Perselus elvi k�rd�st csin�lt abb�l, hogy a t�bbiek el�tt felkeljen �s fel�lt�zz�n, mivel nem akart olyan kellemetlen k�rd�sekre v�laszolni, mint hogy mi�rt van teljes test�vel Harry k�r� csavarodva. Miut�n fel�lt�z�tt, feltett a t�z f�l� egy kanna vizet melegedni. A hangra a t�bbiek is fel�bredtek, �s k�sz�l�dni kezdtek az el�tt�k �ll� napra. M�g mindig kor�n volt, nem csillogott f�ny a v�kony ablakr�sen �t, mivel a t�li �gbolt m�g n�h�ny �r�ig nem fog vil�gosodni. De Perselusnak k�ts�ge sem volt afel�l, hogy a kast�ly t�bbi lak�ja is m�r fent van, �s k�sz�l a harcra.

Mindny�juknak k�sz�tett te�t, mik�zben a t�bbiek �lt�zk�dtek, �s amikor Harry odaj�tt a cs�sz�j��rt, Perselus �szrevette a fi� szem�ben a t�volba r�ved� pillant�st.

- J�l vagy, Harry? - k�rdezte azon t�prengve, hogy vajon min gondolkozhat a fi�. A k�rd�se felkeltette Lupin �s Black figyelm�t is, b�r nem mondtak semmit.

Harry �sszeh�zta a szem�ld�k�t, de b�lintott.
– J�l vagyok - biztos�totta �ket. – Csak k�l�n�s �lmom volt.

Eml�kezve a r�m�lomra, Perselus sz�v�re f�lelem telepedett. Harry ismert volt a Voldemorthoz kapcsol�d� „�lmair�l”. Ha a S�t�t Nagy�r megsejtette, hogy mi fog ma itt t�rt�nni, akkor Perselus semmik�ppen sem fogja engedni Harrynek, hogy kimenjen arra a harcra. T�ls�gosan vesz�lyes lenne.

- A mai harcr�l? - k�rdezte a fiatalembert�l. – Voldemortr�l?

- Nem – mondta Harry hat�rozottan, mik�zben gyorsan megr�zta a fej�t. – Nem v�zi� volt, hanem csak egy �lom. �s semmi k�ze nem volt a mai naphoz. Nem voltak benne sem dementorok, sem grendlingek. Csak furcsa volt. Ismeritek az �rz�st, amikor a k�pek n�ha beleb�jnak a fejetekbe, �s nem tudj�tok kiverni bel�le?

V�llat vont, mint aki elhessegeti a gondolatot, de Perselus m�g nem akarta ejteni a t�m�t.

- Mir�l sz�lt?

Harry tekintete ism�t t�voliv� v�lt, ahogy �jra felr�mlettek el�tte a k�pek.
– Egy necropolisban voltam - magyar�zta.

 Perselus megijedt, mert tiszt�n eml�kezett Voldemort felt�mad�s�nak t�rt�net�re, a Trim�gus Tusa utols� pr�b�j�n. – Egy temet�?

De Harry ism�t megr�zta a fej�t.
– Nem, egy necropolis. Egy v�ros, tele halottakkal, �s ott volt a f�ld�n egy �ri�si ragyog� p�kh�l�. De nem ez volt a legfurcs�bb r�sz. A madarak voltak azok.

- Madarak?

Perselus fut�lag Lupinra pillantott, aki ugyanolyan megh�kkentnek l�tszott Harry bizarr eml�k�t�l. Ez nem olyan volt, mint a m�ltbeli v�zi�k, amiket elmes�lt nekik. Azoknak legal�bb felismerhet� form�juk �s jellegzetess�geik voltak, �s volt valami �sszef�gg� jelent�se. Ez a mostani �lom, ink�bb v�letlenszer�en egym�s mell� rakott k�peknek hangzott.

Harry b�lintott.
– Kett� - magyar�zta. - Holl�k, azt hiszem. Egy-egy mindk�t v�llamon. Suttogtak nekem, de nem eml�kszem, hogy mit mondtak.

