8.

Rollin �s Wickham hosszasan �sszen�ztek, majd Wickham bekopogott a h�z ajtaj�n.

Egy fiatal n� nyitott ajt�t. B�jos volt a sz�p v�r�s haj�val. Abban a percben, ahogy megl�tta a tal�rjukat elmosolyodott.
– Ron figyelmeztetett benn�nket, hogy el�bb vagy ut�bb itt lesznek.

Wickham elb�v�l�en elmosolyodott.
– Mademoiselle – mondta felt�n� akcentussal. – Wickham vagyok, francia auror, �s ez itt Rollin, szint�n francia auror. Eln�z�st k�r�nk a zavar�s�rt, Miss…

A n� felnevetett.
– Ginerva Weasley, de k�rem, sz�l�tsanak Ginnynek. J�jjenek be. Az ikrek �s Bill m�r itt vannak. Charlie �ppen most �rkezett – oldalra l�pett, hogy mindk�t aurort beengedje.

- �s az apja, Miss Weasley?- k�rdezte Rollin.

Ginny meglepetten meg�llt, mik�zben a konyha fel� vezette �ket.
– Sz�ks�ges ez?- nem gondolta, hogy az apj�nak k�ze lehet b�rmihez, ami �ppen t�rt�nik.

Mindk�t f�rfi b�lintott.

- H�t, jelenleg dolgozik, de hamarosan haza k�ne j�nnie.

Rollin b�lintott.
– K�sz�n�m, mademoiselle. Ism�t eln�z�st k�r�nk a zavar�s�rt.

Ginny felnevetett.
– Semmi gond. K�vessenek!

P�r v�r�shaj� volt az asztal k�r�l. Az asztal v�ge fel� egy sokkal magasabb n� �llt, aki mikor megl�tta �ket, odasietett.
– Hello!- mondta �desen.

Ginny bemutatta �ket:

- Anya, �k Wickham �s Rollin aurorok- mondta, mindk�t f�rfire r�mutatva. – Uraim, � az any�m, Molly Weasley.

Wickham megfogta Molly kez�t, �s megcs�kolta. A n� m�lyen elpirult.
– Te j� �g!

- Nagyon �r�l�nk, hogy megismerhett�k �nt �s a l�ny�t, Madame. – eln�zett mellette a most m�r n�ma asztal fel�. N�gy f�rfi n�zte �ket a hely�kr�l.

Rollin fel�j�k l�pett.
– Gondolom, uraim, van �tlet�k, mi�rt vagyunk itt.

B�lintottak. George, vagy tal�n Fred v�laszolt.

- Valami k�ze van a sorozatgyilkoshoz. A kis seggfej nem sokat mondott ezen k�v�l – Molly, aki els�t�lt mellett �szt�n�sen megcsapta mindk�t iker fej�t, mik�zben tov�bb ment az �l�helye fel�.

Szinkroniz�lt f�jdalmas ki�lt�sok hangzottak a szob�ban, de elnyomta �ket Bill �s Charlie nevet�se. Molly �that�an n�zett az ikrekre.
– Hagyd b�k�n a testv�redet! �szint�n! Nem megmondta, hogy semmir�l nem besz�lhet? H�nyszor kell valakinek megmagyar�znia…

Kiz�rva Mollyt �s az ikreket, Rollin a legid�sebb Weasley testv�rek fel� fordult.
– Ha �n�k, uraim nem veszik rossz n�ven, szeretn�k p�r k�rd�st feltenni.

Charlie r�vigyorgott.
– Kezdje csak.

Rollin el�vett egy kis jegyzetf�zetet, mik�zben Wickham besz�lni kezdett.

F�l �r�val k�s�bb mindegyik testv�r nyilatkozatot adott arr�l, hogy mi t�rt�nt aznap este a partin. A j�zan Weasley ikrek meglehet�sen hasznosak voltak p�r vend�g helyzet�t illet�en.

Rollin elmosolyodott.
– K�sz�n�m! Nagyon sokat seg�tettek.

- Semmi probl�ma- v�laszolt Bill.

