24. – Boldogan �ltek, m�g meg nem haltak.

A legcsod�latosabb �lma volt. Nem akart fel�bredni, �s ism�t hideg pincefalakat l�tni. Azt akarta, hogy az arca alatt lev� puha leped�k igaziak legyenek, �s a vastag takar�, ami melegen tartotta, t�nyleg l�tezzen. A gyeng�d k�z, ami a haj�t simogatta olyan volt, mint a Mennyorsz�g. �gy akart maradni mind�r�kk�.

Addig k�zd�tt, m�g tudott, de v�g�l kinyitotta a szem�t.

A leped�k nem t�ntek el. A p�rn�k bolyhosak maradtak, a puha k�z ott maradt, ahol volt.

- Harry, sz�vem?

Ismerte ezt a hangot.

- Anya?- k�rdezte pr�bak�ppen, s nem mert rem�nykedni.

- �n vagyok, kedvesem. Mindennek v�ge. Megint biztons�gban vagy.

Harry fel�lt a nagy �gyban, s bevette a sz�p anyj�nak csod�latos alakj�t. Elragadtatottan �tkarolta, szorosan meg�lelte. � nevetett a t�l�rad�s�n, �s megpuszilta az arc�t.

- Annyira hi�nyozt�l!- vallotta be Lily, s k�zel tartotta mag�hoz a fi�t. Harrynek azonban m�s jutott esz�be.

- A megment�m- nem is tudom, hogy h�vj�k- hol van?

Lily elmosolyodott a fia aggodalm�ra �s a halv�ny pirul�sra.

- Itt van a kast�lyban. N�h�ny perce �rkezt�nk, �s �n egyenesen a szob�dba j�ttem. Val�sz�n�leg m�g mindig az ap�ddal �s Albusszal besz�lget.

- Tudod a nev�t?

- � Perselus Piton. Val�sz�n�leg nem eml�kszel r�. � volt a b�jitalmester Roxmortsban.

- Nagyon j�k�p� volt- v�laszolt Harry �lmodozva. Meglep�dve, Lily k�rd�en felh�zta a szem�ld�k�t.

- Biztos vagy benne, hogy ugyanarr�l az emberr�l besz�l�nk? �t.. ���… nem igaz�n a j� kin�zete miatt ismerik. De azt�n, nem l�ttam �t, mi�ta elhagyta a falut. Tal�n megv�ltozott.

- Nem igaz�n sz�m�t. Besz�lni akarok vele. Ez a legfontosabb!

Harry boldogan kiugrott az �gyb�l, �s egy szeret� k�sz�n�ssel elt�nt a szob�b�l. Lily megr�zta a fej�t a lelkesed�s�re. A buta fi� pizsam�ban szaladt ki, an�lk�l, hogy tudta volna, hol van.

Harry nem tudta, hogy hova hozt�k, m�g aludt, de kiss� f�lelmetes volt. A kast�ly �ri�si volt. A k�zei ablakb�l t�bb sz�znyi spir�lt �s tornyot l�tott. A d�sz�t�s g�tikus volt, �s t�l sok z�ld m�rv�ny volt benne.

M�gis, a komor kast�ly nem tudta elvenni a kedv�t. L�lekszakadva rohant v�gig a folyos�kon, m�g siker�lt tal�lnia egy pazar bej�rati ajt�t. V�gre l�tott n�h�ny ismer�s arcot.

Az apja egy f�rfivel veszekedett, akinek Perselusnak kellett lennie. Ron a k�zelben �llt, hideg pillant�ssal arc�n. Volt n�h�ny ember az apja �rs�g�b�l, Albus Dumbledore, egy sz�p barnahaj� l�ny, akit Harry halv�nyan felismert, �s m�g k�t f�rfi.

A l�gk�r Albus csillog� mosolya ellen�re el�g hideg volt.

- Apa? Ron?- k�rdezte Harry vonakodva, mert nem akarta, hogy az apja tov�bb veszekedjen Perselusszal.

