Perselus odakinn �llt, szorosan bep�ly�lva a legmelegebb tal�rjaiba, egy vastag gyapj�k�penyben gyapj�s�llal. A h�z nyugati fel�n lev� gy�gyn�v�nyes kertben s�t�lt. A teljes ter�letet f�nyesen megvil�g�totta a Nap. D�l volt.

Harry a k�zelben �llt, kiss� f�szkel�d�tt, amikor Perselus fel� k�ld�tt egy-egyet a s�t�t pillant�saib�l. � is ugyan�gy be volt p�ly�lva a hideg leveg�n.

- Sz�ks�ged van valamire?- k�rdezte Harry. Perselus majdnem hat h�napos terhes volt, �s a h�ta - mint mindig- gondokat okozott. Abb�l, amit Poppy mondott Harrynek, a f�rfiak nem olyan volt a  fel�p�t�s�k, hogy gyerekeik legyenek, s ez�rt most Perselus fizet. �jra haszn�lni kell majd a ken�cs�t, ami megint �rz�sekkel teli tapasztalat lesz mindkettej�k sz�m�ra. Nem volt annyira rossz, mint kor�bban, de Perselus m�g mindig nagyon rosszul reag�lt.

Perselus nem f�rasztotta mag�t a v�laszol�ssal. �lvezni akarta azt a kev�s kis szabads�got amije volt, m�g akkor is, ha ez�rt a hormonjainak mondott nemet.

A h�zban �rezte, hogy majd megfullad. Potter a gyilkos miatt nem igaz�n akarta megengedni, hogy elhagyja a h�zat, de Perselusnak nem �llt sz�nd�k�ban otthagyni a ter�letet.

Potter m�g mindig ellenkezett, m�g Perselus elvesz�tette a harcot a hormonjai ellen, �s s�rni kezdett. Teljesen megsz�gyen�t� volt, s Perselus soha nem �lte volna t�l, ha nem lett volna ott a t�ny, hogy megkapta, amit akart.

Persze, voltak felt�telek. Potter nem hagyta szem el�l, ami azt jelentette, hogy Perselusnak el kellett szenvednie a fiatalabb var�zsl� ideges�t� jelenl�t�t.

Harry megk�sz�r�lte tork�t, mire Perselus irrit�lva fels�hajtott.

– J�l vagyok, Potter!

A fen�be! Menj el, �s hagyj b�k�n, miel�tt meg�llek.

Harry �les szemmel figyelte tov�bb a k�rnyezetet meg Perselust. Fogalma sem volt r�la, mi fog t�rt�nni, ha a B�jital Mester rosszul lesz.

Tudtam, hogy el�sz�r besz�ln�nk k�ne Poppy-val. De nem akarta abbahagyni a s�r�st.

Harry nem tudta, mit tegyen. Egy ord�t�-kiab�l� Pitonnal elb�nt. Egy morg�-vicsorg� Piton m�g jobb volt, de egy s�r� Piton m�g mindig �j ter�let volt, s Harrynek fogalma sem volt, hogy kezelje a helyzetet.

A fi� megszor�totta a kez�ben lev� p�lc�t, ahogy Perselus lassan a kis kertb�l egy f�ves r�szre s�t�lt.

Nem fokom kock�ztatni a biztons�god, Perselus – gondolta Harry, mik�zben figyelte a terhes b�jitalmestert. Az a beteg seggfej csak arra v�r, hogy egy hib�t k�vess�nk el.

L�pteket hallva mindk�t var�zsl� megtorpant. Harry a h�z fel� fordult, biztos�tva, hogy Perselus el� �ll, aki el�h�zta a saj�t p�lc�j�t.

- Harry! Perselus!

Mindk�t f�rfi megnyugodott, mikor Dumbledore befordult a sarkon �s fel�j�k indult. Albus ragyog�an r�juk mosolygott.

- Hell�! Meglep� t�ged kinn l�tni, Perselus.

A f�rfi k�sz�n�sk�ppen b�lintott Albusnak.

– Siker�lt meggy�zn�m Pottert, hogy n�zze a dolgokat az �n oldalamr�l.

Harry csak grimaszolt egyet, mire Dumbledore nevetni kezdett.

– Ugyan, Harry. Biztos vagyok benne, hogy nem annyira rossz.

- Azt csak gondolja – motyogta.

Dumbledore kiss� mag�hoz t�rt, de a f�nyes mosoly az arc�n maradt.

– Azon gondolkodtam, hogy k�rhetek-e egy kis sz�vess�get kett�t�kt�l.

Szeg�ny fejem. Azt hiszem, Harry ezt egy�ltal�n nem fogja �rt�kelni.

�s igen, Harry Potter nem �rt�kelte.

- Sz� sincs r�la! – ki�ltotta Harry.

Ha azt hiszi, elengedem Perselust az Abszol �tra, nem ismer el�gg�.

- Van valami fogalma, mennyire vesz�lyes lesz neki odakinn?!

- Potter, ne ord�ts az igazgat�val! – csattant fel Perselus. – Semmi baj nincs egy gyors elugr�ssal az Abszol �tra, f�leg ha te is velem j�ssz! – Perselus kihangs�lyozta a „f�leget”, mert Harry �pp k�zbe akart v�gni.

