai munk�val. Kar�csonyra �rtettem. Elj�hetn�l Kar�csony este, �s ott maradhatn�l �jszak�ra. Vel�nk vacsor�zhatn�l Kar�csonykor.

�

- Ugye, viccelsz?

Perselus csak b�mult a fi�ra, s mag�ba itta a kipirult arc�t �s csillog� szemeit. Harry az als� ajk�t harapd�lta, ami ara utalt, hogy valami miatt izgatott. Tal�n att�l f�lt, hogy Perselus igent mond, �s val�sz�n�leg elrontja ezzel a vak�ci�j�t?

�

- K�rlek - mondta a fi�, amivel pokolian meglepte Perselust. K�rlek? A fi� azt akarta, hogy igent mondjon? Hitetlenkedve b�mult r�. – Ez Kar�csony. – folytatta a fi�, cir�gat� hangs�llyal. Merlin, a fi� t�nyleg azt akarta, hogy igent mondjon! – K�rlek, mondd, hogy elj�ssz.

�

- Mi az �rd�g�rt…- kezdte Perselus.

�

- Most egy csal�d vagyunk. - v�gott a szav�ba Harry, �s ez�ttal Perselus valami majdnem k�ny�rg�t hallott a hangj�ban. Rem�ny �gett a szemeiben. Rem�ny �s egy kev�s �vatoss�g, mintha att�l tartana, hogy le�tik, ami�rt ilyesmit k�rt, vagy k�vetelt. Perselus megpr�b�lta elk�pzelni, milyenek lehettek az �nnepek a fi� sz�m�ra, miel�tt Roxfortba j�tt. Ha Dursley�k zaklatt�k az �v t�bbi r�sz�ben, mennyire lehettek rosszak az �nnepek alatt, mikor a csal�doknak �ssze kellett volna tartaniuk? Akarhatta-e a fi� annyira k�ts�gbeesetten, hogy r�sze legyen egy csal�dnak, hogy hajland� volt elviselni valakit, akit annyira nyilv�nval�an nem szeretett? Perselus nem volt biztos benne, mit v�laszoljon.

�

Harry l�pett egyet fel�, f�l�nk �s agg�d� arccal, amit furcsa volt l�tni a b�tor �s pimasz fiatalemberen.

- N�zd - s�hajtott Harry. – Tudom, hogy nem kedvel…

Erre �sszeh�zta a szem�ld�k�t, s elgondolkodott, hogyan folytassa. – H�t, hogy nem kedvelsz… engem, vagy Weasley�ket, vagy Siriust, vagy Remust, vagy a Kar�csonyt, vagy… - Ism�t fels�hajtott, �s hirtelen nagyon legy�z�ttnek n�zett ki. - Azt hiszem…

Tehetetlen�l megvonta a v�ll�t, mintha r�j�tt volna, milyen nevets�ges dolgot k�rt. Feln�zett, �s Perselus ugyanazt a k�ny�rg� pillant�st l�tta a szemeiben. Valamilyen okn�l fogva Harry komolyan azt akarta, hogy csatlakozzon hozz�juk kar�csonyra. Azon kapta mag�t, hogy k�ptelen visszautas�tani a fi� k�r�s�t. Persze, ha �szinte akart lenni mag�val, egy�ltal�n nem ut�lta az �tletet. Kellemes lehetne Harryvel t�lteni a Kar�csonyt. M�g akkor is, ha ez azt jelentette, hogy a t�bbieket is el kell viselnie.

�

- Kezdelek eg�szen elviselhet�nek tal�lni - adta meg mag�t, m�dos�tva Harry hossz� list�j�t azokr�l a dolgokr�l, amiket nem kedvelt.

�

Harry szemei felcsillantak, mint a Nap, el�ll�tva Perselus l�legzet�t.

- Akkor elj�ssz?! - ki�ltotta rem�nykedve.

�

Perselus most m�r t�l volt azon, hogy vissza tudja utas�tani.

- �gy gondolom, k�pes vagyok elviselni a k�nyelmetlens�get egy-k�t napig – jegyezte meg.

�

A mosoly Harry arc�n �gy t�nt, bevil�g�tja az eg�sz szob�t.

- K�sz! - vigyorgott, azt�n megfordult �s kirohant a szob�b�l, egy nagyon �sszezavarodott b�jitalmestert hagyott maga m�g�tt, aki csak b�mult ut�na.