Hirtelen mindenkinek a pillant�sa rajta volt. Kiss� sz�gyenl�sen elmosolyodott, azt�n gyorsan lesietett a l�pcs�kr�l. Megfeledkezve a protokollr�l, Ron f�rfias �lel�sbe h�zta, �sszeborzolta a haj�t, �s el�g k�nnyes szemekkel n�zett r�.

- Annyira agg�dtam, mikor Perselus ki�tve hozott vissza! Hermione biztos�tott r�la, hogy hamarosan fel fogsz �bredni, de �n akkor is betegre agg�dtam magam- any�skodott Ron, s l�thatatlan betegs�gre utal� jeleket keresett rajta.

- J�l vagyok, Ron. Jobban agg�dsz, mint anya.

- Harry, j� l�tni, hogy j�l vagy, fiam! J�l �rzed magad?

James Potter hangs�lya drasztikus v�ltoz�son ment �t, mikor a dr�ga fi�hoz besz�lt. F�leg Perselus lep�d�tt meg el�gg� a h�rtelen v�lt�st�l. �gy t�nt, Harry egy kedvesebb oldal�t hozta ki az arrog�ns, ellenszenves kir�lyb�l.

Mosolyogva, �s dacos pillant�st k�ldve a kir�ly fel�, Ron Perselushoz h�zta Harryt. A f�rfi nagyon �gy n�zett ki, mint egy kocsi el� ker�lt �z. M�lyen elpirult, ami semmit nem jav�tott az arcsz�n�n, �s nagyot nyelt. A k�t f�rfi, f�leg a s�t�thaj�, nevetni kezdtek a sz�gyenkez�s�n.

- �… hogy �rzi mag�t, fels�g?- k�rdezte Perselus udvariasan, s eml�kezett arra, hogy tisztelettud�an meghajoljon. Harry elmosolyodott Perselus idegess�g�re, s mag�ban �r�lt neki, hogy nem volt egy beh�zelg�, vagy egy izomagy� Adonis. T�k�letes volt- pontosan olyan h�s, amilyet Harry elk�pzelt mag�nak.

Tal�n kiss� buzg�an, mint az megfelel� lett volna, Harry mell�zte apj�nak szigor� pillant�s�t, �s meglepte a b�jitalmestert azzal, hogy szeretetteljesen meg�lelte. Perselus olyan merev lett a karj�ban, mint egy deszka, de nem pr�b�lt meg elh�z�dni. A k�t f�rfi m�g hangosabban nevetett.

- K�sz�n�m, Perselus Piton, hogy megmentett�l. �n… tartozom neked.

Harry elengedte, h�tral�pett �s �lszem�rmesen elmosolyodott. Perselus �gy maradt, k�ptelen�l, hogy b�rmi okosat mondjon. A s�t�thaj� f�rfi el�rel�pett �s megcsapta, hogy ism�t besz�lni tudjon. Perselus forr�n a bar�tj�ra n�zett, s megmassz�rozta a v�ll�t, ahol meg�t�tte.

- Semmis�g volt- siker�lt v�g�l nyersen v�laszolnia, nyilv�nval�an nagyon zavarban volt.

- Ami pontosan az volt, amit �n mondtam. M�g �rt�kelj�k a seg�ts�ged, Piton, biztos vagyok benne, hogy nem volt olyasmi, amit Ronald kapit�ny ne tudott volna megtenni, ha kap r� es�lyt. Visszat�rek Roxmortsba Harryvel, �s a feles�gemmel hamarosan, ha nincs semmi m�s, amiben r�szt kell vennem. Term�szetesen jutalmat kapsz majd a sz�vess�ged�rt!

Harry sokkolt volt. Ennek nem �gy kellett volna mennie. �gy t�nt, Ron egyet�rt Harryvel.

- De fels�g, Harry herceg a Kiv�lasztottnak volt �g�rve. Komolyan, nem ismerek senkit, aki jobban meg�rdemeln�, mint Perselus- ellenkezett Ron tisztelettud�an, de t�vedhetetlen er�vel. Harry sz�ve erre felmelegedett. Ha Ron �gy v�lekedett, akkor Perselus t�nyleg az a f�rfi volt, akit elvenne, �s aki mellett az eg�sz �let�t elt�lten�. Nem fogja megengedni az apj�nak, hogy ezt elrontsa.

