- Hát wazmeg Hermelin, kijé ez a gyerek te Hermi megmondod vagy szétütlek asszony!
Fenyegetőzött a Ron kékeslila színbe játszó fejjel, merhogy kissé rosszil volt, először is elment hányni miután megláta hogya Hermi gyereke ez egyik ugye fkeet hajú volt (ami máris szöget kalapált a fejébe,) meg a másik még gyanúsabb volt, hogy az meg afroamerikai volt de nagyon, szal a Ron most hirtelen megingott a Hermi hűségében, és nagyon okosan levonta a konzekvenciákat, hogy a Hörm egy ribanc. Mikor erre rájött, a könytárban lakó hollóhátsok és hugramuksók megtapsolták ás átatták neki a „A Rokszort Legnagyobb Fafeje” címet, ami után Ron tartott egy beszédet és kifelytette azon álláspontyát miszerint köszöni Istennek, ogy megélte ezt a csodálatos napot és köszöni még a családjának (na ekkor egy két órás felsorolás jött, míg Ron az összes Weasleyt felsorolta, ez alatt a hollóhugrások aludtak egy jót és csokis sütikkel álmodtak meg pléjmétekkel) és aztán meg akarta köszönni a szépséges feleségének, aki kitartott mellette jóban rosszabn, de akkor hirtelen eszébe jutot, hogy:
HÉ!!!!!!!!!!!!

És akkor folrdult a Hermihez és kérdezte meg tőle, hogy most akkor mi van.?

A hermelin a hóna alá csapta a két gyereket és azt mondta a Ronnak. (A hugrahollósosok mikrofonokat tartottak közbe a Hörm elé és kameráztak, tiszta Big Brádör):
- Nem értem mit pampogsz, Ron. – mondta a Hermi. Leokádia közben visított, mer a Hermi a nyakánál fogta, és a kilány feje elkezdett zöldülni. – Inkább ölelnéd magadhoz a gyerekeidet, te hülye.

- De hát Hermi az, a két gyerek baromira nem hasonlít rám! Te teljesen hülyének nézel?
- Igen. – vágta rá a Hörm,, de tögtön megbánta hogy megmonta az őszinteséget a Ronnak aki bevágta a durcit és kitrappolt a könytárból és elment sírni a Rokszort diák-szihológusához, aki már eccer ült pedofíliáért, nademindegy szal a nő meghalgatta a bőgő Ront, és aztán megis vigasztaltaa csórikámat a franciaágyában.

- Na nem baj!!! –ordította Hermi a Ron után, közben a másik hóna alatt fogott gyerek, akit külömben Gerzson Zotmundnak keresztelt el a Hörm, szal a Gerzson Zotmund közbe rákezdett is a sírásra is és motmár sztereóban nyomták a hugicájával az ipart. – Azt hiszed, hogy nem találok magamnak férjet??? Nekem rengeteg másik fijúm lehet! Ugye srácok?

És akkor ahogy eztz így megkérdezte a Hermi odafordult a csomó mindenkihez a Könyvtárba és akkor kitört az anarchia. Merhogy a Herminek tök igaza volt neki, mer mindeki vele akart járni mert okos volt meg csinos, és akkor a fijúk 9sszeverekedtek a könytárba!!! A Hermelin közbe rábízta a gyerekeket Emszí Galagonyra, és válogatni kezdett a sok jelentkező között. Az első sorban Harry meg Malfoy ugráltak, hogy én!én!engem válassz Hermi!! Merhogy közbe a Drékó meg a Herry már nem jártak egy együtt mercsak futó kaland voltak az egymásiknak, és akkor rájöttek, hogy oké,oké jó a seggbekuki, de azér lányokkal jobb. És akkor most megint egyszerre akarták a Hermit. Meg Piton is ott pattogott, a talárja lobogott mögötte, mint a csodaszép fák lombjai mikor beléjük kap a szél kora tavasszal, s a virágok illatának folyamába szorgos méhek dallamos döngicsélése vegyül… na, most mehhettek hányni sugárban, csak mega kartam mutatni, hogy jééééé milyen szépen is tudok írni bübűűűűűű!!!!!4!
Na szal sokan ugráltak a Hermi előtt, és aztán majd elkezdték énekelni neki a SexBomb-ot a Tom Jones-tól, Colin Crívi a kis egérke hangján pont jól utánozta a nagy öreget. Ő volt a szólista, a többiek meg nyomták alá a felső meg az alsó szólamot. Harry, aki nagyon profi volt, mert már legalább 25 éve énekkaros volt ő, felturbózta a cuccost egy áriával, amit a Ludwig van Schubertől nyúlt le. a Malfoy pöfékelt, meg durrogottt, meg ciccegett alá (ez a beatbox vagy mi) és a Piton meg reppelt. Tök jó volt. a Hermi elégetten nézte, hogy hűűűűmilyen népszerű vagyok, mindenki engem akar. És milyen igaza volt.