Perselus �rezte, hogy a v�r kifut az arc�b�l a fi� szavaira, �s �gy �rezte, k�ptelen lenne megsz�lalni. A pillant�sb�l, amit Lupin k�ld�tt fel�, tudta, hogy � is meg�rtette a k�l�n�s k�peket.

- Biztos vagy benne, hogy holl�k voltak, Harry? - k�rdezte Lupin, �s ha Harry �szre is vette a v�rfarkas hangj�ban a fesz�lts�get, nem jegyezte meg.

- Meglehet�sen biztos - b�lintott Harry. – Gondolom, lehettek varj�k is, el�g neh�z megmondani a k�l�nbs�get.

Hirtelen felnevetett �s Siriusra pillantott, aki csendben figyelte az esem�nyeket. Black nyilv�nval�an nem figyelt fel a holl�s utal�sra, de meg�rtette, hogy valami t�rt�nik Remus �s Perselus k�z�tt.

– K�pzeljetek el engem, ahogy a Holl�h�t szimb�lumair�l �lmodok - vigyorgott Harry a keresztapj�ra. – �gy �rtem, az oroszl�nokat �s a k�gy�kat meg�rten�m.

- K�vetkez� alkalommal borzokr�l fogsz �lmodni - �rtett egyet Sirius mosolyogva. – �s akkor, att�l tartok, vissza kell vonnunk a griffend�les jelv�nyed.

A p�ros felnevetett, azt�n Sirius jelent�s�gteljesen v�gign�zett rajtuk.
– Menn�nk kellene. Odalent m�r v�rnak r�nk.

B�lintottak, �sszegy�jt�tt�k a felszerel�s�ket, majd elindultak lefel�. Sirius �s Harry el�l mentek, ami adott egy pillanatot Remusnak �s Perselusnak, hogy besz�lgethessenek.
– K�t holl� - sziszegte Remus Perselusnak, �s ugyanolyan zaklatottnak n�zett ki, mint ahogyan Perselus �rezte mag�t. – Azok Odin bizalmasai. K�t holl�, Gondolat �s Eml�kezet. Albus azt mondta, hogy Odin szeme el lett puszt�tva.

- El lett - ragaszkodott hozz� Perselus, mivel nagyon j�l tudta, hogy mit jelk�pezett a k�t holl�. Odin istennek, �gy tartott�k, volt k�t holl�ja, akiket Gondolatnak �s Eml�kezetnek h�vtak, �s akik a v�llain �ltek, �s a vil�g titkait suttogt�k a f�l�be. – A harcmez�t �tvizsg�lt�k, �s nem volt semmi jele. Valamint Harry a k�rh�zban volt h�rom h�tig ut�na. Valaki �szrevette volna, ha m�g n�la lett volna.

- Akkor is, meg�rintette a k�vet - mondta neki Remus. – �s nek�nk fogalmunk sincs, hogy annak milyen hatalma volt, vagy, hogy mit tehetett Harryvel.

- A fi� az ut�bbi k�t napot viking szimb�lumokkal k�r�lv�ve t�lt�tte - r�zta meg Perselus a fej�t. – Sokkal val�sz�n�bb, hogy a tudatalattija csak �sszerakta a r�gi t�rt�netek k�peit, amiket hallott.

- Harryr�l besz�l�nk - eml�keztette Remus. – A k�zenfekv� v�lasz soha nem a helyes.

Harry Sirius mellett �lt az egyik hossz� padon a Nagyteremben, m�g k�r�l�tte k�osz uralkodott. Winter Lands minden r�sz�b�l �rkezett harcosok k�sz�l�dtek a csat�ra, felfegyverezt�k magukat kardokkal �s fejsz�kkel, valamint felsz�jazt�k a p�nc�lokat �s a pajzsokat. Mindny�jukn�l sepr� volt. K�l�n�s darabok, amik nem hasonl�tottak azokhoz, amiket Harry ismert. Ezek nagyok voltak, s�lyos rudak, hossz�, �sszek�t�z�tt n�d- �s szalmak�tegekkel a v�g�k�n. �gy k�pzelte, hogy kiss� lass�ak �s ir�ny�thatatlanok lehetnek.