�

�

�

Harry Neville �gy�n �lt �s n�zte, hogy Ron �sszecsomagolja a l�d�j�t a hazat�r�shez, az Od�ba. Harry dolgai m�r lenn v�rtak a klubhelyis�gben, ahonnan McGalagony professzor �g�rete szerint a zsupszkulcs egyenesen Weasley�k nappalij�ba sz�ll�tja �ket. Norm�lisan soha nem volt es�lye r�, hogy b�rhova is elutazzon az �nnepek alatt, �s Harry most izgatott volt az el�tte �ll� k�t h�t miatt. �vek �ta el�sz�r, �r�mmel v�rta a Kar�csonyt.

�

- Nem tudom elhinni, hogy megh�vtad �t, Harry! - ki�ltotta Ron, mik�zben v�letlenszer�en dob�lta bele a dolgokat a l�d�j�ba.

�

- Mondtam, �desany�d h�vta meg - magyar�zta Harry. Ron el volt borzadva a gondolatt�l, hogy Perselus Piton a h�zukban legyen kar�csonykor. Nem b�rta felfogni. Harry azonban nagyon boldog volt, hogy a f�rfi beleegyezett, hogy csatlakozik hozz�juk. Az ut�bbi h�napokban megkedvelte a f�rfit, most, hogy t�ll�ptek a v�gtelen kelletlens�gen �s vitatkoz�son. Harry kezdte �lvezni a humor�t �s a gyors �szj�r�s�t, b�r m�g nem volt felk�sz�lve, hogy ezt elmondja Ronnak. �s nem tetszett neki az a gondolat sem, hogy a f�rfi teljesen egyed�l t�lti az �nnepeket. Tudta, hogy a szeptemberi csal�di tal�lkoz�s ellen�re, a kapcsolat Perselus �s a t�bbi Piton k�z�tt m�g mindig fesz�lt volt. K�telkedett benne, hogy a f�rfi csatlakozna hozz�juk az �nnepekre. A h�ga volt az egyetlen, akivel rendszeresen tartotta a kapcsolatot, de Harry meg�rezte, hogy ott is volt egy kis fesz�lts�g, f�leg Diana f�rje miatt.

�

- J�, akkor nem tudom elhinni, hogy any�m megh�vta! - morogta Ron. – Neked meg nem kellett volna megmondanod neki.

�

- �, Ron, szokd meg! - s�hajtott Harry. – Nem olyan rossz, ha egyszer megismered. Vagy megfeledkezt�l r�la, hogy sokkal rosszabb is lehetne a helyzet?

�

- Rosszabb? - k�vetelte Ron. – Hogy lehetne rosszabb?

�

- H�t, el�sz�r is, ahelyett, hogy Piton Professzorral h�zasodtam �ssze, elvehettem volna Hermion�t vagy t�ged - eml�keztette Harry szel�den.

�

Ron erre elfeh�redett, �s megr�zk�dott a gondolatt�l. - Igazad van.

�

- K�sz - mondta Harry g�nyol�d� s�rtetts�ggel.

�

Ron csak megforgatta a szemeit. - Nem �gy �rtettem, Harry - d�rm�gte. – �n csak… h�t, tudod…

�

- Tudom - nevetett Harry. – Csak k�t napig, Ron. Senkinek sem lenne szabad egyed�l t�lteni a kar�csonyt. Mellesleg, a sz�nid� t�bbi r�sze csak a mi�nk lesz. Olyan lesz, mint a r�gen. �s Remus meg Sirius is j�nnek. Nagyszer� lesz!

�

- Ez igaz - z�rta be Ron a l�d�j�t. – J�l van, viselkedni fogok. De nem fog az �n szob�mban aludni!

�

Harry csak felnevetett, �s seg�tett a bar�tj�nak lecipelni a l�d�j�t a klubhelyis�gbe, ahol Ginny �s Hermione m�r v�rt r�juk. A torony t�bbi r�sze m�r �res volt. Minden tanul� hazament az �nnepekre aznap reggel a vonattal. �k voltak az utols�k, akiknek menni�k kellett, mivel sz�ks�g volt a plusz biztons�gra Harry k�r�l. Zsupszkulccsal fognak utazni a Roxfort Expressz helyett, mivel m�g a Miniszt�rium is egyet�rtett azzal, hogy az m�r nem biztons�gos Harry Potter sz�m�ra.