- Tal�n, kapit�ny, ha ez a v�lem�nyed Pitonr�l, az � szolg�lat�ban kellene maradnod, s nem az eny�mben –v�laszolt James kir�ly, s a burkolt c�lz�sa tiszta volt: folytasd, �s elvesz�ted a c�medet.

Harryt azonban nem lehetett kir�gni.

- Sajn�lom, ap�m, de t�nyleg el�g tiszt�n besz�lt�l. Annak vagyok �g�rve, aki megmentett. Ha kellek neki, azt hiszem boldogan elt�lten�m az �letem mellette. Bebizony�totta, hogy m�lt� erre- mondta Harry olyan hat�rozott hangon, amilyet m�g soha nem haszn�lt. Az apja �s Ron, meg az anyja, aki csatlakozott hozz�juk, meglep�dve n�ztek r�. Eddig t�k�letesen el�gedett volt, �s soha nem emelte fel a hangj�t. Harry azonban csak Perselust figyelte. Albus ekkor d�nt�tt �gy, hogy felsz�lal.

- El�sz�r is, szeretn�k gratul�lni Perselusnak egy j�l v�gzett munk��rt. M�sodszor, van valami, amit meg kell magyar�znom. Felvettem a kapcsolatot egy r�gi bar�tommal, �s Mardek�r Kir�lys�g r�gi lakos�val. Alastor Mordon Sturgis kir�lynak volt a jogtan�csosa, Lucius Malfoy el�dj�nek. Malfoy, aki t�voli unokatestv�re volt, megfosztotta �t a

tr�nj�t�l. Malfoynak az�rt siker�lt �tvenni a tr�nt mert er�sebb var�zsl� volt, mint a kor�bbi kir�ly, aki a b�jitalk�sz�t�sben  volt tehets�ges, nem a s�t�t var�zslatokban. Most azonban a teljes Malfoy vonal elpusztult. – Albus vetett egy pillant�st Remusra. – �gy meg kell tal�lni a jogos �r�k�st, Mardek�r tr�nj�ra. Itt volt Mordon akkora seg�ts�ggel sz�momra. Felvil�gos�tott r�la, hogy csak k�t lehets�ges �r�k�s van. Az egyik Strugis kir�ly fia. Viszont egy kis kutat�s ut�n felfedeztem, hogy meggyilkolt�k Holl�h�tban. Soha nem tal�lt�k meg a b�n�st, de azt hiszem, nyugodtan �ll�thatom, hogy id�sebb Malfoy volt a felel�s �rte. A m�sik lehet�s�g a volt kir�ly n�v�re volt, aki elhagyta az orsz�got, mikor kezd�d�tt a baj. Most m�r halott, de neki is volt egy fia. Ha k�sz lenne r�, a t�k�letes �letkorban lenne, hogy uralkodjon. �s, ahogy Mordon garant�lta, � a jogos �r�k�s.

- Mindez nagyon megragad�, �s biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos, de nem �rtem, hogy mi�rt kell ezt most…- v�gott k�zbe James udvariatlanul. Albus j�indulat�an r�mosolygott, �s v�rakoz�an Perselusra pillantott. Nagyon s�padtan n�zett ki.

- Mit sz�lsz ehhez, Perselus?- k�rdezte Albus mindentud�an. Perselus megfesz�tetten tanulm�nyozta a f�ldet, s �sszeh�zta a szem�ld�k�t.

- Az any�m… menek�lt volt Mardek�rb�l. Egyszer azt mondta, hogy az�rt j�tt el, mert vesz�lyes volt az �let�re. Senkinek sem besz�lhettem a sz�rmaz�s�r�l.