Perselus n�h�ny pillanattal kor�bban elt�nt, elindult Alrik fel� besz�lgetni, miut�n Siriusnak �s Remusnak megparancsolta, hogy maradjanak Harry mellett. Mindk�t f�rfi csak �that�an n�zett a B�jitalmesterre, ami�rt olyan utas�t�st adott nekik, ami egy�bk�nt is sz�nd�kukban �llt.

Remus, aki a pad mellett �llt, �szrevette, hogy Harry k�v�ncsian n�zegeti a sepr�ket.
– Azok katonai sepr�k, nem kviddics sepr�k - magyar�zta a v�rfarkas. – Nem a sebess�g miatt k�sz�ltek. Sz�ll�t�sra vannak, semmi t�bbre.

�tmutatott a termen, egy csoport fiatalemberre, akik mind �jakat viseltek a h�tukra vetve. Nem �gy, mint a t�bbi f�rfi a csapatban, �k kisebb m�ret�ek voltak, kev�sb� izmosak. Tulajdonk�ppen Harry n�h�ny n�t is l�tott k�z�tt�k. Mindegyik�k egy sepr�t is fogott, sokkal �gyesebb k�sz�t�s�eket, mint a kviddics sepr�k, amihez hozz�szokott.

- �k azok, akik a l�git�mad�sban vesznek r�szt. A sepr�ik sokkal ir�ny�that�bbak - folytatta Remus.

- Mi�rt nem haszn�lt Alrik sepr�ket, amikor ide hozott? - k�rdezte Harry. Azon gondolkodott, hogy vajon mi�rt kellett �leteket kock�ztatni a f�ld�n, ha nyilv�nval�an mindenkinek volt sepr�je.

- Nem lehet �trep�lni az �szaki-tenger f�l�tt - vil�gos�totta fel Remus. – T�l er�sek a szelek. �s Alrik felvil�gos�tott arr�l, hogy �vtizedek �ta ez az els� alkalom, hogy valaki k�nyelmesen �rzi mag�t sepr�n lovagolva a v�ruk v�delm�n k�v�l. A dementorok tudnak rep�lni. Sz�m�tanak r�nk, hogy mi majd t�vol tartjuk t�l�k a dementorokat.

Harry megr�zk�dott az eml�kre, amit Remus szavai id�ztek fel benne. Ha nem lett volna Dumbledore var�zslata, akkor harmad�vben meghalt volna kviddicsmeccs k�zben, amikor leesett a sepr�j�r�l a dementorok t�mad�sa miatt. �gy gondolta, ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt meg tudja �rteni, mi�rt f�ltek az emberek sepr�ket haszn�lni.

Ugat� kuty�k hangja vonta mag�ra mindannyiuk figyelm�t, ez�rt a nagyterem nyitott ajtaja fel� fordultak. N�h�ny felfegyverkezett harcos j�tt be nagy kuty�kkal k�r�lv�ve. Hallottak m�g t�bbet izgatottan ugatni odakint az udvaron. A kuty�kat, ezeket az �ri�si besti�kat az�rt teny�sztett�k, hogy a grendlingekkel harcoljanak. Nagyon izmosak voltak, �s vastag, fekete bund�juk volt, ami Harryt kiss� Tapmancsra eml�keztette.

- A h�bor� kuty�i - ki�ltotta Sirius leny�g�zve. – Hallottam r�luk, de ez az els� alkalom, hogy l�tom �ket.

- H�bor� kuty�i? - Harry komolyan arra v�gyott, b�rcsak t�bbet tudna a vil�gukr�l.

- Harcra teny�sztik �ket - magyar�zta Sirius. – Val�j�ban Tapmancs is egy hasonl� faj. N�h�nyan azt mondj�k, hogy �k a Zord� legend�j�nak alapjai. �ll�t�lag falk�ban biztosan le tudnak gy�zni egy s�rk�nyt.