Fred, vagy George elvigyorodott.
– Ez azt jelenti, hogy leker�lt�nk a gyan�s�tott list�r�l?

Mink�t auror sokkal komolyabban n�zett. Wickham megr�zta a fej�t, m�ly rosszall� tekintettek.
– Sajn�lom, de nem – Rollinra n�zett. – Megk�rdezz�k? Ron csal�dja, �s �ll�t�lag meg lehet benn�k b�zni.

Rollin rosszall�an n�zett a v�r�shaj� csal�dra, mik�zben r�j�tt, mit akar a bar�tja k�rdezni.
– Nem hiszem, hogy j� �tlet lenne. T�l saj�tos.

Nem akarta, hogy r�j�jjenek, ki az �ldozat, vagy hogy igaz�b�l a nemi er�szakot elk�vet�t keresik.

Mollyhoz fordult.
– Madame, ugye nem gond, ha a hopp-h�l�zatot haszn�ljuk? Azt hiszem, besz�lnem kell a fel�gyel�inkkel.

- Dehogy! Haszn�lja csak!- mondta Molly, mik�zben megpr�b�lt nem ideges lenni ett�l az eg�sz dologt�l.

Nem tartott sok�ig, m�g Rollin a fej�t r�zva t�rt vissza.
– Menj�nk – Weasley�khez fordult. – Ism�t megk�sz�nj�k az egy�ttm�k�d�s�ket.

- Azt hittem, besz�lni akar ap�val- mondta Ginny. Molly megd�bbent.

- Igen, de elkaphatjuk �t holnap a miniszt�riumban. K�sz�nj�k – Rollin �s Wicham b�cs�t vettek.

Mik�zben a f�rfiak els�t�ltak az Od�t�l, Wickham megsz�lalt.
– Nos? Valami �tlet?

- M�r tudjuk, hogy a Weasley ikreknek semmi k�ze a dolgokhoz. Miss Bonesal voltak eg�sz este – mell�zve Wickham �nel�g�lt vigyor�t, folytatta. – Viszont nem vagyok biztos abban, hogy BIll �s Charlie Weasleynek semmi k�ze ehhez.

- Mib�l gondolod?

Rollin felh�zta a szem�ld�k�t s a koll�g�j�hoz, aki egyben bar�tja is, fordult.
– Elfelejtetted, hol voltak utolj�ra?

Perselus grimaszolt egyet, mik�zben aznap reggel a konyh�ba s�t�lt. Egyre nehezebbnek tal�lta az alv�st a terhess�ge miatt, �s az egyre jobban f�j� h�ta sem seg�tett a dolgokon.

�that�an n�zett Potter meztelen h�t�ra. A fiatalabb var�zsl� a k�lyh�n�l �llt �s reggelit k�sz�tett semmi m�sban, mint egy flanell v�r�s pizsamanadr�gban.
– Potter, sz�ks�gesnek tartod, hogy megvak�ts?- vicsorgott.

Harry halkan fels�hajtott, mik�zben hallotta, hogy a terhes var�zsl� durv�n kih�z egy sz�ket az asztaln�l, �s le�l. Piton az�ta a reggel �ta rosszkedv� volt, mi�ta az a f�rfi, aki �ll�t�lag a gyilkosuk volt megpr�b�lt �tt�rni a v�d�var�zslatokon. �s mivel a fatty�, aki megpr�b�lt s�r�l�st okozni Pitonnak nem volt a k�zelben, Harry volt az, akin a b�jitalmester ki�lte d�h�t.

�s ha a dolgok nem lettek volna m�r el�g nehezek, Piton elkezdett panaszkodni a fizikai probl�m�ir�l. Nem mondta ki hangosan, de Harry l�tta, hogy ahogy a b�jitalmester bel�p a terhess�g�nek �t�dik h�napj�ba, egyre nagyobb f�jdalmai vannak.