- Harry, ez nagyon fontos –sz�lalt meg Albus. – Nem k�rtem volna, ha lenne m�s v�laszt�som. �n nem szerezhetem meg a sz�ks�ges hozz�val�t �gy, mint Perselus – maga az igazgat� is vonakodott ett�l az �tlett�l. Pr�b�lt kapcsolatba l�pni m�g p�r m�sik b�jitalmesterrel, csak hogy negat�v v�laszokat kapjon, meg egy el�g durva Rivall�t.

Harry el�re-h�tra s�t�lt az id�sebb var�zsl�k el�tt.

– Komolyan belegondolt�l ebbe?- morogta Harry, egy pillanatig meg�llva Perselus el�tt.

A roxforti tan�r egyenesen a szem�be n�zett.

– Igen – mondta hidegen.

Tov�bb folytatva a d�h�s l�pked�st, mell�zte a Dumbledore arc�n lev� ideges�t� kis mosolyt, Harry elgondolkozott rajta, mert volt egy olyan �rz�se, hogy a p�ros meg fogja szerezni a hozz�val�t az � beleegyez�se n�lk�l is.

Francba. Rendben. Tudom, hogy ez fontos. M�r el�g bajba jutottam, hogy tudjam, mikor azt mondj�k sz�ks�g van egy b�jitalra, akkor sz�ks�g van r�. De megkock�ztathatom Perselus biztons�g�t?

A b�jitalmesterre n�zett, ahogy halkan az igazgat�val kezdett el besz�lgetni.

Egy pillanatig a t�bbi �ldozat sz�rny� k�pe villant fel a szemei el�tt, de ez�ttal mindegyik Perselus arc�t viselte. Harry durv�n �sszer�ndult.

Erre felfigyelt a terhes var�zsl�, de Dumbledore hamarosan �jra mag�ra vonta a figyelm�t.

Harry becsukta a szemeit �s abbahagyta a l�pked�st. Karba fogta kezeit.

Nem tudom, hogy a gyilkos figyeltet-e minket. Nem hiszem, sz�val ha a hopp-h�l�zaton menn�nk az Abszol �tra, fogalma sem lenne r�la. Meg kell k�rdeznem, hogy lehets�ges-e egyenesen a patik�ba jutni.

Azut�n r�gt�n vissza is j�het�nk. Nem tartana sok�ig. Biztosan fel kell vil�gos�tani err�l a t�bbieket. Biztos tudni akarnak r�la. Megn�velhetj�k a biztons�got, �s m�g p�r ember k�vethet benn�nket, ha sz�ks�ges.

Harry fels�hajtott.

– Azt hiszem m�k�dhet – mondta el�g hangosan ahhoz, hogy a k�t var�zsl� hallja.

Albus gy�zedelmeskedve elmosolyodott, m�g Perselus mereng�en n�zett r�.

– T�k�letes. Most m�r csak Perselus �jsz�l�tt k�sz�nt�j�r�l kell besz�ln�nk.

- MI?!- ord�totta a b�jitalmester, mik�zben megfordult, hogy �that�an n�zzen Dumbledore-ra.

Perselus biztos�totta, hogy a s�vegje eltakarja az arc�t, hogy senki ne ismerje fel k�nnyen. �gy rendezte el a fekete k�peny�t, hogy csak azok l�ss�k, hogy terhes, akik nagyon figyelmesek.

Mellette, egy s�t�tz�ld k�penyben �llt Potter. A f�rfi teljesen l�thatatlan volt a k�penye alatt, viszont a szinte csillog� z�ld szemeit l�tni lehetett. A p�rost nem fogj�k felismerni, f�leg nem egy�tt.

Harry folytonosan k�rbepislogott az Abszol �ton, ahogy lassan s�t�ltak a patika fel�. Perselus terhess�ge lass�tott a j�r�s�n, �gy - a b�jitalmester sz�gyen�re- nem volt sok v�laszt�suk.

Harry k�rben�zve megpillantotta Tonksot, ahogy diszkr�ten k�veti �ket a c�l�llom�suk fel�. Tudta, hogy a t�bbiek is valahol a k�zelben vannak, rajtuk tartj�k a szem�ket.

L�tva Perselus grimasz�t, Harry k�zelebb hajolt a f�rfihez. M�r eddig is k�zel voltak egym�shoz, s Harry �rezte, hogy Perselus megfesz�l a k�nyelmetlens�gt�l.

– Zavar a h�tad? – suttogta, ahogy a t�megben szlalomoztak.

A s�t�thaj� f�rfi megr�zta a fej�t.

– J�l vagyok. – Harry gyan�s�t�an n�zett r�. – A baba r�g, Potter.

Harry egy halv�ny mosollyal b�lintott. Az ut�bbi id�ben a kicsi r�g�sai er�sebb� v�ltak, �s ez volt az egyik oka annak, hogy Perselus m�g rosszabbul �rezte mag�t bez�rva. A sz�ntelen r�g�sok, m�g akkor is, ha annyira gyeng�k voltak, meg�rj�tett�k Perselus.

Hirtelen megtorpant, mire Harry agg�dva n�zett r�.

– Majdnem ott vagyunk. – mutatott egy kecses ujjal Perselus a patika fel�, ahol megtal�lhat� volt a sz�ks�ges hozz�val�.

Harry izgatottan szemezett a vesz�lyesnek t�n� �p�tm�nnyel, de b�lintott. Tudatlanul Perselus derek�ra tette egyik kez�t, s a patika fel� vezette a meglepett var�zsl�t.