Egyik harcos fel� mutatott, aki vastag h�mokat illesztett a kuty�k neh�z testei k�r�. – Hozz�edzett�k �ket a h�mokhoz az�rt, hogy fel lehessen �ket emelni a leveg�be a sepr�kkel, �s le lehessen �ket dobni a harc k�zep�be.

Egy vagy k�t kutya t�l k�zel v�ndorolt az asztalukhoz, �s vicsorogtak mindenkire, aki mellett elhaladtak. De Remus csak r�juk pillantott, �s �k r�gt�n megh�tr�ltak, mintha meg�rezt�k volna az emberben lev� farkast. Harry l�tta, hogy Sirius kem�nyen pr�b�lkozott, hogy visszatartsa a nevet�s�t.

Harry azon kapta mag�t, hogy elkalandoznak a gondolatai. El�sz�r a furcsa �lma fel�, azt�n a tegnap t�rt�nt dolgokra, v�g�l a f�lelmeire att�l, ami j�nni fog. A gondolatok rendszertelen�l ugr�ltak a fej�ben, m�g v�g�l meglepet�s�re, olyan dologra �sszpontosultak, amit�l zavar� melege lett �s elpirult. M�lt �jjel j� p�rszor fel�bredt. Egyszer arra, hogy szorosan Perselus karjaiban tal�lja mag�t. N�h�ny �lel�sen t�l soha nem volt fizikailag ilyen k�zel egy m�sik emberhez eg�sz �let�ben. �s biztosan egyik sem tartott tov�bb egy vagy k�t m�sodpercn�l. De Perselus el�g szorosan tartotta, �s Harry �rezte a f�rfi test�b�l �rad� meleget az eg�sz h�t�n. A f�rfi a nyak�ba temette az arc�t, �s a meleg lehelete megborzongatta a b�r�t. �s mikor a f�rfi megfordult �lm�ban, Harry �rezte, hogy az ajka meg�rinti pont a f�le alatt. Tiszt�ban volt egy �sszet�veszthetetlen kem�nys�ggel is, ami neki nyom�dott, �s az �rz�s egyszerre tette �t idegess� �s furcs�n izgatott�.

�lm�ban, Perselus keze lecs�szott a has�ra, azt�n k�nnyed�n cir�gatni kezdte Harry cs�p�j�t. Az �rint�s forr� �s hat�rozott volt, �s Harry elakadt l�legzettel, n�m�n v�rta a p�nikot. De ez nem hasonl�tott arra, mint amikor Julius pr�b�lta meg�rinteni. El�sz�r is Perselus keze meg�llt a cs�p�j�n, ahelyett hogy m�s helyek fel� k�boroljon. �s m�sr�szr�l… Harry azon kapta mag�t, hogy elpirul az eml�kre. Ez…j� �rz�s volt. Nem mintha ezt hangosan is bevallan�, term�szetesen. Amellett, hogy biztons�gban �rezte mag�t Perselus karjaiban, Harry valami olyasmit is �rzett, ami eml�keztette arra, amikor r�vid ideig beleesett Cho Changbe, �s nem volt biztos benne, hogy az ilyen �rzelmekkel mit kell kezdenie.

Perselus egy pillanattal k�s�bb visszat�rt, �s egy kis csomagot hozott, amit letett az asztalra.
– Aj�nd�kok Winter Lands lordjait�l - k�z�lte vel�k, mik�zben kinyitotta a b�rb�l k�sz�lt batyut, �s el�h�zott bel�le egy csillog� f�m hevedert. Megfogta Harry jobb karj�t �s hozz�l�tott, hogy az alkarja k�r� sz�jazza. Sirius felvette a m�sik hevedert �s belekezdett, hogy Harry bal alkarj�ra er�s�tse azt.

Meglep�dve, hogy mindk�t f�rfi fogja egy-egy karj�t, Harry csak n�zni tudta, ahogyan a p�nc�lt k�r� k�tik.
– A vil�g legjobb p�nc�ljai Winter Landsb�l sz�rmaznak - t�j�koztatta Perselus. – Ez a f�m pehelyk�nny� �s a legt�bb peng�t �s ny�lvessz�t kiv�di. Ugyanakkor sok kisebb �tkot is el fog t�r�teni.