Az ut�bbi id�ben Piton a h�t�t d�rzs�lte. Mikor azt gondolta, hogy Harry nem veszi �szre, Perselus f�lretette a sztoikus �nuralm�t �s kimutatta a halv�ny f�jdalmat, amit �rzett. Nyilv�nval�an m�s gondok is voltak. Piton nem aludt j�l. Piton akarata ellen�re t�bbsz�r is fel�bresztette Harryt �jszaka.

- Sajn�lom, Piton. Hamarosan ki kell mosnom a ruh�kat.

Perselus kem�nyen felhorkantott, de nem v�laszolt. Harry �tn�zett a v�lla f�l�tt r�.

– Hogy �rzed magad ma reggel?

Piton �that�an n�zett r�.
– J�l vagyok.

Perselus egy�ltal�n nem volt j�l. Borzaszt�an �rezte mag�t �s kimer�lt volt az alv�shi�ny miatt.

Harry �sszeh�zta szem�ld�k�t.
– Nem hiszem, hogy j�l vagy- mondta, mik�zben k�t t�ny�rt �s a te�t az asztalra lebegtetett.

- Senki sem k�rte az �tkozott v�lem�nyed, Potter- mordult r� Perselus, majd kiss� pihegni kezdett.

Harry odasietett. Soha nem volt t�l k�zel olyanhoz, aki terhes volt, �s halv�ny fogalma sem volt, mire kell v�rnia.
– Mi a gond?- t�rdelt le Piton mellett.

Perselus megharapta az ajk�t. Nem volt benne biztos, mi pontosan a baj, de olyan �rz�se volt, hogy a g�rcs�knek nem kellene ott lenni�k.
– �n… nem vagyok benne biztos – grimaszolt egyet, mikor a hasa ism�t g�rcsbe r�ndult.

- El tudod mondani, mi a gond?

- G�rcs.

Harry nyugtalankodni kezdett.

- Ezeknek nem kellene lenni�k, igaz?

- Nem tudom – Perselus hangja kiss� remegett, �s agg�d� pillant�s volt arc�n. – A k�nyveim semmit nem mondanak err�l – kez�t szorosan a has�ra nyomta.

Harry r�b�mult, majd fel�llt. Engesztel� m�don kiny�jtotta a kez�t.
– Maradj itt.

Abb�l amit a k�nyvekb�l kivett, a g�rcs�k nem voltak j�k.

A konyhaajt� fel� sietett. Azt�n meg�llt.
– Madam Pomfrey, igaz?

Perselus gyorsan b�lintott �s Harry kirohant a szob�b�l. A b�jitalmester m�lyeket kezdett l�legezni, �s g�rcs�k, amik nem voltak borzaszt�an f�jdalmasak, csak aggaszt�ak, elm�ltak. Perselus megk�nnyebb�lten fels�hajtott.

H�la Merlinnek. Biztosan semmis�g volt.

Legal�bb Pomfrey �ton van.

Egy perccel k�s�bb Potter visszasietett �s egy meglepett Poppyt cib�lt maga ut�n. Az id�sebb boszork�ny kit�pte a karj�t Harry fog�s�b�l.
– Te j� �g, Mr. Potter! Semmi sz�ks�g erre!

F�jtatva Perselushoz l�pett, aki Potterre vigyorgott �nel�g�lten.

A n� le�lt mell� a sz�kre.
– Na most, Perselus, Mr. Potter azt mondja, g�rcseid vannak. Meg tudod mutatni, hol?

Mik�zben Perselus a hely�re tette kezeit, Poppy el�vette p�lc�j�t. Megforgatta p�lc�j�t a hely f�l�tt, �s hossz� pillanatig sz�netet tartott. Elmosolyodott.
– �h. Semmi, ami�rt agg�dni kellene, Perselus. A tested megpr�b�l helyet adni a gyereknek. Semmi t�bb- Piton �s Potter fels�hajtottak megk�nnyebb�l�s�kben. Poppy folytatta: – Most hogy itt vagyok, van valami, amit meg szeretn�l k�rdezni?

Fel�llt �s elkezdte Perselus k�r�l forgatni p�lc�j�t, diagn�zis b�b�jokat haszn�lva, hogy meg�llap�tsa a b�jitalmester eg�szs�g�t.