�

- Mindenki k�szen �ll? - k�rdezte McGalagony professzor, mikor bel�pett a klubhelyis�gbe a portr�ajt�n kereszt�l. Egy r�gi egyujjas keszty� volt a kez�ben. K�rbepillantott a szob�ban a n�gy tanul�n �s a n�gy l�d�n.- A zsupszkulcs �t perc m�lva indul, ez�rt rem�lem, hogy eszetekbe jutott mindent elcsomagolni. Pontosan az Od� nappalij�ban kell letennie benneteket.

�

- Minden rendben, tan�rn�. - vil�gos�totta fel a n�gy di�k.

�

- Sz�lt a sz�leinek, Hermione? - k�rdezte McGalagony f�l�slegesen. Hermione majdnem egy h�napja elrendezte, hogy az �nnepek alatt az Od�ba menjen. Harrynek k�ts�ge sem volt afel�l, hogy r�gt�n �rtes�tette a sz�leit.

�

- Igen, professzor - felelt Hermione el�z�kenyen. – Csatlakoznak hozz�nk k�s�bb.

�

- Kit�n� - b�lintott a n�, pont mikor m�sodszorra is kiny�lt a portr�ajt� �s Piton professzor l�pett a szob�ba. Harry gyorsan fel�llt, �s azon gondolkozott, hogy vajon mi�rt j�tt Perselus. A t�bbiek, arcukon szint�n meglep�d�tt pillant�ssal fordultak meg. Egyik�k sem l�tta m�g Piton professzort a Griffend�l klubhelyis�g�ben.

�

- Valami gond van? - k�rdezte Harry �vatosan, s arra gondolt, hogy tal�n k�z�lni fogja, hogy m�gsem mehet a t�bbiekkel.

�

�t griffend�lessel szembes�lve, egy olyan szob�ban, ahol a v�r�s �s arany sz�n domin�l, egy nagyon ismer�s g�nyos mosoly futott �t Piton arc�n. De ahelyett, hogy els�t�tte volna a szok�sos s�rt�seit, csak kiny�jtotta a kez�t Harry fel�, �s el�tartott egy neh�z, pr�mb�l�s� k�penyt.

- Elfelejtetted a k�penyed - mondta. – Hideg van odakinn.

�

Egy pillanatra Harry eln�mult a meglepet�st�l. Olyan furcs�n gondoskod� dolog volt ez - mint amit egy t�ls�gosan agg�d� anya tenne a kisgyermek�rt. Vonakodva el�reny�lt, �s kivette Perselus kez�b�l a k�penyt.

- K�sz�n�m - mosolygott zavarodottan.

�

- Sz�vesen - mosolyodott el g�nyosan Perselus. �A szavait meghazudtolta az arckifejez�se. K�rbepillantott a szob�ban lev� t�bbi ember elk�pedt arc�n, azt�n mereven b�lintott Harrynek.

- J� sz�rakoz�st - mondta r�viden, majd megfordult �s ugyanolyan gyorsan kiment a szob�b�l, mint ahogy bej�tt.

�

Harry a t�bbiekre n�zett. M�g McGalagony is meglepetten b�mult r�. Kiss� zavarodottan vonta meg fel�j�k a v�ll�t.

�

- H���…- elm�lkedett Ron. – Az �nnepi hangulat lehet.

�

- Vagy �reg Ogden - motyogta McGalagony az orra alatt. – Ne agg�djatok miatta, mindannyian fogj�tok meg a l�d�itokat �s �rints�tek meg a zsupszkulcsot.

Harrynek adta a keszty�t, m�g mindenki megfogta a l�d�j�t. A t�bbiek kiny�ltak �s hozz��rintett�k ujjukat a keszty�h�z, �s egy pillanattal k�s�bb – kereszt�lszelve Sk�ci�t - mindannyian biztons�gban meg�rkeztek az Od�ba.

�

------------------------

�

A szerz� megjegyz�se:

�

Teh�t Harry elindult, hogy az Od�ban t�ltse a t�li sz�netet. Igen, meg fogj�tok tudni, mit� csin�lt a k�nyvekkel, �s igen azt is, hogy Sirius �rt-e el valami halad�st Remusn�l. �s Perselus megk�s�rel kij�nni a Weasleykkel. �s Harry v�g�l sokkal t�bbet meg fog tanulni a var�zsl�vil�gr�l, az �let n�h�ny fontos t�ny�t bele�rtve.