Vetett egy pillant�st Siriusra, azt�n intett Harrynek, hogy �lljon fel.

Harry felcser�lte m�r a kab�tj�t, amit viselt, azzal a neh�z k�pennyel, amit Perselus hozott neki, de most a f�rfi arra k�sztette, hogy teljesen vegye le a k�penyt. Alatta csak egy hossz� ujj� pamuting volt, �s � megborzongott a cs�p�s reggeli leveg�t�l. M�g Perselus seg�tett neki, hogy mag�ra vegyen egy kit�m�tt als�zubbonyt, addig Sirius let�rdelt Harry el�tt, �s nekil�tott, hogy a vas l�bsz�rv�d�ket a l�b�ra sz�jazza, �s a sz�jakat a csizm�ja k�r� r�gz�tse.

Perselus intett Harrynek, hogy emelje fel a karj�t, �s egy pikkelyes v�rtet vetett �t a fej�n, engedve, hogy az egy zen�l� hanggal a v�ll�ra hulljon, ahogy az apr� l�ncszemek halkan megcs�rrentek egym�son. B�r felk�sz�lt a neh�z s�lyra, Harry meglep�d�tt, amikor szinte semmit nem �rzett, mivel a p�nc�l t�nyleg pehelyk�nny� volt. Ezt is a test�hez sz�jazt�k, �s a derek�ra k�t�ttek egy b�r�vet, amin volt egy kardh�vely, b�r egyik sem volt l�that�.

�sszezavarodottan, Harry csak arra tudott gondolni, hogy ez a k�t f�rfi, Perselus �s Sirius, milyen j�l dolgoznak egy�tt. Rekordid� alatt �lt�ztett�k fel teljes p�nc�lzatba. V�g�l Perselus ism�t a v�ll�ra ter�tette, �s a hely�re er�s�tette a k�penyt, azt�n h�tral�pett, hogy kritikus szemmel v�gigm�rje. Harry elpirult a h�rom f�rfi b�mul�s�t�l.

- �gy n�zel ki, mint egy fiatal herceg - vigyorgott r� Sirius, �s er�sen v�llon veregette. Harry �rezte, hogy az arca m�g jobban felforr�sodik, �s akarata ellen�re megkereste Perselus pillant�s�t, e mer�sz kijelent�s j�v�hagy�sa v�gett.

Az egyik s�t�t szem�ld�k sz�rakozottan felemelkedett.
– T�nyleg nagyon vonz� – hagyta helyben Perselus, a hangja cs�p�g�tt a szarkazmust�l. De ugyanakkor Harry l�tta a meger�s�t�st a szem�ben, �s visszaeml�kezett a melegs�gre, ami m�lt �jjel nekinyom�dott.

- A p�nc�l c�lja az, hogy a b�r�d s�rtetlen maradjon, nem az, hogy a hi�s�godat legyezgesse - k�z�lte Perselus. – Amikor kimegy�nk oda, maradj mindig m�g�tt�nk. Le fogunk sz�llni, az�rt, hogy elmozd�thasd a k�vet. Nem emelhetsz fel ilyen s�lyt an�lk�l, hogy szil�rdan ne �lln�l a talajon. Mikor f�ldet �r�nk, t�madhat�v� v�lunk a grendlingekt�l. A mi dolgunk az, hogy els�sorban a dementorokkal foglalkozzunk, �s csak ut�na a grendlingekkel. Lesz egy csoport harcos, akik majd k�r�lvesznek minket, hogy t�vol tarts�k t�l�nk a grendlingeket. Harry, a te dolgod az, hogy amilyen gyorsan csak lehets�ges visszaemeld azt a k�vet a K�tra. Ha lehet, visszak�nyszer�tj�k a dementorokat a K�tba, de a legfontosabb dolog az, hogy bez�rjuk. Minden m�st hagyj r�nk. Meg�rtetted?

Harry b�lintott, �s hallotta, amit Perselus nem mondott ki. Hogy semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt se menjen el t�l�k, �s kock�ztassa az �let�t.