- L�tod, James kir�ly, Perselus most m�r egyenl� veled. Az anyja, �s a kir�ly n�v�re egy �s ugyanaz. �s, mint kir�ly �s a szeretett Harry herceg megment�je, t�nyleg ide�lis p�ly�z� a h�zass�gra. K�t birodalmat kapcsolna �ssze, amit r�gen buta okok miatt sz�tv�lasztottak.

- Ez… nevets�ges!- v�laszolt James hevesen, s szemei elkerekedtek a d�ht�l �s hitetlens�gt�l.

- M�r besz�ltem a v�lgyben lev� falubeliekkel. Eml�keznek a r�gi kir�lyukra. Az uralkod�sa alatt fellend�lt Mardek�r. �r�ln�nek, ha valaki az � v�rvonal�b�l ker�lne a tr�nra. Perselust akarj�k kir�lyuknak. Mellesleg, m�r el�gg� felk�sz�lt a dologra. Lady Hermione, a rezidens boszork�nya- b�lintott Albus kedvesen a v�r�shaj�ra.- Ronald Weasley, a lovagok kapit�nya. V�g�l is, most m�r munk�t keres, nem igaz, James kir�ly? �s persze, Remus Lupin, mint az �j tan�csosa.

- Mi van velem?- k�rdezte Sirius, el�sz�r megsz�lalva. Albus sz�rakozott pillant�st k�ld�tt fel�.

- Persze. Nem feledkeztem meg �nr�l, Mr. Black. V�g�l is, mi egy udvar, udvari bolond n�lk�l?

Remus �s Ron a rosszindulat� tolvajra nevettek, aki duzzogva Dumbledorera n�zett.

- L�tod, James kir�ly, az �j kir�lyunknak m�r csak egy hercegre van sz�ks�ge.

James �that� pillant�sa Perseluson meger�s�d�tt, azt�n megkem�nyedett.

- Nem fogom megengedni.

- De, de meg fogod, James Potter! Mi�rt vagy ilyen kem�nyfej�? Elfelejtetted a mi h�zass�gunkat? Azt akarod Harrynek is? N�zz a fiadra, James! Szereti Perselust. Ezt akarja. Nem fogom t�rni, hogy elrontsd az es�ly�t a boldogs�gra!

Ha Harry hat�rozott szavai meglept�k �ket, Lily vehemens f�lig kiab�l�sa teljesen lesokkolta �ket. James pislogott egyet, azt�n m�g egyet.

K�zben Perselus �gy b�mult mindannyiukra, mintha bolondok lenn�nek.

- Mir�l besz�ltek? Nem is ismer! Nem… szerethet!- ellenkezett Perselus �sszezavar�dva.

- Igen, pontosan! Piton…���… Piton kir�ly… ���.. igaza van! Harry nem szeretheti. Harry tal�n el akarja venni, de Piton nem akar hozz�menni Harryhez. Igaz�n, azt hiszem, ez �gy sokkal jobb. Harry fiatal. Nem tudja, mit akar. K�zben, fiam, jobban meg fogod �rteni, mit akarsz egy partnert�l.

Harry �gy n�zett ki, mint akit megb�ntottak. �ri�si z�ld szemek n�ztek esdekelve Perselusra.

- Igaz amit ap�m mond? Azt akarom, hogy te is boldog legy�l…- mondta Harry megt�rve, hirtelen nagyon f�lt, hogy a gyermekkori �lmai gyerekesek voltak. T�nyleg hitt a szerelemben, els� l�t�sra? Hogy a h�se r�gt�n �r�lten szerelmes lesz bel�? Perselus nem v�laszolt.

Hirtelen nagyon h�ly�nek �rezte mag�t, egy feln�ttekkel teli szob�ban pizsam�ba �lt�zve, j�val alacsonyabban, mint Hermione, vagy az anyja, s t�nyleg annak a gyereknek n�zett ki, akinek az apja mondta. Harry megk�zd�tt a k�nyszerrel, hogy a szob�j�ba szaladjon, �s mag�ra z�rja az ajt�t. Mit l�thatna Perselus benne? Perselus annyi emberrel tal�lkozott, annyi k�l�nf�le helyet l�tott- mi�rt akarna egy gyereket, aki semmir�l nem tud semmit?