Perselus Potterre pillantott, aki k�h�g�tt egyet, miut�n meg�rtette a c�lz�st.
– �… �n majd kinn v�rok – sietett ki a szob�b�l.

Az arca elpirult a sz�gyent�l, s Perselus hozz�l�tott elmondani a probl�m�it Poppynak. A n� b�logatott, mik�zben besz�lt.

- Sz�val, valami m�s?- el�h�zott egy pergament, �s egy tollat, hogy le�rja Perselus gondjait. – Valami m�s az alv�si, h�t �s f�rd�szoba-probl�m�kon k�v�l?

Perselus m�g jobban elpirult, azt�n legondolkodott.
– Nem mozdult m�g meg.

Poppy feln�zett r�, �s megl�tta az agg�d� arckifejez�s�t.

L�gyan elmosolyodott.
– Ne agg�dj. A kicsinek valamikor ebben a h�napban kell megmozdulnia. �ltal�ban kiss� k�s�bben kezdik a f�rfi terhess�gekben.

Perselus b�lintott �s jobban ellazult.

- Mr. Potter?!- ki�ltott Harry ut�n a n�.

Az auror lassan l�pett be a szob�ba.
– Igen, Madam Pomfrey?

- Elmegyek. Ha megtenn�, k�rem j�jj�n velem, adok p�r b�jitalt Perselusnak �s utas�t�sokat hozz�juk.

Perselus felhorkantott, mik�zben Harry v�laszul b�lintott.
– Tudok magamra vigy�zni, Poppy.

A n� megforgatta szemeit.
– Tiszt�ban vagyok azzal, hogy meg vagy el�gedve magaddal, Perselus Piton, de aj�nlom, hogy elfogadd a felaj�nlott seg�ts�get. Hamarosan visszat�rek, hogy m�g egyszer megvizsg�ljalak.

Tov�bbi sz� n�lk�l kis�t�lt a szob�b�l, Potterrel szorosan a nyom�ban.

Perselus megr�zta a fej�t.

�szint�n. Mintha pont Potterre lenne sz�ks�gem, hogy vigy�zzon r�m.

Perselus �sszer�ndult a gondolatra, �s hideg remeg�s futott v�gig a h�t�n, mik�zben becsukta szemeit.

Egy l�gy kop�csol�s az ablakn�l megijesztette a b�jitalmestert. Perselus fel�llt �s odal�pett. K�t bagoly v�rakozott. Kinyitotta az ablakot, hogy beengedje �ket.

Egy bagoly el�re l�pett. Egysz�n�, fekete volt �s szinte magasztos. Perselus szeretetteljesen megsimogatta a tollait, �s a bagoly l�gyan huhogott.
– Hello, Prometheus. Megtal�ltad a cs�k�ny�s keresztfiamat?

A baglya b�szk�n huhogott, s felemelte egyik l�b�t a gazd�j�nak. Perselus levette a hozz�k�t�tt pergament.

Perselus,

Tudom, hogy ideges vagy, �s minden jogod megvan erre, de nem tudok most hazaj�nni. Igen, MEG�RTEM, hogy Blaise agg�dik, de nem tudok most hazaj�nni. Nem tudok el��llni, Perselus. Vigy�zz r� helyettem. Mond meg neki, hogy szeretem.

Visszaj�v�k, mikor felk�sz�ltem r�.

Draco

Perselus idegess�g�ben g�nyosan elmosolyodott.

Az a h�lye, �nz� kis seggfej.

A zseb�be nyomta a levelet, s a roxforti professzor fels�hajtott.

- Mire k�sz�lsz, Draco?

Pillanatnyilag levette gondolatait keresztfi�r�l, s a m�sik bagolyra n�zett. Elvette a kis csomagot, s a barna bagoly gyorsan elrep�lt. Prometheus r�huhogott az �llatra.

Perselus r�pillantott, mik�zben hozz�l�tott leellen�rizni a csomagot �tkok �s b�b�jok ut�n kutatva.
– K�rlek, tartsd meg magadnak a faragatlan megjegyz�seidet.