R�viden besz�lgettek a k�l�nb�z� harci taktik�kr�l, �s arr�l, hogy hogyan haszn�lj�k egy�tt a patr�nusaikat, hogy �sszeterelj�k a dementorokat. De a v�rtn�l is hamarabb felharsant egy k�rt, �s az �sszegy�lt harcosok elkezdtek kisietni a teremb�l. Alrik megk�zel�tette �ket, �s sepr�t hozott mindannyiuknak, amit gyorsan sz�t is osztott. J�v�hagy�an b�lintott a p�nc�lra, amit Harry viselt, azt�n elmagyar�zta, hol fognak elhelyezkedni a csapat alakzat�ban.

Hideg, szeles reggel volt, az �g csak most kezdett vil�gosodni, amikor �k kil�ptek. N�k �s gyerekek t�m�r�ltek az udvarra a harcosok mell�, hogy sok szerencs�t k�v�njanak nekik. Harry hamarosan azon kapta mag�t, hogy felm�szik a k�nyelmetlen sepr�re, �s a t�bbiek mellett a leveg�be emelkedik. Sirius a bal oldal�ra mozdult, Perselus a jobbj�ra. Remus el�tt�k vette fel a poz�ci�j�t. Alrik, Asgeir �s a nagy csoport harcos m�g�tt�k foglalta el a hely�t. A leveg�ben mindannyian biztons�gban voltak a grendlingek t�mad�s�t�l. Az egyetlen vesz�lyforr�st csakis a dementorok jelentett�k. Amikor a K�t mellett f�ldet �rnek, azok a harcosok n�gy�ket k�rbe fogj�k venni, �s legy�zik a grendlingeket, m�g �k a patr�nusaikat ir�ny�tj�k. Harry tudta, hogy minden ellen�re emberek fognak meghalni. Csak im�dkozni tudott, hogy k�pes legyen elv�gezni a r�ruh�zott feladatot.

A rep�l� csapat elindult, kereszt�lrep�ltek Winter Landsen �s m�lyebbre behatoltak a h�f�dte erd�kbe, amir�l Alrik azt �ll�totta, hogy grendlingek lakj�k. Vak�t�, feh�r h�val fedett hegyek emelkedtek f�l�tt�k. K�d kezdett �sszegy�lni a cs�csok k�r�l, �s azzal fenyegetett, hogy leereszkedve bet�lti a v�lgyet is. De pillanatnyilag a leveg� cs�p�s �s tiszta volt, �s a gyenge t�li nap f�nyesen ragyogott f�l�tt�k.

K�r�lbel�l egy �ra rep�l�s �llt el�tt�k, �s Harry j� n�h�ny meleg�t� b�b�jt k�ld�tt mag�ra, hogy a kezei ne fagyjanak le, ahogyan a sepr� nyel�t fogj�k. Ez a sepr� nem volt olyan k�nyelmes, mint egy kviddicssepr�, amiken remek p�rn�z� b�b�jok voltak, de Harry �gy gondolta, hogy pillanatnyilag egy f�j� h�t a legkisebb gondja.

Az �t legnagyobb r�sz�ben esem�nymentesen telt a rep�l�s, b�r messze alattuk az erd� f�i k�z�tt s�t�t alakokat l�ttak a mozg� �rnyak ut�n ugrani. A grendlingek tiszt�ban voltak azzal, hogy ott rep�lnek, �s k�vett�k �ket a f�k k�z�tt. K�ts�gtelen�l �szrevett�k, hogy az emberek a p�rz�si hely�k ir�ny�ba haladnak.