Er�s k�nyszert �rzett, hogy s�rjon az elutas�t�st�l.

Perselus majdnem elolvadt Harry pillant�s�t l�tva. Tov�bbi gondolkod�s n�lk�l arr�l, hogy ki n�zi �ket, el�rel�pett �s Harry arc�hoz emelte a kez�t. A tett hasonl�tott arra, amit akkor tett, mikor a kast�lyban megl�tta Harryt. Egy gyeng�d mosollyal Harry beleolvadt az �rint�s�be.

- �n… �n nem vagyok egy j� ember, Harry. Nem �rdemlek meg valaki olyan tiszt�t, mint te- mondta Perselus �szint�n, s a sajn�lat nyilv�nval� volt a halk hangj�ban. Harry �rezte, hogy k�nnycseppek gy�lnek a szem�be.

- Ez nem igaz. �n nem �rdemellek meg t�ged. Igaza van ap�mnak. Egy nagyra n�tt gyerek vagyok. �letemben egyszer voltam kinn Roxmortsb�l. Nem tudok semmit. Nem tudn�m, hogy tehetn�lek boldogg�.

Sz�vt�p� pillanat volt. Sirius, term�szetesen, elrontotta.

- J�l van m�r! Eld�nt�tt�k, hogy nem �rdemlitek meg egym�st. �s akkor mi van? Mindkett�t�knek elfogyott a szerencs�je. Nem �rdemelsz meg valaki ilyen t�k�leteset, de akkor is megkaptad. Ne nyavalyogjatok az�rt, hogy mennyire nem �rdemlitek meg, �s cs�kolj�tok m�r meg egym�st! Istenem!- Sirius bossz�san megr�zta a fej�t. Perselus �s Harry h�ly�n n�ztek r�.

- Tudod… amekkora �r�lts�gnek hangzik… van valami abban, amit mond- mondta Perselus vonakodva. Harry elmosolyodott, amir�l Perselus azt gondolta, hogy a legaranyosabb, azt�n k�zelebb l�pett hozz�.

- �ltal�ban megfogadod a tan�csait?

- Nem- v�laszolt Perselus �s Sirius egyszerre.

- Tal�n kellene. Most az egyszer.

- �gy �rted… cs�koljalak meg?

- Igen, cs�kolj meg- b�ztatta Harry, miel�tt az apja arra gondolhatott volna, hogy meg�ll�tsa. Harry addig ment, m�g csak centik v�lasztott�k el Perselust�l. Perselus el�rehajolt, csek�ly m�rt�kben, azt�n ism�t hezit�lt, mikor Harry l�gyan becsukta a szemeit.

- Az isten szerelm�re, ember, TEDD M�R MEG!- ki�ltotta Sirius idegesen.

Perselus megijedt, s v�letlen�l semmis� tette a k�z�tt�k lev� t�vols�got, el�sz�r Harry�kez �rintve az ajk�t. Perselus el akart h�z�dni, s�t�t v�r�sre pirulva, de Harry a nyaka k�r� fonta a karj�t, �s elm�ly�tette a cs�kot.

A reakci�, legnagyobb r�szben ugyanaz volt. Ron �s Hermione meg�rt�en n�ztek, mivel �k is tudt�k, milyen �rz�s a szerelem. K�z a k�zben a p�rra mosolyogtak. Lily el�gedett volt, nyilv�nval�an olyasmit l�tva a cs�kban, amit a f�rje nem. K�nnyek csorogtak v�gig az arc�n, de sz�lesen mosolygott. Remus haragosan n�zett Siriusra a szemtelens�g miatt, aki �rd�gien vigyorgott. Albusnak a szok�sos csillog� mosolya volt, �s James… h�t, � �gy n�zett ki, mint aki valami savany�ra harapott, de mit sz�m�tott? Melyik apa engedte el a hercegn�j�t…���… herceg�t… a naplement�ben, hogy boldogan �ljen, m�g meg nem hal? Majd hozz� fog szokni. Mindegyik apa megteszi.