Egy m�sik l�gy hanggal Prometheus eleg�nsan kirep�lt az ablakon.

T�bb mint val�sz�n�, hogy vad�sszon- gondolta Perselus.

Megr�zta a fej�t, �s kinyitotta a barna csomagot. Megtorpant �s len�zett a tartalm�ra.

Megint t�le van.

Harry bel�pett a konyh�ba, kez�ben egy kis rongyt�sk�val, s megl�tta amint Perselus a konyhaasztaln�l, egy csomag el�tt �ll lefagyva. �sszeh�zta szemeit, mik�zben az id�sebb f�rfihoz l�pett.
– T�le van?

Harry gyeng�den letette a b�jitalos �s ken�cs�s t�sk�t az asztalra.

Vonakodva, Perselus felemelte a k�nyvet �s Harrynek adta. Az auror idegesen csikorgatni kezdte a fog�t. Egy var�zsl� gyermeknevel� k�nyv volt csecsem�kr�l �s kisgyermekekr�l. A bor�t�hoz egy r�vid �zenet volt f�zve a gyilkost�l. Azt mondta, rem�li, Perselus hasznos inform�ci�kat tal�l majd a k�nyvben.

Harry �sszeh�zta szem�ld�k�t.
– Sz�lnom kell a t�bbieknek.

- Ide fognak j�nni?

- Nem. Csak �tk�ld�m ezt nekik a hopp-h�l�zaton.

B�logatva, Perselus felemelte a kez�t.
– Az utas�t�sokat Poppyt�l.

Sz�ks�ge volt valamire, hogy levegye gondolatait orvvad�sz�r�l.

Harry idegesen letette a k�nyvet. El�sz�r a t�sk�t adta Perselusnak.
– Poppy azt mondta, hogy tudni fogod, mit kell tenni a b�jitalokkal -Perselus b�lintott, s Harry folytatta. – De a ken�cs a h�tadnak van.

Perselus hirtelen nem t�nt boldognak.
– �s?

Tudta, hogy van m�g valami. S�t, azt is tudta, hogy nem fogja szeretni.

Harry nagyot nyelt, majd v�laszolt.

- Azt mondta, nem leszel k�pes r� hogy egyed�l bemassz�rozd a h�tadba.

Perselus �sszeh�zta szemeit, majd kirohant a szob�b�l. Harry ut�na szaladt.

- Piton, v�rj!

A b�jitalmester megp�rd�lt a sark�n.
– Mi van?!

Mivel nem volt teljesen h�lye, Harry el�g gyorsan r�j�tt, hogy mi zavarja a b�jitalmestert.
– Piton, nem b�ntan�lak. Esk�sz�m.

Perselus felhorkantott.
– Az �g�reted semmit nem jelent nekem, Potter!- ki�ltotta a fiatal var�zsl�nak.

Piton kez�nek kis remeg�s�t l�tva, Harry ism�t megpr�b�lta.
– Komolyan! Az�rt vagyok itt, hogy megv�djelek. Nem b�ntan�lak – megpr�b�lta megkapni a m�dj�t, hogy Piton beleegyezzen. – N�lad lesz a p�lc�d v�gig.

Perselus hidegen v�laszolt.
– �s a p�lc�m olyan sokat haszn�lt nekem a m�ltban.

Harry �sszerezzent.
– Piton… Perselus…

- Nem engedtem meg, hogy a keresztnevemen sz�l�ts!

- Meghallgatn�l? Nem b�ntan�lak sz�nd�kosan!

Perselus r�b�mult. Harry folytatta.
– B�rmit! Rendben? Mikor ezt csin�ljuk, csak a te szab�lyaid szerint lesz.

Merlin, ez �gy hangzik, mintha �zletet k�tn�k vele.

Perselus len�zett a f�ldre egy pillanatig, majd v�laszolt.

- Megl�tjuk.

Ezzel els�t�lt.

Harry felny�g�tt, azt�n visszat�rt a konyh�ba. El kellett k�ldenie egy k�nyvet.