T�ls�gosan is hamar a k�ts�gbees�s jeges hideg �rintette meg �ket, �s sz�guldott kereszt�l rajtuk, a meleg�t� b�b�jok ellen�re is j�gg� dermesztve �ket, mik�zben a leveg�ben s�t�t �rnyak kezdt�k �ket k�vetni. A dementorok elindultak, hogy beker�ts�k �ket, �s sokan f�l�tt�k tornyosultak, hogy l�git�mad�st ind�thassanak. Remus �s Sirius mindketten elt�volodtak oldalra, az alakzat sz�le fel� mozogva, mialatt Perselus �s Harry el�l vett�k fel a poz�ci�jukat. Nem fogj�k megid�zni a patr�nusaikat, m�g felt�tlen�l sz�ks�g�k nem lesz r�. Azt rem�lt�k, hogy min�l t�bb dementort �ssze tudnak gy�jteni egy helyen, �s lek�nyszer�tik �ket a K�tba. Nem kock�ztathatt�k meg, hogy t�l gyorsan el�zik �ket.

De akkor is, borzalmas tapasztalat volt ilyen k�zel rep�lni hozz�juk, tudva, hogy b�rmelyik pillanatban lecsaphat az egyik�k, �s a s�t�t �rz�seivel el�raszthatja a csapatot. De a dementorok tartott�k a t�vols�got, mintha nem lenn�nek biztosak abban, mit kezdjenek egy ekkora csapat emberrel. A dementoroknak csak k�zepes intelligenci�juk volt, �s val�sz�n�tlennek t�nt, hogy t�l kor�n r�j�jjenek, mit terveznek az emberek.

Ahogy k�zelebb �rtek az el�hegyekhez, ahol a terep lehet�v� tette, hogy el�bukkanjon a k�ves felsz�n �s a sz�rv�nyosan �ll� f�k,, egy ki�lt�s hangzott a csapat vezet�it�l, ami jelezte, hogy megpillantott�k a kutat. Hatalmas v�zes�s zubogott le a magas hegyekr�l egy nagy t�ba, amit magas feny�k vettek k�r�l. �ri�si, moh�val �s zuzm�val ben�tt szikl�k cs�sztak le a hegyekb�l, bep�tty�zve a t� partj�t. A k�vek alkotta szakad�kok �s barlangok k�z�tt a grendlingek s�t�t, sz�r�s alakjai b�jtak el�. T�bb sz�z rajzott ki, hogy tal�lkozzanak a falkatagokkal, amelyek az erd�b�l t�rtek vissza, �s hogy szembesz�lljanak a leveg�b�l �rkez� emberekkel.

M�lyen, ennek a nagy v�lgynek a k�zep�n, a t�part m�g�tt egy �ri�si f�lddarab volt, ami teljesen halottnak �s feket�nek l�tszott. Minden n�v�ny, ami a t� k�r�l n�tt, kihalt �s elt�nt err�l a helyr�l. Ennek a ter�letnek a sz�ve egy �ri�si lyuk volt, tal�n tizen�t l�b �tm�r�j�, ami lefel�, egy szurokfekete s�t�ts�gbe vezetett. M�g a grendlingek is kiker�lt�k a fekete, halott f�ldet �s a borzaszt� lyukat, ami levezetett a F�ld k�zep�be..

A fent lev� emberek k�rbej�rt�k a lyukat, de term�szetes m�don t�vol maradtak annak sz�l�t�l, ahonnan hideg eredt, �s aminek semmi k�ze nem volt a t�lhez. Harry ezt m�lyen a lelk�ben �rezte, ott, ahol a halottak �s haldokl�k sikolt�sai v�rtak r�.

- J�nnek a dementorok! - ki�ltotta valaki. Ez volt Harry sz�m�ra a v�gsz�, hogy elkanyarodjon Perselust�l, aki m�g mindig az oldal�n rep�lt. Remus �s Sirius, eddig tartott�k oldals� poz�ci�jukat, most elt�volodott a csoportt�l, mialatt Harry �s Perselus felfel� kanyarodtak a fentr�l k�zeled� dementorok �tj�ba.

Harry v�rt, am�g megl�tta a r�t�r� dementorok s�t�t alakj�t, �s a borzaszt� s�t�ts�g�k azzal fenyegetett, hogy elnyelik �t, miel�tt felemelte a jobbj�ban tartott p�lc�j�t �s elki�ltotta mag�t: - Expetro Patronum!

�gas vak�t�an �s csillog�an b�jt el� a p�lc�j�nak hegy�b�l, k�zvetlen�l Harry el� ugrott, majd egyenest �tv�gott a r�t�r� s�t�t falon. Harry kil�tt a dementorok felh�j�n kereszt�l, �s f�l�j�k ker�lt, mik�zben �k oldalra �s lefel� kanyarodtak, hogy kiker�lhessenek a szarvasbika patr�nus feh�r f�ny�b�l.

Nem messze t�le Perselus patr�nusa, egy f�nyes, t�zes f�nix ugyanezt cselekedte: oldalra �s lefel� �zte a dementorokat. A t�rsas�g sz�l�n m�g k�t patr�nus alakja jelent meg. Egy nagy kutya, mint egy Ez�st�s Zord�, ami Remus Lupin p�lc�j�b�l ugrott el�, �s Harry �r�m�re egy �ri�si Ez�st�s V�rfarkas, ami Sirius Black p�lc�j�b�l j�tt. Az a k�t patr�nus tal�lkozott a dementorokkal, amelyeket Perselus �s Harry lefel� �z�tt, �s a k�r�z� f�rfiak t�meg�nek k�zep�re vezett�k �ket. A f�rfiak legyez�szer�en sz�tterjedtek. Elsiettek a hull�mz� s�t�ts�g el�l, ahogy a n�gy patr�nus egy �ri�si k�rben versenyzett, �sszegy�jtve minden �rny�kos dementort �s tov�bb �zt�k �ket lefel� a K�t ny�l�sa fel�.

Mik�zben Harry �gast ir�ny�totta a t�nc�ban, hogy le�zze a dementorokat a K�t fel�, a talajt figyelte a sarokk�vet keresve. Az �t�dik �tf�s�l�s ut�n v�gre megl�tta. Egy �ri�si, h�sz l�b �tm�r�j� k�r alak� k�, nagy �rv�nyl� csom�kkal �s r�n�kkal. A vicsorg� grendlingek, akik �hesen n�ztek felfel� a k�r�z� emberekre, k�rbevett�k a k�vet, �s a v�r�s szem�ket villogtatt�k a s�padt reggeli f�nyben.

Harry szem�vel Perselust kereste, mik�zben magasan a sarokk� f�l�tt lebegett. Nem gondolta, hogy ki kell majd harcolnia az �tj�t a grendlingek k�z�tt, hogy a k�h�z �rjen. De a grendlingek most felm�sztak a sarokk�re, mintha tudt�k volna, hogy valahogyan az csalogatta k�zelebb az embereket.

Perselus, l�tva Harry helyzet�t, mell� sietett a neh�z sepr�n, mindv�gig a fej�k f�l�tt k�r�ztetve a f�nix alak� patr�nus�t, hogy a dementorokat lefel� vezesse.

- Alrik! - ki�ltott Perselus. – Fogd az embereidet, �s t�madj most!

---------------

B�t�k megjegyz�se:

Odin a vikingek legkedveltebb istene volt. Bornak, az istenek atyj�nak fia. A k�lt�k, harcosok �s �llamf�k v�delmez�je, a hal�l, a h�bor� s a m�gia istene.
B�r h�res alakv�lt� volt, t�bbnyire �leter�s, �tvenes kor� f�rfinak �br�zolt�k csig�s hajjal, leng� sz�rke szak�llal. Ha az emberek k�zt v�ndorolt, hossz� k�k k�penyt �s sz�les karim�j� kalapot hordott, amelyet hi�nyz� f�l szem�re h�zott. Fegyvere a Gungnir d�rda, lova pedig Sleipnir. Odin tud�sszomja kiel�g�thetetlen volt. K�t holl�ja naponta besz�molt neki az istenek, emberek, t�rp�k �s �ri�sok tetteir�l. Minden nap hajnalban �tra keltek, hogy k�rberep�lve a f�ldet, h�reket gy�jtsenek Odinnak. Est�re vissza�rv�n r�telepedtek Odin v�ll�ra, �s a f�l�be suttogt�k, amit megtudtak. Hugin a „Gondolat” volt, Munin pedig az „Eml�kezet”.